Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-19 / 41. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 19. Gazdaság és fogyasztók H A VÚEPP felmérése szerint 52 százalékra növekedett a veszteséges mezőgazdasági vállalatok aránya A répatermelők hatékonyabb piacvédelmet követelnek Javulás még idén sem várható Egy év leforgása alatt 44 százalékról 52 százalékra nőtt a veszteséges mezőgazdasági vállalatok aránya. Új beruházásokra nem telik, hiszen az eladott terményekből és szolgáltatásokból befolyó összeg a cégek költségeinek 70 százalékát fedi (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A mezőgazdaságban vállalkozó cégek múlt évi vesztesége - becsült adatok szerint - eléri a 2,2 milliárd koronát. Ez 658 millió koronával több, mint egy évvel korábban. Az évet mínusszal záró cégek aránya tehát egy év leforgása alatt 44 százalékról 52 százalékra nőtt. GÁGYOR ALIZ Az ágazat helyzetét felvázoló képet torzítja, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezési Kutatóintézet (VÚEPP) felmérésében nem tért ki a húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mezőgazdasági vállalatokra, illetve az önállóan gazdálkodó földművesekre. Blaas Géza, az intézet igazgatója a gaz-, dasági eredmények évközi romlását elsősorban a mezőgazdasági termelés, s főként a gabonakitermelés csökkenésének számlájára írja - a múlt évben 600 ezer tonnával kevesebb gabona termett az előző ' évhez viszonyítva. Jelentősen befolyásolta a mezőgazdaságból élők gazdasági helyzetét az is, hogy a felvásárlási árak csökkentek - az előző évhez viszonyítva 2,1 százalékkal. (A növényi eredetű termékek felvásárA pénzintézetek nagyon kockázatosnak tartják az agrárágazatot. lási ára 3,6, az állati eredetű termékeké 1,5 százalékkal.) Az eladott terményekből és szolgáltatásokból befolyt összeg a mezőgazdasági vállalatok költségeinek 70 százalékát fedi, a támogatások pedig a költségek 10 százalékát teszik ki. A maradék 20 százalékot a mezőgazdasági vállalkozóknak külső forrásokból, elsősorban bankhitelekből kell(ene) beszerezniük. Nehezíti helyzetüket, hogy a pénzintézetek nagyon kockázatosnak tartják az ágazatot, ezért évről évre zsugorodik a mezőgazdaságba kihelyezett hitelek nagysága. (1995ben a bankhitelek még 13,5 milliárd koronát tették ki, 1998-ban már csak 9,8 milliárdot. Az utóbbi adatból viszont ki kell vonni az 5-6 milliárdra rúgó, ún. régi vagy rossz hiteleket. Ténylegesen tehát 2-3 milliárd koronára tehető a pénzintézetek éves hitelkihelyezése.) A VÚEPP kutatói 2000-re nem jósolnak javulást, a felvásárlási árak sem változnak különösebben. Az elemzők viszont sokat várnak az új agrárgazdasági koncepciótól, amely az ágazat átalakítását célozza, valamint a banki kamatok csökkenésétől. Az utóbbi lehetővé tenné a mezőgazdasági vállalkozók számára, hogy könnyebben szerezzenek pénzt a hitelintézetektől a valóban jó tervezetek finanszírozására. Szlovákiában a mezőgazdasági terület 10%-án termesztenek zöldséget, ám a behozatal továbbra is jelentős Nálunk is egyre kelendőbb a friss zöldség Nincs megállapodás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A cukorrépatermelők aggodalmaikat fejezték ki a cukorpiaci rendtartással kapcsolatban, szerintük ugyanis az ország nem védi eléggé piacát a külföldi behozatal ellen, az izocukor pedig egyik évről a másikra négyszeresen növelte piaci részesedését. A termelők - nyilatkozatuk szerint - hittek az agrárönkormányzati szerveknek ugyanúgy, mint a földművelésügyi tárcának, hogy az új cukorpiaci rendtartás kidolgozásával a cukorpiac stabilizálódását és az európai uniós piaci feltételekhez való közelítést tekintik szem előtt. Mára azonban a helyzet olyan stádiumba jutott, amikor a cukortermelők szövetsége a cukorrépa vetésterületének 40 százalékos csökkenésére kényszerül. Ha ez utóbbi lépésre nem kerülne sor, a cukorrépa felvásárlási ára - az alacsony világpiaci ár miatt - zuhanna. A répatermelők számára érthetetlen, miként kívánja a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara (SPPK) fenntartani a cukorgyártást évi 180 ezer tonnás szinten. A termelők az agrártárcához fordulnak, hogy tegyen meg mindent a cukor vüágpiaci áron való behozatala ellen és állítsa fel a cukor és izocukor kitermelési kvótáit. Emil Dufala, a kamara központi igazgatója szerint a répatermelők támadásaikat nem megfelelően és nem a megfelelő intézménynek címezték. A reguláció szerinte a mezőgazdaság visszaesése idején helyénvaló, ugyanakkor ha nem lett volna a kamara, akkor a tej, a hús, a cukor, a gabona és a burgonya esetében sem lehetett volna átültetni a regulációt. Dufala szerint épp a cukor és a cukorrépa esetében került sor a legtöbb tárgyalásra, a végső eredmény azonban még hiányzik, mivel egyik fél sem volt hajlandó a kompromisszumra. A cukorágazatot legfőképpen az aggasztja, hogy amíg az EU-orszá- gokban az izocukor piaci részesedését legfeljebb 5 százalékon maximálják (ugyanakkor például Ausztriában 0%-os az izocukor kvótája), addig Szlovákiában a bo- lerázi Anyulum zöldet kapott - éves termelési kvótáját a cukorpiaci rendtartás legújabb változata a megkötött szerződések szintjére kívánja emelni, ami viszont közel 20 százalékos piaci részesedést tehát a cukorrépa cukor előállításának csökkenését eredményezi. Az ilyen magas piaci részesedés engedélyezése nincs összhangban az európai normákkal, (ú) Zselizen zöldségfeldolgozó üzemet építenek Új munkalehetőség SITA-HIR Pozsony. A jövőben 60-80 állandó munkehelyet teremt a zselizi zöldséget és gyümölcsöt feldolgozó konzervgyár. További munkalehetőséget teremt azonban az őstermelőknek is, akik a konzervgyár beszállítóiként dolgozhatnak - nyilatkozta Nagy Géza, Zseliz polgár- mestere. Szerinte a vállalkozói terveket már kidolgozták, jelenleg pedig azon földek tulajdonjogi viszoTakarmánygabonából 130 i nyait rendezik, amelyeken majd a konzervgyár felépül. A vállalat felépítésére szánt pénzösszeg mintegy 20-30 millió koronát tesz ki. A gyárat egy kft. építi fel, a polgár- mester azonban egyelőre nem fedte fel, melyik kft.-ről van szó. Hozzátette azonban, hogy a konzervgyár felépítését jó döntésnek tartja, mivel a régió jelentős uborkatermelő területnek számít, így az alapanyagot nem kell majd távolabbi régiókból beszállítani. :er tonnás hiány várható ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nyitra. A nyitrai Agroinstitút adott otthont a napokban a zöldségtermesztők konferenciájának, melyet az idén már hatodik alkalommal rendezett meg a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara, az érsekújvári Zöldség- termesztési Kutatóintézet, valamint a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem kertészeti kara. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Kutatóintézet (VÚEPP) legfrissebb adatai szerint Szlovákiában hozzávetőleg a mezőgazdasági terület 10%-án termesztenek zöldséget, ez 1999-ben 46 902 hektárt jelentett szemben az egy évvel korábbi 42 157 hektárhoz, ami 11%-kos növekedésnek felel meg. Míg 1998-ban a hazai zöldségkitermelés 593 ezer tonnát tett ki, 1999- ben a termelés 15,6%-kal növekedett megközelítve a 685,4 ezer tonnát. A számokból azonban egyértelműen kitűnik, hogy a nagyobb zöldségkitermelés szinte kizárólag a terület bővítésének köszönhető. A hazai piacon a káposztafélék a paradicsom, a hagyma és a gyökérzöldség iránt volt legnagyobb a kereslet, és mivel a fagyasztók már a téli hónapokban is a friss zöldséget keresik, egyre nagyobb mennyiséget importálunk - főleg paprikát, paradicsomot és uborkát. A zöldséget illetően a múlt évi külkereskedelmi mérleg mínusz 43,5 millió korona volt. A konferencián felvetődött az olyan érdekvédelmi szövetségek létrehozásának a gondolata is, amelyek regionális szinten koordinálnák a termesztést, feldolgozást, csomagolást és a kész termékek értékesíFőleg paprikát, paradicsomot és uborkát importáltunk. tését. Szakértők szerint a jövőben mindenképpen emelkedni fog a zöldségfogyasztás - jelenleg Szlovákiában 107 kg zöldség jut egy személyre évente. A legfontosabb feladat jelenleg a meglévő zöldségraktárak felújítása, mert a privatizáció után a legtöbb a már nem az eredeti rendeltetését szolgálja. A feldolgozó üzemek hazai hálózata az elmúlt tíz évben szinte teljesen leépült - Dél-Szlovákiában például csak két ilyen üzem van - Dunaszerdahelyen és Rimaszombatban- , de nincs is többre szüksége, mert a fagyasztott és előfőzött zöldség már nem olyan kelendő, mint a múltban volt. Szakértők szerint a közeljövőben az állami dotációk rendszerét is úgy kell módosítani, hogy elsősorban a termelők jussanak támogatáshoz és bizonyos mértékben irányítható legyen az is, melyik régióban milyen zöldségfajtát és müyen mennyiségben termesszenek, (vrabec) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Losonc Kassa február 17-én február 17-én február 10-én február 17-én február 10-én sárgarépa 16-18 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 14-19 Sk/kg 16-18 Sk/kg petrezselyem 35-40 Sk/kg 26-28 Sk/kg 35 Sk/kg 30-42 Sk/kg 30 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 12-14 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg mák WKHKHk 60 Sk/kg 80 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/kg paprika 80 Sk/kg 52-60 Sk/kg 85 Sk/kg 105-120 Sk/kg 85-90 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 4-6 Sk/db 15 Sk/kg 18-19 Sk/kg 20 Sk/kg zeller 35-40 Sk/kg 8 Sk/db 30 Sk/kg 22 Sk/kg 25-28 Sk/kg káposzta 14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12 Sk/kg 14-15 Sk/kg 14 Sk/kg őrölt fűszerpaprika ’ 250 Sk/kg 250 Sk/kg X X 250 Sk/kg mez 80-100 Sk/kg 75-85 Sk/kg 70 Sk/kg X 80 Sk/kg hagyma 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg paradicsom 50 Sk/kg 60 Sk/kg 80 Sk/kg 55-62 Sk/kg 60 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg " 4 Sk/db 65 Sk/kg 55 Sk/kg 65 Sk/kg dughagyma 60 Sk/I X X 40 Sk/I X dióbél 140 Sk/kg 120-140 Sk/kg 100 Sk/kg 120 Sk/kg 130 Sk/kg kel 25 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 24 Sk/kg 22 Sk/kg alma 22-30 Sk/kg 20-22 Sk/kg 28-30 Sk/kg 22-32 Sk/kg 28-30 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg X 22 Sk/kg cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/kg uborka 80 Sk/kg X X 82 Sk/kg 70 Sk/kg tojás 3,10 Sk/db 3,10 Sk/db X 3,00-3,20 Sk/db 3,00 Sk/db retek 16 Sk/csomó 15 Sk/csomó X X X Kinek j ó a kivitel? ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A mezőgazdasági terményfelvásárló vállalatok szövetsége elégedetlen a hazai gabonapiacon kialakult helyzettel. Arról, hogy mennyi takarmánygabona hiányzik az új termésig, még nincsenek pontos adatok, ám annyi biztos, hogy legalább 130 ezer tonnányi mennyiségről van szó. Bár a terményfelvásárlók az utóbbi időben többször felhívták a figyelmet erre a problémára, a gabona- kivitel tovább folytatódik. Karol Skrada, a szövetség ügyvezető igazgatója szerint a rendezetlen piaci viszonyokból csak a kereskedelmi szervezetek húznak hasznot; másoknak ugyanis nem lehet érdeke, hogy hiány keletkezzen, és kénytelenek legyünk gabonát importálni. Mindenekelőtt azok a vállalatok kerülnek nehéz helyzetbe, amelyek kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak és nincs saját takarmányalapjuk. Skrada azt is nehezményezi, hogy a terményfelvásárlók nem jutnak hitelekhez, így nem tudnak elegendő mennyiségű gabonát felvásárolni az őstermelőktől. Pénzhiány miatt nem tudnak rövid fizetési határidőt sem meghatározni, pedig az őstermelők bizalmának helyreállításához éppen gyors számlakiegyenlítésre lenne szükség. Az egyes terményfelvásárló vállalatok általában sikertelenül próbálkoznak az Állami Tartalékalaptól is gabonához jutni, sőt, felmerült annak a gyanúja, hogy az alap csupán egyes kiválasztottak, általában kereskedők részére szabadít fel terményt. Az eddig napvilágot látott információk szerint az Állami Piacszabályozási Alap tartalékaiból is csak az részesül majd, aki egyszerre nagyobb mennyiséget tud megvásárolni, és a legmagasabb árat kínálja. Az ÁPA tehát kereskedelmi intézményként viselkedik, bár - küldetéséből adódóan - az össztársadalmi érdekeket kellene szem előtt tartania. Sajnos nem működik a váltók és a raktárlevelek rendszere sem, ezért mielőbbi gyors megoldást kell találni a gabonapiaci helyzet orvoslására. A szövetség ennek érdekében találkozni kíván Pavel Koncos földművelésügyi miniszterrel is. (v-s) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. február 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,303 Magyar forint (100) 16,523 Angol font 68,968 Német márka 21,629 Cseh korona 1,183 Olasz líra (1000) 21,848 Francia frank 6,449 Osztrák schilling 3,074 Japán ien (100) 38,724 Spanyol peseta (100) 25,425 Kanadai dollár 29,597 Svájci frank 26,366 Lengyel zloty 10,478 USA-dollár 42,912
