Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-16 / 38. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 16. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 6. számában feltett kérdésre a héten 561 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát özv. Ötvös Lászlóné szepsi, Szedmák Emma pelsőci és Szalay Alena csallóközaranyosi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Apponyi Albert gróf. (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyere­mények összegéből 20 % jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stu­art Mária 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai 10.30 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Harmónia 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hatodik érzék 15.30,18, 20.30 OBZOR: Hatodik érzék 15.30,18, 20.30 YMCA: Harcosok klubja 15.30,18, 20.30 TATRA: A csaj nem jár egyedül 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Harcosok klubja 17, 20 Kicsikém - Sir Austin Powers II. 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész 18.45 Stigmata 18.30 Lo­la az életéért fut 20.30 Fergeteges forgatás 17 Nyolc és fél 18 Lili Marlen 20.30 Az élet szép 20.30 Sekalnak meg kell halnia 17.30 Szívélyes üdvözlet a Földről 19.30 FEBIOFEST 2000 - POZSONY MLADOST: FEBIO-OKO (dokumentumfilmek) 15.30 Utcagyerekek (ol.) 17 Zuhanás, A félkegyelmű visszatér (cseh) 20.30 NOSTALGIA FILMKLUB: Jó földijeim (cseh) 18.30 Mit találsz a mezőn (cseh) 20.45 901-es FILMKLUB: Ősz (ol.) 18 A műit (cseh) 20.30 A szerelem mártírjai (cseh) 22.45 CSEH CENTRUM: A szé­gyen, a hallgatás, a remény ideje (cseh) 16 Miért ölték meg, tábornok?, A filozófus, aki eleget tett feladatának (cseh) 18 Piszkos heroin, A holtak feltárják titkukat (am.) 20 KASSA ÚSMEV: Harcosok klubja 15.30, 18, 20.30 CAPITOL: Kicsikém - Sir Austin Powers II. 15.15,18, 20 DRUZBA: A csaj nem jár egyedül 16,18, 20 TATRA: A13. harcos 15.30,17.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Hatodik érzék 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Oltári nő 17,19 LÉVA- JUNIOR: Kicsikém - Sir Aus­tin Powers II. 16.30,19 GALÁNTA - VMK: A tábornok lánya 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Az átok 19 GYŐR CINEMA CITY: A napfény íze 13.15, 16.45, 20.15 Zuhanás 14.45, 17.15, 19.45 Asterix és Obelix 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Kétszázéves ember 15, 17.30, 20 Stigmata 13.15, 15.30, 17.45 Amerikai pite 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Harcosok klubja 14.15, 17, 19.45 Tarzan 13.30, 15.30 Rosszfiúk 17.45, 20 Hatodik érzék 13, 15.15, 17.30, 20 Kicsikém - Sir Austin Powers II. 14.30, 16.30, 18.30 Az orleans-i szűz 20.30 Márai-év: szimpózium, előadók találkozója, verseny Mindenki szívügye ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Lapunk február 10-i számá­ban szóltunk a Márai-év tervezett programjairól, ám a szervezők fel­sorolásánál sajnálatos módon épp a legfontosabb tényező, a pozsonyi Márai Sándor Alapítvány neve ma­radt ki. Hibánkat helyrehozandó, Dénes Attilától, az alapítvány programszervezőjétől kértünk tá­jékoztatást a száz éve született köl­tő, író és gondolkodó tiszteletére rendezett programok részleteit il­letően. Az április 7-től 9-ig tartó Márai-szimpózium elsősorban az irodalmárok érdeklődésére tarthat számot, több neves író, kritikus és irodalomtörténész érkezik ekkor Kassára. A rendezvény keretében egy költészet napi kirándulásra is sor kerül, hogy a résztvevők megis­merkedhessenek Márai szülőváro­sának környékével. A háromnapos eseményt Bálint András budapesti színművész műsora zárja a Thália Színházban. A szimpózium költsé­geit a Márai Sándor Alapítvány áll­ja - 143 ezer korona összköltség­gel számolnak. A másik fontos rendezvény a fiatal előadóművészek második találko­zója, a Márai Hazája, amely három évvel ezelőtt nagy sikert aratott. Ehhez 580 ezer koronával járul hozzá az alapítvány, a döntő szin­tén Kassán lesz. Érdekesnek ígér­kezik az az esszéírói verseny, me­lyet középiskolások számára hirde­tett meg az alapítvány (a diákság kifejezőkészségének fejlesztése és gondolkodásra serkentésének fon­tossága örök téma, mi sem kínál jobb alkalmat egy országos rendez­vényre, mint a nagy felvidéki gon­dolkodó születésének centenáriu­ma) . Az írásunkban említett Márai- dombormű szintén nem kerülhet­ne majdan a kassai Márai Stúdió homlokzati falára az alapítvány se­gítsége nélkül. Készül továbbá egy rádiójáték a méltán híres A gyer­tyák csonkig égnek című mű alap­ján, a Nap Kiadó jóvoltából pedig napvilágot lát a Füves könyv szlo­vák nyelven. Dénes Attila kérdé­sünkre elmondta, hogy az alapít­ványnak szoros és jó a kapcsolata valamennyi társszervezővel, akik közül Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója és Dudás Péter színmű­vész alkotják Huncík Péterrel, a Márai Sándor Alapítvány igazgató­jával együtt a szervezőbizottságot. A centenáriumi év összköltségei el­érik a 3 millió 680 ezer koronát, ezt az összeget az alapítvány biztosítja az év folyamán, (juk) Gömörország - régió és virtuális ország. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban is bemutatkozott az induló folyóirat Létezik élet az Ipolyon túl is A lap érdeklődésre tarthat számot a címben foglalt régió határain túl is - vallották mindazok, akik nevükkel, tehetségükkel, munkájukkal járultak hozzá a Gömörország indulásához (Tőzsér Árpád, Szászi Zoltán, Juhász Dósa János és B. Kovács István). (Dömötör Ede felvétele) Új lap jelent meg a szlovákiai magyar sajtótermékek nem túl színes palettáján - a ma­gát szépirodalmi és kulturális folyóiratnak valló Gömörország, amely a regionalizmus legjobb ha­gyományaihoz csatlakozva a peremvidékek magyarságá­ról kíván hírt adni, hiszen a tömbmagyarságon kívül is van élet - csak nem egészen olyan. LAKATOS KRISZTINA A Felvidék magyarsága szakadozik, a kapcsolatok észak-déli iránya a meghatározó, akár az országhatá­ron átnyúlva is, a kelet-nyugat irá­nyú kapcsolattartás a háttérbe szo­rult, másként lát(hat)ják a dolgokat a csallóköziek és a keletebbi részek lakói, éppen ezért ez a lap érdeklő­désre tarthat számot a címben fog­lalt régió határain túl is - vallották mindazok akik nevükkel, tehetsé­gükkel, munkájukkal járultak hoz­zá a Gömörország indulásához. Vallották, mégpedig Dunaszerda- helyen, egy másfajta gondokkal küszködő régió központjában, a Vámbéry Irodalmi Kávéház aktuá­lis, csütörtöki összejövetelén. „Nem kis dolog folyóiratot indítani, s azt hiszem, nem véletlen, hogy nem ott születik ilyen folyóirat, ahol tömeg van, intézmények van­nak, közönség van, hanem ott, ahol egy-két kézen meg lehet számolni a szellem embereit. Köze van egy ilyen vállalkozásnak a megszállott­sághoz, a hősiességhez, s a szer­kesztők közel állnak ezekhez a fo­galmakhoz” - hangsúlyozta Tőzsér Árpád, az induló lap védnöke, aki eme tiszt elfogadásával erkölcsi tá­mogatásáról biztosította a szer­kesztőket. B. Kovács István a lapgazda, a Gömör-Kishont Múzeumegyesület eddigi tevékenységét mutatta be. Elmondta, hogy 1882-ben alakult meg elődjük, a Gömör Vármegyei Múzeumegyesület, amely bukdá­csolva, „impériumváltásokon” át 1951-ig létezett, amikor is a kom­munista hatalom egyszerűen tö­rölte a civil szerveződéseket. 1990-ben feltámasztották az egye­sületet, amelynek profilja némi­képpen mágváltozott: civil szerve­ződésként feladatuk a honismere­ti, regionalisztikai tevékenységek, kutatások eredményeinek ismerte­tése és terjesztése, a helyi értékek megmentése. B. Kovács István el­mondta, példának tekintik a Kalligram Kiadó Csallóközi Kis­könyvtár sorozatát, annak mintá­jára a Gömör-Kishonti Tékában eddig öt kötet jelent meg, három régebbi munka új kiadása, illetve két új kiadvány, a Ki kicsoda Rozs­nyón és Feled monográfiája. Tevé­kenységük másik területe a köz- művelődés, tanácskozások szerve­zése. 1997-ben megrendezték a Gömör-Kishonti Fórumot, ame­lyen a régióval foglalkozó kutatók vitatták meg eredményeiket - a tervek szerint a Múzeumegyesület a fórumot rendszeresen, három- évenként szeretné megszervezni. A Múzeumegyesületnek évkönyve is van, de az elmúlt időszakban már megjelent az igény, hogy a regionalisztika terén elért eredmé­nyeket ne csak évenként, hanem rugalmasabban, rövidebb időköz­önként adják közre. Ennek a szán­déknak lehet eszköze a Gömör­ország. „Szeretnénk, ha olyan fó­rum lenne, amely az ott élők azo­nosságtudatát, világképét közvetí­tené az olvasóknak, ugyanakkor nem akarunk elzárkózni, nem mondjuk, hogy Gömörország a vi­lág közepe, noha végül is az, mint ahogy mindenkinek az a szülőföld­je. Gömörország valós ország mint régió, a mi felfogásunkban azon­ban virtuális ország is, amennyi­ben a lap az északi magyar perem­vidékeknek - az Ipoly mentétől egészen Abaújig -, ezen belül a regionalisztikának akar teret adni. A Gömörország nem helytörténeti lap kíván lenni, azt szeretnénk, ha az embert, az ember történetét, igyekezetét, szándékait mutatná meg. Ehhez csak példa és eszköz Gömör, nem cél, mert ha cél, akkor régen rossz, provincializmussá vá­lik” - hangsúlyozta B. Kovács Ist­ván. A lap főszerkesztője, Juhász Dósa János a Gömörország indulá­sáról, előzményeiről számolt be: 1992-ben a Magyar Nyelvi Intézet­ben (akkor még Nemzetközi Előké­szítő Intézet) jöttek össze vajdasá­gi, kárpátaljai és szlovákiai fiatalok, s megalapították a Tiszavirág című lapot, melynek 1999-ig 24 száma jelent meg. Az évek alatt több tema­tikus szám is napvilágot látott, a A Lássátok feleim rovat foglalkozik a regionalisz­tikai kutatásokkal. szerkesztők teret és anyagi hátteret nyújtottak fiatal pályakezdőknek, így például ’96-ban - pozsonyi egyetemisták által összeállított anyaggal - a Szőrös Kőt is a Tiszavi­rág indította el. ’98-ban az alapítók szétszéledtek, de utóbb felmerült az igény, hogy eddigi munkájukat be kell fejezni - így jött létre a Tisza­virág Gömörország-különszáma, mely egyben magának a Gömör- országnak nulladik, „pilótaszáma” is. „Van benne néprajz, történelem, lírai vallomás. Nem akarunk tudá­lékosak lenni, szeretnénk egyszerű­en, tisztán, becsületesen, közérthe­tően írni. Nem tudjuk, mit hoz a jö­vő, terveink vannak. Az első önálló számon már dolgozunk, április vé­ge felé fog megjelenni” - ígérte a lap szerkesztője, Szászi Zoltán. Már a Gömörország bevezető száma is számos érdekességet tartalmaz, hogy csak néhányat említsünk: Sza­bó Gyulának nemcsak grafikáival, hanem verseivel is találkozhatunk a lapban, találunk egy rövidprózát Ferdinandy György, a lap fővéd­nökének tollából, illetve egy hu­szonéves magyarországi roma köl­tő, Jónás Tamás verseit olvashat­juk. A folyóirat rovatainak jól át­gondolt struktúrája van: számos egyéb blokk mellett például a Lás­sátok feleim rovat foglalkozik a ré­gióval, a regionalisztikai kutatások eredményeinek ad helyet, a Futár­szalon irodalommal, művészetek­kel foglalkozik, a Fúj a Nap alatt a megjelenő újdonságokat ismerteti, valamint a lap a civil szervezetek in­formációinak, felhívásainak is fo­lyamatosan teret kíván adni. Ä lap szerkesztőgárdája Dunaszer- dahelyre, a Vámbéry Irodalmi Ká­véházba is elhozta a hírt: már Rima­szombatban is működik irodalmi kávéház, ahol - egyelőre - havonta egyszer tartanak kulturális összejö­veteleket. Ezen a héten éppen Hodossy Gyulát látják vendégül, aki a Lilium Aurum Kiadó és a Ka­tedra Társaság tevékenységét mu­tatja be. Az Érsekújvárott született, ma Budapesten élő Munkácsy-díjas festőművész, Luzsicza Lajos 80 (?) éves Önmagát építi fel minden egyes képben VÖRÖS PÉTER A feleimben zárójelben kitett kér­dőjel több szempontból indokolt. Elsősorban mert nehezen hihető, hogy nyolcvanéves lett Luzsicza Lajos. A kortárs magyar képzőmű­vészet kiváló alakja 1920 február­jában született Érsekújvárott. A Munkácsy-díjas festőművész szál­faegyenes tartása, fürgesége, ka- maszos mosolya, fiatalosan sörtés frizurája, kapcsolatteremtő kész­sége és munkabírása mind-mind olyan személyiségjegyek, hogy akár másfél évtizedet is lefarag­hatnának éveinek számából. A kérdőjel másik oka, hogy festőnk születési évszámát néhány biográ­fia pontatlanul(l) adja meg. Mégis, az elmondottakat és a kételkedése­inket félretéve írjuk csak ide: Luzsicza Lajos érdemes művész - most - 2000-ben nyolcvanéves lett. A több évtizede Budapesten élő és alkotó művész 1941 óta állít ki. Festményeit és grafikáit néhány ki­állításon szülővárosában is bemu­tatta. Luzsicza Lajos főként tájké­peket fest és rajzol. Olajképei, tus- és szénrajzai, rézkarcai arról árul­kodnak, hogy szívesen és mesteri­en alkalmazza a gouache, a geralit vagy a plextol technikát, ám a kí­sérletező Luzsicza is megjelenik a vásznakon. A mester sokoldalúsá­ga által a mai magyar festészet él­vonalába tartozik. Egyik méltatója szerint, piktúrájá- nak alapjellegzetessége: „a szer­kesztés elnagyoltsága, a színfoltok felfokozott dinamizmusa, a (szer­kesztés helyébe lépő) formaképzés erőteljessége. Más kérdés - és ez rejlik mélyebben -, hogy milyen tartalmat (tartalmakat) közöl s közvetít velük. Abból, hogy érint­kező színeinek dinamikája feloldja a statikusság látszatát, arra a mű­vészi szándékra következtethe­tünk: Luzsicza belső mozgást tö­rekszik elérni, feszültséget akar el­rejteni (vagy napfényre hozni). Mivel pedig tájaiban, tájrészletei­ben ilyen emberi törekvéseket s akaratokat fest vagy rajzol meg, humanizálja is a természetet. Ön­magát teremti így újjá, mondhat­nánk, önmagát építi fel újra és új­ra, képről, képre.” A szülőföldjéhez gyermekien ra­gaszkodó, most jubiláló művész bölcsőhelyéről „Ifjúságom, Érsek­újvár” címmel könyvet is írt. Tájaiban, tájrészleteiben emberi törekvéseket s akaratokat fest vagy raj­zol meg, humanizálja is a természetet. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom