Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-29 / 23. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 29. Gazdaság és fogyasztók H Csak objektív mutató segítségével hasonlítható össze az egyes országokban nyújtott agrártámogatás mértéke A versenyképesség fokmérője Pozsony. Arról, hogy hazánkban milyen mértékű a mezőgazdaság támogatása, hosszan lehetne vitatkozni. Egyesek magas, mások alacsony szintűnek tartanák. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Valószínűleg mindkét félnek igaza lenne, ám csakis viszonylagosan. Hiszen minden országban másmás módon támogatják az agrárágazatot, mégpedig általában a nemzetgazdaság teljesítményétől, lehetőségeitől függően. Ezért ahhoz, hogy objektiven össze lehessen hasonlítani az egyes országokban nyújtott agrártámogatás mértékét, egységes mutatóra van szükség. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által használt mutató a termelési támogatási együttható (TTE), amely lényegében az ágazatba irányuló támogatás és a mezőgazdasági termelés összértékének hányadosa Támogatás nélkül a termékek nem versenyképesek a világpiacokon. százalékban kifejezve. Az így kapott eredményből következtetni lehet az ágazat konkurrenciaképes- ségére is: minél alacsonyabb a százalékban kifejezett TTE, annál versenyképesebbek - exporttámogatás nélkül - az adott ország termékei a liberalizált világpiacon, és fordítva: a nagyobb értékek azt bizonyítják, hogy a termékek kizárólag az exporttámogatás növelésének arányában adhatók csak el a világpiacon. A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy Új-Zélandon és Ausztráliában a legalacsonyabb a támogatás mértéke. Termékeik - azonos minőség esetén - alacsony áraiknak köszönhetően konkurrenciaképesek a világpiacon. Az USA-ban az 1998- ban bevezetett új mezőgazdasági törvény (Farm Act) eltörölte a termelési veszteségek kompenzálását, ami a TTE csökkenését eredményezte. Mivel az amerikai farmerek az 1998-as gazdasági évet a megszigorított feltételek ellenére sikeresen zárták, ez előnyös versenyhelyzetet teremtett az amerikai termékek számára, főleg az EU- ból származó áruféleségekkel szemben. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az USA az agrártermékek külkereskedelmének támogatása érdekében a vásárlók számára nagyon kedvező fizetési határidőket szab. Szlovákia szempontjából érdekes megfigyelni, miként alakul a TTE a szomszédos Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban. Hazánkban 1996-ig folyamatosan csökkent a támogatás, bár kisebb mértékben, mint Csehországban (a különbség 5 pont). A dotációk 1997-es emelése (a gázolaj fogyasztói adójából visszaigényelhető rész növelése, a tej megszabott árának emelése, az állami gazdaságok privatizációjából származó bevételek) megszakította ezt a folyamatot, és a különbség Csehország és Szlovákia között 14 ponttá nőtt. Ez azt jelenti, hogy a magasabb TTE következtében a vámvédelem nélküli liberalizált piacon - amely felé halad a világ - fokozatosan elveszthetjük azt az előnyünket, amely a mezőgazdasági termékek termelési árát leszorító erőteljes gazdasági nyomásból eredt. Az EU-ban magas az agrártámogatás mértéke (1997-ben például 42 százalékpont volt a TTE), ami azt Sajtüzemben. Az EU-ban magas az agrártámogatás mértéke (Illusztrációs felvétel) jelenti, hogy a tagországaiból származó mezőgazdasági termékek ártámogatás nélkül nem versenyképesek a világpiacokon. Ezért az Agenda 2000 egyik célja éppen a mezőgazdaság konkurenciaképességének növelése. A szlovákiai mezőgazdaság versenyképességének növelése közvetett és közvetlen formában történhet. Az elsőhöz arra lenne szükség, hogy a Világkereskedelmi Szervezet genfi tanácskozásán Szlovákia képviselői elérjék: változtassák meg a marrakechi miniszteri konferencia ránk nézve diszkriminatív záródokumentumát, amely a mezőgazdasági termékekkel való kereskedést szabályozza. A verseny- képesség növelésének közvetlen formája pedig - a jelenlegi támogatási rendszer megváltoztatása nélkül - a mezőgazdasági őstermelők nyereségképzésre irányuló vállalkozói tevékenységének fellendítése lehet, (v-s) Magyar agrárbüdzsé 2000-ben: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca 259 milliárd forintból gazdálkodik Agrárdotációk és kockázati tényezők ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Budapest. A kért 413 milliárd forint helyett 259 milliárd forintot kap idén a kisgazda vezetésű mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca. E keretből csupán 169 milliárd forint az agrár- és vidékfejlesztésre ténylegesen felhasználható ösz- szeg, a maradék pénz az apparátus, a kapcsolt intézmények fenntartására fordítandó. Összehasonlításként 1999-ben az előirányozott 221 milliárd forintos kiadásból 162 milliárdot tett ki az agrár- és vidékfejlesztési támogatás, tehát idén a kiadási főösszeg 17%- kal növekedett, de az agrár- és vidékfejlesztési támogatás átlagosan csak 5,5%-kal, ebből az előbbi mindössze 5%-kal gyarapodik. Kiemelt fontos területnek számít az idén a beruházási támogatás, amely 33%-kal, a piacra jutási támogatás pedig negyedével gyarapodik. Ennek az az ára, hogy a termelési támogatások előirányzata 31%-kal kisebb (az 1999-es 48 milliárd forint helyett idén mindössze 33 milliárd lesz). A kép még így is csalóka - írta a Figyelő gazdasági hetilap. Már az 1999-es büdzsé is hordozott magában mintegy tízmilliárdos, a tárcára 1998-ból fennmaradt kötelezettséget, ám az idén ennél hárofn- négyszer nagyobb az óévi „batyu”. Becslések szerint a „sorban állás” miatt mintegy 15 milliárd forint elismert, csak a pénzhiány miatt ki nem fizetett igény ketyeg. Emellett szintén az üres kassza miatt leállított, de az idei keret terhére újraindított 8-10 milliárd forint „ígérvényt” adott már ki a tárca az új típusú szövetkezeteknek, továbbá piaci, illetve beruházási támogatásra. Az 59 milliárd forintos piacra jutási források 24%-os növekedése is csupán látszólagos, hiszen az év közben végrehajtott átcsoportosítások után már 1999-ben is közel 60 milliárd forintot költött el ilyen címen a minisztérium. Ráadásul az összegbe a tárca beleszámított 10 milliárd forintot készlet- értékesítésből, miközben a szakértők szerint erre nincs árufedezete. A Figyelő szerint mégis van egy fejezet, amely - ha a felhasználása az agrár béketábor kívánságai szerint történik - segíthet abban, hogy a termelők hajlandóak legyenek „megbocsátani” a 2000. évi támogatási rendszer legtöbb nyűgét- baját. Ez a 65 milliárd forintos állami hitelgarancia-keret, mellyel a 260 milliárd forintnyi mezőgazda- sági hitelből 80 milliárd forintnyi „beragadó” kölcsön rendezését, részbeni elengedését, azaz az adósok reorganizációját akarják nyélbe ütni. Ha ez nem sikerül, akkor szakértők szerint a magyar agrár- vállalkozások harmada csődöt jelenthet. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony január 27-én 18 Sk/kg Komárom január 27-én 10-14 Sk/kg Rimaszombat január 27-én 20 Sk/kg Losonc január 27-én 14-19 Sk/kg Kassa január 27-én 16-17 Sk/kg petrezselyem 30 Sk/kg 221-24 Sk/kg 35 Sk/kg 30-35 Sk/kg 22-25 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 11-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-11 Sk/kg mák 80 Sk/kg X 100 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/kg paprika 80 Sk/kg X 85 Sk/kg 105-120 Sk/kg X karalábé 20 Sk/kg 3-8 Sk/db 15 Sk/kg 18-25 Sk/kg 20-22 Sk/kg zeller 30 Sk/kg 6-10 Sk/db . 30 Sk/kg 22-25 Sk/kg 25 Sk/kg káposzta 14 Sk/kg 11-14 Sk/kg 12 Sk/kg Síi: 15 Sk/kg 14 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg X X 250 Sk/kg méz 80-100 Sk/kg 75 Sk/kg 70 Sk/kg X 80 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 11-12 Sk/kg 15 Sk/kg 10-13 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 52 Sk/kg X 80 Sk/kg 59-65 Sk/kg 65 Sk/kg fokhagyma 60-65 Sk/kg 60 Sk/kg 65 Sk/kg 55 Sk/kg 70 Sk/kg hónaposretek 15 Sk/csomó X X X X dióbél 150 Sk/kg 120-140 Sk/kg X 100 Sk/kg 130 Sk/kg kel 20 Sk/kg X 20 Sk/kg 19-26 Sk/kg 18 Sk/kg alma 28-36 Sk/kg 20-28 Sk/kg 28-30 Sk/kg 22-32 Sk/kg 26-30 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 18 Sk/kg 20 Sk/kg X 22 Sk/kg cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg 20 Sk/kg X 15 Sk/kg uborka 80 Sk/kg X X 69-90 Sk/kg 70 Sk/kg tojás 3.00-3,10 Sk/db 3,10 Sk/db 2,70 Sk/db 3,00 Sk/db 2,70-3,00 Sk/db fejessaláta 15 Sk/csomó X X X X TANÁCSADÓ Elhurcoltak kárpótlása Cs. M.: A férjemet leventeként hurcolták el 1945-ben Égerbe, a gyűjtőtáborba, s onnan tovább Magdeburgba. 1945 októberében jött haza. Vonatkozik reá is a kárpótlás? A férjem 1986-ban halt meg. FEKETE MARIAN Nem vagyok biztos benne, de tudomásom szerint a leventéket nem koncentrációs és fogolytáborokba hurcoltak el, hanem valamiféle katonai szolgálatot kellett volna teljesíteniük. Másrészt el kell mondani, hogy az 1999. évi 305. Tt. számú ún. kárpótlási törvény alapvetően csak azokra vonatkozik, akiket nád koncentrációs táborokba vagy fogolytáborokba hurcoltak el. Az említett törvény tételesen nem sorolja fel ezeket a táborokat. Éppen ezért nem tudhatjuk, hogy vonatkozik-e az elhunyt fétjére, illetve Önre is a fent említett kárpótlási törvény. Ezt a kérdést a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma válaszolhatja csak meg, illetve döntheti el, mégpedig akkor, ha Ön írásban kérvényezi a kártalanítást. Az írásbeli kérvényt legkésőbb 2002. november végéig kellene előteijesztenie. A kérvényéhez csatolnia kell valamilyen bizonyító erejű iratokat, okiratokat is - amennyiben ilyenek rendelkezésére állnak. Bizonyító erejű okiratnak lehetne tekinteni az elhunyt félje fogolytársainak (rabtársainak) becsületbeli nyilatkozatait is, amennyiben ezek a nyilatkozatok tartalmaznák a meghatározó körülmények pontos leírását. AGRÁRMORZSÁK Mind kisebb a keret Pozsony. A földművelésügyi tárca dotációs keretéből az erdő- gazdaság mindössze 4%-kal részesül. Ez a pénz 1999-ben mindössze 360 millió koronát tett ki. A tárca erdőgazdasági szakértői szerint a múlt évi valósághoz hasonlóan a szegényes keretből feltételezhetően az idén sem jut pénz az erdőgazdaságok területén lévő, 19 ezer folyókilómétert kitevő patakok szabályozására, tisztítására. „Pedig mérsékelni lehetne a tavaszi árvizek okozta károkat, amennyiben az első árhullámot már az erdőkben fel lehetne fogni” - véli Müan Belacka szekcióigazgató, (g) Kiszorítják a lengyeleket Varsó. Az EU több élelmiszert szállít Oroszországba, mint az 1998-as gazdasági összeomlás előtt. A lengyel exportőrök viszont 1999-ben fele annyi értékű élelmiszert szállítottak az orosz piacra, mint egy évvel korábban. Az EU minden élelmiszerfajtában növelte orosz exportját, így a lengyel „specialitásnak” számító fagyasztott marhahús és baromfi kivitelében is. A lengyel sajtó rámutat: EU-export a tizenötök által alkalmazott közveden ártámogatástól, a hitelgaranciáktól és más támogatásoktól nőtt. Az EU támogatásai gyakran az eladási ár felét is elérik. A lengyel kormány már kérte az uniót, hogy szüntesse be az orosz élelmiszerexport pénzügyi támogatását, mindhiába. (MTI) Sikeres nyitrai borgyártók Pozsony. A Víno Nitta Kft. a tavalyi évet 405 millió koronás bevétellel zárta. A cégvezetés szerint mégha a tavalyi év az elmúlt időszak egyik legnehezebb éve is volt, az előzetes eredmények azt bizonyítják, hogy a vállalatnak sikerült leküzdenie a nehézségeket, és az elmúlt évet 4,5 millió koronás nyereséggel zárhatták. Az előző kampány során a termelőktől 66 millió korona értékű szőlőt vettek át, a piacra 130 ezer hektoliter saját terméket szállítottak. A kft. hazai piaci részesedése eléri a 22%-ot, termelésük 5%-át exportálja. (SITA) Galántai cégfúzió Pozsony. A galántai Polhonákup Rovina Kft. rendkívüli közgyűlésén a részvényesek a kft. és a szintén galántai Pro Agro Rt. fúziójáról döntöttek. A közgyűlésen a kft. alaptőkéjének 1 millió koronával való emeléséről is határoztak. A Rovina alaptőkéje az emelés előtt 344,236 millió korona volt, a kft. többségi tulajdonosa pedig a Pro Agro Rt., amely 51,3%-os részvénycsomaggal rendelkezik. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,309 Magvar forint (100) 16,572 Angol font 69,824 Német márka 21,632 Cseh korona 1,184 Olasz líra (1000) 21,851 Francia frank 6,450 Osztrák schilling 3,075 Japán ien (1001 40,984 Spanyol peseta (100) 25.428 Kanadai dollár 29,904 Svájci frank 26,245 Lengyel zloty 10,312 USA-dollár 42,945 Termelési támogatási együttható az egyes országokban (százalékban) 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Lengyelország 9 13 3 21 15 22 19 23 22 Magyarország 30 26 15 19 23 29 21 15 16 Csehország 55 54 51 30 27 20 15 14 11 Szlovákia 56 57 45 40 35 31 25 19 25 EU 40 47 48 47 49 49 49 43 42 Norvégia 72 74 77 77 75 74 72 70 71 Svájc 72 79 79 75 80 81 80 77 76 USA 26 27 27 28 23 19 13 15 16 Kanada 40 49 48 44 31 26 23 22 20 Japán 70 66 67 71 73 75 77 71 69 Ausztrália 7 13 12 11 10 10 9 9 9 Új-Zéland 5 5 4 3 3 3 3 3 3 OECD 37 41 42 42 42 42 40 36 34
