Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-16 / 38. szám, szerda
Kultúra ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 16. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 6. számában feltett kérdésre a héten 561 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát özv. Ötvös Lászlóné szepsi, Szedmák Emma pelsőci és Szalay Alena csallóközaranyosi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Apponyi Albert gróf. (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 20 % jövedelemadót vonunk le.) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stuart Mária 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai 10.30 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Harmónia 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hatodik érzék 15.30,18, 20.30 OBZOR: Hatodik érzék 15.30,18, 20.30 YMCA: Harcosok klubja 15.30,18, 20.30 TATRA: A csaj nem jár egyedül 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Harcosok klubja 17, 20 Kicsikém - Sir Austin Powers II. 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész 18.45 Stigmata 18.30 Lola az életéért fut 20.30 Fergeteges forgatás 17 Nyolc és fél 18 Lili Marlen 20.30 Az élet szép 20.30 Sekalnak meg kell halnia 17.30 Szívélyes üdvözlet a Földről 19.30 FEBIOFEST 2000 - POZSONY MLADOST: FEBIO-OKO (dokumentumfilmek) 15.30 Utcagyerekek (ol.) 17 Zuhanás, A félkegyelmű visszatér (cseh) 20.30 NOSTALGIA FILMKLUB: Jó földijeim (cseh) 18.30 Mit találsz a mezőn (cseh) 20.45 901-es FILMKLUB: Ősz (ol.) 18 A műit (cseh) 20.30 A szerelem mártírjai (cseh) 22.45 CSEH CENTRUM: A szégyen, a hallgatás, a remény ideje (cseh) 16 Miért ölték meg, tábornok?, A filozófus, aki eleget tett feladatának (cseh) 18 Piszkos heroin, A holtak feltárják titkukat (am.) 20 KASSA ÚSMEV: Harcosok klubja 15.30, 18, 20.30 CAPITOL: Kicsikém - Sir Austin Powers II. 15.15,18, 20 DRUZBA: A csaj nem jár egyedül 16,18, 20 TATRA: A13. harcos 15.30,17.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Hatodik érzék 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Oltári nő 17,19 LÉVA- JUNIOR: Kicsikém - Sir Austin Powers II. 16.30,19 GALÁNTA - VMK: A tábornok lánya 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Az átok 19 GYŐR CINEMA CITY: A napfény íze 13.15, 16.45, 20.15 Zuhanás 14.45, 17.15, 19.45 Asterix és Obelix 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Kétszázéves ember 15, 17.30, 20 Stigmata 13.15, 15.30, 17.45 Amerikai pite 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Harcosok klubja 14.15, 17, 19.45 Tarzan 13.30, 15.30 Rosszfiúk 17.45, 20 Hatodik érzék 13, 15.15, 17.30, 20 Kicsikém - Sir Austin Powers II. 14.30, 16.30, 18.30 Az orleans-i szűz 20.30 Márai-év: szimpózium, előadók találkozója, verseny Mindenki szívügye ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Lapunk február 10-i számában szóltunk a Márai-év tervezett programjairól, ám a szervezők felsorolásánál sajnálatos módon épp a legfontosabb tényező, a pozsonyi Márai Sándor Alapítvány neve maradt ki. Hibánkat helyrehozandó, Dénes Attilától, az alapítvány programszervezőjétől kértünk tájékoztatást a száz éve született költő, író és gondolkodó tiszteletére rendezett programok részleteit illetően. Az április 7-től 9-ig tartó Márai-szimpózium elsősorban az irodalmárok érdeklődésére tarthat számot, több neves író, kritikus és irodalomtörténész érkezik ekkor Kassára. A rendezvény keretében egy költészet napi kirándulásra is sor kerül, hogy a résztvevők megismerkedhessenek Márai szülővárosának környékével. A háromnapos eseményt Bálint András budapesti színművész műsora zárja a Thália Színházban. A szimpózium költségeit a Márai Sándor Alapítvány állja - 143 ezer korona összköltséggel számolnak. A másik fontos rendezvény a fiatal előadóművészek második találkozója, a Márai Hazája, amely három évvel ezelőtt nagy sikert aratott. Ehhez 580 ezer koronával járul hozzá az alapítvány, a döntő szintén Kassán lesz. Érdekesnek ígérkezik az az esszéírói verseny, melyet középiskolások számára hirdetett meg az alapítvány (a diákság kifejezőkészségének fejlesztése és gondolkodásra serkentésének fontossága örök téma, mi sem kínál jobb alkalmat egy országos rendezvényre, mint a nagy felvidéki gondolkodó születésének centenáriuma) . Az írásunkban említett Márai- dombormű szintén nem kerülhetne majdan a kassai Márai Stúdió homlokzati falára az alapítvány segítsége nélkül. Készül továbbá egy rádiójáték a méltán híres A gyertyák csonkig égnek című mű alapján, a Nap Kiadó jóvoltából pedig napvilágot lát a Füves könyv szlovák nyelven. Dénes Attila kérdésünkre elmondta, hogy az alapítványnak szoros és jó a kapcsolata valamennyi társszervezővel, akik közül Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója és Dudás Péter színművész alkotják Huncík Péterrel, a Márai Sándor Alapítvány igazgatójával együtt a szervezőbizottságot. A centenáriumi év összköltségei elérik a 3 millió 680 ezer koronát, ezt az összeget az alapítvány biztosítja az év folyamán, (juk) Gömörország - régió és virtuális ország. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban is bemutatkozott az induló folyóirat Létezik élet az Ipolyon túl is A lap érdeklődésre tarthat számot a címben foglalt régió határain túl is - vallották mindazok, akik nevükkel, tehetségükkel, munkájukkal járultak hozzá a Gömörország indulásához (Tőzsér Árpád, Szászi Zoltán, Juhász Dósa János és B. Kovács István). (Dömötör Ede felvétele) Új lap jelent meg a szlovákiai magyar sajtótermékek nem túl színes palettáján - a magát szépirodalmi és kulturális folyóiratnak valló Gömörország, amely a regionalizmus legjobb hagyományaihoz csatlakozva a peremvidékek magyarságáról kíván hírt adni, hiszen a tömbmagyarságon kívül is van élet - csak nem egészen olyan. LAKATOS KRISZTINA A Felvidék magyarsága szakadozik, a kapcsolatok észak-déli iránya a meghatározó, akár az országhatáron átnyúlva is, a kelet-nyugat irányú kapcsolattartás a háttérbe szorult, másként lát(hat)ják a dolgokat a csallóköziek és a keletebbi részek lakói, éppen ezért ez a lap érdeklődésre tarthat számot a címben foglalt régió határain túl is - vallották mindazok akik nevükkel, tehetségükkel, munkájukkal járultak hozzá a Gömörország indulásához. Vallották, mégpedig Dunaszerda- helyen, egy másfajta gondokkal küszködő régió központjában, a Vámbéry Irodalmi Kávéház aktuális, csütörtöki összejövetelén. „Nem kis dolog folyóiratot indítani, s azt hiszem, nem véletlen, hogy nem ott születik ilyen folyóirat, ahol tömeg van, intézmények vannak, közönség van, hanem ott, ahol egy-két kézen meg lehet számolni a szellem embereit. Köze van egy ilyen vállalkozásnak a megszállottsághoz, a hősiességhez, s a szerkesztők közel állnak ezekhez a fogalmakhoz” - hangsúlyozta Tőzsér Árpád, az induló lap védnöke, aki eme tiszt elfogadásával erkölcsi támogatásáról biztosította a szerkesztőket. B. Kovács István a lapgazda, a Gömör-Kishont Múzeumegyesület eddigi tevékenységét mutatta be. Elmondta, hogy 1882-ben alakult meg elődjük, a Gömör Vármegyei Múzeumegyesület, amely bukdácsolva, „impériumváltásokon” át 1951-ig létezett, amikor is a kommunista hatalom egyszerűen törölte a civil szerveződéseket. 1990-ben feltámasztották az egyesületet, amelynek profilja némiképpen mágváltozott: civil szerveződésként feladatuk a honismereti, regionalisztikai tevékenységek, kutatások eredményeinek ismertetése és terjesztése, a helyi értékek megmentése. B. Kovács István elmondta, példának tekintik a Kalligram Kiadó Csallóközi Kiskönyvtár sorozatát, annak mintájára a Gömör-Kishonti Tékában eddig öt kötet jelent meg, három régebbi munka új kiadása, illetve két új kiadvány, a Ki kicsoda Rozsnyón és Feled monográfiája. Tevékenységük másik területe a köz- művelődés, tanácskozások szervezése. 1997-ben megrendezték a Gömör-Kishonti Fórumot, amelyen a régióval foglalkozó kutatók vitatták meg eredményeiket - a tervek szerint a Múzeumegyesület a fórumot rendszeresen, három- évenként szeretné megszervezni. A Múzeumegyesületnek évkönyve is van, de az elmúlt időszakban már megjelent az igény, hogy a regionalisztika terén elért eredményeket ne csak évenként, hanem rugalmasabban, rövidebb időközönként adják közre. Ennek a szándéknak lehet eszköze a Gömörország. „Szeretnénk, ha olyan fórum lenne, amely az ott élők azonosságtudatát, világképét közvetítené az olvasóknak, ugyanakkor nem akarunk elzárkózni, nem mondjuk, hogy Gömörország a világ közepe, noha végül is az, mint ahogy mindenkinek az a szülőföldje. Gömörország valós ország mint régió, a mi felfogásunkban azonban virtuális ország is, amennyiben a lap az északi magyar peremvidékeknek - az Ipoly mentétől egészen Abaújig -, ezen belül a regionalisztikának akar teret adni. A Gömörország nem helytörténeti lap kíván lenni, azt szeretnénk, ha az embert, az ember történetét, igyekezetét, szándékait mutatná meg. Ehhez csak példa és eszköz Gömör, nem cél, mert ha cél, akkor régen rossz, provincializmussá válik” - hangsúlyozta B. Kovács István. A lap főszerkesztője, Juhász Dósa János a Gömörország indulásáról, előzményeiről számolt be: 1992-ben a Magyar Nyelvi Intézetben (akkor még Nemzetközi Előkészítő Intézet) jöttek össze vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai fiatalok, s megalapították a Tiszavirág című lapot, melynek 1999-ig 24 száma jelent meg. Az évek alatt több tematikus szám is napvilágot látott, a A Lássátok feleim rovat foglalkozik a regionalisztikai kutatásokkal. szerkesztők teret és anyagi hátteret nyújtottak fiatal pályakezdőknek, így például ’96-ban - pozsonyi egyetemisták által összeállított anyaggal - a Szőrös Kőt is a Tiszavirág indította el. ’98-ban az alapítók szétszéledtek, de utóbb felmerült az igény, hogy eddigi munkájukat be kell fejezni - így jött létre a Tiszavirág Gömörország-különszáma, mely egyben magának a Gömör- országnak nulladik, „pilótaszáma” is. „Van benne néprajz, történelem, lírai vallomás. Nem akarunk tudálékosak lenni, szeretnénk egyszerűen, tisztán, becsületesen, közérthetően írni. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, terveink vannak. Az első önálló számon már dolgozunk, április vége felé fog megjelenni” - ígérte a lap szerkesztője, Szászi Zoltán. Már a Gömörország bevezető száma is számos érdekességet tartalmaz, hogy csak néhányat említsünk: Szabó Gyulának nemcsak grafikáival, hanem verseivel is találkozhatunk a lapban, találunk egy rövidprózát Ferdinandy György, a lap fővédnökének tollából, illetve egy huszonéves magyarországi roma költő, Jónás Tamás verseit olvashatjuk. A folyóirat rovatainak jól átgondolt struktúrája van: számos egyéb blokk mellett például a Lássátok feleim rovat foglalkozik a régióval, a regionalisztikai kutatások eredményeinek ad helyet, a Futárszalon irodalommal, művészetekkel foglalkozik, a Fúj a Nap alatt a megjelenő újdonságokat ismerteti, valamint a lap a civil szervezetek információinak, felhívásainak is folyamatosan teret kíván adni. Ä lap szerkesztőgárdája Dunaszer- dahelyre, a Vámbéry Irodalmi Kávéházba is elhozta a hírt: már Rimaszombatban is működik irodalmi kávéház, ahol - egyelőre - havonta egyszer tartanak kulturális összejöveteleket. Ezen a héten éppen Hodossy Gyulát látják vendégül, aki a Lilium Aurum Kiadó és a Katedra Társaság tevékenységét mutatja be. Az Érsekújvárott született, ma Budapesten élő Munkácsy-díjas festőművész, Luzsicza Lajos 80 (?) éves Önmagát építi fel minden egyes képben VÖRÖS PÉTER A feleimben zárójelben kitett kérdőjel több szempontból indokolt. Elsősorban mert nehezen hihető, hogy nyolcvanéves lett Luzsicza Lajos. A kortárs magyar képzőművészet kiváló alakja 1920 februárjában született Érsekújvárott. A Munkácsy-díjas festőművész szálfaegyenes tartása, fürgesége, ka- maszos mosolya, fiatalosan sörtés frizurája, kapcsolatteremtő készsége és munkabírása mind-mind olyan személyiségjegyek, hogy akár másfél évtizedet is lefaraghatnának éveinek számából. A kérdőjel másik oka, hogy festőnk születési évszámát néhány biográfia pontatlanul(l) adja meg. Mégis, az elmondottakat és a kételkedéseinket félretéve írjuk csak ide: Luzsicza Lajos érdemes művész - most - 2000-ben nyolcvanéves lett. A több évtizede Budapesten élő és alkotó művész 1941 óta állít ki. Festményeit és grafikáit néhány kiállításon szülővárosában is bemutatta. Luzsicza Lajos főként tájképeket fest és rajzol. Olajképei, tus- és szénrajzai, rézkarcai arról árulkodnak, hogy szívesen és mesterien alkalmazza a gouache, a geralit vagy a plextol technikát, ám a kísérletező Luzsicza is megjelenik a vásznakon. A mester sokoldalúsága által a mai magyar festészet élvonalába tartozik. Egyik méltatója szerint, piktúrájá- nak alapjellegzetessége: „a szerkesztés elnagyoltsága, a színfoltok felfokozott dinamizmusa, a (szerkesztés helyébe lépő) formaképzés erőteljessége. Más kérdés - és ez rejlik mélyebben -, hogy milyen tartalmat (tartalmakat) közöl s közvetít velük. Abból, hogy érintkező színeinek dinamikája feloldja a statikusság látszatát, arra a művészi szándékra következtethetünk: Luzsicza belső mozgást törekszik elérni, feszültséget akar elrejteni (vagy napfényre hozni). Mivel pedig tájaiban, tájrészleteiben ilyen emberi törekvéseket s akaratokat fest vagy rajzol meg, humanizálja is a természetet. Önmagát teremti így újjá, mondhatnánk, önmagát építi fel újra és újra, képről, képre.” A szülőföldjéhez gyermekien ragaszkodó, most jubiláló művész bölcsőhelyéről „Ifjúságom, Érsekújvár” címmel könyvet is írt. Tájaiban, tájrészleteiben emberi törekvéseket s akaratokat fest vagy rajzol meg, humanizálja is a természetet. (Somogyi Tibor felvétele)
