Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-07 / 4. szám, péntek
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 7. Ketyeg a nyugdíjbomba - Európának 113 millió nyugdíjas számára kell megtalálnia a finanszírozási forrásokat Egyre vénül az öreg kontinens Az élet alkonyán. Már fiatalabb korban készülni kell a nyugdíjas éveinkre, ugyanis az alacsony népszaporulat miatt a nyugdíjfolyósításra egyre kevésbé lehet támaszkodni (Illusztrációs felvétel) London. Nyugdíjbombán ülnek az EU-országok kormányai - állítja a Financial Times. Németországban például a nyugdíjkiadások a GDP 18,5 százalékát fogják elszívni 2035-ben, amikor a lakosság 36 százaléka lesz 60 éven felüli. ÖSSZEFOGLALÓ Negyedszázad elteltével Európának 113 millió nyugdíjas számára kell megtalálnia a- finanszírozási forrásokat - illusztrálta a nyugdíjválság méreteit egy firenzei tanácskozáson Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Ezt a jelenséget időzített bombaként emlegetik Európában, amelyen a kormányok ülnek. Jóllehet kontinensünk minden országában felvetődik ez a probléma, nem mindenütt kell ugyanakkora feszültséggel szembenézni. A probléma gyökere az - dramatiNémetországnak rendkívül nagyvonalú nyugdíjrendszere van. zálta a helyzetet Prodi hogy egyre kevesebben fognak dolgozni egyre több nyugdíjas eltartásáért. 2030-ra az öt legnagyobb EU- tagállam (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) lakosságának a 25 százaléka lesz 65 év fölötti - Tito Boeri professzornak, a milánói Rodolfo de Benedetti alapítvány igazgatójának a számításai szerint. Ugyanez az arány 1950-ben mindössze 9 százalék volt. Európa öt legnagyobb gazdaságában mindenütt esnek a születési ráták, miközben az emberek korábban vonulnak nyugdíjba, és hosszabb ideig élnek. Az államok különböző reformokkal próbálkoznak, de nagy ellenállásra számíthatnak egy olyan munkaerőállomány esetében, amely nem hajlandó elfogadni azt, hogy szüleinél kevésbé nagyvonalú nyugdíjakat élvez. Boeri szerint a probléma a leginkább Olaszországban, Németországban és Franciaországban nyomasztó, annak ellenére, hogy ezek az államok számos reformot kezdeményeztek. Az OECD szerint például Franciaország GDP-jének 9,7 százalékát fogja nyugdíjakra költeni 2010-re, és 2040-re ez az arány 14,3 százalékra emelkedik majd. Németországban ugyanez a mutató 18,5 százalékos lesz, amikor 2035-re a lakosság 36 százaléka lesz hatvan évnél idősebb - ez a legmagasabb arány az Európai Unióban. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban, ahol a foglalkozáshoz kötött, társadalombiztosítási és magánnyugdíjak egyaránt széles körben elterjedtek, és a közgondoskodás jelentősen lecsökkent, a kormányzat a GDP-nek körülbelül a 4 százalékát költi nyugdíjakra, és ez 2030-ra is csak öt százalékra növekszik majd. Írországban, az EU egyik legfiatalabb népességű tagállamában ugyanez az arány 2,9 százalék lesz 2040-ben. Németországnak rendkívül nagyvonalú nyugdíjrendszere van, amely szerint a dolgozók átlagosan az egész életükben keresett nettó jövedelmük 72 százalékát kapják meg az államtól nyugdíjként. Négy évvel ezelőtt a kormányzat megváltoztatta a nyugdíjak indexálását: a bruttó bérek helyett - mivel a valóságban a kisebb adóterhek miatt a nyugdíjak gyorsabban nőttek - a nettó bérekhez igazították a szisztémát. Boeri professzor szerint mindez nem elég a probléma kezelésére. A német kormány most csak egy féket épített be a rendszerbe, nehogy kicsússzon az ellenőrzése alól. Ám semmilyen vita nincs arról, hogy mi történik a jövőben - idézi a Financial Times az olasz kutatót, aki szerint a legfontosabb tényező az, hogy a német közvélemény nem fogadta el a reform szükségességét. Boerinek az a meggyőződése, hogy Olaszországban és Németországban a kormányoknak vagy meg kell szegniük korábbi nagyvonalú ígéreteiket, vagy jelentősen növelniük kell hozzájárulásukat a nyugdíjrendszerek finanszírozásához. Olaszországban a dolgozók járulékbefizetéseit a jelenlegi szintről, a bérek 33 százalékáról 48 százalékára kéne emelni ahhoz, hogy 2030-ban egyensúlyba kerüljön a nyugdíjalapok költségvetése. A korábbi dlasz miniszterelnök, Alberto Dini reformjai enyhítették a nyugdíjválságot Olaszországban, de az átmeneti időszak a reformok 2035-ös alkalmazására túl hosszú a szakértők szerint. És még akkor is a nyugdíjak fogják felszívni a GDP 13 százalékát. Franciaország hasonló reformot vezetett be, mint Olaszország. A nyugdíjak megállapításakor már nem az utolsó öt, munkában töltött évet veszik figyelembe, hanem az ösz- szes munkában töltött idő alatti nettó átlagkeresetet. A franciák megváltoztatták a nyugdíjak indexálását is: ezentúl a nyugdíjak inkább az árakhoz, mint a bérekhez igazodnak, bár a rendszer még így is a kormányzati kiadások jelentős részét emészti fel. Az üzletemberek Európa-szerte aggódnak - írja a Financial Times brit napüap. A 43 ipari vezető által alkotott Európai Kerekasztal hangsúlyozta, hogy miután bevezették az eurót, a néhány országban meglévő konszolidálatlan nyugdíjpénztári adósságok az összes tagállam számára problémát okoznak. Boeri professzor szerint az egyes országok nyugdíj- kifizetéseinek emelkedő költségei nyomást gyakorolhatnak az EU- beli kamatrátákra, és ez hatással lesz az európai növekedésre és foglalkoztatásra. Az államadósság növekedni fog azáltal, hogy a kormányok kénytelenek lesznek hitelekkel fedezni a nyugdíjalapok deficitjeit. Számos megfigyelő felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíjkorhatár felemelése egyfajta megoldást jelenthetne az EU nyugdíjproblémáira. Arról is vita zajlik, hogy a magánnyugdíjpénztárak szerepét növelni kellene-e az állami nyugdíjalapok rovására. A brüsszeli Európai Bizottság időközben azon töri a fejét, miként lehetne bátorítani az „egységes nyugdíjpiac” kialakulását, és hogyan lehetne a magánpénztárakat európai szinten szabályozni. A Bizottság ugyancsak vizsgál olyan ügyeket, mint például a nyugdíjalapok befektetési politikáját nemzeti szinten meghatározó szabályozások, vagy az, miként vihető át az EU-határokon belül az egyik országból a másikba a nyugdíj. Egyszerűen nem tehetjük meg, hogy ne tegyünk semmit - állapítja meg az ipari vezetők Európai Kerekasztala, hozzátéve: a kormányok nyugdíjakra vonatkozó korábbi ígéreteit az évek múltával vissza kell majd vonni, emiatt a bizalom meg fog rendülni az állami rendszerekben. (Az MH nyomán) Szlovákia lakossága is elöregedik Szlovákia lakossága is fokozatosan elöregedik, 1999 első negyedévében történt meg először, hogy több ember halt meg, mint amennyi megszületett. A tartós lakosságfogyás - a statisztikai hivatal szerint - 2005-től várható, vagyis Szlovákia is Magyarország és Csehország sorsára jut, ahol 1981, illetve 1996 óta csökken a lakosság létszáma. Ennek eredményeként csökken a gyerekek és nő az idősek részaránya. Csupán 1993 és 1997 között 24,1 százalékról 21 százalékra mérséklődött a 14 éven aluliak, és 15-ről 15,2 százalékra nőtt a 60 éven felüliek részaránya. E tendenciák ismeretében nálunk is elkerülhetetlen a nyugdíjreform. A munkaügyi minisztérium által kidolgozott, három pilléren nyugvó nyugdíjrendszer, a nyugdíjkorhatár emelésével kombinálva segíthet a szociális ellátórendszer összeomlásának elkerülésében. A reform sürgető, hiszen a nyugdíjfolyósítás szerepét betöltő Szociális Biztosító az idén először komoly deficittel (6-10 milliárd korona hiány) számol, sőt, 2000-ben még a nyugdíjemelés is veszélybe került, (shz) Magyarország már túl van a gyökeres nyugdíjreformon Átmeneti megoldás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar társadalom elöregedése folytatódik a következő ötven esztendőben. Idén a teljes társadalom 20,3 százaléka érte el a nyugdíjkorhatárt. A társadalom- biztosítási alapok 2000-es költség- vetésének mellékletében szereplő 2049-ig készült prognózis szerint a nyugdíjasok aránya 2049-re fokozatosan 28,3 százalékra emelkedik a 2008-as 17,4 százalékos minimumról. A következő években a két főre jutó átlagos gyerekszám 1,2-1,3 közé esik vissza, majd 1,6- re emelkedik, ami még mindig elmarad a népesség szinten tartásához szükséges 2 gyerektől. A nyugdíjkiadásokra 1997-ben a GDP 9,4 százalékát költötte a Nyugdíj-biztosítási Alap, 2030 után drasztikusan megugrik a nyugdíjkiadások aránya. A nyugdíjreform következtében jelentősen átalakult a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása. Ennek során emelték a korhatárt, átalakították a nyugdíjszámítás modelljét, így az ellátások mértékét az egész életpálya során befizetett járulékok szabják meg, illetve az emelés mértékét részben a mindenkori inflációhoz kötötték. A reform további hatása, hogy a nyugdíjpénztárakba kerülő járulékokat nem osztják el a nyugdíjasok között, hanem ebből a majdani nyugdíjakat fedezik. A nyugdíjalapból kieső bevételek a nyugdíj- pénztárakban megtakarításként jelentkeznek, tehát e forintok nem költődnek el. A pénztárakban keletkező megtakarítások és hozamok meghaladják az állami rendszerben keletkező hiány mértékét, így a nyugdíjrendszer 2043-ig vélhetően többletet mutat fel. Ennek előfeltétele, hogy a következő években a GDP-növekedés üteme elérje, majd meghaladja az 5%-ot, és 2007 után is tartósan 2,5%-os szinten stabilizálódjon. (MH) A legfiatalabb és a legidősebb korosztályok aránya Ország 0-14 éves korosztály 65 éven felüliek Dánia 17,5 15,0 Finnország 20,2 13,4 Norvégia 19,6 15,9 Izland 24,3 11,3 Nagy-Britannia 19,3 15,7 Belgium 17,9 16,1 Franciaország 19,4 15,2 Csehország 18,3 13,3 Magyarország 17,9 14,1 Lengyelország 22,4 11,2 Szlovákia 22,3 10,9 Spanyolország 16,4 15,5 Görögország 16,7 15,6 Szlovákia az Európai Unió és Közép-Európa országaihoz viszonyítva is kedvező korosztályi összetétellel rendelkezik. Míg a legfiatalabb korosztály arányát tekintve csak Izland és Lengyelország előzi meg, a 65 éven felüliek aránya a legkisebb az országban. Az adatok az 1996-os állapotot tükrözik és százalékban értendők. (Forrás: Sme) TANÁCSADÓ Szakadt fizetőeszköz D. I.: December elsejével léptem állásba pénztárosnőként. A főnöknőm kifizettetett velem kétszáz koronát a saját pénzemből, még mielőtt az első fizetést megkaptam volna, mert a bevételben volt egy szakadt kétszázkoronás. Joga volt ehhez? FEKETE MARIAN Remélem, a szakadt kétszázast a főnöknője nem tartotta meg, azaz a sértetlen kétszázkoronás fejében odaadta Önnek. Egyébként ez az eljárás törvénysértő volt. Alkalmazottként Ön kártérítési felelősséggel tartozik, és ugyanakkor Ön, ha pénztárosnőként vették fel, nyilván aláírt egy úgynevezett anyagi felelősségről szóló megállapodást (dohoda o hmotnej zodpovednosti), amelynek alapján megkülönböztetett, fokozott felelősséggel tartozik a munkáltatójának. Ezeket a felelősségi konstrukciókat azonban nem lehet úgy érvényesíteni, ahogy azt a főnöknője tette. Az alkalmazott csak akkor tartozik, és csak akkor tartozhat kártérítési felelősséggel, ha a munkáltatója igazolni tudja, hogy valamilyen kár érte őt. Nem hiszem, hogy a munkáltatóját kár érte volna azáltal, hogy Ön egy szakadt kétszázast vett át valamelyik vevőtől. A munkáltatója azt, hogy őt kár érte volna, nyilván nem is igazolta - mert nem is igazolhatta. A szakadt, sérült bankjegyeket a bankok és a posták bármiféle ületék felszámítása nélkül kötelesek becserélni (lásd a 147/1992 Tt. számú rendelet 5. §-ánakelső bekezdését). Tudomásom szerint eddig ennek a jogi rendelkezésnek alkalmazásával kapcsolatban nem merültek fel semmiféle problémák. A Szlovák Nemzeti Bank még a hiányos bankjegyekért is térítést nyújt az említett rendeletben meghatározott feltételek mellett (így például a bankjegy névértékében nyújtja a térítést, ha a hiányos, széttépett bankjegy felületének több mint háromnegyedét vinné be). GAZDASÁCI HÍRMORZSÁK Az euró térszerzése London. Annak ellenére, hogy az euró tavaly 14 százalékkal gyengült a dollárhoz és 23 százalékkal a japán jenhez képest, az egyéves európai közös valuta komoly szerepet vívott ki magának a nemzetközi tőkepiacon. Tavaly a pénzintézetek, vállalatok és kormányok 602,2 milliárd dollár összegű euróbán jegyzett kötvényt dobtak piacra, ami a tavalyi teljes kötvénykibocsátás 45 százaléka. A kötvények 42 százalékát dollárban jegyezték, a többit pedig más valutanemben, főleg angol fontban, svájci frankban és jenben. 1998-ban ugyanakkor a dollárban kibocsátott kötvények aránya 48 százalékos volt a nemzetközi piacokon. (MTI) A multivállalatok árnyoldalai Brüsszel. A Wall Street Journal szerint a magyar gazdaság éveken át csak a külföldi beruházások előnyeit élvezte, mostanában viszont az árnyoldalait is egyre többen hangoztatják, ezért a kormányzat kezdi kiegyengetni a torzító hatásokat. Magyarországon a részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégek adják a kivitel háromnegyedét, emellett termelékenyebbek, több új állást teremtenek és többet ruháznak be, mint a hazai tulajdonú vállalatok. A bírálók szerint azonban a multik éveken át nagyvonalú adókedvezményekben részesültek, és a külföldi cégek működésének hatása nemigen sugárzik szét a gazdaság többi részére. (MTI) Rekordbevételek Hollywoodban Los Angeles. Nagyszerű Véghajrával, 7,3 milliárd dolláros évszázados rekordbevétellel fejezte be 1999-et a hollywoodi filmipar. A filmgyárakban készült művek mozipénztári bevétele 9 százalékkal haladta meg a 6,76 miliárdos 1998-as eredményt. Tavaly már nyolcadik éve növekedett a bevétel. A kilencvenes években a hollywoodi filmgyártás bevétele összesen 65 százalékkal nőtt. Tavaly 1,48 milliárd jegyet váltottak a filmekre, 5 százalékkal többet, mint 1998-ban. (MTI) Évszámváltás az olajiparban Washington. Az Egyesült Államok fő kőolajellátó országaiban fennakadás nélkül zajlik a kitermelés és az export - közölte a Fehér Ház dátumváltási munka- csoportjának vezetője. Az amerikai gazdaság öt legfőbb olajszállítója - Szaúd-Arábia, Nigéria, Venezuela, Mexikó és Kanada - kivétel nélkül arról tett jelentést, hogy kőolajkitermelő rendszereik normálisan működnek, s ezt az amerikai olajipari vállalatok is megerősítették. (MTI) Hatalomváltás és a gazdaság Moszkva. Vlagyimir Putyin épp akkor váltja fel Borisz Jelcint, amikor az orosz gazdaság még betegeskedik ugyan, de már jobb állapotban van, mint az elmúlt évtizedben bármikor - állítják egyes amerikai gazdasági elemzők. Oroszország úgy kezdi a 21. századot, hogy termelése a 90-es évek elejének szintjén van. Ezt tudja Putyin is, aki szerint megközelítőleg 15 évre és a hazai össztermék évi 8 százalékos növekedésére lesz szükség ahhoz, hogy Portugália és Spanyolország mostani színvonalát elérhessék. Elemzők szerint az országnak nem is annyira külföldi tőkére, sokkal inkább külföldi technológiára és know- how-ra van szüksége, a hatalmas természeti erőforrások kiaknázására. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 7-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,342 Magvar forint (100) 16,634 Angol font 67,078 Német márka 21,649 Cseh korona 1,165 Olasz líra (1000) 21,868 Francia frank 6,455 Osztrák schilling 3,077 Japán ien (100) 39,536 Spanyol peseta (100) 25,448 Kanadai dollár 28,151 Svájci frank 26,390 Lengyel zloty 9,887 USA-dollár 40,833
