Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-18 / 40. szám, péntek

8 Számítógépes kalózkodás ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 18. Kívülről nem hatolhattak be a rendszerükbe Az F-hackerek honlapján keresztül a Szlovák Bi*ztosító több százezer ügyfelének adataihoz juthatunk hozzá Cáfol a biztosító Dániel Lipsic szerint a Gratex is perelhető Kié a felelősség? TA SR-HÍR tokban tartására”, egyúttal rendkí­vüli intézkedéseket foganatosítanak az illegális behatolók ellen. A SP az ország legnagyobb kereskedelmi biztosítója. 1998 végén, annak el­lenére, hogy a hazai piacon további 27 biztosítótársaság működött, do­mináns szerepe volt. Piaci részese­dése megközelítette az 59%-ot. A lakosság biztosítása mellett a mezőgazdasági, ipari és egyéb ág- azatakban vállalkozó cégeket is biz­tosították. Az említett időszakban több mint 4,5 millió hosszútávú szerződést kezelt. Az SP legnagyob részvényese a Nemzeti Vagyonalap, amely 50,55%-os részvénycsomagot birto­kol. A vállalatok részesedése eléri a 37,48, a bankoké pedig a 7,85%-ot. A részvények 4,12%-a kisrészvé­nyesek tulajdonában van. (mi) kor is, ha úgy gondolják, hogy a kárt az információs rendszer fenn­tartója okozta számukra. A jelenleg hatályos jogi előírások szerint ugyanis a személyes adatok biz­tonságáért az adatbázisok fenntar­tója a felelős. Vagyis a Gratexnek és a biztosítónak is kötelessége lett volna, megfelelő védelmet biztosí­tani az általuk tárolt adatoknak. Ha ezeket az adatokat mégis sikerült valakiknek jogtalanul közzétenni, felmerül a gyanú, hogy a fenntartó nem járt el kellő óvatossággal, amit természetesen a bíróságnak kell el­döntenie - nyilatkozta Lipsic. X-akták - szlovákiai módra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „A Szlovák Biztosító Rt. (SP) ügyfeleiről az F-hackerek által nyilvánosságra hozott adatok nem aktuálisak, pontatlanok és nem fe­lelnek még a valóságnak” - áll a biz­tosító nyilatkozatában. Az állítást az SP a kalózok által nyilvánosságra hozott adatok elemzése után tette közzé. ,A Szlovák Biztosító bizton­sági rendszerén a mai napig kívülről senkinek sem sikerült behatolnia” - nyilatkozta Lucia Bombosová, az rt. szóvivője, aki egyúttal elismerte, hogy „ezúttal is az emberi tényező csődjéről van szó”. A biztosító nyi­latkozata szerint a helyzet megoldá­sa során elsősorban az ügyfeleik és üzleti partnereik érdekeit tartják szem előtt. Eszerint az SP „mindent megtesz az ügyfelek adatainak ti­Pozsony. A Szlovák Biztosító azon ügyfelei, akiknek a napokban meg­jelentek a személyes adatai az F- hackerek internetes honlapján, feljelentést tehetnek ismeretlen el­követő ellen - nyilatkozta Daniel Lipsic, az igazságügyi tárca hiva­talvezetője. Az adatok nyilvánosságra hozata­lával, az egyelőre ismereden tette­sek az információhordozón tárolt adatokkal való visszaéléssel vádol­hatok. Lipsic szerint az érintettek a kár megtérítését követelhetik ak­Pozsony. A Gratex International Rt. Szlovákiában a legnagyobbb számí­tógépes szoftverszolgáltatók közé tartozik. Előzetes eredmények sze­rint a tavalyi évet 26,7 millió koro­nás bruttó nyereséggel zárták. Be­vételeik enyhén meghaladták a 390 millió koronát, amiből a saját termé­keikből és szolgáltatásaikból szár­mazó bevételek elérték a 324 millió koronát. 1999 végén 198 alkalma­zottat foglakoztattak. A Gratex mű­ködteti a sme, a twist és az inzine szervereket, és a tavalyi évben ügy­felei közé tartozott az Általános Hi­telbank, a Szlovák Nemzeti Bank, a Deloitte & Touche tanácsadó cég és a Szlovák Biztosító is. Pozsony. Mindannyiunk ré­málma vált valóra a napok­ban, amikor egy, magukat F- hackereknek nevező csoport bejelentette: sikerült hozzá­jutnia a Szlovák Biztosító adataihoz. A www.geociti- es.com/hackers_group_f/ honlapon jelenleg bárki hoz­záférhet a Svidníki és a Bazi- ni járásban regisztrált ügyfe­lek személyes adataihoz. MOLNÁR IVÁN A bazini adatbázisból ráadásul az ügyfelek számlaszámát, személyi számát és telefonszámát is közük, a már megszokott név, cím és a sze­mélygépkocsik műszaki adatai mel­lett. A csoport szerint ez utóbbi lé­pésre azután szánták el magukat, hogy sem a Gratex, sem pedig a biz­tosító képviselői nem vették komo­lyan figyelmeztetéseiket. Áz öt, mindmáig ismeretien fiatal, legfőbb céljának az olyan informá­ciós rendszerekbe történő behato­lást tartja, amelyek nem eléggé vé­dettek, ugyanakkor a lakosság nagy részének a lehető legszemélyesebb adatait tartalmazzák. A behatoláso­kat később szeretnék közzétenni a világhálón, hogy az adatokat ke­zelő intézmények jobban odafigyel­jenek biztonsági rendszereikre, a lakosság pedig számon kérhesse az intézményeken az adatok titokban tartását. Állításuk szerint a figye­lemfelkeltésnek ezt a drasztikus formáját azért választották, mivel az ilyen adatokkal dolgozó biztosí­tói alkalmazottak az esetek többsé­gében nem készültek fel ezekre a feladatokra, amire az ügyfelek fi­zetnek rá, akiknek fogalmuk sincs, ki mindenki férhet hozzá személyes adataikhoz. Az egész ügy még 1997-ben kezdődött, amikor a számítógépes kalózoknak sikerült áttörniük a ßra- tex International biztonsági rend­szerét. Az esetet kezdetben viccnek szánták, később azonban rájöttek, hogy a Gratexen keresztül a Szlovák Biztosító ügyfeleinek személyes adataihoz is hozzájuthatnak, amit szerintük a Gratex és a biztosító rendkívül amatőr módon védett. A csoport két tagjának a Warcraft 2 stratégiai játékprogramba rejtve si­került becsempésznie a Gratex szá­mítógépes rendszerébe egy olyan egyszerű programot, mely kívülről - az interneten keresztül - is lehetővé tette e számítógépek működtetését és folyamatos ellenőrzését. Mivel a csoport tagjai a megtámadott szá­mítógépen bejelentkezők biztonsá­gi kódjaihoz is hozzáfértek, folya­matosan újabb és újabb számítógé­pekbe sikerült behatolniuk. így ju­tottak el a Gratex számítógépéhez is, amelyen akkoriban a Szlovák Biztosító számára fejlesztett adatbá­zist találhatták. Az F-hackerek sze­rint így sikerült hozzájutniuk a biz­tosító egyes kirendeltségeinek kód­jaihoz, a többi pedig már gyerekjá­ték volt, mivel szerintük a biztosító csak minimálisan védi több százezer ügyfelének az adatait. Ezt követően a kalózok e-mailen ke­resztül tudatták a Gratexszel, hogy teljes hozzáférésük van a Szlovák Biztosító kirendeltségeinek adattá­rához, és kezdjenek el foglalkozni az adatvédelemmel. A Gratexesek álk'tólag kinevették a behatolókat, és amatőröknek nevezték őket. En­nek ellenére nagy valószínűséggel a Gratex is lépett az ügyben, mivel a csoport által 1998. február elejére tervezett 10 milüó koronás biztosí­tási csalást már nem sikerült végre­hajtani. A csoport így ugyan nem tudott vál­toztatásokat eszközölni a biztosító rendszerében, de továbbra is teljes hozzáférésük volt a biztosítottak adataihoz. Elhatározták ezért, hogy amíg lehet, ellopják az egész adat­bankot. A biztosító egyes kirendelt­ségeiről az adatokat nyolc nap alatt a Gratex pozsonyi Drienová utcai épületében található számítógépek­re másolták. Ami számukra is szinte hihetetlen volt, az az, hogy a több mint egyhetes ténykedésüket senki sem vette észre. A legnehezebb azonban csak ezután következett: az adatokat tartalmazó számítógépekhez ugyanis hozzá is kellett jutni. A csoport két tagja egy­szerűen bement a Gratex épületébe, elkérték a portástól az egyik helyi­ség kulcsát, melyet az állítólag min­den fölösleges kérdezgetés nélkül átadott a behatolóknak. Két számí­tógép merevlemezére másolták az egész anyagot, majd egyszerűen szétszedték a számítógépet és ellop­ták az adatokat tartalmazó lemezt. A portásnál leadták a kulcsot, s így a több százezer ember személyes ada­tait tartalmazó merevlemezek egy máig ismeretlen csoport kezébe ke­rültek. A Gratex az üggyel kapcsolatban csak annyit ismert el, hogy 1998. május 22-én a Szlovák Biztosító több szerverén is megsérültek az in­formációk, amit azonban pár napon belül sikerült helyrehozni. Az üggyel kapcsolatban akkor feljelen­tést tettek, jelenleg pedig már folyik a bűnügyi eljárás a Gratex egy volt alkalmazottja ellen, akit az informá­cióhordozókon tárolt adatokkal va­ló visszaéléssel vádolnak. A Gratex képviselői annak ellenére, hogy sze­rintük az F-hackerek honlapján kö­zölt információk egy része nem felel meg az igazságnak, egyelőre nem kívánnak nyilatkozni az ügyben. Váltig esküsznek azonban, hogy a biztosító rendszere tökéletesen véd­ve volt az idegen behatolás ellen, ezért a betörést nagy valószínűség­gel csak saját alkalmazottjaik követ­hették el. Ezzel azonban nem sike­rült megnyugtatniuk azokat a száz­ezreket, akiknek a személyes adatai egyik napról a másikra közprédává váltak. A csoport tagjait, már ha sikerül őket elkapni - ketten ugyanis már Kanadából levelezgetnek itthon maradt társaikkal -, a büntető tör­vénykönyv 122. paragrafusa alap­ján üzleti, banki és adótitok meg­sértésével állíthatják bíróság elé, amiért manapság 3-tól 8 évig ter­jedő börtönbüntetés jár. Az ügyben az érintett cégek, a biztosító és a Gratex szerdán tettek feljelentést, a rendőrség pedig már megkezdte a nyomozást. Az F-hackerek minde­közben bejelentették: a napokban újabb információkat hoznak nyilvá­nosságra. A harmadik körben a kas­saiak személyes adatait kívánják mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Ha valaki ezek után szeretné elmondani személyes véleményét az F-hacker csoport tagjainak, az a grctex@ hotmail.com e-mail címen közölheti a számítógépes bűnözők­kel, akik azt üzenik a Gratexnek, hogy nem félnek, és minden zsaro­lási kísérletet jelentenek a rendőr­ségnek. Sikeres hackerellenes akció Cataniában A számítógépes kalózok kezébe került:- a Szlovák Biztosító minden egyes ügyfelének a neve, címe és számlaszáma;- a biztosítónál jegyzett cégek neve, székhelye, alkalmazottainak száma és az általuk fizetett átlagbér nagysága, valamint a cég gazdasági eredményei;- minden Szlovákiában legálisan bejegyzett gépkocsi rendszáma, motor- és alvázszáma, gyártási éve, valamint a tulajdonos neve és címe, a gépkocsik ára és biztosítási módja;- a Szlovák Biztosítóban kötött biztosítások lejártának pontos ideje és összegének nagysága. És ha mindez nem lenne elég, akkor az öt fiatal a biztosítottak egészségi állapotáról is beszámolhat bárkinek, aki hajlandó kifizetni az általuk egyelőre nem pontosított kisebb pénzösszeget. Az adatok az 1998-as évre vonatkoznak. Az F-hacker csoport a grctex@hotmail.com e-mail címen „fogadja” a véleményeket. A honlapján közzétett állítások szerint a Gratexet szoros kapcsolatok fűzik a HZDS-hez. A cég állítólag 1993-ban e mozgalomnak köszönhetően - versenypályázat nélkül - kapta meg a Szlovák Biztosítótól a megrendelést az adatbank összeállítására. Az F-hackerek egy számítógépes játékon keresztül jutottak be a Gratex adatbankjába (Illusztrációs felvétel) A Gratex International Rt. eredményei A legnagyobb szolgáltató SITA-HÍR Elfogott kalózok Az Európai Bizottság is erősíti a hackerek elleni védekezés keretfeltételeinek a kialakítását Súlyos büntetéssel kell számolniuk ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Hackerellenes akciót hajtott végre a szicíliai Cataniában a pénz­ügyőrség: sikerült letartóztatnia olyan személyeket, akik tavaly be­törtek különféle közintézmények és nemzetközi hitelintézetek számító- gépes rendszerébe. A feljelentő a Cataniai Egyetem volt, amely kiderítette, hogy a számító­gépkalózok éppen a tanintézmény szerveréhez hozzáférve (előzetesen megszerezve a jelszavakat) törtek be több olasz és külföldi kereskedel­mi intézménynek és közhivatalnak, egy svájci banknak és a torontói egyetemnek a számítógépes rend­szerébe. A hatóságok számára egyelőre nem világos, mi volt a „ka­lózok” szándéka: egyszerűen csak „szórakozásból” cselekedtek, vagy haszonszerzés céljából, esetleg kon­kurens cégek megbízásából hajtot­ták végre akcióikat. Eközben Rómá­ból ismertté vált, hogy az eredetileg az ezredfordulós számítógépes za­varok elhárítására alakult különle­ges eüenőrző csoportot a jövőben ráállítják az informatikai védelem­re. Kiderült ugyanis, hogy az utóbbi időben Itália más területem is volt példa illetéktelen behatolásokra. Hackerek megpróbálkoztak bejutni az olasz jegybanknak, a Banca Dlta- liának a hálózatába, akárcsak több olasz állami és magánvállalat rend­szerébe. (VG) HlRÖSSZEFtOGLALÓ Pozsony. A Clinton-adminisztrá- ció kérte a központi internetes biz­tonsági szervek jövő évi költ­ségvetésének 37 millió dolláros emelését. A beterjesztésre azt köve­tően került sor, hogy számítógépes kalózok egy csoportja a közelmúlt­ban a legfontosabb amerikai elekt­ronikus kereskedelmi weboldalá­kat, a Yahoo, a Buy.com, az Ama­zon.com, a CNN, az eBay, valamint az E Trade on-line brókercéget, to­vábbá a ZDNet technológiai hírszol­gáltatót is több órára lebénította. A számítógépeket úgy bénították meg, hogy üzenetekkel túlter­helték azokat. A ma már általában neves biztonságtechnikai szakér­tőként dolgozó egykori hackerek szervezetei maguk is elítélték a tá­madást, a szerverek túlterhelését „nyers és amatőr megoldásnak” nevezték. A behatolást követően Amerikában a Pentagon átvizsgál­tatott 10 ezer számítógépes háló­zatot, többek között annak igazo­lására, hogy saját gépeit a táma­dók nem vették-e igénybe - jelen­tette a Reuters. A kalózok többsége általában kár­okozás nélkül hozza tudomásra az oldal fenntartójának, hogy bizton­sági rendszere hibás, vagy észre­vétlenül törekszik megszerezni adatokat, esetleg kihívásnak tartja a betörést, és nem is hagy nyomot maga után. A mostani akciók so­rán a hackerek - csak amerikai weboldalakat támadtak - nem fér­tek hozzá a cégek belső rendszere­ihez, védekezni az ilyen támadás ellen szinte lehetetlen. A kalózoknak az USA-ban súlyos büntetéssel kell számolniuk, ha le­buknak. Az amerikai törvények szerint bűntett a kereskedelmi ol­dalak szándékos megbénítása, mely 6 hónaptól 5 évig terjedő bör­tönbüntetéssel sújtható. Az első akcióra akár 250 ezer dolláros bír­ságot is kivethetnek, a visszaesők pedig 10 éves börtönbüntetést is kaphatnak. Az Európai Bizottság is erősíti a hackerek elleni védekezés ke­retfeltételeinek a kialakítását. Az internetes biztonság kérdése a jö­vő hónapi lisszaboni értekezlet na­pirendjén is szerepel. Brüsszel most a cyberbűnözés elleni ku­tatások megindítását is kilátásba helyezte. Az amerikai weboldalakat megtámadó hackerek órákra megbénították a számítógépeket (Illusztrációs felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom