Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-08 / 31. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 8. ítéletet hirdettek az évtized perében. Tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték a besztercebányai keresztapát Maffiafőnök a rács mögött Kilenc vádat hoztak fel ellene A legszigorúbb fegyházban letöltendő 15 évi szabadság- vesztésre ítélte a besztercebányai kerületi bíróság Mikulás Cemákot. ÖSSZEÁLLÍTÁS A hírhedt maffiavezér és nyolc társának november 8-án kezdődött pere január 28-án ért véget, és a két felmentésen kívül összesen 57 évnyi börtönbüntetést osztott szét a Lubomír Sámuel által vezetett bírói testület. Az évtized pere rendhagyó módon nem a bíróság épületében, hanem a besztercebányai fegyházban folyt, méghozzá rendkívüli biztonsági intézkedések közepette: az börtön felett rendőrségi helikopter körözött, a környező utcákban korlátozták a forgalmat, a nyilvános tárgyalásra érkezők csak tüzetes vizsgálaton átesve léphettek be a tárgyalóterembe. Az óvatosság indokolt, hiszen a fő vádlott, Cérnák a legerősebb szlovákiai maffiafőnök hírében áll. A pert megelőzően a „keresztapa” és több társa már két éve volt vizsgálati fogságban, ennyi idő kellett a szükséges bizonyítékok összegyűjtéséhez. A vádpontok: 1. vádpont: a puhói gyártulajdonos megzsarolása. Mikulás Cérnák, Jaromír I., Vasü L, Ján K., Pavel K. és Darina K. arra kényszerítették Vladimír R.-t, hogy a tulajdonában lévő R. S. D. Company nevű puhói panelgyárat illetve Mercedes 300 típusú gépkocsiját „adja el” nekik. 1996 szeptember elején Jaromír I. telefonon a Povazské Podhradie- ban lévő Imrisek autószervizbe hívta Vladimír R.-t. Ott már Müos K., Vasil I., Ján K., Pavel K. és további ismeretlen személyek vártak rá, és közölték vele, hogy mivel nem teljesítette bizonyos ukrán személyekkel szembeni kötelezettségeit, ennek fejében az egész gyárát Vasil I.-re kell íratnia, ellenkező esetben megölik. Ezt követően 1996. október 9- én Vladimír R. vágbesztercei lakásában Vasil I. olyan meghatalmazást dugott a gyártulajdonos orra alá, amellyel az az összes vagyonának kezelésével őt bízza meg. Miután közölte, hogy a szerződéskötés elutasítása esetén nem él tovább 24 óránál, Vladimír R. aláírta a szerződést. Mercedesét Milos K. „meggyőző” érveinek hatására a kassai Mária K.-ra íratta. A perben szintén vádlottként szereplő Darina K. készítette az adásvételi szerződést, amely szerint Vldimír R. 15 millió koronáért - valódi értéke kétszer ennyi volt - adja el a panelgyárat Vasü I.-nek. A sértett a vételárból természetesen egyetlen koronát sem látott, így a gyár „átruházásával” 29 738 294 koronával károsították meg, míg a Mercedese „megvételével” 1 027 933 korona kárt okoztak neki. 2. vádpont: zsarolás. Mikulás Cérnák és Müos K. arra kényszerítették Tibor Kohulákot, a rozsnyói Alkion Kft. ügyvezetőjét, hogy két kassai cégtől nagy tételben rendeljen bádoglemezeket, holott előre tudták, hogy az áru kifizetésére soha nem kerül sor. Kohulák a kassai Ferros- tav VSZ Rt.-tői 10 179 125 korona értékben fekete bádoglemezt, Peter Rusnák Rusin nevű cégtől pedig 7 251 017 korona értékben horganyzott lemezt rendelt. Az üzlet közvetítésével a panelgyáros Vladimír R.- t bízták meg, és ő az egész vételárat Cérnáknak és Müos K.-nak adta át. A pénzt természetesen megtartották, amivel a két kassai cégnek 17,4 mülió korona kárt okoztak. Tibor Kohuláknak az utolsó tétel leszállítása után nyoma veszett, és azóta sem került elő. 3. vádpont: a Majo panzió eladásának erőszakos kikényszerítése. Mikulás Cérnák, Müos K. és Ján K. 1996 októberétől december közepéig folyamatosan zsarolták Marián K.-t hogy adja el a Bystrá községben lévő Majo nevű panzióját. A zsarolók állítása szerint a tulajdonos 4_,5 mülió koronával tartozott Igor S.-nek. Miután a zsarolt férfi nem ismerte el tartozását, bántalmazták és személygépkocsija elkobzásával fenyegették meg. Végül a további bántalmazástól való félelmében beleegyezett a 3,7 mülió korona értékű ingatlan eladásába. Ekkor Mikulás Cérnák, Milos K. és Ján K. olyan adásvételi szerződést készítettek, amelyben a panzió vételárát 3,5 mülió koronában határozták meg, a valóságban azonban csak 1,5 milliót fizettek ki a tulajo- donosnak. A maffiavezér Andrej A.- t jelölte meg mint vevőt. 4. vádpont: tiltott fegyverviselés. Ján K. eüen azért emeltek vádat tiltott fegyverviselésért, mert 1997. május 8.-án Kassán egy ellenőrzés során a rendőrjárőr egy engedély nélkül tartott CZ 85 Parabelum típusú pisztolyt talált nála, amit a hóna alá erősített pisztolytáskában viselt. (A tárgyaláson azzal próbált védekezni, hogy a fegyvert nem sokkal az ellenőrzés előtt egy szemeteskukán találta.) 5. és 6. vádpont: Vámcsalás, az áruforgalmi szabályok kijátszása. Cérnák 1997. októberében Németországban vásárolt, 216 765 A per renkívüli biztonsági intézkedések mellett zajlott. márka értékű BMW Alpina luxusautóját, ületve Toyota Landcruiser terepjáróját a vámosokkal összejátszva, hamis vámiratokkal, a vám- illetéket megrövidítve hozta be az országba. A BMW esetében 1 633 494 koronával, a terepjáró behozatalával 392 023 koronával rövidítették meg az államot. 7. vádpont: kártérítési zsarolás. Vasü 1. és Jaromír I. vádlottak 1997. június 26-án a Povazské Podhradie- i Imrisek Kft. irodájában bántalmazták Vladimír B. éjjeliőrt és 31 ezer korona megtérítését követelték tőle azzal az indokkal, hogy az ő szolgálata idején tűnt el a cégből egy ekkora értékű kistraktor. Másnap a két I. testvér jelenlétében Karol M. erőszakkal egy adóslevelet íratott alá az alkalmazottal, amelyben kötelezi magát a kár megtérítésére. 8. vádpont: A lengyel Gregorz Szi- manek elrablása. A különféle csalásokból meggazdagodott, és az öt leggazdagabb lengyel között szá- montartott Szimanek túszul ejtésével és váltságdíj követelésével Mikulás Cemákot, Ján K.-t és Andrej A.-t vádolták meg. Az Interpol által is körözött, Szlovákiában bujkáló Szimaneket Mikulás Cérnák további, eddig ismeretlen tettestársaival közösen rabolta el 1997. augusztus végén vagy szeptemberében. Andrej A. egy ismerőse krpácovói hétvégi házát vette kölcsön, itt rejtegették a elhurcolt lengyelt. Cérnák és tettestársai veréssel próbálták őt rákényszeríteni, hogy felesége útján nyolcmilliárd régi zloty - mintegy nyolcmülió korona - váltságdíjat fizessen, különben megölik. Később Cérnák Shark nevű panziójába vitték - a korábban zsarolás útján megszerzett Majo panzió, ahol a maffiafőnök tigriseket tartott -, innét végül a Jozef R. tulajdonában lévő Polomka meüetti nyaralóba hurcolták, és haláláig itt tartották. 9. vádpont: Szimanek meggyilkolása. 1997 szeptemberének valamelyüt estéjén Cérnák a polomkai ház alagsorából a ház mögött megásott gödörhöz vezette Szimaneket. Itt a maffiavezér a földre lökte foglyát, és még egyszer megkérdezte tőle, hajlandó-e megfizetni a váltságdíjat. Annak eüenére, hogy a sértett többször is igennel válaszolt, Cérnák előhúzta pisztolyát, csövét a lengyel szájába dugta és elsütötte a fegyvert. Ezt követően még szíven lőtte, májd otthagyta áldozatát. Szlovákia történetében első ízben került sor maffiaperre, hálás témát szolgáltatva a sajtónak Rendkívüli figyelemmel kísért tárgyalás A pert a sajtó rendkívüli érdeklődése kísérte, a tárgyalóteremben sok hálás téma akadt a toliforgatóknak. Cérnák 1997. decemberében, az el- fogatására kiút, de sikertelen országos körözés idején maga jelentkezett a rendőrségen. Önteltségében talán arra számított, hogy semmi bántódása nem eshet, hiszen a rendőrség soraiban is voltak kapcsolatai - mi sem jobb bizonyíték erre, mint hogy a vádlottak padján is egy volt rendőrszázados társaságában ült. Majdnem be is jött a számítása, hiszen annak idején komikus helyzet alakult ki, amikor a szolgálattevő rendőrök kezdetben nem tudták, mit kezdjenek a tévékamerák kereszttüzében a rendőrőrsön önként jelentkező maffiavezérrel. Mégis elszámította magát, mert rács mögé került, és a dolgok jelenlegi áüása szerint sokáig ott is marad. Érdekes színfoltja volt a tárgyalásnak Krzystof Rutkowsky lengyel magándetektív fellépése, aki, mint a Szi- manek-ügyben beidézett tanú, két egyenruhás, álarcos testőr kíséretében érkezett a tárgyalás helyszínére. A magándetektív 1997. októberétől Szimanek felesége, Alexandra megbízásából nyomozott az eltűnt lengyel milliomos után. Vallomásában elmondta, hogy két lengyel, Andrej Baranovsky és Jan Brija vezették őt a Cemák-banda nyomára. A két nevezett állítólag 1997. nyarán a besztercebányai Lux száüodá- ban találkozott Cemákékkal, hogy megbeszéljék a Szimanek elleni akciót. A magándetektív vaüomásába itt baki csúszott, mert azt állította, hogy a találkozóra Mikulás Cérnák a kék BMW Alpina gépkocsijával érkezett, holott azt csak néhány hónappal később vásárolta Németországban. Az eüentmondásra maga Cérnák vezette rá a tanút, miután a jogával élve kérdéseket tett fel neki, mintegy fél órán keresztül „vaüatta”. Az is elhangzott, hogy Gregorz Szimanek abban az időben guatemalai údevéüel tartózkodott Szlovákiában és több csalás és más bűncselekmény elkövetése miatt kereste őt az Interpol. Azt is Rutkowsky mondta el a tárgyaláson, hogy korábban Lengyelországban közzétettek egy információt, miszerint Szimanek az ország negyedik, de legfeljebb a ki lencedik leggazdagabb embere. Lehet hogy éppen ez adta az ötletet a besztercei maffiózóknak a túszejtéshez. A magándetektív azt állította hogy Szimanek felesége már 400 ezer márkát is előteremtett férje kiváltására. Rutkowsky a tárgyaláson azt mondta, egyelőre semmüyen tiszteletdíjat nem kapott Szimanek- nétől, és hogy a számlát majd az ítélethirdetést követően nyújtja be az özvegynek. A fő vádlott ügyvédje, Ján Gereg ezt felettébb furcsának nevezte, és megjegyezte, van róla elképzelése, hogy ki pénzeli Rutkowskyt. A Szimanek-üggyel kapcsolatban érdekes volt a losonci Gy. Zoltán vallomása is, aki régóta ismerte Szimaneket, és korábban Olaszországban, Magyarországon és Bécsben is járt vele. 1997. augusztus 28-án Szimanek nála töltötte az éjszakát, és azután tűnt el. Gy. Zoltán áüítása szerint nem tudott arról, hogy lengyel ismerősét az Interpol körözi. Arról sem volt tudomása, hogy Szimanek több idegen áüambeli, más-más névre szóló út- levéüel is rendelkezett. Azt viszont elmondta, Szimanek beszámolt neki arról, hogy Bécsben megpróbálták őt elrabolni. A perben a vádat egyetlen ügyész, a védelmet hét ügyvéd képviselte. Január 28-án került sor az ítélethirdetésre, de ezzel még nem zárult le az ügy, hiszen mind a védelem, mind a vád feüeb- bezett, így a végső ítéletet a legfelsőbb bíróságnak kell majd kimondania. TÉMA: A CERNÁK-PER g] BŰN LAJSTROM A besztercebányai kerületi bíróság Ítélete: Mikulás Cérnák: 15 év fegyházbüntetés, III. fokozatú büntetésvégrehajtási intézetben, gyilkosság, emberrablás és kétrendbeli zsarolás vétsége miatt. Milos Kastan: 9 évi szabadságvesztés kétrendbeli zsarolás vétsége miatt. Ján Kán: 10 évi szabadságvesztés kétrendbeli zsarolás, emberrablás, tiltott fegyvertartás vétsége miatt. Vasil Imrisko: 10 év szabadságvesztés zsarolás és zsarolásban való bűnrészesség miatt. •" Jaromír Imrisko: 2 év szabadságvesztés (amit azonban már a vizsgálati fogsága alatt letöltött). Zsarolásban való bűnrészesség vétsége miatt. Andrej A.: 8 évi szabadságvesztés emberrablás elkövetéséért. Jozef S.: 3 évi szabadságvesztés adó- és vámcsalás elkövetése miatt. Pavel Kucerát és feleségét, Darinát felmentették a zsarolás vádja alól. ~ A tanúk sem mind tiszták A tárgyalás folyamán olyanok is szerepeltek tanúként, akiket más ügyben vádoltak. Például Ivan H., aki zsarolás, adó- és vámcsalás miatt került rács mögé. A felsorolt bűncselekményeket azzal követte el, hogy 1995-ben közreműködött 59 vasúti tartálykocsi gázolaj Magyarországról történt behozatalában. Az 59 tartályból 49 tartalmát az a Marián K. vásárolta meg, aki a Cernák-féle perben mint a Majo panzió egykori tulajdonosa, sértettként és tanúként szerepelt. A gázolaj megvásárlását nem is tagadta, tagadta viszont Ivan H. állítását, amely szerint a volt panziótulajdonos 1995-ben őt Thaiföldre, majd Lengyelországba „szállíttatta”, hogy mint kényelmetlen tanútól megszabaduljon. Ivan H. azt is állította, hogy Marián K. összeverte és megrugdosta őt, hogy a gázolaj-ügyben hamis tanúzásra kényszerítse. A tanúvédelem próbája A maffiaperben első ízben használták ki a tanúvédelem intézményét, amelynek értelmében a védett tanú ismeretlen helyről videófelvétel közvetítésével tette meg tanúvallomását. Egyesek szerint azonban visszaéltek a tanúvédelem intézményével. Ezt állították például a védett tanúként szereplő Vladimír R. esetében. A puhói panelgyár-tulajdonos állítólag csak azért vállalta ezt a szerepet, hogy büntetlenséget szerezzen az általa elkövetett csalások ügyében. Egy másik védett tanú a Sanyinak becézett Alexander H., maga is egykori maffiatag, a meggyilkolt kassai maffiafőnök, Róbert Holub sógora, aki egy gerincét ért lövés következtében tolószékbe kényszerült. Sanyi szemtanúként mondta el, hogyan végezte ki Cérnák Gregorz Szimaneket. Jól áll neki a csíkos... Nem hasonmások a vádlottak A tárgyalás tizenharmadk napjára a fő vádlott feleségét is beidézték, de Cérnáiménak nem a bűnügyekben kellett tanúskodnia, csupán azt kellett igazolnia, hogy a vádlottak padján fő vádlottként ülő férfi valóban a férje. A közép-szlovákiai régióban ugyanis olyan mende monda kapott szárnyra, hogy a vádlottak padján nem is Mikulás Cérnák, és társai Milos K. és Ján K. ülnek, hanem azok hasonmásai. A feleség, aki két éve először látta a férjét, igazolta hogy valóban ő az, akinek eddig is hitték. Még mindig nincs vége Amennyiben a legfelsőbb bíróság nem is változtatna az ítéleten, akkor sem biztos, hogy a maffiatagok, ennyivel megússzák, mert valószínűleg további vádak és további perek várnak még rájuk. Sokan túl enyhének tartják az ítéletet. Köztük Ladislav Pittner belügyminiszter is, aki reményét fejezte ki, hogy a rendőrségnek a vádlottak által elkövetett további bűncselekrnSnyekkel kapcsolatban is sikerül elegendő bizonyítékot összegyűjtenie. A bűnüldöző szerveknek ugyanis további törvénysértésekről is tudomásuk van, de egyelőre nem rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, amelyek alapján vádat lehetne emelni. Jaroslav Ivor, a vizsgálóhivatal vezetője három nappal az ítélethirdetés után már arról tájékoztatott, hogy Cérnák ellen már egy további zsarolási ügyben is megindult a bűnvádi eljárás. Az oldal anyagát összeállította: Gaál László
