Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-26 / 20. szám, szerda
► ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 26. Politika 5 Az előcsatlakozási alapok még nem hozzáférhetőek, de már most kell dolgozni a szükséges projektumokon Csodák egyelőre nem várhatóak Berényi József vezeti a kormányhivatal január elején létrejött területfejlesztési főosztályát. Vele beszélgettünk arról, hogy mire is számíthatunk ebben a szférában a közeljövőben. TUBA LAJOS Mivel foglalkozik ez az új főosztály? Az előző kormány számára a területfejlesztés nem volt gazdaságpolitikai prioritás. Ennek megfelelően egy eléggé rendszertelen intézményhálózatot örököltünk. Ezt a helyzetet kívánta orvosolni a mostani kormánykoalíció, amikor létrehozta a területfejlesztési minisztériumot. Ugyanakkor az egyes ágazati minisztériumok hatáskörében sok olyan tevékenység maradt, amely szintén a területfejlesztéshez sorolható. A kormányhivatalban kialakított főosztály célja, hogy ezeket figyelemmel kísérve megfelelő tájékoztatással szolgáljon a kormány illetékes miniszterelnök-helyettesének, Csáky Pálnak. Ugyanis az ő feladata az egyes ágazatoknál folyó ilyen jellegű tevékenység koordinálása. A főosztály ezenkívül a kormány területfejlesztési tanácsának a titkársága is, amely a téma fő hazai koordináló szervezete. Mikorra várható, hogy teljes egészében kialakul a területfejlesztés intézményrendszere, illetve legalább kistérségi szinteken olyan munka indul meg, amilyent mondjuk Magyarországon láthatunk? Ez minden országban kissé hosszadalmas folyamat, mert az országos szinten kívül figyelembe kell venni \\ Csodák nem várha- r tóak, az igazi kikristályosodás a választási időszak * * végéig is eltarthat. > > az Európai Unió elvárásait és a regionális érdekeket is. A területfejlesztés ugyanis valahol arról szól, hogy ágazati hovatartozás nélkül az államigazgatás, az önkormányzat, a harmadik szektor és a vállalkozó közös intézményrendszeren belül teszi hozzá tudását és használja ki lehetőségeit az adott terület fejlesztéséhez. Röviden válaszolva: cso„Az államigazgatás, az önkormányzat, a harmadik szektor és a vállalkozó közös intézményrendszeren belül teszi hozzá tudását és használja ki lehetőségeit az adott terület fejlesztéséhez." (Somogyi Tibor felvétele) dák nem várhatóak, az igazi kikristályosodás a választási időszak végéig is eltarthat. Mi lesz a következő fontos állomás, ami várhatóan kissé előrelendíti a folyamatot? Az Európai Unió Szlovákiától is azt várja el, hogy a partnerség elve alapján hozzon létre olyan intézményrendszereket, amelyek programozzák a területfejlesztést és az előcsatlakozási alapok felhasználását, egyben rangsorolják, illetve értékelik a leadott projektumokat. Az előcsatlakozási alapok esetében az EU általában kiválasztott régiókat kíván támogatni. A területfejlesztés terén a PHARE-2000 keretében a kormányjavaslata a Kassai, Eperjesi és a Besztercebányai kerületet magában foglaló Kelet Régió azzal, hogy ezen belül is a legtöbb támogatást a leginkább elmaradott járások kapnák. A SAPARD esetében az 1996 előtti 36 járás szerint osztódna a támogatás. Mit lehet tudni jelenleg az előcsatlakozási alapok megnyitásáról? A kormány mind a két esetben előterjesztette Brüsszelben a javaslatát, de problémák merültek fel az EU-támogatások alapelveinek betartásával. Ilyen például a koncentráció - az EU igénye, hogy a támogatásokat minél kisebb területre és minél kevesebb ágazati prioritásra összpontosítsák. Emiatt a SAPARD esetében jóval kevesebb részre kell majd osztani az országot, a jelenlegi 36 irányító bizottság munkáját nehezen ellenőrizhetőnek tartják, illetve csökkenteni kellene a kormány által javasolt prioritások számát is. A PHARE-2000 területfejlesztési támogatásai esetében az Európai Bizottság fenntartásokkal viszonyul az előbb említett Kelet Régióhoz, és le szeretné választani róla a Besztercebányai kerületet. Ennek oka, hogy az EU statisztikailag is mérni szeremé beruházásai megtérülését. Márpedig egy 1997- es kormányszintű megállapodás alapján a statisztikai adatokat lényegében a nyolcvanas években létezett kerületi beosztás alapján kapják tőlünk. Ők azt szeretnék, hogy a kiválasztott régió ezek közül a legrosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező legyen Ez egyébként a Kassai és az Eperjesi kerületet tartalmazó Kelet Régió. Most meg kell próbálnunk meggyőzni az Európai Bizottság tagjait, hogy a Besztercebányai kerület déli járásai olyan rossz gazdasági helyzetben vannak, hogy az ország érdeke mindenképpen ezek kiemelése is. Ön mit tanácsol, mit csináljanak a támogatások jövendő címzettjei, vagyis a helyi és kistérségi fejlesztésekkel foglalkozók? Amint említettem, az előcsatlakozási alapokkal kapcsolatban még vannak nyitott kérdések. Jelen pillanatban tehát még nem tartunk ott, hogy az önkormányzatok, a területfejlesztési társulások vagy a vállalkozók már pályázatokat adhatnának be. Mindenképpen fontos viszont, hogy komolyan dolgozzanak a projektumjavaslatokon. Erre azért van szükség, mert tartok tőle, hogy a meghirdetés után majd nagyon kevés idő lesz a leadásukra. Egy ilyen helyzetben már csak arra lesz lehetőség, hogy a konzultációk alapján finomítsák és végső formába öntsék az elképzeléseiket. \\ Az előcsatlakozási ~ alapok esetében az EU általában kiválasztott régiókat kíván . . támogatni. \\ Hol lehet konzultálni? Konzultálni a vállalkozásfejlesztési irodákban, az ún. RPIC-ekben, a vállalkozásfejlesztési inkubátorházakban, vagyis BIC-ekben, illetve a területfejlesztési ügynökségeknél ajánlatos. Reméljük, hogy hamarosan ugyanez a lehetőség meglesz a kerületi és járási hivatalok területfejlesztési osztályain is. Arra viszont mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet, hogy az előcsatlakozási alapok leggyakrabban nagy projektumokat támogatnak, vagyis az elképzeléseket 2 millió eurót meghaladó csomagokká kell összeállítani. Ez például azt is jelenti, hogy kistelepülések számára nehéz lesz a támogatás megszerzése, ezért szükség lesz bejegyzett társulásokra, amelyek reálisabb költségvetés kidolgozásával már nagyobb eséllyel pályázhatnak. RÖVIDEN Ausztriában megbukott a HZDS Bécs. Bécsben tartott sajtóértekezletet az ellenzéki HZDS, hogy „tájékoztassa Európát” és demonstrálja az emberi jogok megsértését Szlovákiában. A mozgalom jogi szakértője, Ivan Gasparovic szerint ugyanis a hazai sajtó nem objektív. A sajtótájékoztató azonban kudarccal végződött: egyetlen osztrák újságíró sem jelent meg. Gasparovic megjegyezte: érthető a távolmaradás, hiszen az ottani médiát teljesen leköti a kormányváltás körüli huzavona. (TA SR) Trafikrablás - poroltóval Pozsony. Tűzoltókészülékkel támadta meg a 21-25 év körüli ismeretlen férfi egy pozsonyi trafik elárusítónőjét: megfenyegette, arcába fúj a poroltóval, ha nem adja át a bevételt. Az elárusítónő 1800 koronát át is adott, ám a tettes ezt kevesellte, tíz telefonkártyát is becsomagoltatott magának. Végül mégis megnyomta a készülék gombját, és a keletkezett porfelhő leple alatt távozott. (SITA) EU-gesztus Románia és Bulgária felé Brüsszel. Az Európai Bizottság ma javasolni fogja, hogy töröljék el a vízumkényszert a román és a bolgár állampolgárok vonatkozásában annak nyomán, hogy egy hónappal ezelőtt csatlakozási tárgyalásra hívták meg a két országot. (MTI) Fellebbezés Pinochet ügyében Madrid. Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró, Jack Straw brit belügyminiszterhez intézett fellebbezésében azt kérelmezte, hogy az Augusto Pinochet chilei diktátor egészségügyi állapotára vonatkozó orvosi vizsgálatot Spanyolországban ismételjék meg. (MTI) ET-ajánlás a szélsőséges pártokról Strasbourg. A kontinens demokratikus pártjait, az Európa Tanács tagállamait az eddiginél határozottabb fellépésre szólította fel csaknem egyöntetően elfogadott ajánlásában az ET parlamenti közgyűlése. Természetesen az ajánlás ellen szavaztak az érintettek, mint az orosz Vlagyimir Zsirinovszkij pártja. (MTI) Egy évvel elhalasztják a kisiskolák racionalizálását Nem csak magyar érdek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Január 31-én születik meg a végleges döntés a középiskolák hálózatának ésszerűsítéséről. A tervek szerint 58 középiskolát (főleg kereskedelmi akadémiát) szüntetnek meg. A gazdasági indíttatású lépéstől 16 millió korona megtakarítását reméli az idén a tárca. Már tárgyalnak az alapiskolák hálózatának ésszerűsítéséről is. Szigeti László oktatási államtitkártól megkérdeztük, mennyiben érintené ez az intézkedés az ún. kisiskolákat? ,A miniszter operatív értekezletén sikerült elfogadtatnom a kisiskolák racionalizálásának elhalasztását. Azzal érveltem, hogy amíg nem készül el a közigazgatási reformról és az iskolák finanszírozásáról szóló törvény, nincs értelme a változtatásoknak. Ezt az érvelést elfogadták, a kérdés rendezése egy évi halasztást nyert”. Kovács Péter, az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának munkatársa elmondta, hogy a szlovák többség és a magyar kisebbség egyaránt érdekelt a kisiskolák fenntartásában. Erre a legpregnánsabb példa Medve, ahol a szlovák nyelvű kisiskolát 4, a magyar nyelvűt 13 gyermek látogatja. Nagyszarván, Hodoson és Gál- háztanyán 7, Magyariszigeten, Nagypakán 8, Alsóbárban 9 gyermek látogatja a szlovák kisiskolát. A Dunaszerdahelyi járás magyar kisiskolái közül a legkevesebb tanuló (6) a csákányiba jár, Béke, Gomba, Dercsika, Felsőpatonyrét kisiskolája 9 gyerekkel működik. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kisiskolák elsősorban a vegyesen lakott területekre jellemzőek. A Pöstyénhez közeli Koplotovce kisiskoláját például 5, Jalsové községét 8 gyerek látogatja, (vk) ► A nyitrai Konstantin Egyetemen tett látogatást Szabó Tibor, a HTM elnöke A külföldi veszély nekünk nem veszély? Gyarapítsák szülőföldjük magyar értelmiségét VRABEC MÁRIA Nyitra. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Czimbalmosné Molnár Éva osztály- vezető, Boros Miklós, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete és Ágh András, a nagykövetség tanácsosa tegnap a nyitrai Konstantin Egyetemen tettek látogatást, hogy Magyarországnak a határon túli magyar oktatás támogatására vonatkozó politikájáról tájékoztassák a pedagógusokat és a diákokat. Szabó Tibor elmondta, a jelenlegi magyar kormány alapelve az, hogy a határon túli magyarok az óvodától az egyetemig abban az országban részesülhessenek anyanyelvi képzésben, amelyben adót fizetnek, és az esetleges magyarországi tanulmányok után is szülőföldjük magyar értelmiségének sorait gyarapítsák. Mivel az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar- országi felsőoktatási intézményekben tanuló határón túli magyar diákok túlnyomó része nem tér vissza hazájába, a jövőben az ösztöndíjrendszer átértékelése várható, és inkább a részképzést, a posztgraduális képzést, valamint a határon túli magyar felsőoktatást részesítik anyagi támogatásban. „Külön figyelmet érdemel az a tény is, hogy a környező országokból egyre több gyermek folytatja az általános- és középiskolai tanulmányait is Magyarországon, és ezáltal egyszer s mindenkorra elvágják a visszatérés útját a hazai egyetemekre” - mondta Szabó Tibor, majd hozzáfűzte: „Fel kell termi tehát azt a kérdést is, miért csökken az itteni magyar iskolák vonzereje, és a válasz ismeretében minél hamarabb megkeresni a megoldásokat. Ide tartozik a megfelelő pedagógusképzés, az ösztönző rendszer, de a tanulmányok anyanyelven való folytatásának lehetősége is, mert ez mind közrejátszik abban, hogy a szülők itt járassák a gyermeküket iskolába, és ne Magyarországon, és magyar iskolába járassák, ne szlovákba.” A konkrét támogatási lehetőségekről szólva Szabó Tibor az Illyés Közalapítványt említette, amely tavaly 800 millió forintot fordított a határon túli magyar intézményrendszer kiépítésére, valamint az Apáczai Csere János Közalapítványt, amely 500 millió forinttal támogatta a határon túli magyar oktatást. Ezzel kapcsolatban a jelenlevők nehezményezték, hogy pályázatukat, melyben a nyitrai Konstantin Egyetem pedagógusállományának bővítése érdekében hat személy számára kértek bértámogatást, az Apáczai Csere János Közalapítvány kuratóriuma elutasította. Szabó Tibor válaszában kifejtette: elképzelhetetlen, hogy a magyar adófizetők pénzét egy másik állam költségvetésébe vigyék át, márpedig a bérek egy bizonyos részével a kötelező járulékok által ez történik. A megoldást ez esetben ezért inkább a vendégtanárok „finanszírozása” jelenthetné. Ennek alapfeltétele azonban az, hogy a Konstantin Egyetemen is kiépüljön a magyar pedagógusképzés struktúrája, és létrejöjjenek bizonyos hatáskörökkel bíró szervei, amelyek felvehetik a kapcsolatot a magyarországi felsőoktatási intézményekkel. Tízéves a Rákellenes Liga Nyílt, őszinte tájékoztatás Pozsony. Tíz esztendeje alakult a Csehszlovák Rákellenes Liga, amely 1993 óta önállóan is sikeres tevékenységet fejt ki. Nem csupán a daganatos betegségben szenvedőket segíti, hanem arra serkenti az egészségeseket, hogy előzzék meg a betegségek kialakulását. - Fontosnak tartjuk a nevelést, a nyílt, őszinte tájékoztatást, a tabuk lebontását, hiszen csak így érhető el, hogy emelkedjen a lakosság egészségtudata, de az adományozók száma is. Bár némi javulás állt be, a tíz év alatt mindössze 31 millió koronát kaptunk - összegezte a tényeket Éva Siracká, a Rákellenes Liga elnöke. A nehézségek ellenére az idén is megrendezik a hagyományos nárciszok napját és október második hetében, az európai rákellenes hét keretében, az ésszerű táplálkozás rákmegelőző vonatkozásait népszerűsítik majd. Az elnöknő elégedetten nyugtázta, hogy egyre többen (1994-ben 984 személy, 1999-ben már 2003) telefonálnak a Rákellenes Liga segélyvonalára - 07/52 965 148 -, a kérdésekre (hétfőtől csütörtökig 14 és 16 óra között) onkológus szakértők válaszolnak, (erf) Főcinikus villamos ipar SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. A villamos ipar gazdálkodásának alapos ellenőrzését sürgeti a Greenpeace. A környezetvédelmi szervezet a „cinizmus csúcsának” tartja a kiégett nukleáris fűtőanyag külföldre szállítását, rámutatva: az áramszolgáltató monopólium máig nem oldotta meg az atomerőművek veszélyes hulladékainak tárolását, közben hihetetlen összegekkel gazdálkodik. A Greenpeace nem érti, hová tűnik el az adófizetők pénze. Lubica Trubíniová, a szlovákiai Greenpeace- iroda igazgatója szerint az áram- szolgáltató inkább Oroszországban helyezi el a sugárzó atomsalakot, miközben ennek feldolgozása és tárolása rendkívüli veszélyt jelent az élővilágra. „Az energiát saját hasznunkra fordítjuk, ennek veszélyeit azonban egy másik ország népének nyakába akasztjuk” - fogalmazott Trubíniová. Megjegyezte: Szlovákia így közvetetten támogatja az atomfegyverek gyártását, hiszen a kiégett fűtőanyagot másra úgysem lehet felhasználni. Marihuánaszüret zajlott a határövezetben Milliárdos fogások ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tavaly a vámosok 47 esetben derítettek fényt kábítószer-csempészetre, a felderített esetek száma így az előző évhez viszonyítva stagnált. A lefülelt csempészek összesen 5,576 kilogramm kábítószert, 30 adag LSD-t és 7,040 kilogramm előanyagot próbáltak meg átcsempészni a szlovák határon. Ez utóbbiból mintegy 45 millió Extasy tablettát gyárthattak volna, 10 milliárd korona értékben. 31 esetben személygépkocsiban, egy-egy esetben pedig vonatban és repülőgépen elrejtve próbálták meg átcsempészni a kábítószert. Kirívó példaként az a három lány említhető, akiket marihuánaszüret közben füleltek le a határövezetben. (mi) M
