Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-24 / 45. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 24. Mi az a polgári társulás? Kassa. Bizonyára alig akad olyan egyetemista, középiskolai tanár vagy akár „civil”, aki ne hallott volna már a SAIA tevé­kenységéről. A szervezet né­hány hónappal ezelőtt megnyi­totta kassai fiókirodáját, ahol készséges alkalmazottak tájé­koztatnak a külföldi továbbta­nulási lehetőségekről és sok minden másról. A Kassai Polgá­ri Klub, amely havonta szervez érdekes beszélgetéseket a kas­sai Fórum Intézet Mészáros ut­cai székházában, ezúttal Zu- zana Kalinácovát, a SAIA kassai fiókigazgatóját hívta meg egy estére, melynek témája a polgá­ri társulások szerepe és feladata az ország stabilizációjában. Az időpont ma 18 óra. (juk) Ma este ismét Ghymes-klub Pozsony. A Magyar Intézet épü­letében ma este 19.30-tól ismét lesz Ghymes-klub. A Ghymes együttes mai vendége a magyar- országi Vándor vokál, mely előbb saját gyűjtésű bolgár nép­dalokat énekelt, majd reperto­árját bővítette felvidéki magyar, erdélyi, szlovák, macedón, gö­rög, szerb-horvát dalokkal, (ú) Pályázat tanári hely betöltésére A pozsonyi Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rektora pályá­zatot ír ki angoltanári hely be­töltésére. Feltételek: felsőfokú végzettség, az angol szaktermi­nológia megfelelő ismerete és tanári gyakorlat. Jelentkezni március 2-ig az alábbi címen le­het: EU - personálne oddelenie, Dolnozemská cesta 1, 852 35 Bratislava. További információk a Selye János Kollégiumban, a 0819/782330-as telefonszá­mon kaphatók. Születésnapi hangversenyek Pozsony. Bohdan Warchal, a kitűnő szlovák karmester és hegedűművész hetvenedik születésnapja alkalmából ma és holnap a Szlovák Filharmó­nia épületében ad koncertet a Szlovák Kamarazenekar, ame­lyet maga a jubiláló művész alapított. (TA SR) Holnap délelőtt Eldorádó Pozsony. A pozsonyi Magyar Intézet és a Pozsonyi Filmmű­vészeti Főiskola közös rendez­vényeként a Kis Magyar Film- akadémia sorozatban holnap délelőtt tíz órakor vetítik a Filmművészeti Főiskola vetítő­termében Bereményi Géza 1989-ben készült filmjét, az El- dorádót. A film női főszereplője, Eszenyi Enikő (Dömötör Ede felvétele) SZÍNHÁZ __________________POZSONY__________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Vigyáz­zatok Leonnal! 19 ___________________KASSA___________________ ÁL LAMI SZÍNHÁZ: III. Richárd 10 ___________________NYITRA___________________ AND REJ BAGAR SZÍNHÁZ: Holle anyó 11 Sirály 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Toy Story 2. (am.) 15, 17 South Park (am.) 19, 20.45 OBZOR: A csontember (am.) 15.30,18,20.30 MLADOST: Sztárom a párom (am.) 15.15, 17.30, 20 YMCA: Anna és a király (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Amerikai szépség (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Anna és a király (am.) 17.45, 20.30 Toy Story 2. (am.) 15.30, 18 South Park (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 Hatodik érzék (am.) 18.30, 20.30 A csaj nem jár egyedül (am.) 17.30, 21 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 17, 20.30 Az öldöklő angyal (mex.) 18 8 és 1/2 nő (ang.-hol.) 20.30 A három veterán (cseh) 19.30 KASSA ÚSMEV: Amerikai szépség (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Két apának hány a fele? (ff.) 16.15, 19.15 CAPITOL: A félkegyelmű visszatér (cseh) 15.45, 18, 20 DRUZBA: Harcosok klubja (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Toy Story 2. (am.) 16, 18 South Park (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY- LUX: Az átok (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Anna és a király (am.) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Meghitt fészkek (cseh) 16.30,19 SLOVAN: A cseresznye íze (iráni) 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: A legkedvesebb bárom (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Asterix és Obelix (fr.) 13.15 A napfény íze (am.) 17.15 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20 Zuhanás (am.) 17.30 Stigmata (am.) 15.30,17.45, 20 Ámerikai pite (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hatodik érzék (am.) 15, 20.15 Kétszázéves ember (am.) 15, 20 A szörny (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Tarzan (am.) 13.30, 15.30 Rosszfiúk (magy.) 17.45, 20 Sivatagi cápák (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Anna és a király (am.) 14.30,17.30, 20.30 Árvák hercege (am.) 14.45,17.15,19.45 Egy reményt sugárzó kötet. A könyvkiadás is lehet alkotó gondolat, avagy magyar írók utazásai a Felvidéken Tornyok és temetők között járhat a mai olvasó is Születik még az ember szellemét birkóztató könyv. Napokig, hetekig keresi rajta a fogást, mint görög olimpikon a társán, ama testet is virágoztató szelle­mű ókorban. DUSZA ISTVÁN A könyv azonban mégiscsak más. Edzhetett - olvashatott - az ember bármennyit, olykor nem adja meg egykönnyen magát az a gondolat­halmaz, amellyel birkózik. Már önmagában az a tény is meghőköl- tetett, hogy a budapesti Ister Ki­adónál jelent meg a Tomyok és te­metők című kötet. Tóth László időnként nemcsak költőként, de kiadóként is meglep vállalkozásai­val, amelyek sorozatosan állíta­nak tükröt nekünk. Az alcím sze­rint - Magyar írók utazásai a Felvi­déken - akár arra is gondolhat­nék, hogy valaki tanulmányt írt a témáról, esetleg monografikus is­mertetést alkotott. Másfajta könyv ez. Húsz magyar író naplóiból, úti­rajzaiból, vallomásaiból és esszéi­ből válogatott Filep Tamás Gusz­táv és Tóth László. Nem véletlen, hogy ebben az eset­ben nemcsak az antológiába sze­dett írások, hanem a könyvkiadó szándéka is alkotó gondolatként születhetett meg. A két összeállító elsősorban a történelmet, a Felvi­dékről gondolkodó és író alkotók műveinek kiválasztásakor a törté­netiség időrendjét vette alapul. A majdnem öt évszázad, amelyet Szenei Molnár Alberttól Grendel Lajosig átfog ez a válogatás, törté­nelmi viharokat, derűs évtizede­ket, felkeléseket, rendcsináláso­kat, forradalmakat, kiegyezéseket, háborúkat, békekötéseket, termé­szeti katasztrófákat és újjáépítése­ket hozott erre a szélesebb érte­lemben vett történelmi tájra. En­nek természetszerűen következ­ménye lett, hogy a kötet címe (Száraz György Tornyok és teme­tők című, Rozsnyót és a kiskunsági tájat birtokló vallomásától kölcsö­nözve) első pillantásra borongós hangulatúnak látszott. Aztán vé­gigolvasva a benne található íráso­kat, rájöttem: Cs. Szabó László, az esszé egyik legnagyobb magyar mestere által felidézett kassai ha­rangok hangjait számyaltató tor­nyok vagy az árvíz idején elöntött, és Dobos László publicisztikájában megörökített csallóközi falvak la­kóinak temetői, ha rokoníthatók is, nem mindig ugyanazt a metafo­rát erősítik. A tornyokból messze hallik a harangszó, lám, átszár­nyalhat évszázadokon át, de lehet­nek kilátók is, jelei a megmaradás­nak. így a temetők sem csupán a valaha éltek ragaszkodását mutat­ják, hanem a most élők kötelező hűségére is figyelmeztetnek. Nem minden oldalán közöl szív­derítő gondolatokat ez a könyv. Viszont nem záratott ki belőle a remény üzenete sem. Egy-egy író, mint Márai Sándor és Peéry Dezső a kassai, illetve a pozsonyi polgár­ság sorsára reflektálva, sugároz­zák a szellem fényjeleit. De olvas­ható a könyvben a Tőzsér Árpád visszhangozta Rekviem és tedeum egy fővárosért című esszében a Felvidék népeinek közös hagyaté­kának a megmentésére tett kísér­let is. Ha arra az időre gondolok, amelynek állandóságát az ember kicövekelte szakaszok történelem­ként darabolják, akkor akár elszo­morodhatnék, mi múlt el előde­inkkel együtt. Ha viszont a fizikai idő térbeli állandóságára gondo­lok, érthetőbben fogalmazva: Is­ten örökkévalóságának tudata bo­rít el, akkor derűvel nézhetek ugyanarról a kiterjedés nélküli pontról a múltba és a jövőbe. Ez a könyv a remény könyve, még akkor is az, ha kételyeim vannak afelől: rangjához méltó módon el- jut-e a szlovákiai magyarokhoz, de legalább a szlovákiai magyar értel­miséghez, egyáltalán azokhoz az A művek kiválasztásakor a történetiség időrendjét vették alapul. olvasó emberekhez, akik számára - ha nem is tudatosítják - nélkü­lözhetetlen? Kell-e különösebben hangsúlyozni mindazt az értéket, amit, ha a történelemben el is ve­szítettünk, a szellem ma is birto­kolhat? Felülemelkedve határokat jelölő köveken, embereket elvá­lasztó szögesdrótokon, más nyel­vűeket meggyalázó törvényeken, meg lehet, meg kell őrizni mind­azt, amit a Felvidék mint szellemi és történelmi kategória, nyelvi ho­vatartozástól függetlenül jelent. Az ilyen szelíd és reményű sugárzó könyvek erősíthetnek mindannyi­unkat. (Ister. Budapest, 1999) A nyolcvanéves Lehocky Teréz írónő köszöntése Két megjelent kötetével egyedüli stílust hozott TURCZEL LAJOS Az ismert írónő ma tölti be a nyolc­vanadik évét. Polgári és írói élete egyaránt küzdelmes volt; rövid ideig a szülővárosától, Pozsonytól elkanyarodott, de aztán itt folyta­tódott. „ Irodalmi próbálkozásai Érsekúj­várhoz kötődtek. Dél-Szlovákia Magyarországhoz való átmeneti visszacsatolása idején ebben a vá­rosban élt, s tisztviselőként dolgo­zott. A helyi hetilapban, az Érsek­újvár és Vidékében tárcákat, kar­colatokat közölt. Ezt én Kovács Endrétől, a kitűnő írótól és törté­Novelláinak fő élmény- forrása a jogászi-bírói praxisa volt. nésztől tudom, aki a bécsi döntés után Pozsonyból szintén Érsekúj­várba költözött, s ott gimnáziumi tanárkodása mellett az említett lapnak is főszerkesztője volt. Ko­vács a karcolatok szerzőjét a lány­nevén (Wiezler) ismerte és emlí­tette, én viszont rájöttem arra, hogy ebből a leányból férjhez me­netele után Lehocky Teréz lett. A jogfosztottság megszüntetése után nehezen induló irodalmunk­ban a Lehocky név 1955 körül tűnt fel, s az általa jelzett írások érde­kes, egyéni színt jelentettek. No­velláinak fő élményforrása a jogá­szi-bírói praxisa volt, antik tárgyú kisregényeit pedig a ’40-es évek el­ső felében rövid ideig folytatott klasszika-filológiai tanulmányai ihlették. Hasonló ihletettségű írót az első irodalmi szakaszunkban ta­lálunk. Sebesi Ernő ez, aki gyen­gécske versei mellett több jó novel­lát írt, melyekben a hősök lelki sé­rüléseinek szuggesztív ábrázolását a szerző orvosi tanulmányai és praxisa segítették elő. Lehocky két megjelent kötetének (Foltok a napon, 1958; Moloch, az Isten, 1965) írásaiban a stílus is meglepő: alapszínét a naturaliz­mus és a szecessziós stílromantika adja, s ehhez az ötvözethez enyhe expresszionista hatás járul. Ez az összetett stílusképződmény a mi irodalmunkban egyedüli volt, de továbbkristályozódását a politikai életben beálló változások megaka­dályozták. Súlyos sérelmek és mellőzések az 1968-as reformmozgalomban való jogászi és írói helytállása miatt ér­ték Lehocky Terézt. 1970-ben az állásából elbocsátották, s az írószö­vetségi tagságát felfüggesztették. A jogászi és írói rehabilitációt 1989 decemberében nyerte el, de a húszévi elhallgattatást nem tud­ták jóvátenni. Ennek sajnálatos kö­vetkezménye az lett, hogy a rend­szerváltozás óta eltelt évtizedben nagyon keveset publikált. A nyolcvanadik születési évfordu­lón írótársai és olvasói szeretettel köszöntik az ünnepeltet, és jó egészséget, munkaerőt és munka­kedvet kívánnak neki. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Amint arról lapunkban már hírt adtunk, Szlovákia is szere­pel a nagyszabású politikai és kul­turális eseménynek ígérkező, Euró­pa közepe 1000 körül című nemzet­közi kiállításon, amely öt ország (Németország, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlo­vákia) részvételével valósul meg, s amelynek ünnepélyes megnyitójá­ra idén augusztusban Budapesten, a Nemzeti Múzeumban kerül sor a részt vevő országok államfőinek je­lenlétében. A kulturális tárca e heti sajtóérte­kezletén Matús Kucera, a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatója nyúj­tott tájékoztatást a rendezvény ha­zai előkészítéséről. Mint mondta, Szlovákia sajnos meglehetősen ké­sőn kapcsolódott be a projektbe, a kiállítás előkészítése ugyanis há­rom évvel ezelőtt indult a mann- heimi központban, ám a volt kor­mány nem mutatott érdeklődést az együttműködés iránt. „Az utolsó pillanatban sikerült felugranunk a robogó vonatra”, mondta Milan Knazko tárcavezető, aki a kormány több tagját is felkérte, járjanak kaözben Szlovákia érdekében né­met kollégáiknál. A kormány közel 13 millió koronát különített el a ki­állításon való részvétel biztosításá­ra, ezenkívül garanciát is vállalt a rendezvényért. Kucera szerint az összeg az előkészítésre elég, magá­ra a kiállítás szlovákiai lebonyolítá­sára azonban nem. A nagyszabású SPOLOŐNÉ DEDIŐSTVO kiállítás utolsó helyszíne ugyanis a pozsonyi vár lenne, amelyet a 2002 szeptemberére tervezett megnyitó­ig fel is kell újítani. Mivel a kiállítás már lényegében teljesen elkészült, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak mindössze két hét áll a rendelkezé­sére, hogy elkészítsék a szlovák anyag szövegkönyvét és az öt nyel­ven megjelenő katalógust. Bár a kö­zelgő budapesti megnyitóra még nem lesz teljes a Szlovákia részéről bemutatásra szánt anyag, Kucera reméli, hogy a következő helyszí­nen, Krakkóban már gazdagabb kollekció képviselheti az országot. A rendezvény az Európa Tanács Kö­zös hazánk, Európa elnevezésű kampányának is része, (me) Tizenhárommillió az Európa közepe 1000 körül kiállításra Az utolsó pillanatban sikerült a csatlakozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom