Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-27 / 21. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 27. KOMMENTÁR Megint a fanyíróelv TUBA LAJOS Érdekes újévi meglepetéssel szolgált a jövedelemadó-törvény módosítása a vállalkozóknak - ezúttal benzinköltségeik 15 százalékát nem számolhatják el kiadásként. Szakmai vita erről nem volt, a parlament elé gyorsított eljárásban beterjesztett javaslatban a képviselők észre sem vették ezt a kitételt (vagy aki igen, bölcsen hallgatott). Az intézkedés oka nyilvánvaló: a pénzügyminisztérium is tudja, hogy a legtöbb érintett a szolgálati kocsiját különösebb lelknsmeret-furdalás nélkül magáncélokra is használja. A reakció azonban igazi kommunista válasz volt: a fűnyíróelv alkalmazásában igazán az a rettenetes, hogy eleve mindenkit bűnösnek tekint. Schmögnerováék meg sem próbálkoztak azzal, hogy az érintettek eseüeg bizonyítsák az adóhivatalnak, hogy ők a leltárban levő kocsit üzleti célokra használják, a magántulajdonban levővel pedig kirándulni járnak. Egy európainak tekinthető megoldás során a vállalkozó maga dönthette volna el, hogy nem bíbelődik ilyesmivel, hanem inkább önként vállalja a 15 százalékos megkötést. Aki eseüeg komolyan gondolta a vállalkozások terheinek enyhítésével kapcsolatos választási ígéreteket, az eddig nagyokat csalódott. Nem csak arról van szó, ahogy Schmögnerováék elbliccelték az átalányadó bevezetését. A hangulatrontó bürokráciával a vállalkozó kezdettől rendszeresen szembesül. A kormányváltás óta hitelesíteni kell a Szociális Biztosítóban a vállalkozói engedély fénymásolatát (plusz száz korona és újabb utánjárás). A munkahivatalban szintúgy, pedig amíg az illető nem rendelkezik a Szociális Biztosítóban az előbb említett tortúra után megszerzett nyilvántartási számmal, nem is érdemes benéznie ide (néhány éve nekik is elég volt az egyszerű fénymásolat). De ez műid semmi, hétfői sajtóértekezletén Schmög- nerová bevallotta, ő legszívesebben egyáltalán nem engedné költségként elszámolni a benzinszámlákat. Talán csak a rendelkezésére álló idő rövidsége miatt nem tette hozzá, hogy az adófizetők pénzéből számára fenntartott két luxus BMW költségeit példamutatás céljából ő már tavaly is az adózott jövedelméből fedezte (legalábbis ekkora elszántság láttán joggal feltételezhetjük ezt). Jó lenne, ha a kormány- koalíció fennmaradó része ellenszegülne a vállalkozót közellenségként kezelő tendenciának. A problémákat kezelni kell, de ez nem jelentheti az elrettentés elvének alkalmazását. Elszántságukat azzal is bizonyíthatják, hogy megszavazzák a Prokopovic-féle kisvállalkozói törvényjavaslatot. Ezzel ugyanis éppen az adóhivatalnokok leterhelt- ségse csökkenne, s így több idejük maradna az ügyeskedőkkel szembeni fellépésre. JEGYZET Jégbe zárt nyomok MISLAY EDIT Jégbe zárt emberi lábnyomok, amerre csak nézek. Ha romantikus hangulatban lennék, talán azon törném a fejem, vajon kik azok, akik itt hagyták előttem lábuk nyomát („lényük egy darabját”); egy irányba vitt-e az útjuk, vagy éppen egymás felé közeledtek, netán egymástól távolodtak, a sors szeszélye folytán elváltak útjaik. Ha „statisztikai hajlamaim” tömének elő, akkor bizonyára azzal foglalkoznék, hogy az ország legnagyobb lakótelepén egy négyzetméterre hány jégbe zárt emberi lábnyom jut, s ebből mire lehet következtetni a populáció átlagos lábnagyságát, illetve anyagi helyzetét illetően. Hogyha éppen rettentő játékos kedvem lenne, akkor esetleg rábeszélhetnék egy ugyancsak vállalkozó szellemű egyént, játsszon velem, kövessünk egy-egy lábnyomot. A végén kiderülhetne, összetalálkozunk-e valahol a pa- nelcsoda-rengetegben. De nem vagyok sem romantikus, sem játékos hangulatban, statisztikai hajlamoknak nyoma sincs. Inkább mérges vagyok. Nagyon. Egyszerű, földön (és gyalog) járó halandóként folyton azt kell lesnem, hová lépek. Mert e jégbe zárt, különböző mélységű és nagyságú lábnyomok természetesen a járdákon vannak. A lehullott, több centis hótakaró előbb megfagyott, majd megolvadt, aztán újra megfagyott, s mindennapi lótásaink-futásaink következtében egyes helyeken tükörsima, csúszós a járda, másutt az egymásba taposó nyomok miniatűr tiimbes-dombos vidéket alkotnak, amely szintén csúszik (méghozzá kiszámíthatatlanul), s amelyen biztonságosan talán csak hegymászócipőben lehetne közlekedni. Peches ember ne menjen a jégre, mondhatnánk erre. De a lakó- és munkahelyünket csak meg kell közelítem valahogy nap mint nap. Hát így: földre szegezett szemmel, lassan ara- szolgatva. Mert a buszmegállók környéke is holdbéli táj, csak egy kis szigetnyi hely csúszásveszélymentes. Vajon miért jutnak eszembe olyan eretnek gondolatok, hogy a városatyáknak, az illetékeseknek erre is kellene figyelniük? Mert az rendben van, hogy az utakat tisztítják, de talán a gyalogoshelyeken sem amiatt kellene reszketnünk üyenkor télvíz idején, hogy mikor töijük ki a nyakunkat. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva-régió- (58238310), Kovács Ilona-mellékletek- (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságkiildemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@voxnova.sk Mesic a nők kedvence. Legalábbis lányaié (TA SR/EPA) TALLÓZÓ SME Annak a ténynek, hogy Szlovákia európai viszonylatban a munkanélküliség terén az élre ugrott, több végkicsengése lehet. Egyrészt aktivizálhatja a szakszervezeteket járási szinten is, vagy kiválthatja a külföldi tőke átirányítását Kelet-, ületve Dél- Szlovákiába, esetleg általa előtérbe kerülhet az új munkahelyek létesítésének kérdése a munkanélküli-segély folyósítása helyett, és azt sem lehet kizárni, hogy a koalíciós politikusok, közgazdászok visszatérnek a százezer munkahelyről szóló választási ígéretekhez. A 20,2 százalék tehát rendkívül provokáló szám, felér egy kísértéssel, melynek nem könnyű ellenállni, és feltehetően az idő előtti választásokról szóló referendum kiírására törekedő aláírás- gyűjtők erre nem is lesznek képesek. Tény, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet azok kezére játszik, akik előrehozott parlamenti választások után áhítoznak. És ha a kormány számára továbbra sem az országos problémák racionális megoldásának keresése, hanem a Cirill és Me- tód-szoborcsoporthoz hasonló ügyek lesznek a fontosak, a lakosság elutasító véleménye sem lesz tartós. A volt Jugoszlávia semleges polgárai némi nosztalgiával gondolnak rá, hiszen ő lett az ország utolsó soros államfője Ismét Stipe Mesic lesz a befutó Külseje alapján inkább fővadász vagy festőművész. Amúgy pragmatikus és ügyes politikus. SINKOVITS PÉTER Az egykori Jugoszlávia semleges polgárai némi nosztalgiával gondolnak vissza rá, hiszen - amint annak idején általános döbbenetre megjósolta - ő lett az ország utolsó soros államfője. Aztán kijelentette - s akkor még azt is kevesen hitték hogy Szlovéniában a háború rövid, Horvátországban véres, Boszniában brutális lesz, végezetül Szerbia vérben fog úszni. Legújabb jövendölése szerint Crna Gora békés úton szakad el. A most 66 esztendős Stipe Mesic (kiejtés szerint Sztípe Meszics) tisztviselő családból származik, a zágrábi jogi egyetemen szerzett oklevelet. Községi bíró, majd válla- latigazgató; házasságából két lánya született, s már két unokája is van. Politikai pályafutása jóval később kezdődött. Tehát: a volt Jugoszlávia utolsó államfője, majd az önállósuló Horvátország első kormányfője. 1994-ben szakított Tudjmannal, vezetőjévé válva a Horvát Néppártnak. A vasárnapi horvát elnökválasztáson ő kapta a legtöbb szavazatot, a finisben valószínűsíthetően ő lesz a befutó. Néhány szót, kifejezést magyarul is tud, hiszen unokatestvérének magyar volt a férje. A magyar- horvát kapcsolatokról szólva pedig Stipe Mesic nyitni szeretne. A horvátok szintén. fontosnak tartja megjegyezni, ha annak idején, Könyves Kálmán korában nincs a Pacta Conventa, a horvátok már kivesztek volna erről a tájról; ez az egyezmény adott lehetőséget mindkét nemzet felerősödésére és megmaradására ebben a térségben. Ki tudja, hogyan alakul a történelem, ha nem állapodnak meg akkor az együttélésben... Úgy véli, az Egyesült Európában az államokat meghúzó vonalak nem változnak, ám egyre nyitottabbá válnak, így valamennyi kisebbség együtt élhet anyanemzetével az országhatár mindkét oldalán. Kár - mojidja - hogy Horvátország eddig kizárta magát ebből a folyamatból. Mesic nyitni szeretne. A horvátok szintén. A szerző vajdasági munkatársunk. Azt a bizonyos mesebeli igazmondó tükröt kívánatos magunk elé tartani, még ha nem szívünk szerinti képet tükröz is Értelmiségi függetlenség és felelősség MÁTÉ LÁSZLÓ Nem tartom szükségesnek az értelmiség topográfiájának meghatározását, mert mindenki számára nyilvánvaló ennek a társadalmi rétegnek mindenkori szerepe és felelőssége a társadalom, esetünkben egy kisebbségi közösség életében. Egy véleményformáló értelmiségi nézőpont a közélet és a napi politika kicsinyes útvesztőiben amolyan eligazító, kristályosító irány, ha úgy tetszik: megingathatatlan archimedesi pont, melynek kritériumai: a nyitottság, kritikus szellem, tudatos eszmeiség és a közösség dolgaiért vállalt önzetlen felelősség. Sokban hasonlatos egy ilyen értelmiségi szerepvállalás a bibliai próféták megszállottságához, amikor a közállapotok ostorozása nem öncélú, hanem a közösség érdekeinek és értékeinek szenvedélyes védelme. Mert azt a bizonyos mesebeli igazmondó tükröt mindenkor kívánaÉgető szükség lenne egy közösségi konszenzus kimunkálására. tos magunk elé tartani, még akkor is, ha nem éppen szívünk szerinti képet tükröz. A pártpolitikai szer- vilizmus és a kliensrendszer nehezen visel mélyebb önvizsgálatot, természetéhez inkább áll közelebb egy levezényelt hozsannázás. Ez is azt igazolja, milyen nagy szükség van egy független értelmiségi tükörre - tükörképre! A szlovákiai magyar politizálás egységesülése, kormányzati szerepvállalása természetes igényként fogalmazza meg közösségi dolgaink elmélyült elemzését civil szervezetek, értelmiségi körök bevonásával helyi, regionális és országos szinten. De ezt sugallja a szlovákiai magyar közösség sorainak bomlása is, ami egyre aggasztóbb méreteket ölt. Akkor meg miért maradnak el a hasonló találkozók? Kitől félünk? Önmagunktól (?)... vagy a tükörképtől?! Pedig égető szükség lenne egy közösségi konszenzus kimunkálására, annak erősítésére; meghallgatni a reménytelen kiábrándultság közepette vergődő választópolgárt, s ha még van képességünk az önkorrekcióra, akkor együtt, közösen munkálkodni a szlovákiai magyar közösség belső mentális szolidaritásának megtartásán és megerősítésén, megteremtve egy demokratikusabb, értelmesebb és közakaraton alapuló kisebbségi közéleti modellt. Az értelmiségi függetlenség elsősorban és nyüvánvalón a közösség érdekében vállalt független véleménynyilvánítást jelenti. Mintha kiveszőben lenne. Kár. Nagy kár! A szerző a kassai főpolgármesteri hivatal munkatársa. OLVASÓI LEVÉL Hiba lenne átnevezni Valamely építmény felújításakor nem okvetlen szükséges annak eredeti nevét elvetni. A történelmi valóságot ezzel megváltoztatni nem lehet. Úgy gondolom, hogy mindenki örömmel vette a hírt, hogy a második világháborúban tönlaement hidat, mely Párkányt Esztergommal, illetve Esztergomot Párkánnyal kötötte össze, végre felújítják. Ennek főleg a párkányi régióban élők örülnek. A jóváhagyott tervdokumentációk alapján a munkálatokat már ez év áprilisában megkezdhetik. Az, hogy egy újszülött gyermeknek a szülők már előre megválasztották a saját ízlésüknek megfelelő nevet, természetes. Viszont az, hogy egy újjáépítendő híd, amely születése óta a Mária Valéria nevet viselte, más nevet kapjon, egyáltalán nem indokolt. Az állítólagos ok: a mostani elnevezés már a történelemé, és nem mond sokat sem a szlovákoknak, sem a magyaroknak... Magyarországot közös történelmi kapcsolatok fűzik Ausztriához, bár a történelem több rosszat, mint jót örökített meg, Magyarország Ausztriával mégis igyekszik fenntartani a jószomszédi kapcsolatokat éppúgy, mint bármelyik szomszédos állammal, így Szlovákiával is. Amikor a két Komáromot összekötő vashidat - amely a második világháborúban szintén tönkrement - újjáépítése után átadták a forgalomnak, senkinek még csak meg sem fordult a fejében, hogy az Erzsébet királynéról kapott elnevezést mással pótolják, pedig ez jóval a bársonyos forradalom előtt volt. Ez a híd 1892 óta az Erzsébet nevét viseli a körülötte elterülő Erzsébet-szigettel együtt, amely kedvenc nyaralási helye a komáromiaknak. Abban az időben még az egyes szlovák napilapok is pozitívan nyilatkoztak a mindenki által kedvelt és nagyon népszerű Sissiről, ahogyan Erzsébet királynét magánéletében nevezték. Most arról a hídról van szó, amelyet megépítésekor Mária Valéria hídnak neveztek el Ferenc József és Erzsébet 1868-ban született leányáról. Erzsébet a magyarokat nagyon megszerette, sok időt töltött Magyarországon, gyermekét is Budapesten szülte meg. A Párkány és Esztergom közt megépülő hídnak miért ne maradhatna meg az eredeti neve úgy, mint megmaradt a két Komáromot összekötő híd esetében. Elnevezése lehetne a régi, azaz: Mária Valéria híd; felújítva a Szlovák-Magyar Baráti Társaság kezdeményezése alapján. Úgy gondolom, ha ezt a kérdést a legelején nem tisztázzuk, akkor egy újabb kultúrpolitikai, történelmi vita támad belőle, amit senki sem szeretne. Özv. Petőcz Kálmánné Komárom
