Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-03 / 1. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 3. Makovecz Imre élő építészete Kassa. Január 16-ig még megtekinthető a Kelet-szlovákiai Galériában Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legkiemelkedőbb képviselőjének Élő építészet című kiállítása. A kiállítást a Kelet-szlovákiai Galéria, a kassai Műszaki Egyetem Iparművészeti Kara, valamint a Magyar Intézet rendezésében láthatja a közönség. (ú) Sting-koncert a szlovák fővárosban Pozsony. Nagy érdeklődéssel várják a zenerajongók a brit énekes-zeneszerző-muzsikus, Sting koncertjét, melyre márciusban kerül sor az Incheba C-csarnokában. Az ülőhelyre szóló 1500 jegy már mind elkelt, állójegyek viszont még kaphatók. Sting tavaly október 14-én indított koncertkörútjának egyik állomása lesz Pozsony, ahol első ízben találkozhat vele a közönség. A koncerten felcsendülnek legújabb, Brand New Day című albumának dalai is. (TASR) Elhunyt Arthur Lehning író Brüsszel. Századik életévében, szombaton elhunyt Arthur Lehning holland író. A művész - akit franciaországi otthonában ért a halál - munkásságáért tavaly elnyerte az elbeszélő próza nemzeti fődíját. Lehning azonban nemcsak író, hanem történész és közgazdász is volt. Anarchistaként indult, élénken érdeklődött a század első felének orosz politikai irányzatai iránt. Később ő adta ki a forradalmár Bakunyin összes műveit hazájában. 1927-ben Lehning igazgatta Hollandia egyik legrangosabb művészeti folyóiratát, az „i 10” címűt, amely neves képzőművészekkel és építészekkel dolgozott együtt. Prózairodalmi művei mellett Lehning esszéket és kommentárokat is írt, az ezeket összefoglaló Ariadné fonala, valamint Prométeusz és Ithaka címmel megjelent könyvei nemzetközi hírű művei közé tartoznak. (MTI) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szöktetés a szerájból 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 13.30 Ítéletnap (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30 Stigmák (am.) 18, 20.30 MLADOSÍ: A 13. harcos (am.) 15.15, 17.30 Teljes napfogyatkozás (am.) 20 YMCA: Stigmák (am.) 15.30, 18, 20.30 TATBA: Ideglelés (am.) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Félelem és resz- ketés Las Vegasban (am.) 15, 17.30, 20 ítéletnap (am.) 15.30,18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 18.45 Amerikai pite (am.) 20.30 Tarzan (am.) 15.30,17 A Thomas Crown ügy (am.) 18.30, 20.30 Tic-tac (svéd) 17.30 A fehér sejk (ol.) 18 Oscar Wilde (ang.-am.) 20.30 Nap a hálóban (szl.) 19.30 KASSA DRUZBA: ítéletnap (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A 13. harcos (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: ítéletnap (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Stigmák (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Vad szív (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tarzan (am.) 17, 19 GÚTA - VMK: Amerikai pite (am.) v. 18.30 Január 4. és 16. között a Magyar Állami Operaházban: Verdi-fesztivál MTI-HÍR Budapest. Hazai és nemzetközi sztárok részvételével rendeznek Verdi-fesztivált január 4. és 16. között Budapesten, a Magyar Állami Operaházban. Az európai operatörténet egyik legnagyobb mesterének szentelt programsorozat a Traviata előadásával kezdődik. A dalszínházi ajánló szerint Alfrédot Danilo Formag- gia énekli, a további főbb szerepekben Bazsinka Zsuzsa, Gémes Katalin, Tas Ildikó, Miller Lajos, Derecskéi Zsolt, Németh Gábor, Ambrus Ákos és Kenesey Gábor lép színpadra. Az Áida január 6-án kerül színre az Ybl-palotában. A közönség Rácz Istvánt, Pánczél Évát, Lukács Gyöngyit, Dennis O’Neillt mint Ra- damest, Airizer Csabát, Sólyom- Nagy Sándort, Sánta Jolánt és Csá- nyi Lászlót láthatja-hallhatja. Az Álarcosbál Riccardóját Dániel Munoz énekli. A január 8-i előadás további közreműködői még Fokanov Anatolij, Fekete Veronika, Wiedemann Bernadett, Miklósa Erika, Egri Sándor, Szüle Tamás, Fried Péter, Martin János és Bartha Alfonz. Az Otelló 9-én színesíti a rendezvényt. A címszerepét Kristján Johannsson szólaltja meg. Desdemo- naként Tokody Ilona, Jagóként Sherrill Milnes, Cassióként Antonio Marceno lép színpadra. Partnereik Balatoni Éva, Gerdesits Ferenc, Bárány-Paál László, Egri Sándor és Klucsik Géza. A trubadúr 13-án látható a feszti- váli programban, amikor is Kristján Johannsson tolmácsolja Man- rico szerepét. Luna gróf Fokanov Anatolij, Leonora Tokody Ilona A programsorozat a Traviata előadásával kezdődik. lesz, a további játszópartnerek Jász Klára, Wiedemann Bernadett, Clementis Tamás és Csányi János. A Rigoletto 15-i előadásán Giorgio Casciarri énekli a mantuai herceg szerepét. Rigolettót Gurbán János, leányát, Gildát Rost Andrea, Spa- rafucile szerepét pedig Polgár László szólaltatja meg. A Requiem szólistáiként Bátori Éva, Németh Judit, Gianni Mongi- ardino és Polgár László lép az Operaház színpadára. A Verdi-fesztivál produkciói Rico Saccani vezényletével csendülnek fel. Polák Margit eltökélten hisz abban, hogy lehetséges a gyerekeket az olvasás, a nyomtatott betű szeretetére nevelni Kincskeresők a könyvtárban „Világossá lesz előttem, mit^ell tennem, mit kell folytatnom." (A szerző felvétele) Polák Margit a szenei Városi Könyvtárban immár évtizedek óta nem adja föl. Eltökélten hisz benne, hogy az igencsak látványos, változatos és körmönfont hatások bozótosában is lehetséges a gyerekeket az olvasás, a nyomtatott betű szeretetének ösvényén vezetni. DUSZA ISTVÁN Úgy tartja, nem az a fontos, hogy a gyerek szeresse a könyvtárost, hanem sokkal fontosabb, mennyire szereti a gyereket a könyvtáros, mert csak így tudja megszerettetni vele a könyvtárat és a könyvet. Változatosak a módszerei, olykor azokat a kapcsolatteremtési eszközöket is a saját törekvéseinek a szolgálatába állítja, amelyek nem mondhatóak a nevelés és a lélektan filoszai által elfogadottnak.- Olyankor igenis előveszem a cukorkát termő csodacsuprot, aminek segítségével el tudom varázsolni az óvodásokat. Azokat a gyerekeket is, akik a képernyő bűvöletében és az ott látható kommersz butítás közegében élnek. Ők képesek ugyanúgy kilépni abból a bűvös körből, mint ahogyan könnyedén odavonzották őket. Csak rajtam múlik, mikor sikerül az ellenkező irányba, a mese, a saját képzelet, a naiv rácsodálko- zás útján elindítani őket. Polák Margit szerint ezért is nyugszik nagy felelősség a pedagógusok és a könyvtárosok vállán, hiszen az üzleti érdekek mentén haladva a reklámok ugyanazokat a korosztályi lelki adottságokat célozzák meg és használják fel saját céljaik elérésére. Márpedig a gyerekek nyitottsága, fogékonysága, a mesék, a csodák világa és a valóság közötti zavartalan átjárásuk a könyvtári foglalkozások során is alkot olyan szituációt, amely jutalom a rájuk figyelő felnőttnek.- Legutóbb az óvodások közül az egyik elmesélte, hogy ő engem már meghintáztatott a kotrógépen, mert én öreg vagyok, és már nem tudnék egyedül hintázni. A képzelet szülte világba kivetítette az irántam érzett szeretetét, s nekem el kellett fogadnom az ő szinte mesebeli kedvességét. Nem véletlen, hogy a lapozgatókból, leporellókból először házat építenek, s csak azután kezdi őket érdekelni a kép, majd a szöveg. Aligha a felnőttek közhelyeivel kell tömni a kicsi fejüket. Elsősorban az ő lelkivilágukba kell telepíteni azt a játékvilágot és mesevilágot, amit itt közösségben élhetnek át. Közel negyedszázados tapasztalatai alapján látja azokat a változásokat is, amelyek a gyerekek és a családok életében bekövetkeztek. Gyökeresen megváltozott a viszony a meséhez, a családi körben történő meséléshez. A családok többségében az édesanya vagy az édesapa meséjét szinte teljes mértékben helyettesíti a tévé.- A legtöbb gyereknél, függetlenül attól, hogy óvodás vagy éppen napközis alapiskolással beszélgetek, a közlésvágyat, a kötetlen beszélgetés belső kényszerét látom. Bizonyára napokig nincs kivel beszélgetniük, s itt a könyvtárban az alatt a röpke egy-másféí óra alatt szeretnének roindent elmondani. így elég sokan a bizalmasaim lesznek, ami felelősséget és lankadatlan figyelmet kíván meg tőlem. Ha könyvvel kapcsolatosan beszélgetünk és játszunk, akkor nyomban kiderül, ki az, aki kisokosnak képzeli magát, mert ő ezt már látta a tévében. Ugyanakkor sokkal szegényesebben tudja az élményét elmondani, mint az a gyerek, aki olvasta a könyvet. Naponta szinte egzakt módon íe lehet mérni, mennyire elsilányítja a képzelőerejüket a készen kapott képi megfogalmazás. Igazából nagy butaság lenne, ha eltökélten a tévénézés ellen hadakoznék. Nem a tévé mint olyan szoktatja le a gyerekeket az olvasásról, hanem az a közeg, amely nem törekszik az olvasás megszerettetésére. A hajszolt életmód, az örökös időhiány arra kényszeríti a szülőket, hogy mindennapos gyakorlattá, neveíési pótlékká tegyék a tévénézést. A gyerek akkor van csendben, ha bámulja a képernyőt, az édesanya meg zavartalanul főzheti a vacsorát, végezheti a napi házimunkát, ami éppen arra az időre marad, amikor a gyerekeivel lehetne együtt. Margitka könyvtárosi munkáján keresztül eljutott az olvasótáborok és a Kincskereső Klub szervezéséig. A tavalyi Duna Menti Tavaszon visz- szahozták a közös játékukba a gyerekverset mint a gyermeki képzeletet a mozgás és a játék segítségével kifejezhető érzelmek elindítóját.- Egyik formája a Kincskeresőbeli foglalkozásainknak, hogy amikor közösen keressük, kutatjuk a verseket, nem egy meghatározott téma mentén indulunk el. Inkább hangulatokat, érzelmeket keresünk a versekben. A kisebbekkel mostanában éppen vidám, derűs versek után kutatunk. Ha belegondolok, hány versre kell odafigyelniük ahhoz, hogy megállapíthassák róla, hogy ez éppen megfelel a keresett hangulatnak, akkor bizony százakra rúg a mennyiség. Otthon is ezt keresi, mert kiderül: neki is megvan a könyv, csak eddig nem nyitotta ki. Nos, ez is jelenség. Divat megvenni a könyveket, mert ezt hallják a tévében okos emberektől, sőt, okos könyvreklámokkal is találkozhatnak. A családoknál viszont már kevesen olvasnak, ezért a jó példát a könyvtárban keli megmutatni. Szencen működik az egyetlen szlovákiai Kincskereső Klub, amely a hatvanas évek vége óta megjelenő, azonos nevű magyarországi gyermekirodalmi lap nyomán szerveződött. Ez a lap itt már olyan gyűjteménye a gyerekek számára elérhető irodalomnak, amelyben minden foglalkozáson élvezettel kutatnak a Kincskeresők.- Nekünk egy-egy témakörben már külön versantológiánk van. Mindez olyan szerkezetben, ami a felnőtt irodalmárnak vagy pedagógusnak t^lán az eszébe sem jutna. így találtunk rá Karinthy Frigyesnek a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján írt naplójának részleteire. Micsoda izgalom volt a nagyobbak számára felismerni a gyerekeket foglalkoztató azonosságokat. Azt hiszem, hogyha az irodalom mint a lélek pallérozója, a könyv mint a tudás hordozója ilyen módon a mindennapjaik dolgainak átéléséhez nyújt segítséget, akkor előbb-utóbb szükségletük lesz az olvasás. Ott tartunk, hogy igazából már nem is sürgetnek, hanem ők maguk keresnek, kutatnak. Ezt látva elfelejtem a könyvtár pénztelenségét, a világ és a magam bajait, mert világossá lesz előttem, mit kell tennem, mit kell folytatnom. Ha vannak közös élmények, az ember (vagy mesehős) máris biztonságban érzi magát a zűrzavaros világban Egy kisördög és egy apró tündér barátsága N. TÓTH ANIKÓ Tökfilkó és Picinké hasonló sorsú mesehősök: különböznek attól a közegtől, amelybe beleszülettek; Tökfilkó butácska, ám jószívű kisördög, s mivel ezek a tulajdonságok nem számítanak nagy erénynek a pokolban, társai örökre elzavaiják. Picinké pedig - amint neve is mutatja - aprócska termete miatt lesz gúnyolódás tárgya a tündérek társaságában; büntetése ugyanaz, ami Tökfükóé. Találkozásuk szinte szükségszerű, különössége pedig az, hogy már a könyv első fejezetében egymásra találnak. Az előzmények ismeretében ez maga a csoda, amit egyből tudatosítanak is, hiszen ismeretlenül fogadalmat tesznek, hogy egymást jóban-rossz- ban el nem hagyják. A többi kalandot tehát együtt élik meg. Igaz mesehősök módjára természetesen vándorolni kezdenek, vagyis felfedező útra indulnak. A legnagyobb kalandot az egymás megismerése jelenti. Tökfilkó segítőkészségéről, jó szívéről azonnal meggyőződhetünk, míg Picinké első látásra egy kicsit önzőnek tűnik, de ezt a tulajdonságát rögtön meg is cáfolja, amikor lemond varázserejű hajáról, csak hogy Tökfilkó meggyógyuljon. így már voltaképpen az első mesében sűrítve jelen vannak a kötet legfontosabb mozzanatai, melyek később fokozatosan kibomla- nak. Először is új otthont teremtenek - immár közösen - az elvesztett helyébe, hiszen szükségük van egy biztonságos zugra, ahol meghúzódhatnak az időjárás viszontagságai elől, ahonnan felfedező útra indulhatnak, illetve a kalandoktól fáradtanmegtérhetnek. Aztán pedig sikerül feloldódniuk egy kedves baráti társaságban is, melynek tagjai erdei állatkák, madarak, virágok. A barát- kozásban Tökfilkó a kezdeményező, nagy örömmel ismerkedik és szívesen segít a gyengébbeknek, gyámoltalanoknak, még ha csaknem erejét meghaladó feladattal kell is megbirkóznia. A jó cselekedetekbe fokozatosan Picinkét is bevonja, pl. egy szerencsétlenül járt rigófióka törött lábát már közösen gyógyítják. Hőseink tehát fokozottan figyelnek egymásra, s ennek kitüntetett formája a meglepetés szerzése. Ebben is Tökfilkó jár az élen, számára már a meglepetés kiagyalása is kalandot jelent, így a felfedezés örömét is fokozottabban éli meg. Picinké pedig néha egy egész csapatot mozgat meg, hogy agyafúrt ötleteit megvalósítsa. Tökfilkót meglepetések érik a világ részéről is, hiszen előző otthonától nagyon különböző világba csöppen. Picinké viszont nagyon megható módon, végtelen türelemmel magyarázgatja a furcsaságokat, az összefüggéseket a szűkebb környezetben is meg hosszú, kalandos utazások során is. Aztán egyszer csak eltelik egy esztendő. Megismerkedésük első évfordulója alkalmat ad a mérlegelésre, az értékek rendszerezésére is az emlékezés mellett. Tökfilkónk, Pi- cinkénk nem mondja ki hangosan, mit tapasztalt, csak a sosem hagyjuk el egymást fogadalmát ismétlik meg az első fejezetből. Hiszen az a fontos, hogy az ember találjon magának egy társat, még az sem baj, ha egy kicsit butácska vagy hiú az illető, hiszen azon lehet segíteni barátsággal, odafigyeléssel, szolidaritással, önfeláldozással. Tökfilkó világmegismerő kalandjai közben megőrzi tiszta szívét, Picinké pedig egyre kevesebbet foglalkozik saját problémájával, inkább osztozik barátai gondjaiban. Hogy ennyire megváltozhat, az nagyrészt Tökfil- kónak köszönhető. S ha vannak közös élmények - akár vidámak, akár egy kicsit szomorúak, félelmesek -, az ember (vagy mesehős) máris biztonságban érzi magát a zűrzavaros vüágban. Talán boldognak is. Kozsár Zsuzsanna meseregényében nincsenek zajos fordulatok, látványos jelenetek. A főhősök képzelt lény mivoltuk ellenére egyszerű emberek módjára viselkednek. A történések puritán, cicoma nélküli mondatokból bomlanak ki. Ezek a mondatok akár a vüágra rácsodálkozó tiszta lelkű gyermek szájából is elhangozhatnak. Érzékeny, élénk fantázia alkotta őket. Jóvoltukból olyan csodák tanúi lehetünk, amelyek a hétköznapokban bárkivel megeshetnek, aki értéknek tartja az őszinteséget, a tisztaságot, a szolidaritást, s ami mindent áthevít: a szeretetet. Tökfilkó és Picinké történeteit Szkukálek Lajos sajátos hangulatú illusztrációi kísérik. (Kozsár Zsuzsanna: Tökfilkó és Picinké, Lilium Aurum, 1999)
