Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-08 / 31. szám, kedd
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 8. TANÁCSADÓ Jogos az örökség M. T.: Nagyapám halála után a családi házat nagyanyám, a földeket édesapám örökölte. Nagyanyám azonban eladta a kert egy részét a szomszédunknak. Édesapám halála után én örököltem a földeket és szeretném eladni. A szomszédom viszont hallani sem akar erről. TOKÁR ADRIÁN Mivel a kert édesapjának az öröksége, az Ön nagyanyjának nem volt joga azt eladni. Ez az eladás formai hiányosságok miatt is érvénytelen. A Polgári Törvény- könyv úgy rendelkezik, hogy in- gadanhoz való tulajdonjog csakis a kataszterbe való bejegyzéssel száll át másokra. Mivel az Ön nagyanyja csak egy szerződést írt meg a szomszédjukkal és a tulajdonos személyének megváltozását sohasem jegyezték be a kataszteri hivatalban, ez a földeladás semmis és az Ön szomszédja nem vált a kert tulajdonosává - ha az Ön nagyanyja megpróbálta volna is bejegyeztetni az adásvételt, a kataszteri hivatal, mint törvényellenes jogügyletet, megtagadta volna a tulajdonátvezetést. Ezt Ön bármikor igazolhatja egy kataszteri kivonattal, amelyen a tulajdonos - ebben az esetben az Ön édesapja - neve szerepel. Ezért szomszédja köteles Önnek a kertet visszaadni és Ön, mint édesapja utáni örökös és jogos tulajdonos, azzal szemben rendelkezhet. A szerző a Csekes-Világi- Drgonec ügyvédi iroda munkatársa VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Kamatokat emeltek A múlt héten az euró a 0,96-0,99 USD, a dollár a 106-109 JPY szinteken ingadozott. A hét első felében folytatódott az euró érték- vesztése, a dollár ellenében ismét megdőlt „minden idők” negatív rekordja, a közös valuta a 0,9660 USD/EUR értékig esett. Az Európai Központi Banktól továbbra sem érkezett meg a várt segítség. A térség pénzügyminiszterei kiadtak egy közös közleményt, ez azonban nem tartalmazott semmi újat a devizapiacok számára. Az erőtlen nyüatkozatok azt látszottak alátámasztani, hogy nem várható központi banki beavatkozás az euró védelmében. Az euró magával rántotta a svájci frankot is, amely a dollár ellenében újabb 10 éves mélypontig esett. A múlt hét megkülönböztetett figyelemmel kísért eseménye a Fed nyíltpiaci bizottságának ülése volt, amelyen a várakozásoknak megfelelően 0,25%-os kamatemelést hajtottak végre. A kereskedelmi bankoknak nyújtott egynapos jegybanki hitelek kamata 5,75, a viszontleszámítolási kamat 5,25 %-ra emelkedett. Mivel a deviza- és a részvénypiacok fel voltak készülve a lépésre, az intézkedés nem okozott jelentősebb árfolyamváltozást sem a dollár, sem a meghatározó részvények esetében a tőzsdén. Az Európai Központi Bank is ugyanilyen mértékű hitelszigorítást hajtott végre, ebben az esetben azonban a devizapiacok nem voltak egységesen felkészülve az intézkedésre. Az euró árfolyama erősödni kezdett. A folyamatot fokozta a hír, miszerint a Vodafone Airtouch cég számára engedélyezték a Mannesmann baráti szándékú felvásárlását. A két óriáscég közti ügylet értéke 178,7 milliárd euró, ami azt jelenti, hogy a brit cégnek jelentős euróvásárlásokat kell eszközölnie, ezért az euró árfolyama emelkedésnek indult, az angol font veszített értékéből. A svájci frank is erősödött, miután az ország központi bankja 0,5%-os kamatemelést hajtott végre. Ezen a héten előreláthatólag az euró árfolyama a 0,97-1,00 USD-szintek körül fog ingadozni. (MH) A külföldi valuták keresztárfolyamai február 7-én Ország/Valuta EUR USD JPY DEM GBP EMU 1 0.978 105,860 1 ,95583 0,615 USA 1,023 MBN 108,320 2,001 0,629 Japán 0,945 0,923 100 1,849 0.581 Németország 0,511 0,500 54,090 1 0,314 LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam Bank USD 43,73 Postová banka DEM 22,12 Pol'nobanka Osztrák schilling 3,14 Pol'nobanka Svájci frank 26,90 Tatra banka Angol font 69,42 Devín banka Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 42,14 Pol'nobanka DEM 21,15 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,02 IRB Svájci frank 25,74 Tatra banka Angol font 67,04 ING Bank Érvényes február 7-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. február 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,309 Magvar forint (100) 16,555 Angol font 68,948 Német márka 21,632 Cseh korona 1,186 Olasz lira (1000) 21,851 Francia frank 6,450 Osztrák schilling 3,075 Japán jen (100) 39,757 Spanyol peseta (100) 25,428 Kanadai dollár 29,961 Svájci frank 26,336 Lengyel zloty 10,328 USA-dollár 43,126 Tiltakozó magyar vasutasok - A vonatok zsúfoltak, ám az utasok általában eljutnak oda, ahova szeretnének Sztrájk - végső kifulladásig? Magyar vasutasok. Akár fél évig is képesek sztrájkolni (Somogyi Tibor felvétele) Budapest. Kerek egy hete tart a magyar vasutasok határozatlan időre meghirdetett sztrájkja, mely ma nulla órakor immár a 145. órájába lépett. A mintegy 56 ezer alkalmazottat foglalkoztató állami kézben levő MÁV Rt. dolgozói három hónap leforgása alatt harmadszor szánták el magukat munkabeszüntetésre. P. VONYIK ERZSÉBET A három reprezentatív vasutasszakszervezet a sztrájk beindítása előtt több tárgyalási fordulóban próbált egyezségre jutni a munkáltatóval, ám a hosszas tárgyalássorozat után sem sikerült megállapodni az idei béremelések mértékét és az új kollektív szerződéseket illetően. Nem jött váratlanul a mostam munkabeszüntetés, hiszen decemberben, a karácsonyi ünnepek előtt a vasutasok már tartottak kétórás .figyelmeztető sztrájkot, majd január 10-én éjféltől hatvan órán át szünetelt a vasúti közlekedés. Azonban sem akkor, sem most teljesen nem bénult meg a vasúti közlekedés. Nem volt totális a sztrájk, s most sem bénult meg egészen az élet a vasúti pályaudvarokon, hiszen a MÁV csak a nemzetközi járatokat és tehervonatokat nem indította és fogadta, ellenben a hazai utazóközönségnek úgynevezett elégséges szolgáltatásokat nyújtott. A szakszervezeteknek a munkáltatóval kötött megállapodása értelmében reggel 4 és 11 óra, ületve 16 és 20 óra között a menetrendben szereplő belföldi járatok harminc százaléka, vagyis több mint nyolcszáz szerelvény közlekedik országszerte, tehát minden vasútvonalon két pár személyvonat szállítja az utasokat. A sztrájk első hetében eddig nagyobb fennakadások nem voltak sem a személyi, sem pedig a teherforgalomban. Az utasok általában eljutnak oda, ahova szeremének, igaz bosszankodnak amiatt, hogy sokat keli várakozniuk a vonatok indulására, és a fülkék is sokkal zsúfoltabbak. A mostam sztrájk előzményeként a három legnagyobb vasutasszakszervezet már a múlt év végén tárgyalásokat kezdeményezett az év végén lejárt kollektív szerződések megújításáról, s ennek kapcsán garanciákat akart arra vonatkozóan, hogy a MÁV fejlesztési tervének megvalósítása ne vonjon maga után elbocsátásokat, s nem utolsósorban béremelési követeléseit is előterjesztette. A vasutasszakszervezetek kezdetben 14%-os bérfejlesztést követeltek az idei évre, a munkáltató azonban legfeljebb 8,5 százalékos béremelésbe volt hajlandó belemenni. A vasutasok nevében tárgyaló szak- szervezetek a mostani sztrájk meghirdetése előtt már a 10,78%-os béremeléssel is megelégedtek volna, ám Kukely Márton MÁV-vezér- igazgató váltig hangoztatta, hogy a 8,5%-os bérfejlesztés felvállalásával a munkáltató elment lehetőségeinek a végső határáig. Ezen a ponton rekedtek meg a tárgyalások, és végül is a bérkompromisszum elmaradása robbantotta ki az akármeddig is eltartható sztrájkot. A munkabeszüntetés előtt az egyik szakszervezeti vezető azt a vészjósló kijelentést tette, hogy akár fél évig is képesek sztrájkolni, hiszen a sztrájkalapban hathavi bérekre elegendő pénz gyűlt össze. Magyarországi lapjelentések egyébként arról számoltak be, hogy több külföldi szakszervezet szükség esetén anyagüag is támogatja a magyar vasutasok sztrájkakcióját, a nemzetközi vasutas-szakszervezet pedig szolidaritást vállalt a bérharcnak e formájához nyúló magyar kollégáikkal. A magyar kormány egyébként szintén azt a nézetet vallja, hogy a még állami kézben levő vállalat nem mehet a béremelésben az ígért 8,5% fölé. Az Orbán-kabinet álláspontja érthető, hiszen ha rábólintanának a vasutasok nagyobb mértékű bérkövetelésére, akkor ez precedenst teremtene, s nyilván ugyanilyen igénnyel állnának elő az egészségügy, illetve az oktatásügy és más ágazatok, a vasutasoknál kétségtelenül rosszabbul fizetett alkalmazottjai. Ráadásul, s ez a sztrájk küszöbén számtalanszor elhangzott, a MÁV az ország egyik legrosszabbul gazdálkodó vállalata, mely képtelen nagyobb bértömeg folyósítására. Más nézeten vannak azok a vasutasok, akik a Keleti, illetve a Nyugati pályaudvaron először vonakodva, majd később nekibátorodva mondták el véleményüket. Ők jegykezelőként, vonatkísérőként úgy látják: arra van pénz, hogy a MÁV vezetősége többszázezres fizetéseket és milliós jutalmakat tegyen zsebre. Sőt, ezek a kényszerből sztrájkoló vasutasok - mert mint mondták, úgy kapják meg a fizetésük 50%-át - okfejtésükben egyenesen oda lyukadtak ki, hogy a mostani sztrájk céljai nem is a kétkezi munkások, a 40-50 ezer forintos bérért dolgozók érdekeit tartják szem előtt, hanem a vállalati menedzsmentét. Mert mint egyikük mondta, „ez nem a mi sztrájkunk, ez a nagyfőnököké”. Kollégája készségesen megmagyarázta, mire gondol társa: „Egészen más az, ha az én 35 ezres fizetésemhez tesznek hozzá nyolc és fél százalékot, vagy a MÁV vezetőinek a müliósra is rúgó alapfizetéséhez csapnak hozzá nyolc és felet.” Igazságosnak egyébként azt tartanák, ha mindenki fizetését azonos összeggel emelnék, nem pedig az alapbér bizonyos százalékában. Több, lapunk által különböző helyszíneken megszólaltatott sztrájkoló - akik valamennyien nevük elhallgatását kérték - egybehangzóan úgy vélte, hogy a szakszervezeti vezetők sem az ő érdekeiket képviselik, hanem a vállalat vezetőségének a szekerét tolják - jó pénzért. Csak látszatra van konfliktus köztük. A menedzsment és a sokak szerint az MSZP-hez közel álló vasutas-szakszervezet jól leplezett közös célja az, hogy a sorozatos sztrájkokkal a Magyar Államvasutak Rt. teljesen a padlóra kerüljön, majd az ország egyik legnagyobb, immár csődbe vitt vállalatát valaki potom áron privatizálhassa. S az a „valaki” pedig a vasutasok szerint nem lesz más, mint a MÁV jelenlegi vezérkara. 2001-ben 184 milliárd dolláros többlettel számolnak Clinton költségvetése MTI-HÍR Washington. Bili Clinton amerikai elnök a parlament elé terjesztette az utolsó költségvetési tervezetét. A 2001-es büdzsé 1835 milliárd dolláros kiadással és 2019 milliárd dolláros bevétellel számol, azaz a többlet 184 milliárd dollárra rúg. Az 1835 milliárd dolláros kiadás 4%-kal több, mint amennyit a mostani évre kért Clinton tavaly, ám 1966-óta a legkisebb arányú az amerikai GDP-hez képest: 18,3%. A szeptemberben befejeződő 2000-es költségvetési évben várhatóan 167 milliárd dollár többlet képződik. Tíz évre 2,9 billió dollár többletet valószínűsít a tervezet, ebből 2,2 billiót a társadalombiztosításból. A költségvetési többletet az államadósság 2013- ig tervezett leépítésére fordítanák. Az új kiadási tervek között van a gyógyszertérítés bővítése, a nyugdíjcélú megtakarítások támogatása és az alacsony jövedelmű családok lakbértámogatása. MTI-HÍR Frankfurt. Nem csupán az euró árfolyama miatt aggódnak a németek: félelmük oka, hogy az egyes tagországokban vert euró érmék nem lesznek egyformák. A minőségi különbségek állítólag elérhetik a 40%- ot is. Ha a méretükben teljesen és megjelenésükben is többnyire azonos (csak a pénz egyik oldalán rajzolatában lesznek „nemzeti” különbségek) érmék terén jelentősebb minőségi differenciákra lehet számítani, akkor a pénzzel működő automaták nem tudják majd fogadni az eurót - panaszkodnak az automatákat üzemeltetők. Az euró érmék 2002-től válnak általános fizetőeszközzé az EU-ban. A németek most amiatt is méltatlankodnak, hogy olyan pénzek használatára kötelezik őket, melyek értéke addigra már esedeg a német márkáét sem érik el. Az automaták használhatósága kétséges, ha olyan pénzzel kell azokat működtetni, melyik folyamatosan veszti értékét. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. február 6-án) Bank Felmondási idő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 10,50-11,60 11,40-12,60 11,90-13,10 12,40-13,70 11,30-12,50 Bank Austria Creditanstalt 9,00-9,50 9,00-9,50 9,50-10,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 15,50 16,50 16,50 15,00 8,00 Dopravná banka 16,00 16,20 16,40 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 14,00 15,00 15,30 15,50 14,00 6,00 Istrobanka 13,00-13,50 13,50-14,00 14,00-14,50 14,50-15,00 14,70-15,20 5,50 Ludová banka 11,00-11,50 12,00-12,75 13,50-14,25 13,75-14,50 3,50 Pol'nobanka 13,80 14,20 14,00 12,50 5,00 Postabank 15,00 16,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devín Bank 14,90 15,4015,90Slovenská kreditná banka 13,00-13,50 13,25-13,75 13,50-14,50 14,00-16,00 14,00-14,50 4,00 Szlovák Takarékpénztár 11,50-12,00 12,00-12,5013,00-13,50 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 11,20 11,70 11,70 12,20 12,20 12,20 4,75 A németek félnek az euróérmék bevezetésétől Másfajta aggodalmak
