Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-26 / 47. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 26. Gazdaság és fogyasztók H Az agrárium eredményei - a kisebb gazdaságokat már a csőd fenyegeti, a nagyobbaknak sikerült talpra állniuk Az agrárkülkereskedelem alakulása januárban Enyhe javulást könyveltek el A növénytermesztés, elsősorban a gabonafélék gyengébb eredményeit a szélsőséges időjáráson kívül az is befolyásolta, hogy több helyen nem volt miből megvásárolniuk a jó minőségű vetőmagot, a gyomirtó és növényvédő szereket, a műtrágyákat. (Archívumi felvétel) Nem lesz gabonahiány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom. A Komáromi járás mezőgazdászai ezekben a napokban összegzik a múlt évi eredményeiket. Földes Csaba, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara komáromi regionális igazgatója szerint a tavalyi év az ágazat szempontjából némi javulást hozott. KRASCSENICS GÉZA A pénzügyi szférában kedvezőbb a helyzet, noha gazdaságonként eltérnek az eredmények. Az ösz- szességében 59 millió koronás nyereség jobb az 1998-as év valóságától. A mezőgazdasági üzemek egyharmada a kedvezőtlen időjárás és az értékesítési gondok ellenére nyereséggel, egyharmada a tavalyi szinten, további egyharmada pedig veszteséggel zárta az évet. Jelenleg csődeljárás alatt van a privatizált Komáromi és a volt Gyulamajori Állami Gazdaság, míg a Bajcsi Állami Gazdaságban a túlélés jelei tapasztalhatók. A mezőgazdasági szövetkezetek közül a kicsi, felaprózott gazdaságok kerültek csődhelyzetbe. A nagyobbak megerősödtek és nyereséggel zárták az évet. Lakszakállason 18-20, Csalló- közaranyoson 11 millió korona körüli tiszta nyereségre számítanak. A részvénytársasággá alakult szövetkezetek közül az ímelyi AGRO-COP 7 milliós nyereséggel bizonyult a legjobbnak, a nemesócsai MEGAR Rt.-nek 3 milliós nyereségre van kilátása. A legjobbak közé tartozik az ifjú- ságfalvai AGROREÁL is. A növénytermesztés, elsősorban Az egyik legjövedelmezőbb növény a burgonya volt. a gabonafélék gyengébb eredményeit a szélsőséges időjáráson kívül az is befolyásolta, hogy több helyen nem volt miből megvásárolniuk a jó minőségű vetőmagot, a gyomirtó- és növényvédő szereket, a műtrágyákat. A viharok, felhőszakadások 140 milliós kárt okoztak a vetésekben, melyből ' 28 milliót térített a biztosító. A terméskiesés elérte a 10 százalékot, minek következtében búzából 4,6, árpából 3-4 tonnás hozamátlagot takarítottak be és a minőség is elmaradt az élelmi- szeripari követelményektől. A gabonafélék termésmennyiségének kiesését növelte, hogy az előző — évekhez mérten jelentősen visz- szaesett a gabona vetésterülete, megkétszereződött viszont az olajosok vetésterülete. Bár az olajpiac telítettsége miatt akadozott az értékesítés, a Pal- ma-Tumys vállalattal kötött szerződés alapján a termelők megkapták pénzüket. Az egyik legjövedelmezőbb növény a burgonya volt. A több mint 700 hektáros területen jó volt a termés, sem a korai, sem a kései fajták értékesítésével nem volt gond. Kukoricából kiváló eredményt, 5,9 tonnás átlagot értek el a termelők, ami részben pótolta a gabonafélék kiesését. A Komáromi járás területén folytatódott a speciális ágazatok leépülése. Tovább zsugorodott a nagyüzemi zöldségtermelés alapterülete. Több helyen a szőlőtermesztés sem tartozik már a haszonágazatok közé. Nemcsak az alacsony felvásárlási árak, hanem a feldolgozók bizonytalan helyzete is aggasztja a termelőket. Áz újgyallaiak 4,8 millió korona értékben borszőlőt szállítottak Ba- zinba, mire a vállalat csődöt jelentett, így a termelők futhatnak a pénzük után. Hasonlóképpen jártak az egyik gabonafelvásárlóval, aki még átvette a gabonát, de fizetni, vagy takarmánykeveréket biztosítani már nem tudott. Az állattenyésztést illetően az állatlétszám megcsappanása a legszembetűnőbb, míg a hasznossági mutatók javultak. Az 1998-as valósághoz képest 1999-ben 28 760-ról 26 203-ra csökkent a szarvasmarha-állomány, s ezen belül 9800-ról 9300-ra fogyatkozott a tehenek száma. A sertésállomány 2 százalékkal kisebbeden. Ez azzal magyarázható, hogy a két csődbe jutott állami gazdaságban megszűnt az állattartás. Legnagyobb leépítés a baromfitenyészetben ment végbe - az állományt 533 ezerről 328 ezerre csökkentették, 67 millióról 35 millióra csökkent a tojástermelés és romlott az egy tojóra jutó hasznosság. Az állattenyésztők dicséretére és a állategészségügyi normák jobb betartására vall, hogy nőtt a tehenek és a sertések hasznossága. A megcsappant létszámmal tavaly az előző év valóságához képest Tovább zsugorodott a nagyüzemi zöldségtermelés alapterülete. 43,5 millió literről 46 millió literre növelték a tejkitermelést. Járási méretben 4430 literről 4943 litere nőtt a tehenenkénti átlagfe- jés. A kvóták rendszerével is sok a gond. A felhízásokban, a húskitermelésben is előbbreléptek a termelők. Hízómarháknál 87 dkg-ról 88 dekára nőtt a napi súlygyarapodás. A sertéseknél sem rosszak az eredmények. A csökkent állomány ellenére a termelők 9400 tonna sertéshúst termeltek ki, ami 100 tonnás növekedést jelent. A mezőgazdasági üzemek anyagi problémáit tetézi, hogy termékeikért késve, vagy meg se kapják a pénzt. Tavaly a behajthatatlan kintlevőség összege egy hektár földre vetítve 3918 korona volt, ami 104 korona növekedést jelent. Ugyanakkor az 1998-as valósághoz viszonyítva 20 174 koronáról 12 ezerre csökkent a felvásárló üzemek adóssága a mező- gazdasági üzemek felé. A kamara igazgatója kifejtette: a jobb tanácsadói-információs szolgálat segítségével az agrárpiacon keresztül oda kell hatni, hogy a termelés valamennyi szakaszán beindulhasson a pénz egészséges körforgása, s olyan felvásárlási árakat kell biztosítani, hogy nyereségessé váljon a mezőgazdasági termelés. Ennek tudatában az idén a Komáromi járásban tíz százalékkal növelik a kalászosok és 4,5 százalékkal a kukorica vetőterületét. Cukorrépából 102 hektárral vetnek többet, mint tavaly. Burgonya sem lesz kevesebb 700 hektártól. Az állattenyésztésben sem szerényebbek a feladatok. A tejre nyújtott új támogatási forma ösztönöz a fejésátlagok növelésére. Sertéshúsból 10 500 tonna kitermelését tervezik, ami 1100 tonna növekedést jelent. Pozsony. Az év elejétől február 6- ig 319 tonnányi sertést, 535 tonna sertéshúst és 6675 tonna burgonyát importáltunk. A hivatalos jelentések szerint nem volt nagy a gabonakivitel sem, a vizsgált időszakban 1775 tonna búzát, 5394 tonna árpát és 21 101 tonna kukoricát tett ki. A malátatermelők aggodalmaikat fejezték ki, hogy az őstermelők nem adják le a tervezett 280 ezer tonna malátaárpát, miközben az új termésig még mintegy 70 ezer tonnára lenne szükség. Stanislav Nemec, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője szerint a maPozsony. Az agrárönkormányzatok és a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat számára fontos kereskedelmi intézmények kapcsolaterősítését tekintik a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) valamint a gazdasági tárca közt megkötendő együttműködési szerződés fő feladatának. A dokumentum előkészítésének az SPPK kiemelt figyelmet szentel, mivel a mezőgazdasági terményekkel folytatott külkereskedelem hiánya az elmúlt két évben mindig meghaladta a 15 milliárd koronát, miközben 30 százalékban olyan terményekről volt szó, amit Szlovákiában is megtermelnek. Emil Dufala, az SPPK központi Pozsony. A Nagyszombati kerület alapiskoláiban is van érdeklődés az iskolatej iránt - reagáltak korábban megjelent iskolatej- programmal kacsolatos írásunkra a nagymegyeri Medmilk Trade Rt. tejfeldolgozó vállalat vezetői. Csicsai Gábor kereskedelmi igazgató lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy cégük három járás (Galántai, Dunaszerdahelyi és Komáromi járás) megközelítőleg hatvan alapiskolájába szállít iskolatejet. Az akciót szeptember derekán indították be és december végéig 100 ezer darab 2,5 deciliteres dobozos tartóstejet, illetve kakaót szállítottak megrendelőiknek. (Tartóstej lévén a tejet dobozonként 5, a kakaót 6 koronáért vehették meg a gyermekek, az áremelés után egy koronával lett drágább mindkét termék.) A Nagymegyeriek az iskolatejről szóló rendelet hiányosságaival magyarázzák, hogy a program nem igazán az elképzeléseknek megfelelően indult be, s hogy például a Pozsonyi kerületben továbbra is szinte teljes az érdektelenség az akció iránt, legalábbis a földművelésügyi tárca egyik kö- zelmúlti értékelése szerint. Az iskolatej bevezetésének ötletét, azt hogy a gyermekek megszeressék a tejet és naponta fogyasszák lomipar is az élelmiszeripari búza hiányára panaszkodik. Szerinte ugyanakkor az Állami Piacszabályozási Alap tartalékait is figyelembe véve az ország az új termés be- éréséig nem szenved majd hiányt ezekben a terményekben. A gazdasági tárca február 21-ei hatállyal 46 ezer tonnában szabta meg az árpa, 143 tonnában pedig a kukorica kiviteli kvótáit. A tárca illetékesei szerint az éves kvóta meghatározására azért került sor, hogy elkerüljék az ellátási gondokat. Jaromír Kosin, az ÁPA igazgatója már leállíttatta az élelmiszer- ipari búza kivitelét. A többi gabonafélénél a kivitel leállítását az alap csak javasolta. igazgatója szerint a legnagyob tartalékok továbbra is a kereskedelemben vannak, ahol elsősorban a rugalmasság hiányzik, vagyis a piac továbbra sem reagál időben a világpiaci változásokra. Az agrárönkormányzat elsőrendű feladata ezért a terméktanácsok aktivizálása lesz a külkereskedelem terén. A mezőgazdasági termékek kivitelét és behozatalát szeretnék szemmel tartani, hogy az államigazgatási szervekkel együtt időben reagálhassanak a piac deformációira. A gazdasági tárcával megkötendő szerződésnek az agrárönkormányzat befolyását kellene növelnie az export és import területén. A kamara ugyanalckor már most is képviselteti magát a gazdasági tárca li- cenctanácsában. (ú) azt, Csicsai Gábor is jónak tartja. Meglátása szerint az eredeti elképzelés valószínűleg azt célozta, hogy visszaszorítsák, korlátozzák a fiatalok üdítőital-fogyasztását. Kifogásolja viszont, hogy az isko- latejprogram rendeletének megalkotói előzőleg nem egyeztettek a tejüzemekkel. „A rendelet például leszögezi - sorolta Csicsai Gábor kereskedelmi igazgató -, hogy az a tanerő, aki magára vállalja a tej szétosztásával, tárolásával és kezelésével, a tejpénz beszedésével és postázásával kapcsolatos feladatokat, díjazást, azaz pénzt kap ezért az iskolától. Viszont az iskoláknak, a tanügyi hivataloknak erre nincsen keretük.” (A Nagy- megyeriekkei összhangban több helyről is jelezték, hogy ezt a tételt általában a tejüzemek vállalták magukra.) Több iskolában az is felvetődött, hogy ki fogja téríteni a postaköltségeket - merthogy a gyermekektől, illetve szüleiktől beszedett pénzt át kell utalni a megrendelőnek. Másutt azzal vetették el az ötletet, hogy csökken az iskolában étkezők száma, ha a gyerekek az iskolatej, vagy kakaó mellé kiflit, vagy kalácsot vesznek. Csicsai Gábor - saját felmérésre hivatkozva - azt állította, hogy az általános iskolások 20-25 százaléka hajlandó naponta iskolatejet vásárolni. Persze sok függ a családok szociális helyzetétől is. (gyor) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony február 24-én 16-18 Sk/kg Komárom február 24-én 12 Sk/kg Rimaszombat február 24-én 28 Sk/kg Losonc február 24-én .12-16 Sk/kg Kassa február 24-én 18 Sk/kg petrezselyem 30-35 Sk/kg 22 Sk/kg 38 Sk/kg 32-42 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 12-14 Sk/kg 10 Sk/kg 12-13 Sk/kg 12 Sk/kg mák 60 Sk/kg 80-100 Sk/kg X 70-80 Sk/I 80 Sk/kg paprika 75-80 Sk/kg 76 Sk/kg 110 Sk/kg 88-120 Sk/kg 85 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 4 Sk/db 18 Sk/kg 18-19 Sk/kg 20 Sk/kg zeller 30 Sk/kg 6-8 Sk/db 30 Sk/kg 22 Sk/kg 30 Sk/kg káposzta 16 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 14-15 Sk/kg 14 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 200-250 Sk/kg X X 250 Sk/kg méz 80-100 Sk/kg 75-85 Sk/kg X X 80 Sk/kg hagyma 8-12 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 14 Sk/kg 12-14 Sk/kg paradicsom 45-50 Sk/kg 60 Sk/kg X 55-62 Sk/kg 60 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg 55 Sk/kg 65 Sk/kg dughagyma 40 Sk/I X X 50 Sk/I X dióbél 140 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 100-120 Sk/kg 130 Sk/kg kel 20-25 Sk/kg 16-20 Sk/kg 20 Sk/kg 24-26 Sk/kg 22 Sk/kg alma 22-32 Sk/kg 22-28 Sk/kg 26-28 Sk/kg 29-32 Sk/kg 28-32 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg X 22 Sk/kg cékla 18 Sk/kg X X 10 Sk/kg 15 Sk/kg uborka 80 Sk/kg X X 82 Sk/kg 75 Sk/kg tojás 3,10 Sk/db 3,10 Sk/db 2,90 Sk/db 3,00-3,20 Sk/db 3,00-3,20 Sk/db retek 20 Sk/csomó X X X X VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe n 2000. február 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,058 Magyar forint (100) 16,381 Angol font 68,001 Német márka 21,504 Cseh korona 1,183 Olasz líra (1000) 21,721 Francia frank 6,412 Osztrák schilling 3,056 Japán ien (100) 38,388 Spanyol peseta (100) 25,277 Kanadai dollár 29,292 Svájci frank 26,150 Lengyel zloty 10,321 USA-dollár 42,599 Szemmel tartani az agrártermékek kereskedelmét Jobb piacvédelemért ÚJ SZÓ-HlR Iskolatej: az elképzelés jó, csak a rendelet kivitelezhetetlen Sok még a hiányosság ÚJ SZÓ-JELENTÉS
