Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-27 / 21. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 27. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kötelező agrárellenőrzés Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap kötelezővé tette a keleteurópai országok számára, hogy a csatlakozás előtt mezőgazda- sági és vidékfejlesztési célokra nyújtott uniós különtámogatások kezelésére kifizető ügynökséget hozzanak létre. Egyúttal megfenyegette a tagjelölteket - amennyiben nem tartják tiszteletben a program szabályait, csökkenti a nekik jutó támogatást. Az EU brüsszeli végrehajtó testületé szerdán fogadta el a támogatással kapcsolatos pénzügyi szabályokat. Az éves keretből - 520 millió euró - Szlovákia 18,5 milliót kaphat. (MTI) Folytatódó termeléskorlátozás Kuvaitváros. A kuvaiti olajügyi miniszter elképzelhetőnek tartja az OPEC tavaly márciusban megkötött kínálatkorlátozó megállapodásának 2000 végéig történő meghosszabbítását. A hosszabbításról az .OPEC következő, márciui tanácskozásán döntenek. Akkor jár le ugyanis a mostani egyezmény. (MTI) Ragyogó jövő a gyémánt előtt Párizs. A gyémántra ragyogó év vár 2000-ben - nyilatkozta Anthony Oppenheimer, a De Beers gyémántipari cég vezetője. Már tavaly is 5,24 milliárd dollár volt a forgalom értéke, 57%-kal több mint 1998- ban. 1997-ben és 1998-ban a gyémántpiac is megszenvedte az ázsiai gazdasági és pénzügyi válságot. A jelenlegi bizakodás a drágakő iránti növekvő amerikai kereslettel magyarázható, az USA részesedése az ékszergyémánt világpiacán ugyanis 50%-ra nőtt. Az európai ékszergyémánt-piac ugyanakkor igazán még nem jött létre. (MTI) Jeligés osztrák betétkönyvek Bécs. Az osztrák ügyvezető kormány megtárgyalta a névtelen, illetve jeligés betétkönyvek ügyét, de nem hozott döntést, noha február elsején összeül a pénzmosás elleni harcra alakult nemzetközi munkacsoport, amely szankciókkal fenyegette meg Ausztriát a jelenlegi helyzet miatt. A nemzetközi munkacsoport 40 ajánlása közül a 10. ugyanis előírja, hogy a pénzintézetek ne vezessenek névtelen számlákat, s hogy az ügyfeleket hivatalos igazolványaik alapján azonosítsák. Ugyancsak a névtelen betétekkel kapcsolatban az EU az európai bíróság elé citálja Ausztriát, mivel Bécs nem követi kellően az unió pénzmosással kapcsolatos irányvonalát. A tárgyalás várhatóan nyáron lesz. (MTI) Első olvasatban elfogadták a cseh költségvetést Kisebb lett a hiány sita-hír Prága. A cseh parlament tegnap első olvasatban elfogadta a 2000-re szóló állami költségvetés tervezetét. A büdzsé 627,3 müliárd korona kiadás és 592,1 müliárd korona bevétel mellett 35,2 milliárd korona hiánnyal számol. A tegnap elfogadott tervezet már a harmadik változat a sorban, az első variáns eredetileg 39,8 müliárd, a második pedig 42 müliárd korona deficittel számolt. A jelenlegi költségvetéstervezet kisebb hiányát úgy érték el, hogy a pénzügyminisztérium a korábbinál nagyobb (mintegy 5 milliárd koronával növelték e tételt) adóbevételeket vár, továbbá a kiadás oldalán 1,5 müliárd koronával kevesebbet különítettek el az államadósság törlesztésére. Bár az Orosz Föderáció gazdaságilag még mindig a padlón van, csecsenföldi háborúra azért telik Oroszország - csalóka növekedés Jurij Luzskov moszkvai polgármester és Vladimir Putyin. Kivont karddal (Felvétel - Figyelő) Pozsony. Tévedne az, aki messzemenő pozitív következtetéseket vonna le Oroszország helyzetéről az elmúlt év viszonylag kedvező gazdasági adatai alapján. Ezek ugyanis leginkább az orosz tábornokok elhamarkodott csecsenföldi győzelmi jelentéseihez hasonlítanak, vagyis más valóság húzódhat meg mögöttük. GÁL ZSOLT 1999-ben a több mint egy évtizede „haldokló” orosz gazdaság végre életjelet adott magáról. A tavalyi év második felétől beindulni látszik a gazdasági növekedés, és valamelyest stabilizálódott a pénzügyi helyzet is. A javulás persze erősen viszonylagos, a gazdasági helyzet nem a világ fejlett államaihoz vagy Kelet-Európa sikeres reformországaihoz hasonlítva jó, hanem az 1998 augusztusi orosz pénzügyi összeomlás utáni zűrzavarhoz képest javult valamicskét. Az akkoriban jóval 80 százalék felé szaladt infláció tavaly decemberben már „csak” 36,7 százalék volt, az ország nemzeti összterméke (GDP) 1998 harmadik negyedévében 1,8 százalékkal nőtt, miközben az ipari termelés 11 százalékkal emelkedett. Az emlékezetes augusztusi tőzsdekrach után mára magához tért a sokkból a moszkvai részvénypiac is, az árfolyamzuhanást növekedés váltotta fel, és 2000 elején a tőzsdeindex már több mint 200 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kedvező folyamatok azonban jórészt két tényező pozitív hatásának a következményei. Az egyik az energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj világpiaci árának folyamatos emelkedése az elmúlt hónapokban. Múlt hét pénteken az irányadónak számító északi-tengeri Brent kőolaj ára a londoni tőzsdén (márciusi szállításra) már meghaladta a 27 dollárt, ami kilencéves maximumnak felel meg, az olajárak az öbölháború (1991) óta nem voltak ilyen magasak. Mivel az orosz gazdaság meghatározó ágazata éppen a nyersanyagkitermelés, mindenekelőtt a földgáz és a kőolaj bányászata, és az ország exportbevételeinek döntő többsége is az energiahordozók kiviteléből származik, nyilvánvaló, hogy az olajárak emelkedése azonnal lökést ad a gazdaságnak, és javít az ország pénzügyi helyzetén. A másik fő ok a nemzeti fizetőeszköznek az 1998-as pénzügyi összeomlás utáni elképesztő mélyrepülésében keresendő. Az orosz rubel dollárban kifejezett értéke ugyanis néhány hónap alatt a negyedére zuhant, s csak lassan stabilizálódott. Ez a gyakorlatban a behozott áruk rendkívüli megdrágulásához vezetett. így a hazai termelők előnyös helyzetbe kerültek, hazai eladásaik nőttek, ezzel magyarázható az ipari termelés 10% körüli növekedése. Sokat mondó viszont az a tény, hogy a rubel árfolyamzuhanását követően az orosz kivitel nem nőtt különösebben, pedig a leértékelődés olcsóbbá tette az exporttermékeket is. Nyilvánvaló, hogy az orosz ipar- vállalatok túlnyomó többsége még mindig alacsony hatékonysággal, rendszertelenül és rossz minőségben termel, s ezért termékeik eladhatatlanok a világpiacon még akkor is, ha hirtelen jelentősen csökken az áruk. Az árfolyamesés kedvező hatása az idő múltával egyre inkább halványulni fog, s ez a kőolaj árának eseüeges csökkenésével párosulva azonnal megakaszthatja az orosz gazdasági növekedést. A GDP 1-2% körüli emelkedése egyébként is sovány vigasz, hiszen az elmúlt évtizedben nem volt ritka az orosz nemzeti össztermék 10%-ot meghaladó csökkenése-sem. A Jelcin-időszak átláthatatlan privatizációjának következtében a hiányos törvényi szabályozást kihasználva az orosz gazdaság jó részét különböző klánok és érdek- csoportok uralják. A bürokratikus korlátozások és a magas adóelvonások következtében az orosz „üzletemberek” jó része a fekete, illetve a félig legális gazdaságban tevékenykedik - adómentesen. Egyes becslések szerint a hivatalos adatok alapján számított nemzeti terméket akár kétszeresen is meghaladhatja a nem legális gazdaság tevékenysége. Az újorosz „vadkapitalizmusban” mindennapos jelenségnek számít az adócsalás, a korrupció, a politikai és gazdasági érdekcsoportok kíméletlen harca az értékes cégek feletti ellenőrzés megszerzéséért, általános a kétes eredetű vagyonok kimentése külföldi bankszámlákra, de nem ritkák a megrendelt gyilkosságok sem. Ezekután nem meglepő, hogy a külföldi befektetők messze elkerülik Oroszországot, a hatalmas, 146 millió lakosú államba még a viszonylag jónak számító tavalyi évben is mindössze 3,2 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett. Mivel 1998 óta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelei is alig csordogálnak, s pénz inkább kifelé menekül az országból, mint befelé áramlana, ezért az ország valutatartalékai tavaly novemberben mindössze 7,6 milliárd dollárt tettek ki, s ez kevesebb a kis Magyarország és Csehország tartalékainál is. Úgy tűnik azonban, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzet javulása egyelőre lehetővé teszi az orosz hatalmi ambíciók kiélését, van némi pénz a csecsenföldi háborúra. A katonai akciókra eredetileg tervezett 123 millió dolláros keretet már túl is lépték, a hivatalos adatok szerint jelenleg 175 milliónál tartanak. Kérdéses, hogy a szűkös költségvetés meddig bírja még az egyre növekvő háborús kiadásokat. Az orosz történelem tanulságai mindenesetre azt jelzik, hogy amikor az ország vezetői előtt felmerült a „Vajat vagy ágyút?” klasszikus kérdése, általában az ágyú mellett döntöttek. Az Orosz Föderáció gazdasági hanyatlása a 90-es években Év: 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999* GDP: -5,4 -19,4 -10,4 -11,6 -4,8 -5,0 +0,9 -4,6 +1,8 * Az 1999-es adat a harmadik negyedévre vonatkozik Forrás: IMF World economic outlook Az adatok Oroszország bruttó nemzeti termékének (GDP) százalékos változását mutatják az előző évhez képest. Az orosz gazdaság teljesítménye a kilencvenes évek folyamán - 1997 és 1999 kivételével - zuhanásszerűen csökkent. Vámszabad területen versenyképes az ipari termelés Bővült a magyar export ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyarországi ipari export növekedése - amely tavaly októberig 21,6% volt - gyakorlatilag a gép- és a textiliparon múlik, a többi ágazat termelése abszolút mértékben is csökkent egy év alatt. A nemzetközüeg is versenyképes vámszabad területek tavaly másfél- szeresre növelték kivitelüket, ezzel már a teljes ipari export 47%-át adják. Az ipari export csaknem teljes egészét - 99,4%-át - a feldolgozó- ipar ágazatai adják, a feldolgozóipari kivitel volumene pedig 1999 első háromnegyed évében 21,6%-kal bővült az előző év hasonló időszakához képest. A magyarországi gépipar nemzetközi versenyképességét jelzi, hogy a teljes termelés 85%-át külpiacon értékesítik, az iparág súlya a teljes ipari kivitelben 66 százalék. Ágazatai közül a vülamosgép- és műszergyártás 57, a járműgyártás 32, a gép- és berendezésgyártás pedig 9%-kal bővült egy év alatt. Az ipari termelés eredetét tekintve folytatódik a vámszabad területek térnyerése, a vizsgált időszak végére a teljes kivitel csaknem fele származott az ilyen területen működő vállalatoktól. Termelésük erősen koncentrált, szinte kizárólag a gépiparban működnek, így az ágazat kivitelének 69% származik tőlük. Ezenkívül a textiliparban vannak e vállalatok jelen, a textilkivitel 21%- át adják. A termelés szerkezetéhez hasonló képet mutat az export megoszlása, tovább tart az egyoldalú fejlődés, és csupán néhány, a külföldi zöldmezős beruházások révén versenyképessé tett ágazat termelése bővül. Ennek megfelelően az első küenc hónapban csupán a textil- és a gépipar kivitelének nagysága növekedett 5,2, illetve 41,1%-kal egy év alatt. A visszaesők között a vegyipar a listavezető, a termelés volumene 11,7%-kal mérséklődött, a fa- és papíripar 8,8, az élelmiszeripar pedig 5,5%-os csökkenést volt kénytelen elkönyvelni, a nem fém ásványi termékek gyártása szinte stagnált, csupán 2,7%-kal lett kisebb. A vegyipar számára biztató lehet, hogy az olajár tartós emelkedése következtében az ágazat külpiaci termékei is jelentősen drágultak. (NG) MTI-HlR London. Továbbra is Tokióban és Oszakában a legmagasabbak a megélhetési költségek a világon a fizetésüket dollárban felvevő külföldi kiküldöttek számára. A londoni Economist Intelligence Unit (EIU) által készített legfrissebb felmérés szerint Európában Oslóban és Zürichben kell fizetni a legtöbbet a megélhetésért, a legolcsóbb európai város Bukarest. Az Európai Unión belül London a legdrágább. A 126 világváros ranglistáján Budapest a 118. a megélhetést tekintve, Európában csak Bukarest olcsóbb nála. A hír- ügynökségi jelentés nem szól arról, hogy Pozsony szerepel-e a listán. A felmérést 120 termék és szolgáltatás árát átlagolva készíti el a londoni gazdaságelemző csoport minden fél évben, és New York, a legdrágább észak-amerikai város 100-as indexét veszi alapul. Az élmezőnyben az elmúlt évben London a világ hetedik legdrágább városává lépett elő, megelőzte Párizst és Zürichet. A gyenge euró és az erős font miatt a másik brit nagyváros, Manchester is öt hely- lyel előbbre került a listán és megelőzi valamennyi németországi nagyvárost, valamint Amszterdamot és Helsinkit - áll az EIU jelentésben. A 126-os ranglistán a legolcsóbb város az indiai Új-Delhi és Mumbai (Bombay). A rangsor érdekessége, hogy a líbiai főváros, Tripoli, amely a két indiai világvárossal együtt a lista legvégén volt tavaly, ma már a világ 14. legdrágább városává vált, miután feloldották az ENSZ-szankciókat, és egyesítették a feketepiaci és a hivatalos valutaváltási árakat - ösz- szegzi a jelentés. Észak-Amerikában New York és Chicago a legdrágább városok. A dollár euróval szembeni erősödése azt jelentette, hogy a legdrágább amerikai városok előbbre léptek a ranglistán, az erózóna városai pedig lejjebb kerültek. Az euróöve- zetben Párizs a legdrágább - a világranglistán a 8. helyet foglalja el - és Lisszabon a legolcsóbb. Az EIU legfrissebb jelentése a megélhetési költségekről Továbbra is Toldó az élen
