Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-28 / 22. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 28. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Milliárdos igények Bécs. Az Európai Unió keleti bővítése egymáshoz kapcsoló­dó, milliárdos infrastrukturális beruházásokat kíván Ausztriá­tól - nyilatkozta Waltraud Klasnic, Stájerország tartomá­nyi elöljárója. Szerinte a legsür­getőbb feladatok a vasúti és közúti közlekedés terén jelent­keznek. Az e téren szükséges, általa felvázolt beruházások mintegy 150-400 milliárd schil- lingbe kerülnének. (MTI) Az Exxon profitjavulása Irving. Az amerikai Mobil olaj- társasággal létrejött egyesülésé­nek első negyedévi üzleti adata­it hozta előzetesen nyilvános­ságra az amerikai Exxon. Az Exxon Mobil nyeresége 34%- kal nőtt 2,71 milliárd dollárra. A tavalyi utolsó évnegyed vára­kozásokat jóval meghaladó eredményét a társaságnál első­sorban a magas olajár javára ír­ják. Az Exxon Mobil eredmé­nyeinek java ugyanakkor első­sorban a finomított termékek és nem a nyersolaj eladásából származik. (MTI) Magyar 2000-es prognózisok Budapest. A magyar gazdaság növekedése 2000-ben 4,5-4,7% lehet, ami 0,5-0,7 százalék- ponttal haladja meg az 1999. évit. A GKI Gazdaságkutató Rt. szerűit azonban a magas nem­zetközi energiaárak miatt rom­ló cserearányok semlegesíthetik a gazdaság növekedésének gyorsulását. Az elemzők több­sége idén 21-22 dolláros olaj­árakat vár éves átlagos szinten, ami kedvezőtlen Magyarország számára. (MTI) A befektető nyeresége New York. A világ egyik legna­gyobb befektetésekkel foglalko­zó vállalkozása, az amerikai Menü Lynch hatalmas profitot termelt az elmúlt évben: több mit megkétszerezte azt, alapo­san túllőve minden várakozá­son. Nettó eredménye elérte a történetében rekordnak számí­tó 2,6 milliárd dollárt. A Merril csak az amerikai kontinensen több mint 14 ezer brókert fog­lalkoztat. (MTI) Eladó a Motorola Lighting München. A Siemens világí­tástechnikai leányvállalata, az Osram megveszi a Motorola lámpagyártó részlegét, a Motorola Ligthing Inc.-t. A Motorola Lighting a vüágítótes- tek elektronikus előválasztós kapcsolóberendezéseinek vezető észak-amerikai gyártója. Tavaly 450 dolgozóval 125 millió dollá­ros forgalmat ért el az üzletág­ban. A vüág három vezető lám­pagyártója közé számító Osram a szeptemberrel zárult 1998/99- es üzleti évben 3,66 milliárd euró forgalmat ért el. (MTI) Jól halad a Ford Motors Dearborn. Minden eddigi éves nyereségénél nagyobbat ért el tavaly az amerikai Ford autó­gyár. A cég tiszta bevételei elér­ték a 7,2 milliárd dollárt az egy évvel korábbi 5,9 milliárd után. Különösen az amerikai piacuk fejlődött ígéretesen, ahol a nö­vekedés 10%-os volt, az ott el­adott gépkocsik mennyisége el­érte a 4,3 millió darabot. (MTI) A Compaq feltámadása San Francisco. Csaknem 570 millió dolláros nyereséggel zár­ta az elmúlt évet a világ legna­gyobb, személyi számítógépe­ket gyártó cége, az amerikai Compaq. A cég jelentős takaré­kossági program végrehajtásán dolgozik, a tervek szerint az év közepére 7 ezres létszámcsök­kentést hajt végre, tavaly az év utolsó negyedében 1900 Compaq alkalmazottól váltak meg. (MTI) Szerb városok teljes sötétben Belgrád. A hideg időjárás miatt rendkívüli mértékben megnőtt áramfogyasztás következtében ismét áramkorlátozásokat ve­zettek be a szerbiai városokban. A fogyasztás az elmúlt napok­ban azért ugrott meg, mert a távfűtés gyenge volta miatt a polgárok elektromos berende­zésekkel pótolják a hiányzó fo­kokat. A dél-szerbiai Vranjéban 4, a nyugati Uzicében pedig 6 órás áramszünetet kénytelen el­szenvedni a lakosság. (MTI) Drágább lett a Philip Morris Washington. A Philip Morris amerikai dohányipari vállalat 1999-es tiszta nyeresége 2,2%- kal haladta meg az előző évit, és 7,9 milliárd dollárt ért el. A vállalat olyan mértékben emel­te termékeinek árát, hogy az el­lensúlyozta a mennyiségben 4,1%-kal visszáséit amerikai cigarettaeladásokat. (MTI) Francia lesz a Global One Párizs. Négy évvel a Global One vegyesvállalat megalapítá­sa után a Deutsche Telekom el­adja részesedését a másik fő tu­lajdonosnak, a France Télécom- nak. Mivel egyidejűleg az ame­rikai Sprint is kivonul a Global One vállalatból, a nagyvállalat­ok adatszolgáltatására szakoso­dott cég a jövőben csak francia kézben lesz. A Global One együttműködés összeomlásá­nak oka a világ távközlési pia­cán kiéleződött verseny. (MTI) Mélyponton a japán autógyártás Tokió. Húsz éve nem tapasztalt mélypontra esett vissza a japán autógyártás, a gazdasági pan­gás legbiztosabb jeleként. Ta­valy 10 millió alá csökkent az elkészült gépjárművek száma, ami 1,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ilyen ke­vés gépjárművet egy évben utoljára 1979-ben gyártottak Japánban. (MTI) Enyhíteni a bevándorlást Washington. Alan Greenspan, az amerikai szövetségi jegybank (FED) elnöke, úgy vélekedik, hogy enyhíteni kellene a szigo­rú amerikai bevándorlási szabá­lyokon, mert egyébként az ame­rikai gazdaság további fejlődé­sének gátat vethet a jól képzett munkaerő hiánya. Greenspan már korábban utalt a szerinte túlfeszített - nagyon alacsony mukanélküliséget mutató - amerikai munkaerőpiacban rej­lő veszélyekre, vagyis egyfelől arra, hogy az amerikai gazda­ság egyszerűen kifogyhat a megfelelő színvonalú munka­erőből, másrészt a munkaerő egyre magasabb ára túlzott vá­sárlóerőt teremthet, és így inflá­ciót idézhet elő. (MTI) A kisvállalkozások állami támogatásával elsősorban a regionális munkanélküliség mérsékelhető Kenyér a szociális hálóban Pozsony. A foglalkoztatott­ságról tudósító december vé­gi adatoknak tömör, de so­katmondó a kommentálja: a munkanélküliségi ráta túllép­te a 20%-ot, miközben no­vember végétől 21 ezerrel nö­vekedett a munkaügyi hivata­lok nyilvántartásába bekerült állástalanok száma. PÁKOZDI GERTRÚD A munkanélküliek - átlagba véve ­14,36 hónapig szerepelnek a nyil­vántartásban, miközben a tartós ál­láskeresők száma már meghaladja a 230 ezret. A foglalkoztatottság szá­mottevő növekedésére még jó ideig várni kell - ezt még a legderűlátóbb szakértők sem cáfolják. December­ben egy szabad helyre 56 munka- nélküli jutott, 16 személlyel több, mint novemberben. Az adatok könyörtelenek. Ezen az a tény sem változtat sokat, hogy a munkanélküliek különböző módon történő nyilvántartásával, más-más statisztikai módszerek alkalmazásá­val valamelyest kisebb számot kap­nak. Azokban a régiókban, ame­lyekben már évek óta 30%-ot meg­haladó a munkanélküliség, egysze­rűen leheteüen munkát találni. Az ilyen térségek nyomorán sem „ki- mutatásilag”, sem ténylegesen nem változtat semmit az a mind gyak­rabban emlegetett becsült adat, hogy a nyilvántartásban szereplő, ugyanakkor feketén dolgozók szá­ma 100 ezer körül mozog. Kiszűré­sük nehéz, jóllehet ellenőrzésük már megkezdődött. Egyes vélemé­nyek szerint a legjobb ellenőrzési módszer az, ha közhasznú munkát végeztetnek velük. Ennek alkotmá­nyossága azonban kérdéses. Lehet­séges, hogy a közmunka könnyítené az ellenőrzést, mert így elérhető lenne, hogy a munkanélküliek na­ponta szem előtt legyenek, és ne vállalhassanak feketemunkát. Az Országos Munkaügyi Hivatal (NÚP) idei költségvetése azzal szá­mol, hogy a tervezett 515 ezer nyil­vántartott munkanélküliből 130 ez­ren lesznek azok, akik munkanélkü­li-segélyben részesülnek. Az adatok a várható átlagot tükrözik, akárcsak az, hogy a munkanélküli-segélyek átlaga az idén 3200 korona lesz, 320-szal kevesebb, mint tavaly. Az NÚP számításai szerint az idei mun­kanélküliségi hányad átlagban 18,9%-os lesz, noha az állami költ­ségvetés kevesebbel, 16-17%-ossal számol. Munkanélküli-segélyre ha­vonta hozzávetőleg félmilliárd ko­ronát kénytelen fordítani az állam, miközben a szociális segélyben ré­szesülők kategóriájába átkerült mintegy 400 ezer munkanélkülire az idén 12 milliárdot kénytelen for­dítani az állami költségvetés. Szá­mítások szerint tehát a munkanél­küliekre befizetett társadalombizto­sítási járulékokkal együtt az állam­nak több mint 20 milliárdjába kerül az a szomorú valóság, hogy immár minden ötödik gazdaságüag aktív szlovákiai lakos állástalan. A munkanélküliség csökkentésének két járható útja van. Az egyik a kis­vállalkozások fejlesztésének lehető­sége, a másik a nagyvállalatok fel­lendítése. A-kisvállalkozások támo­gatásával főleg a regionális munka- nélküliség mérsékelhető. Ezzel a le­hetőséggel tisztában van többek kö­zött a belügyminisztérium is. A ha­táskörébe tartozó iparűzési hivata­lok például kerületenkét két-két já­rásban elemezték az iparos szak­mák összetételét, sűrűségét. Azzal a szándékkal mérték föl a helyzetet, hogy elemzéseik eredményeit átad­ják egyrészt a Szlovák Iparoskama­rának, másrészt az Országos Mun­kaügyi Hivatalnak, hogy azok a ta­pasztalatokat felhasználhassák a munkanélküliség csökkentésére. A vidéki munkanélküliség ilyen úton történő csökkentésének ötleté­vel - évekkel ezelőtt - Antol Rasko professzor jelentkezett. Ötletének lényege, hogy a vidéken hiányzó kisipari szolgáltatásokat főleg a munkanélküliek bekapcsolásával újíthatnák fel. A PHARE-támogatás- sal kidolgozott tanulmányban abból a tényből indul ki, hogy az iparos szakmák hálózatát mindenütt a la­kosság igényeihez kell igazítani. Szerinte egy 800-1000 lakosú köz­ségben kell lennie lakatosnak, asz­talosnak, villanyszerelőnek, pék­nek, fodrásznak, cipésznek, szabó­nak, varrónőnek, autószerelőnek stb. Azt is figyelembe vette, hogy a falusiaknak is szükségük van fuva­rosra, illetve vendéglátó és egyéb kereskedelmi szolgáltatásokra. Vé­leménye szerint a polgármesterek­nek is segíteniük kellene a helyi szolgáltatóhálózat megteremtését, hogy a lakosoknak például egy cipő­javításért ne kelljen a legközelebbi városba utazniuk. A munkanélküliek hatalmas töme­gét tekintve az ismertetett javaslat megvalósítása, persze, nem jelente­ne gyors áttörést, de figyelembe vé­ve a nagyvállalatok küszködését, azt, hogy belátható időn belül né­hány kivételével nem is állnak talp­ra, nem megvetendőek az ilyen, ál­lami támogatást szinte nem igénylő megoldások sem. Az átalányadóról szóló törvény félresikeredett pró­bálkozásnak bizonyult, tehát a munkanélküliség csökkentésének ez a lehetősége sem kecsegtet sok eséllyel, ezért sem mindegy, hogy tövényhozóink mennyire ismerik a valós helyzetet. Álláskeresőben. A szlovákiai munkanélküliségi ráta túllépte a húsz százalékot (Archívumi felvétel - Profit) Európai munkaerő-piaci dilemmák - betöltetlenül maradnak a jól fizető, szakképzetséget igénylő állások Sofőröket és villanyszerelőket keresnek FELDOLGOZÁS London. Nyugat-Európában óriási hiány mutatkozik szakképzett szá­mítógépes szakemberekből. Frank­furtban pénzügyi szakértőket, Amszterdamban építőipari szak­munkásokat, Londonban pedig buszsofőröket foglalkoztatnának - derül ki a Business Week összeállí­tásából, melyet a Figyelő gazdasági hetilap közölt. Az International Data Corporation előrejelzése szerint az idén az infor­mációs technológiai (IT) ágazatban Európa nyugati felén 1,3 millió munkahely marad betöltetlenül. Ez is közrejátszik abban, hogy tavaly ezen a területen átlagosan 6-8%- kal - a más szakmákban regisztrált ráta kétszeresével - nőtt az alkalma­zottak bére. A leginkább keresett IT - szakemberek fizetése pedig 12%- kal gyarapodott. A megindult euró­pai konjunktúra következtében im­már nem csak az informatikusok iránt mutatkozik nagy kereslet. A munkaerőhiány az USA-ban sem okoz meglepetést - ott ezt a gazda­sági növekedés melléktermékének tekintik. Elgondolkodtató különb­ség viszont, hogy a munkanélkülisé­gi ráta az EU-ban 10, az USA-ban csak 4,1%-os. Jól jellemzi az öreg kontinensen uralkodó állapotokat, hogy a londoni Heathrow repülőtér­re - a közel teljes helyi foglalkozta­tottság miatt - Franciaországból szerződtetnek biztonsági őröket, miközben Nyugat-Európában 15,4 millióan vannak állás nélkül. Euró­pában a szakképzettség és a nyelv­tudás hiánya okoz gondot, ráadásul a jelenleg működő rendszer nem ösztönzi az alkalmazottakat a mun­kahely- vagy a szakmaváltoztatásra. A munkaerő-piaci kereslet- és kíná­lat így általában nem találkozik. A legnagyobb hiányt az IT-szak- emberek piacán regisztrálják: az öreg kontinensen kevés a szoftver- tervező és -eladó, a programozó, va­lamint a vállalati hálózatokat üze­meltető rendszergazda. Belőlük évek óta kevesebb van a kelleténél, ráadásul az internet terjedésével a helyzet romlik. Az IDC felmérése szerint csak Németországban 300 ezerjói fizető IT-álláshely áll betöl­tetlenül, jóllehet a munkanélkülisé­gi ráta eléri a 9,1%-ot. A helyzet annyira kétségbeejtő, hogy az IBM németországi cége 4200 dollárnak megfelelő összeget fizetet azoknak az alkalmazottaiknak, akik szakkép­zett dolgozót visznek a céghez. A vállalat 1999-en 2500 új dolgozót vett fel, és ugyanennyit tervez mun­kába állítani az idén is. Az internet őrületébe zuhant Nagy- Britanniában a mindössze egy-két éves gyakorlattal rendelkező háló­zati szakemberek 64 ezer dollárt is megkereshetnek évente. Ez 20%-os emelkedés az egy évvel ezelőtti, ugyanezért a munkáért adott átla­gos fizetési szinthez képest. A köze­pes szintű operációs rendszereket tervezők bére 10-12%-kal nőtt egy év alatt. Javadalmazásuk - bónu- szok nélkül - évi 120 ezer dollár. Az európai technológiai társaságok­nak természetesen nem csak a szoft­verek írásához és a weboldalak lét­rehozásához értő alkalmazottakra van szükségük. Ennél fontosabb, hogy olyan szakembereket találja­nak, akik képesek együtt dolgozni más kultúrákból származó munka­társakkal, egyszersmind birtokában vannak a kommunikációs és marke­tingtudásnak. A cégek azért hibáz­tatják az európai egyetemeket, mert az utóbbiak az oktatásban túl nagy hangsúlyt fektetnek a műszaki­technikai ismeretek elsajátítására, viszont kevesebbet az üzleti maga­tartással kapcsolatos tudnivalók át­adására. A munkaerőhiány hatványozottan jelentkezik Hollandiában és Nagy- Britanniában. Ez oda vezet, hogy már az építőipari munkásokból is kevés van a piacon. A holland UPC távközlési szolgáltató 30 millió dol­lárba kerülő digitális médiaköz­pontjának átadása például azért ké­sik, mert a cég nem tudott felvenni elegendő villanyszerelőt. Ez persze nem is csoda, ha figyelembe vesszük a 3%-os holland munkanélküliségi mutatót. Adódik a kérdés, hogy mi­ért nem jönnek a vendégmunkások Németország keleti tartományaiból, ahol az elmúlt évben az építőipari alkalmazottak iránti kereslet 14%- kal esett vissza, s az átlagos munka­nélküliségi ráta 18,3%-ot tett ki. A válasz: a munkásokat kevéssé ösz­tönzik a külföldi munkavállalásra. Ennek egyik oka, hogy a német ál­lástalanoknak járó segély az eredeti nettó bér 67%-át is elérheti. Mivel a járulékokat meghatározatlan ideig folyósítják, nem csoda, hogy az al­kalmazottak nem szeretnének el­költözni, vagy új szakmában elhe­lyezkedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom