Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-24 / 45. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 24. KOMMENTÁR Tavaszi perspektíva TUBA LAJOS Képzeljük egy kicsit bele magunkat a jövő tavaszi helyzetbe. A jelenleg napi fizetési problémákkal küzdő vagyonalapnak havonta több mint kétmilliárd koronát kell átutalnia a pénzükre váró kötvénytulajdonosoknak. A közhangulat már annyira felpörgött, hogy ennek elodázása politikai öngyilkosság lenne a kormánykoalíció részről. A pénzszerzésre viszont csak a természetes monopóliumok gyors ütemű privatizációja esetében van esély (a száz- milliárdos bankkonszolidáció ugyanis azért folyik, hogy valaki szinte ingyen átvegye a lerongyolódott állami pénzintézeteket). Az viszont már most is nyilvánvaló, hogy a monopóliumok privatizációjának előkészítése minden fronton hónapokat késik - mégsem tapasztaljuk, hogy az illetékesek emiatt különösebben búnak adnák a fejüket. így azután jövő tavasszal mindent sokkal gyorsabban kell majd csinálni - ez viszont egyenlő a vételár csökkenésével. Mit fog tenni a vagyonjegyes privatizációt egy tollvonással megszüntető és a 33 milliárd koronányi kötvény kibocsátását kitaláló Meciar? Neki elég, ha a pénz kifizetésének időszakában néha halkan megemlíti az érdemeit - választóbázisa nagyon hálás lesz neki. Közben famulusai nehéztüzérséggel lőnek majd a hazai nagy cégek olcsó külföldi kiárusítása miatt. A játszma már megkezdődött, az előrehozott választások felvetése nagyban rombolja az ország iránt tavaly hatalmas energiával kiépített bizalmat. Ennek első jele, hogy újra meglódultak felfelé a szlovák kormány által tervezett eurokötvények kockázati kamatai. Ez milliárdos károkat jelent, amit persze az egyszerű választópolgárnak nehéz megmagyarázni. De talán erre igazán senki sem kíváncsi. Meciarék nagypolitikai játéka várható volt, és azt is tudhatta mindenki, hogy ezt csak eredményekkel lehet semlegesíteni. Ezért sokkal érthetetlenebb a kormánykoalíció tétovázása, visszariadása a szükségszerű stratégiai jellegű változtatásoktól. Tény, hogy a megszorítások miatt nem a legjobb a közhangulat, de ha most visszahőkölnek, mindenki emlékezetében úgy maradnak majd meg, mint akik sok mindent elvettek, de alig adtak helyette valamit. Politikai jövőjük szempontjából ez még az esetleges 2002-es ellenzékbe vonulásnál is rosszabb. JEGYZET SNS-Smer döntetlen KORPÁS ÁRPÁD „Kötünk egy úriemberi egyezséget, hogy én az önök női választótáborára összpontosítok, önök pedig a mi férfiszavazóbázisunkra, és kiegyensúlyozott lesz a dolog.” Robert Fico javasolt félig tréfásan ilyen gentlemen’s agreementet, a nemzetiek elnökének, Anna Malíková- nak, miután az SNS és a Smer először folytatott kétoldalú tárgyalásokat. A legutóbbi népszerűségi mutatók szerint a nemzetiek szavazóinak 30%-a kedveli Ficót, míg a Smer szimpatizánsainak 16%- a Malíkovát. „Nem örvendeztetett meg, de nem is nyugtalanít - reagált a felmérés eredményére Malíková úgy vélem, Fico úrnak sem kell majd perspektivikusan elnézést kérnie, mert matematikus vagyok, s az arány 1:1... Fico urat az SNS-ben kb. 30% kedveli, engem pedig a Smerben megközelítőleg 16%. Ha megnézzük, milyenek a százalékarányaink, úgy gondolom, kétszer annyijuk van nekik, mint az SNS-nek. Abszolút számokra átszámítva 1:1 az arány. Tehát nem is szereznénk, nem is vesztenénk, csak kicserélnénk néhány embert.” Egyelőre csak 1:1 az arány, és egyelőre csak a két párt között. Ha a szimpatizánsok kb. változatlan száma mellett az egyik vagy a másik javára billenne a mérleg nyelve, nem jelentene nagy tragédiát. Legfeljebb Fico kezdhetne el - ha ugyan még szüksége lenne rá - „perspektivikusan elnézést kérni Mali- kovától”. Maradva a szám(í- tásjtannál, akkor lehetne aggasztóbb a helyzet, ha - tetejébe még növekvő választótáborok mellett - nem egymáshoz viszonyítaná, hanem összeadná és a többiekével vetné egybe erejét az SNS és a Smer, mondjuk a „Nemzeti Irány” vektorát eredményezve ezáltal. A két pártot egyelőre több minden, pl. a népszavazás vagy a Tiso-emléktábla ügye megosztjaO), de az egyelőre számzáros „nemzetállami érdekeket” illetően már közös nevezőre jutottak. Egyelőre 1:1. Az esetlegesen növekvő százalékarány azonban erős „nemzetállami érdek” lehet, s akkor már nem is az abszolút számok, hanem abszolút a számok beszélnek majd. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PrNS, valamint a D. A CZVEDLER Kft, - Somolja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakda@ujszo.com- Asszony, már alig várom, hogy megkörnyékezzen a Malíková, de ne félj neked is elnézek egy flörtöt a Ficóval (Peter Oossányi karikatúrája) A Palatínus kezdeményezését elfogadták, a Comorra javaslatáról ma tárgyalnak Tízéves a szoborháború TALLÓZÓ FÁZ Magyarországon a magánkézben lévő média játssza a vezető szerepet - emeli ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap ismerteti a TV3 műsorszórásának beszüntetését. Rámutat, a leállt adó új tulajdonosa, a TV2 egyike a Magyarországon domináns szerepet játszó két magán tv-társaságnak; ezek osztoznak felefele arányban a reklámbevételek 90 százalékán, míg az állami adónak a maradék 10 százalékon kell osztoznia. „Az egykor monopolhelyzetben lévő állami televízió, amelynek mindig a kormányhoz közel kell állnia, gyakorlatilag csődben van, s az emberek egyre kevésbé kíváncsiak a műsoraira” - úja a lap. Különös jelentőségű lesz a Legfelsőbb Bíróság ítélete abban a perben, amelyet az amerikai CME indított az 1997-ben elveszített frekvenciapályázat miatt. Ha a búóság helyt ad a CME keresetének, az RTL Klub elveszítené a földi frekvenciát, s órákon belül be kellene szüntetnie adását. Ezáltal a magyar tv-spektrum a TV2-t birtokló svéd SBS monopóliumává válna. Az FÁZ az RTL ügyvezetőjétől úgy értesült, hogy a műsorszórási engedély megvonása nagy politikai kárt okozna Magyarországnak. NÉPSZAVA „A képviselő-testület mai tanácskozásán napirendre kerül a kulturális bizottság beszámolója, amely egyebek közt tartalmazza a Comorra Polgári Társulásnak a Cirill és Metód-szobor elhelyezésére vonatkozó javaslatát is” - nyilatkozta lapunknak Pásztor István komáromi polgár- mester. KAMONCZA MÁRTA Ez azt jelenti, ismét terítékre kerül az a téma, amely csaknem tíz éve foglalkoztatja a közvéleményt. A történet 1990 júliusában kezdődött. Ekkor rendezte meg a Matica slovenská az I. Cirill és Metód-napot a Duna-parti városban. Azért éppen Komáromban, mert a szervezők szerint 863-ban a bizánci hittérítők itt léptek először a mai Szlovákia területére. Az összejövetel résztvevői eldöntötték: Jókai városában szobrot emelnek a hittérítők tiszteletére. Két évvel később, 1992. március 23- án a Matica slovenská helyi szervezete kérvényt nyújtott be a város képviselő-testületének. Ebben azt indítványozták, hogy Cirill és Metód szobrát Komáromban köztéren helyezzék el. A testület május 11-én hozott döntésében elutasította a Matica slovenská kérvényét. A szervezet természetesen nem értett egyet az önkormányzat határozatával, és újabb kérvényt fogalmazott. Ebben azt kérte, a képviselő-testület búálja felül döntését. Ez meg is történt. A testület 240/92. számú határozata már lehetővé teszi a bizánci testvérpár szobrának felállítását, igaz nem köztéren, hanem a katonatemplomban. A képviselők szerint ugyanis a szenteknek - akik 1863-tól minden szláv nép apostolai, 1980-tól pedig Európa társvé- dószentjei - legméltóbb helye a templomban van. Erre a döntésre a Matica slovenská aláírásgyűjtésbe kezdett a szoborcsoport köztéren való felállítása érdekében, és kérte a városi képviselő-testületet, módosítsa határozatát. A városatyák 1993. március 25-én tartott tanácskozásukon hozott 453. számú rendeletben viszont megerősítették korábbi határozatukat. A Matica slovenská azonban továbbra is szorgalmazta a hittérítők szobrán nak köztéren való felállítását, és folytatta a „szoborháborút”. A Matica slovenská privigyei alapszervezete 1994-től 1997-ig árusította a Cirill és Metód-sorsjegyet. Az árusításból befolyt összegből 4,6 millió koronát különítettek el a hittérítők szobrának elkészítésére. 1990-ben eldöntötték: Jókai városában szobrot emelnek a hittérítőknek. 1997. december 11-én a Matica slovenská komáromi városi szervezete szerződést kötött Ladislav Berák szobrászművésszel a köztéri szobor elkészítésére - holott az érvényes képviselő-testületi döntés egyértelműen a szoborcsoport katonatemplomban való elhelyezésére vonatkozott. A mű tavaly júniusban elkészült: alapanyaga bronz, és 3,8 méter magas. Az ügyben tavaly fordulatot jelentett, hogy már nem a Matica slovenská, hanem a Szlovák Demokratikus Koalíció városban működő pártjai kezdtek alá- úásgyűjtésbe azért, hogy a szoborcsoportot köztéren állítsák fel. Ók az összegyűjtött aláúásokat le is adták a városházán, közben a kezdeményezést átvette a tavaly ősszel megalakult Comorra Polgári Társulás. Miközben a Comorra kitartóan szorgalmazza az alkotás köztéren való felállítását, a 35 tagú városi képviselő-testület - amelyből 29-en a Magyar Koalíció Pátiját képviselik - január végén tartott tanácskozásán elfogadta egy másik polgári társulás, a Palatínus javaslatát, amely arról szól, hogy Európa társvédő- szentjeinek szobrai az épülő Európa udvarban kapnak helyet. „Meggyőződésünk, hogy a Palatínus Polgári Társulás javaslata valóban európai megoldást jelent az ügyben” - nyilatkozta lapunknak a döntés kapcsán Andruskó Imre, az MKP városi képviselője. Vele együtt akkor sokan azt gondolták, sikerült végre elfogadhatóan rendezni az országos hírűvé és politikai színezetűvé vált szoborelhelyezési vitát. Tévedtek. „Nekünk nincs kifogásunk a Palatínus Polgári Társulás javaslata ellen. Emeljenek Cirill és Metód tiszteletére szobrot az Európa udvarban, de ez nem oldja meg a kérdést. Mi továbbra is azt szeretnénk, hogy a hittérítők már elkészült szobra Komáromban köztéren kapjon helyet. Ezt közöltük a kulturális bizottság tanácskozásán is. Úgy tudom, a múlt héten az önkormányzat tanácsa elvetette az erre vonatkozó javaslatunkat, ez valószínűsíti a képviselő-testület döntését is, de nem akarok elébe menni a dolgoknak. Megvárjuk, hogyan határoz a testület és ennek ismeretében döntünk a következő lépésről” - közölte lapunkkal Lubomú Augustin, a Comorra Társulás tagja. A budapesti amerikai nagykövetség közleményben pontosította a magyarországi FBI-úoda munkájáról a TTie New York Times-ban megjelent állítások egy részét. Eszerint a tavasszal érkező ügynökök nem a magyar hatóságoktól függetlenül tevékenykednek majd, Magyarország szuverenitása nem sérül. A parlament önkormányzati bizottságának fideszes és szabaddemokrata alelnö- ke meghallgatást kezdeményez az ügyben. Az EU tagországainak többsége régóta rossz szemmel nézi az FBI magyarországi teijeszkedését. LA LIBRE BELGIQUE Bizonyos hasonlóságokat fedezett fel a hitleri és a haideri programok és nyilatkozatok között két belga történész. Hitler Nemzetiszocialista Német Munkáspártjának (NSDAP) és Haider Osztrák Szabadságpártjának (FPÖ) a programja alapvetően különbözőnek tűnik, Haider beszédei mögött azonban megbújik egy olyan ideológia, amely az NSDAP témáinak egy részéhez csatlakozik. A hitleri program a németség felsőbbrendűségét fürdeti, az FPÓ- program hangoztatja: az osztrák lakosság többsége a német etnikai csoporthoz tartozik. A bevándorlással kapcsolatban egy náci plakát azt fürdette, „700 ezer munkanélküli, 700 ezer zsidó”. Haider megjegyzi,- országában „300 ezer a munkanélküli és 300 ezer a bejegyzett külföldi”. A Mein Kampf zsidóellenes kitételei mellé idézi a lap az FPÖ- programot, miszerint „Európa képét a kereszténység formálta. Emellett Európát befolyásolta a judaizmus és más, nem keresztény vallás. A Nyugat szellemi alapjainak megőrzése egy olyan kereszténységet igényel, amely megvédi értékeit.” OLVASÓI LEVÉL Nyugdíjasok arculcsapása Több mint egymillió nyugdíjas hiába várja 2000-ben a nyugdíjemelést. A kormány nem szándékozik kompenzálni a nyugdíjak érték- vesztését. Ha a bejelentést tevő hivatalos személy ezt viccnek szánta, akkor nagyon rossz vicc. Ha meg van valóságalapja, akkor érzéketlenség az egymillió választó iránt. A mindenkori kormány törvény által megszabott kötelessége a nyugdíjak valorizálása, amikor az infláció . eléri a 10%-ot, vagy az átlagkeresetek meghaladják az 5%-ot, és az utolsó nyugdíjemeléstől eltelt legalább 3 hónap. Az utolsó nyugdíj- emelés 1999. július 1-jén volt. Ez a nyugdíjak értékvesztésének alig több mint egyharmadát kompenzálja. Az azóta eltelt időben emelkedtek az árak, nőtt az infláció. A gáz 50, a villamos energia-, a víz- és a csatornadíjak több mint 30%-kal. Ez egy átlagos családnál kb. havi 600 korona. Ehhez adjuk hozzá az „egészségügyi adót”, melyet az egyre dráguló gyógyszerek formájában fizetünk, és amely egy nyugdíjas házaspárnál eléri a havi 200 koronát. Ehhez csatoljuk az inflációt, mely meghaladja a 10%-ot, ami további 400 korona, és megkapjuk, hogy egy kéttagú nyugdíjas család élete kb. 1200 koronával drágult az elmúlt időszakban. Mivel ezek a számok ismertek voltak október végén, a nyugdíjtörvény értelmében a kormánynak már novemberben valorizálni kellett volna a nyugdíjakat. 2000. január 1-jén a kormány újabb áremeléssel köszöntött ránk. A nyugdíjasok újabb 1000-1200 koronával vannak megterhelve. Tehát az utolsó nyugdíjemeléstől több mint 2000 koronával nőttek kiadásaik. Ez nemcsak durva arculcsapása a nyugdíjasoknak, hanem mélyen erkölcstelen is. A bejelentést tevő Szociális Biztosító elnöke azt is megindokolta, miért ne várjanak a nyugdíjasok emelést. Nincs pénz, üres az államkassza, a biztosítónál hiányzik a fedezet. Takarékoskodni kell. A nyugdíjasok megszokták a spórolást, másképpen nem is tudnának talpon maradni. Arra, hogy nincs a Szociális Biztosítónak és a kormánynak pénze a nyugdíjvalorizációra, azt felelhetnék, őket ez nem érdekli. De nem mondják, mert érdekli őket, mi történik az országban. A nyugdíjemelésre szükséges összeg az egész költségvetésnek kb. egy százaléka. Ez az 1 százalék fogja az országot nyomorba dönteni, vagy onnan kihúzni? Sem a kormány-előterjesztésben, sem a képviselők módosító javaslataiban a szegények és a nyugdíjasok problémájának megoldásai nem szerepeltek. Azt mondta a hivatalos személy, azért nincs pénz, mert sok az alap behajthatatlan kinnlévősége. Főleg a nagy állami vállalatok nem fizetik be a kötelezettségeiket. A mindenkori kormányok csak a minimálbér szintjén fizetik járulékaikat, akkor a nem befizetett összeg jópár 10 milliárddal meghaladja a 40 milliárd koronát. A kormány nem valorizálja a nyugdíjakat, mert nincs rá pénze. Pénz azért nincs, mert a kormány és az állami vállalatok nem teljesítik a törvény által is előírt kötelezettségeiket. Ez pedig büntetendő! De eddig még senkit sem vontak érte felelősségre. Mi ez, ha nem a 22-es csapdája? Benkovics József, Nagyfödémes
