Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-09 / 32. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 9. KOMMENTÁR Elnök a szomszédban GÖRFÖL ZSUZSA Bevégeztetett: a horvát balközép erők meggyőző választási sikere után az államfői posztra is egy volt ellenzőid politikus került. Az elnökválasztás második fordulójának látszólag már nem volt télje, hiszen mind a győztes Stipe Mesic, mind a vesztes Drazen Budisa az új kormánykoalíciót képviselte. Mivel azonban nem volt még olyan koalíció, amelyben az erősebbek ne próbálták volna a mellérendelt viszonyt alárendeltté változtatni, Zágrábnak csak jót tehet, hogy az államfőt a koalíciót alkotó kisebbik pártszövetség adja. Mert hiszen a Tudjman alapította HDZ-t csak úgy sikerült legyőzni, hogy lényegében mindenki szövetkezett mindeídvel - valahogy úgy, mint 1998- ban Szlovákiában. A szociáldemokraták a liberálisokkal léptek koalícióra, s azt tervezték, hogy a két pártvezér osztozik a legmagasabb tisztségeken: a szociáldemokrata Ivica Rácán lesz a kormányfő - így is lett -, Drazen Budisa pedig az államfő. Csakhogy gyorsan kiderült: kettesben nem képesek legyőzni a HDZ-t, kénytelenek voltak szövetkezni a centrista pártszövetséggel. A négyek azonban nem voltak hajlandóak behódolni a két nagynak, s a néppárt alelnökét, Stipe Mesi- cet jelölték államfőnek. Ezen a ponton a horvát történet eltér a szlovákiaitól: nem volt koalíciós alku, ajelöltek nyüt sisakkal csaptak össze. A polgárok pedig okosan döntöttek, a több lábon álló demokráciát választották. Ebben persze nem kis szerepe volt Mesic személyének, aki a sármos bonviván és a joviális úriember, a kávéházi bohém és a liberális értelmiségi szimpatikus „keresztezése”, ráadásul tapasztalt politikus és csak kicsit populista. Tartotta a szavát: nem szónokolt nagygyűléseken és riválisaival ellentétben nem pufogtatott frázisokat arról, hogy Horvátországot szélsebesen elvezeti Európába. „Vegye úgy, hogy az elnök a szomszédja. Milyennek szeremé látni?” - kérdezte az embereket a kocsmákban és a piacokon. „Igyon egy kávét az elnökkel” - invitálta asztalához a kávéházba betérőket. Tudjman után, aki önmaga emlékműve volt, és a merev, kimért Budisa ellenében Mesic nyerésre volt ítélve. Győzelmével pedig végleg bezárult a kör Milosevics Jugoszláviája körül, ami jó hír egész Európának. Sőt a horvátországi változásokat Washington is díjazza: Albright külügyminiszter a múlt héten Zágrábban bejelentette: 20 millió dollárra emelik a gazdasági támogatást. Vagyis egy balközép kormány és egy „elnök a szomszédból” látatlanul is plusz 8 milliót ér. TÁRCA Kis és nagy történelem KORPÁS ÁRPÁD Müan Simecka a néhai, de örök érvényű szlovák másként gondolkodó különbséget tesz a népek, társadalmak sorsfordulóktól terhes nagy, illetve a hétköznapokat jelentő kis történelem között. „A történelem szörnyen fontosnak mutatja magát, de csupa hazugságot gyárt. Még szerencse, hogy az emberek egymás közt többnyire a kis történelmük nyelvén érintkeznek, de nem tudom, meddig tart ez még” - írja. Ez az SDL székházában jut eszembe, amint tartom a kabátokkal teleaggatott ruhafogast, mely az imént dőlt rám. Alig néhány pillanata, hogy a szakszervezeti vezér, Ivan Saktor és Jozef Migas baloldali pártelnök szűk folyosóra rögtönzött sajtótájékoztatóján rám zuhant ez az alkalmatosság. Simecka másutt azt úja, a nagy és kis történelem útja időnként keresztezi egymást. Mondjuk, egy- egy történetben. Olyanban, mint ez az enyém. Migas és Saktor a hovatovább egyre elviselhetetlenebb társadalmi terhekről szól, tegyük fel - legalább a történet kedvéért -, most ők a nagy történelem, ők az idők héroszai, én meg alkalmi atlaszként tartom a ruhafogast, a köz terhét viselem. Már érzem sajogni a bal oldalamat. Kicsiny történelemmel nem moccanhatok, én, az emberke a háttérből sem befolyásolhatom a történelmet azzal, hogy holmi kabátokkal szöszmötölök. Kivárok hát, e tájon úgyis génjeinkben a kivárás, de hogy mégse nyomjon annyira az a fogas, egy kicsinyt mozdítok rajta, miközben éppen a munkanélküliséget küzdik le szavakban. A számomra végtelenül hosszúra nyúló időben, tovább halad a maga külön útján a nagy és kis történelem, mígnem feltűnik Brigita Schmögnerová baloldali pénzügyminiszter. Sut- togva-mutogatva jelzi, az ő kabátja valahol a kupac legalján lehet, s kérdőn pillant rám, tehet- nénk-e valamit. Odalép, megragadjuk a fogast, és próbáljuk felállítani. Fél füllel olyasmit csípek el, hogy a társadalmi feszültségek, a lakosság elszegényedése stb. És már emeljük a fogast, a gogoli köpenyeket, bundával bundázott bundák és ki- s beforgatott kabátok társadalmát. Emelem, de nagy e társadalom lehúzó ereje. A miniszter asszony a fogas talpazatát ragadja meg, hogy együtt próbálkozzunk a talpra állítással. A szónoklat egy pillanatra sem szűnik. Igyekezetemet egyedül a szerencsétlen helyzet kiváltotta nevetésem akadályozza, mert eszembe jut, a nagy és kis történelem időnkénti randevújáról szóló Simecka- tétel. Újra áll a ruhafogas, egy darabig még forgatjuk a köpönyeget a miniszter asszonnyal, és néhány udvariassági fordulatot suttogva ér véget a történet. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály: 58238327 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk TALLÓZÓ SME Ha annyi pénzem lenne, mint amennyi munkanélküli van ebben az országban... (Peter Gossányi karikatúrája) Észak-írországban több tonna fegyver van a szakadár csoportok kezében Terrorista arzenálok Az északír rendőrség és az ír hírszerzés adatai szerint az ír, északír fegyveres csoportok titkos készletei több tonna fegyvert, lőszert és robbanóanyagot tartalmaznak. MTI-PANORÁMA Az ír sziget egyesítéséért, a brit uralom ellen küzdő ír köztársasági mozgalom fő fegyveres ereje, az ír Köztársasági Hadsereg készletei rejtett földalatti bunkerekben nyugszanak az északír-ír határtól délre, ú területeken. Biztonsági illetékesek szerint IRA-nak legalább két gyalogsági zászlóalj felfegyverzésére elegendő fegyvere van. E készletben szerepel körülbelül 800-1000 darab AK47-es géppisztoly, amelyeket a nyolcvanas években csempészMTI-HÍR Címoldalon számoltak be a belgrádi napilapok arról, hogy a jugoszláv főváros egyik éttermében megölték Pavle Bulatovics szövetségi védelmi minisztert, két társát pedig megsebesítették. A Vecsemje Novostyi című kormánypárti lap szerint a Rád futballklub étterme olyan csendes helynek számít, ahol a közismert személyek a nyüvánosság elől elrejtve beszélgethettek; semmi sem utalt a véres események bekövetkeztére. Több lap is megemlítette, hogy feltehetően egy személy lőtt rá a politikusra, de tettestársai is voltak. A támadó vélhetően az étterem mögött fekvő futballpályán keresztül közelítette meg az étterem teraszát, majd automata fegyveréből három rövid sorozatot adott le az ablaknak tekbe Líbiából. 400 kézifegyver, ennek fele az Egyesült Államokból származik, az IRA ottani támogatói küldték az elmúlt két évben. Ide tartozik továbbá 40 gépppisztoly, 29 nehézgépfegyver, főként szovjet gyártmányú DSHK fegyverek, amelyek szintén Líbiából származnak. A listán szerepel még 25 nehézfegyver, köztük két Sam föld-levegő rakétavető és két, az USA-ból származó Barrett Light 50 fegyver, 2 tonna, Líbiából beszerzett, cseh gyártmányú Semtex robbanóanyag és 1,5 millió darab lőszer, továbbá számtalan házi készítésű aknavető, rakétavető. Az IRA-ból kivált szakadár csoport, az omagh-i pokolgépes merényletet elkövető Valódi IRA készleteiben számos RPG-18 típusú, szovjet rakétavető van: ezeket az egykori Jugoszlávia területéről szerezték be az elmúlt években. Renháttal ülő Bulatovicsra és asztaltársaságára. Bulatovics testőr nélkül tartózkodott az étteremben. A támadó a stadionon keresztül távozott, az egykori Jugoszláv Néphadseregről elnevezett úton pedig gépkocsi várta. A Vecsemje Novostyi és a Glas Javnostyi Ford gyártmányú autóról írt, amelyben négy személy ült. A lapok a nyomtalanul eltűnt jármű rendszámát is közölték. A Glas idézte az étteremmel szemben lévő katonaorvosi akadémia orvosait - Bulatovicsot azonnal ide szállították be -, akik szerint a lövedékek a politikus szívét, nyakát és tüdejét érték. Az orvosok a nyaki vérzést nem tudták elállítani, a közvetlenül a szívbe fúródott lövedék pedig lehetetlenné tette a politikus életének megmentését. Bulatovic lényegében a helyszínen elvérzett. Megemdelkezik továbbá a szervezet egy tucat AK47-es géppisztollyal, ismeretlen mennyiségű Semtex robbanóanyaggal és egy tucat kézifegyverrel. A britbarát fegyveres csoportok közül az Ulsteri Önkéntes Erő(UVF) legalább 80 AK47-es géppisztollyal bír dél-libanoni forrásból. Többszáz házi készítésű géppisztoly, körülbelül 100 Űzi géppisztoly, két tonna Powergel robbanóanyag, 500 kézifegyver és 180 gránát van még fegyverraktáraiban. A második legnagyobb britbarát csoport, az Ulsteri Védelmi Szövetség/Ülsteri Szabadságharcosok (UDA/UFF) birtokában legalább 100 Űzi géppisztoly, 100 AK47-es gépfegyver, többszáz kézifegyver, valamint többszáz házi készítésű géppisztoly és kézifegyver, továbbá legalább 180, főként egykori szovjet gyártmányú kézigránátvan. h'tette, hogy Bulatovic rokonságban állt Darko Ásanyinnal (a belgrádi alvilág egyik, másfél éve meggyilkolt vezérével). Miután a montenegrói származású politikus átköltözött Belgrádba, gyakran vacsorázott a Rád éttermében. Vélhetően azért, mert az étterem tulajdonosa, a támadásban szintén megsebesült Mirko Knezevics is rokona volt. A Blic megjegyezte, a gyilkosság indítékai ismeretlenek. A lap jól értesült forrásokra hivatkozva hozzátette, hogy Bulatovic egyes tervek szerint átvette volna a „Ju garant banka” vezetését Vük Obradovicstól, a lövöldözés másik sebesültjétől. A bankot a jugoszláv kormány alapította, forrásainak 60 százaléka pedig katonai eredetű volt; csak tavaly a hadseregnek szánt 15 milliárd dináros összeg folyt keresztül a bankon. Politikusaink mentális korlátoltságának, a pártközi konfliktusoknak következtében ilyen rossz a helyzet Szlovákiában. Ezért az utóbbi hónapok legjobb híre, hogy a Világbank nem bízik bennünk, és arra ösztönzi Szlovákiát, szorosabban működjön együtt a Nemzetközi Valutaalappal. Szlovákia hitelért folyamodott a Világbankhoz, hogy fellendíthesse bankjait, az azonban nem hisz neki, és azt kéri, fogadja el a valutaalap ún. stand-by programját. Ezt a problémás országoknak találták ki, melyek nem képesek egyedül megoldani gondjaikat, és a valutaalap szakemberei felügyelik az ott végbemenő változásokat. Ha nekünk erre nem volna szükségünk, azt jelentené, az országot okos kormány vezeti, amely belső problémái helyett az ország gondjainak megoldására összpontosít. Am ilyen kormányunk nincs - szögezi le a lap. így tehát örülhetünk annak, hogy egyszer a gazdaság irányítását egy művelt, pragmatikus gondolkodású, tapasztalt valaki veszi majd át. VJESNIK Az EU-ban mindig fennáll annak a veszélye, hogy a nagyhatalmak „átgázolnak” a kis országok érdekein - figyelmeztet a zágrábi napilap. A teljes választási vereséget szenvedett HDZ szócsövének tekintett lapban Carl Gustav Ströhm vendégkommentátor a Haider vezette osztrák Szabadságpárt előretörése miatti EU-lépéseket boncolgatva feltette a kérdéseket: Vajon Brüsszel akkor is ilyen gyorsan és szigorúan reagált volna, ha nem a „kis Ausztriáról”, hanem egy nagyhatalomról lenne szó? Mi történne akkor, ha egy EU- tagországban egy „nem kívánatos” párt a szavazatok több múlt 50 százalékát szerezné meg? A kommentátor szerint Ausztria kapcsán a kis országoknak alaposan meg kell fontolniuk: hogyan biztosítsák demokratikusjogaikat egy olyan szervezetben, amelyben fennáll a veszélye annak, hogy a nagyhatalmak átgázolnak a kicsik érdekem. LESOI R A belga lap szerint a közép-európai országok „óvatossággal, körültekintéssel, rossz közérzettel és zavartan” kezelik az Ausztriával való viszony kérdését. Míg nyugaton általános felháborodás van, „keleten árnyalt megfogalmazások és zavart csend a válasz”. A lap egy meg nem nevezett magyar diplomatától ezt idézi: „Való igaz, hogy kissé nehezen értjük ezt a nagy izgalmat, akkor is, ha nem akarjuk bagatellizálni a dolog jelentőségét. A szankciók egyelőre ellenkező hatást látszanak keltem és nekünk úgy tűnik, alkalmasabb lenne tettei alapján megítélni az új koalíciót”. A lap hozzáteszi, Magyarországon „Orbán Viktor konzervatív kormánya a politikai porond legradikálisabb, idegengyűlölő csoportjának nyomása alatt áll”. Az összefoglaló rámutat: Prágában, Budapesten, Varsóban és Pozsonyban az is meggondolásra készteti a kormányokat, hogy maguk sem régóta élvezik a szabad választásokat és idegenkednek a külső beavatkozástól. Ebben a térségben csak Kucan szlovén és Havel cseh elnök támogatta Nyugat-Európa keménységét. A belgrádi lapok részleteket is közöltek Pavle Bulatovics meggyilkolásáról Halál a futballpálya mellett VISSZHANG Színvonalas egyetem? Nem lepett meg, amit a nyitrai Konstantin Egyetemmel és dékánjával kapcsolatban olvastam az Új Szó január 26-i számában. A nyitrai „egyetemről” még jót nem hallottam. Sem elsőkézből, vagyis olyan diáktól, aki ott végzi felsőfokú tanulmányait, sem pedig mástól. Igen, az is köztudott, hogy elég furcsa módon vált főiskolából egyetemmé egyik napról a másikra. Ha Szabó Iván dékán úr továbbra is így fog hozzáállni a diplomahonosítás ügyéhez, csak sajnálni tudom, de azt hiszem, sajnálatra méltóbbak azok a Magyarországon végzett pedagógusok, akik talán magasabb szintű képzést kaptak az általuk választott főiskolán, mint esetleg a szlovákiai színvonalat nem éppen vezető Konstantin Egyetemen szerezhettek volna. Viszont sajnálkozásból az ember nem tud megélni. Ezzel az üggyel kapcsolatban hiányosak az információim, de ha szabad megkérdeznem, miért éppen a nyitrai egyetemet vonták be a diplomahonosítás kérdésébe? Mindenki tudja, hogy a Comenius Egyetem valamivel korrektebb, mint az illetékes intézmény. Természetesen nem reklámot szeretnék csinálni, illetve ellenreklámot Nyitrának, de a cikk olvasása közben olyan indulatok támadtak bennem, hogy nem bírom megállni szó nélkül. Egyébként nemrég egy ismerősömmel beszélgetve megtudtam (szenzációként mesélte a hírt), hogy X. Y., aki a párkányi gimnáziumot is elég nehézkesen (csakhogynem bukdácsolva) járta ki, jelenleg a nyitrai Konstantin Egyetemen biológia szakon tanul. Hogy ott van-e még, azt sajnos nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy nem magas szintű tudásának köszönheti a bejutást. Hogy minek? Elég, ha azt mondom: korrupció? És nem ez az első eset, hogy ilyen megtörtént. Ugyancsak biztos forrásból tudom, hogy egy másik illető szülei 50 ezer koronát fizettek azért, hogy csemetéjüket felvegyék a tanítói szakra ezen intézménybe. S ezek után még csodálkozunk, hogy Nyitrára egyre kevesebb magyar diák kívánkozik? Már elnézést, de ki akar olyanok közé menni, akik ilyen úton jutottak egy felsőoktatási intézménybe? És ebben természetesen nemcsak a diákok és szüleik a hibásak, hanem maga az iskola is. Ideje lenne hát változtatni! Hruska Emese, Párkány