Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-21 / 42. szám, hétfő

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 21. i Spanyolországi ösztöndíj igényelhető A Madridi Diplomáciai Iskola tanulmányi lehetőséget kínál a 2000/2001-es évben a nemzetközi kapcsolatok területe iránt ér­deklődő, spanyolul jól beszélő, főiskolai végzettséggel rendelkező fiataloknak, 35 éves korig. Ösztöndíj igényelhető a Spanyolországi Nemzetközi Együttműködési Ügynökségnél (AECI). Érdeklődni le­het Pozsonyban, a spanyol nagykövetségen személyesen minden szerdán 13.00 és 15.00 óra között vagy telefonon: 07/54 41 57 24. Internet: www.boe.es . (SITA) Júlia kisasszony a Jorik Színpadon Kassa. August Strindberg tragikus szerelmi történetét, a Júlia kis­asszonyt mutatta be a hétvégén a Kassai Bábszínház Jorik Színpa­da. Az előadást Valentin Kozmenko-Delinde rendezte. Júlia kisasz- szony szerepében Adriana Ballovát,'ületve Éva Rysákovát láthatta a közönség, Jeant Miroslav Kolbassky, Krisztinát Beáta Dubielová, illetve Tatiana Tomasiaková alakította. (TASR) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szöktetés a szerájból 19 a.ha SZÍNHÁZ: Igazi cowboytörténet 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A csizmás kandúr 9.30,11 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Jó estét nyár, jó estét szerelem 15,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Toy Story 2. (am.) 15, 17 Hatodik érzék (am.) 18.45 Amerikai szépség (am.) 20.45 MLADOSÍ: A csaj nem jár egyedül (am.) 15 Meghitt fészkek (cseh) 17.30, 20 YMCA: A csontgyűjtő (am.) 15.30,18, 20.30 TATRA: Amerikai szépség (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Harcosok klubja (am.) 15, 17.45, 20.30 Toy Story 2. (am.) 15.30, 18 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 20.30 NOSTALGIA FILMKLUB: Francois Truffaut - portré 18.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 Hato­dik érzék (am.) 18,30, 20.30 Ronda ügy (am.) 17.30 Nyolc mm (am.) 20.30 Viridiana (sp.) 18 8 és 1/2 nő (ang.-hol.) 20.30 KASSA ÚSMEV: Amerikai szépség (am.) 16,18.15, 20.30 CAPITOL: Kicsi­kém - Sir Austin Powers II. (am.) 15.15,18, 20 DRUZBA: Toy Story 2. (am.) 16,18, 20 TATRA: A csontgyűjtő (am.) 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Amerikai pite (am.) 17, 19 LÉVA - SLOVAN: Tarzan (am.) 19 GÚTA-VMK: Tarzan (am.) 18.30 GYŐR CINEMA CITY: Asterix és Obelix (fr.) 13.45,16,18.15 A napfény íze (am.) 20.30 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20 Harcosok klubja (am.) 14.15,17,19.45 Zuhanás (am.) 14.45,17.15,19.45 Stigmata (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Amerikai pite (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hatodik érzék (am.) 13, 15.15, 17.30, 20 Kétszázéves ember (am.) 15,17.30,20 A szörny (am.) 14.15,16.15,18.15,20.15 Tarzan (am.) 13.30,15.30 Rosszfiúk (magy.) 17.45,20 HANS GMÜR Vidám TIGRIS íirmUKorrteaKLKetreszDen FurUtotta:VINKÓ JÓZSEF, Él etóKONCERT, Díszlet: VIDÁK GYÖRGYI Sttailb DeZSO 8ZOJKA gyula Rendezte D. eaimAb tibor Kak Kati 2000. február 28. hétfő este hét óra KOMÁROMI VMK Jegyelővétel: Komáromi VMK TeL- 0619/713 170 2000.1^29. kedd este bä ómDUNASZEMimYI VMK Jegyelővétel: Dunaazerdahdyi VMKTeL 0709/552 57 51-52 VK-125 Tíz éve hunyt el Osztényí Leander. Sohasem a műveiről - nemes egyszerűséggel és szerényen a munkáiról beszélt Volt egyszer egy porcelánfestő Csodálatos dolgok kerültek ki a keze alól. (Holop Ferenc reprofotója) A Duna Menti Múzeumban 1983-ban megrendezett ki­állítása idején hosszabb ide­ig tartózkodott Komárom­ban. Sötét kalapos, jól meg­termett alakja szinte hozzá­nőtt e mintegy másfél hónap alatt a belvárosi utcaképhez. Úgy tartotta, amíg kiállítása tart, neki kutya kötelessége kéznél lenni. NÉMETH GYULA Túl volt már a hetvenen („hetven­kettő vagyok, de azt mondják, het­venegynek se nézek ki”, mondo­gatta viccesen), de tele volt élet­erővel, és egyáltalán nem túlzók, ha azt modom, hogy még a fiata­labb hölgyek is megfordultak utá­na az utcán. És fantasztikusan köz­vetlen volt. Erre talán mi sem jel­lemzőbb, mint amikor a kiállí­tásmegnyitó előtt - én, teljesen is­meretlenül és harmincegynéhány évesen - interjúkészítés közben, il­letve pontosabban annak kezdetén Mesternek szólítottam őt, ezt azon nyomban azzal hárította el, hogy „... nézd, barátom, Mester helyett szólíts csak inkább Leander bá­tyámnak, és tegezz nyugodtan, hisz geológiailag úgyis egyidősek vagyunk, az a néhány évtizednyi különbség pedig, ami valójában köztünk van, ilyen formában telje­sen elenyésző.” Ilyen volt ő. Meg­lehetősen ritka nevével és mester­ségével, idősen is sármos, délceg külsejével. Éppen tíz éve azonban, hogy hiába keresnénk Komárom, Vágfarkasd vagy Karlovy Vary- Nová Role utcáin. Az 1983-as kiállítás egy részlete (Bíró Béla felvétele) Hogy miért éppen ezeken a helye­ken? Azért, mert talán ez a három stabil földrajzi pont volt az életé­ben. Vágfarkasdon született 1911- ben, s külön büszke volt rá, hogy abban a házban, amely a szabad­ságharc idején Görgey tábornok főhadiszállása volt. Komáromban végezte gimnáziumi tanulmánya­it, itt találkozott Harmos Károllyal, aki négy éven át tanára, első mes­tere s egyik példaképe volt. Po­zsonyban szerzett tanítói okleve­let, utána Negyeden és Vágfar­kasdon tanított. A háború befejeztével, amikor több évre bezáródtak a magyar iskolák kapui, állástalan pedagógusként a Karlovy Vary melletti Nová Role-i porcelángyár hirdetésére - „egy ko­pott aktatáskával és egy szál ecset­tel, mint a mesebeli szegény szabó­legén/’ - elindult szerencsét pró­bálni. Mint mondta, annak idején, az első napon a porcelángyár udva­rát söpörte, másnap azonban oda­került Otto Tauschek professzor mellé, aki annak előtte a Müncheni Képzőművészeti Akadémia pro­fesszora volt, abban az időben pe­dig a porcelángyár.művészeti rész­legét irányította. Két éven át tanul­ta Tauschektől a porcelánfestés technikáját és műhelytitkait, hogy aztán évtizedeken keresztül maga is meghatározó egyénisége legyen a gyárban a porcelánfestésnek és művészeti tervezésnek. Amikor - pár hónappal odakerülése után - már biztosnak látta a megélhetést, magával vitte családját is az ország nyugati végébe, ahol, mint mondta, sohasem a fajtája, hanem a munká­ja alapján ítélték, tisztelték és be­csülték (úgyszintén a Leander ne­vet viselő fia később a porcelángyár igazgatóhelyettese lett). A végeken való gyökéreresztéssel kapcsolat­ban azonban az említett interjúké­szítés közben volt egy érdekes meg­jegyzése: „... a gyökéreresztés kér­dése azért nem olyan egyszerű, fő­leg annak, aki fejből tudja a Toldit, első betűjétől az utolsóig. Őszintén megsúgom neked, hogy Nová Role számomra azért harmincöt év után sem Farkasd vagy Komárom. De ezt tényleg csak súgom, mert vidám ember vagyok, nem szeretem a szo­morúságot.” Harmos és Tauschek mellett Max Svabinskyt tartotta mesterének. Egy prágai kiállításon figyelt fel dolgaira Josef Fiala szobrászmű­vész, s ő ajánlotta be Svabin- skyhoz. Tudta, hogy Svabinsky sohasem köntörfalazott, ha szak­mai véleményét kérték, ezért, mint mondta, rettenetes szorongások közepette állított be néhány mun­kájával Svabinsky „templomnyi nagyságú” műtermébe. „Déláte dobre! ...Déláte dobié! ...Déláte dobre, Misire!” (Jól csinálja, Mes­ter!) - hangzott Svabinsky első re­akciója, s ez a három tőmondat élete végéig biztatást jelentett Osztényi Leander számára. A ké­sőbbiekben aztán egészen benső­Harmos és Tauschek mellett Max Svabinskyt tartotta mesterének. séges viszonyba került az idős Mesterrel. Egyrészt büszke volt arra, hogy a gyárban ő volt az utolsó, aki még mestere volt a Tauschektől tanult acélnyomásos porcelánfestésnek, másrészt viszont bántotta, hogy a gyártási folyamatban egyre inkább a sokkal gyorsabb, ám kevésbé igé­nyes és szép eljárások honosodtak meg. A gyári porcelánfestés és mű­vészeti tervezés mellett azonban mestere és egyik ritka képviselője volt egy másfajta porcelánfestés­nek is. Fantasztikus precizitással tudott másolni: híres festők híres festményeit vitte át kicsinyített formában porcelánra, s csodálatos dolgok kerültek ki a keze alól. Ahogy mondta, „... harmincöt év alatt talán már megismertem a porcelánt, de azért még most is előfordul, hogy égetés közben más jön ki az anyagból, mint amit elter­veztem. Persze esetenként ez a változás pozitív jellegű is lehet, a tűz alakítja váratlanul olyan gyö­nyörűvé a porcelánra felvitt anya­got, hogy az ember álmodni se merte volna.” De a porcelánfesté­szet mellett, ahogy mondta, sokat festett „vászonra” is, kedvelte a portrét és az akvarellt is. Kiállítása nem nagyon sok volt. Talán nem is tartotta életbevágóan fontosnak őket. Sohasem a műveiről, hanem nemes egyszerűséggel és szeré­nyen a munkáiról beszélt. De azért tudom, nagyon örült a számára oly fontos régióban megrendezett ki­állításai sikerének. Mert mindig az övéinek hozta el munkáit, s azok­tól jött az elismerés. Megkezdődtek a Komáromi Pedagógiai Napok Őshaza és államalapítás KAMONCZA MÁRTA Nyolc jelölésből két „kis" díjat kapott a Jeanne d'Arc Négy César Vénusznak MTI-TUDÓSÍTÁS Komárom. „Miután állami vona­lon éveken keresztül elhanyagol­ták a pedagógusok továbbképzé­sét, 1996-ban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Ko­máromi Területi Választmánya el­határozta, hogy évente egy alka­lommal szakmai fórumot rendez számukra. A korábbi években a tantárgyak oktatásának módszer­tanára összpontosítottunk, mosta­ni rendezvényünkön viszont a ne­veléssel kapcsolatos témakörök dominálnak” - mondta szombaton az V. Komáromi Pedagógiai Napok megnyitóján mintegy hetven je­lenlevő előtt Andruskó Imre, az SZMPSZ Komáromi Területi Vá­lasztmányának elnöke. Dr. Ke- szegh Margit járási elöljáró az ok­tatással kapcsolatos aktuális prob­lémákról szólt. Megemlítette a saj­tóban is nagy teret kapott diplo­mahonosítás kérdését, hiszen a magyarországi tanítóképző főisko­lákon végzett pedagógusok mun­kaadói éppen a járási hivatalok. Mint mondta: törvényt nem sért­het, de ezt a problémát embersé­gesen fogja kezelni. Fodor Attila, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke többek között egy nagyon időszerű kér­désről, az iskolatanácsok megala­kításáról szólt. A törvény értelmé­ben a testületeket az óvodákban, az alap- és középiskolákban márci­us 31-ig meg kell, illetve újra kell alakítani. A nap központi előadá­sát Gáspár Tibor gimnáziumi tör­ténelemtanár tartotta Az őshazá­tól a keresztény államalapításig címmel. Az V. Komáromi Pedagógiai Na­pok rendezvénysorozatának kö­vetkező előadása ma délután két órakor lesz a Tiszti Pavilonban le­vő Városi Egyetemen. Az előadást Bordás Sándor tartja ,A szexuali­tás még mindig tabu? címmel. Ezt követően Kustyán Ilona, a Selye János Gimnázium oktatója és a Calvin János Teológiai Akadémia óraadó tanára beszél Jókairól és a magyar regényről. Az utóbbi elő­adással emlékeznek meg a szerve­zők a 175 évvel ezelőtt Komárom­ban született nagy mesemondóról. Párizs. A Tónié Marshall rendezte Vénus Beauté (Vénusz szépségsza­lon) aratott szombat este a francia filmek idei versenyén: négy César- díjat (francia Oscart) vitt el a hu­szonötödik alkalommal megren­dezett gálán. A 42 éves rendezőnő negyedik al­kotása, egy szabad, emancipált nőt bemutató vígjáték kapta a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvnek járó elis­merést, és Audrey Tautou jóvoltá­ból a színészek közül a legnagyobb női reménység díja is ennek a film­nek jutott. Lényegében vigaszdíjat kapott a jelölések alapján legesélyesebbnek hitt két alkotás: a La fille sur le pont (Lány a hídon), Patrice Le­conte filmje legalább a legjobb fér­fi alakításért járó Césart vihette el Dániel Auteuil teljesítményéért, de a nyolc Césarra jelölt Jeanne d’Arc, Luc Besson alkotása kényte­len volt beérni két kisebb hordere­jű elismeréssel, a legjobb hang és a legjobb kosztüm Césaijával. A legjobb női alakításért Karin Viard kapott César-díjat, amelyet a Solveig Anspach rendezte Haut les coeurs! (Fel a szívekkel!) című filmben bemutatott játékkal érde­melt ki. A kétezer tagú César Akadémia döntése alapján Pedro Almodovar alkotása, a Mindent anyámról kap­ta a legjobb külföldi film Césatját. Tiszteletbeli Césarral jutalmazták - most először adtak ki ilyen díjat - a Truffaut-filmekből ismert Jean- Pierre Léaud-t és Martin Scorsese rendezőt, aki, beteg lévén, New York-i otthonából tv-közvetítés jó­voltából köszönthette a gála részt­vevőit. A Champs-Élysées színházban le­zajlott ceremóniát Alain Delon ve­zényelte, aki előzőleg magyaráz­kodásra kényszerült az ügyben, hi­szen nem leplezi lesújtó vélemé­nyét hazája filmterméséről. Az ünnepi esemény „állami rang­ját” a Legfelső Audiovizuális Ta­nács elnökének, Hervé Bourges- nak és Catherine Trautmann kul­turális miniszternek a jelenléte adta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom