Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-22 / 43. szám, kedd

Kedd, 2000. február 22. 4. évfolyam, 7. szám Télbúcsúztató mulatságot más városokban is rendeznek. De a jókedvű kavalkádot sehol se rendezik meg olyan eredeti „díszletek" között, mint éppen ebben a városban Találja ki, hol járunk! JÁTÉK víz, úszó paloták, templomok már-már giccses megkettőzött látványa a romanti­kát csupán női sze­szélynek tartókat is rabul ejti. Adria gyöngyszeme évti­zedek óta változatlanul vonzza a turistákat. Hogy miért e töretlen népszerűség? Míg máshol csak egy-egy régi palotát vagy város­részt tudtak megőrizni, addig ez a város megmaradt egységes egész­Csipkeköltemény - palotában el­beszélve nek, igazi szabadtéri történelmi­építészeti múzeum. Az Adria partján élők sok-sok év­százada rabolnak területeket a tengertől, amely megélhetésüket adja, hogy még hosszú ideig a cso­dák városában élhessenek. Az Iszt- riai-félszigeten és Libanonban ki­vágott hatalmas fatörzseket dön­gölték a vízbe, hogy így teremtse­nek az építkezésekhez szilárd ta­lajt. A híres kőhíd, a Rialto pillérei például 12 ezer cölöpön nyugsza­nak. Erdőrengeteg tartja a felszí­nen az egész várost. A Nagykörutat ott Canal Grandé- nak hívják. A 6-os villamoson, a vaporettón utazva - a gondola az átlagos keleti turista számára meg­fizethetetlen - a halpiaccal szem­ben pillanthatjuk meg a Sagredo-Morosini-palotát, egyik szárnyában született Gellért püs­pök, a magyarok keresztény hitre térítéséért vértanúhalált szenve­dett szent. Induljon bárhonnan a turista a vá­ros felfedezésére, végcélja a Piazzetta, a város tengeri díszbejá­rata lesz. A tenger felől lehet iga­zán megcsodálni a finoman fara­gott, a márványcsipkés oszlopo­kon magasodó Dózse-palotát. A város egykori uralkodóinak palo­tájával szemben magasodik a vö­rös harangtorony. Tetejéről pom­pás kilátás nyílik a tengerre. A vi­lág egyik legdíszesebb egyházi épülete a Szent Márk-templom. Díszítéséhez hajósok, kalmárok, hordták a márványt, alabástro- mot, jáspist. A mészkőből, féldrá­gakövek darabjaiból kirakott 4200 négyzetméteres mozaikján bibliai történetek láthatók. És végül a Szent Márk tér. Napóle­on a világ legszebb szalonjának ne­vezte. Méltán. A karnevál idején erre vonulnak az álarc mögé bújt farsangozók. Télbúcsúztató, ta­vaszköszöntő mulatságot más vá­rosokban is rendeznek. De a jóked­vű kavalkádot sehol se rendezik meg olyan eredeti „díszletek” kö­zött, mint éppen ebben a város­ban. Aki csak egyetlen egyszer járt itt, az mindig viszavágyódik. Az a szerencsés pedig, aki a télbúcsúz­tató, tavaszköszöntő vigasság ide­jén keresi fel a gondolák városát, pompás felvételekkel tér majd ha­za. (al) Múlt heti óriásrejtvényünk megfej­tése: 1 .A sírás feledteti velünk vétkein­ket, s hajlamossá tesz, hogy gon­dolkodás nélkül a sorsot vádoljuk. 2. A jóság az a fényforrás, mely pillanatokra be-bevilágítja az em­beri lélek sötétjét. A Találja ki, hol járunk! játékunk megfejtése: Sevilla Ajándékcsomagot nyert: Tóth Ferenc, Fülek Busánszky Magdolna, Dunaszerdahely Pőthe József, Gelle Porubán István, Szádalmás özv. Petri Sándorné, Tomagör- gő­Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük. MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Hol járunk? és a Rejtvényszi­get e heti számában közölt két­oldalas nagy kereszt- rejtvény sikeres meg­fejtői között, akik kiadó címére (VOX NOVA a.s., Prievozská 14/A, 824 88 Bratislava 26, P.O. BOX 49) február 28-ig be­küldik a helyes válaszo­kat, ajándékokat sorso­lunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk, (ú) Karneváli hangulat: két csodálatos jelmez

Next

/
Oldalképek
Tartalom