Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-25 / 19. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 25. Lefoglalt fegyverarzenál Belfast. Tegnapra virradó éjjel az ír Köztársaság rendőrsége őrizetbe vett egy autóst, miu­tán házi készítésű rakétákat, aknavetőket és pokolgép elké­szítéséhez szükséges eszközö­ket találtak nála. Az első jelen­tések szerint az elfogott férfi nagy valószínűséggel kapcso­latba hozható az északír béke- folyamatot ellenző fegyveres csoportok egyikével. (MTI) Gyakorlatozó békefenntartók Windhoek. Első közös gya­korlatukat kezdték meg Gabonban az afrikai földrész békefenntartó alakulatai. A programban szerepel egyebek között deszantos egységek ki­helyezése mocsaras vidékre, a legkorszerűbb mentési és hír­közlési berendezések kezelé­sének elsajátítása, továbbá el­sősegélynyújtás gyakorlása egy képzeletbeli természeti katasztrófa sújtotta térség­ben. A gyakorlatra Burundi, Gabon, Sao Tómé és Principe, a Csádi Köztásaság, valamint egy európai ország, Belgium küldött csapatokat. (MTI) Egon Krenz zárt börtönben Berlin. Egon Krenzet, az egy­kori NDK utolsó kommunista államfőjét tegnap reggel át­szállították a berlin-plötzen- seei hagyományos fogházba, ahol rácsok és magas fal mö­gött töltheti börtönbüntetését. A berlini igazságügyi szervek a lépést azzal indokolták, hogy nem tudták szavatolni az el­ítélt biztonságát. A bulvárla­poknak ugyanis kedvelt fogla­latossága volt a nyitott haken- feldei intézetben sétáló, a kerti fülkéből telefonáló Krenz ké­peinek közlése. (MTI) Egon Krenz január 13-án kezd­te meg hat és fél évi bünteté­sének letöltését. (TA SR/AP) A KFOR első szerb hírlapja Belgrád. A koszovói nemzet­közi békefenntartó erő brit kontingense megkezdte a KFOR első szerb nyelvű lapjá­nak terjesztését. A várhatóan kéthetente megjelenő, Tele­graf című újság egyeden A4-es méretű lapból áll, és első szá­ma hét hírt tartalmaz - tárgyi tévedésekkel és nyelvtani hi­bákkal. Az első visszhangokból ítélve így aztán aligha számít­hat nagy sikerre. (MTI) Üzletembert gyilkoltak meg Novgorod. Újabb vezető üz­letembert gyilkoltak meg Oro­szországban: tegnap reggel novgorodi irodájában felfedez­ték a 44 éves Jevgenyij Sul- man holttestét. Sulman a nov­gorodi területi törvényhozás képviselője, az atomerőmű­vekben, a kőolaj- és földgázfel­dolgozásban használatos gé­peket gyártó Szplav vállalat vezérigazgatója volt. (MTI) Orosz tüzérségi egység Groznij peremén. Támadásaik folyamatosak. (TA SR/EPA) Nem is hasonlítanak egymásra a veszteségekről szóló csecsen és orosz adatok Ki hazudik nagyobbat? Moszkva/Nazrany. A cse­csen fővárosban változatlan hevességű összecsapások dúltak tegnap a központi Minutka térnél, kiújultak a harcok a Szunzsa folyó köz­úti hiújánál is, továbbá elke­seredett összetűzések zajlot­tak a Lenin kerület birtoklá­sáért. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az orosz vadászbombázók és harci helikopterek az elmúlt 24 órában több mint 160 bevetésben támad­ták a csecsen állásokat Groznijban, illetve az arguni szorosban. Csecsen források jelentették teg­nap, hogy a Groznijért folyó har­cokban újabb két orosz tiszt került a csecsen fegyveresek fogságába . Movladi Udugov, a muzulmán fel­kelők egyik szóvivője az AFP-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy Andrej Szudarkin alezredes és Valerij Nacsarkin százados ke­rült a felkelők kezére. Hozzátette: a két orosz tisztet kihallgatják. Udugov azt állította, hogy a múlt héten elfogott Mihail Malofejev orosz tábornok még mindig a cse­csen fegyveresek fogságában van, de súlyos sérüléseket szenvedett. Az orosz fél viszont vasárnap je­lentette be, hogy megtalálták a magas rangú katonatiszt holttest­ét. A csecsének elmondása szerint Malofejewel együtt elfogtak egy másik tisztet is, aki azonban azóta életét vesztette egy orosz bomba­támadás során. Eközben változatlan hevességű harcok dúlnak a csecsen főváros ut­cáin. Szaid-Szelim Abdulmuszli- movnak, a csecsen elnökség tanács­adójának elmondása szerint az el­múlt negyvennyolc órában a cse­csen felkelők megöltek háromszáz orosz katonát, és megsemmisítet­tek huszonnégy páncélozott harci járművet. A csecsének húsz embert vesztettek, tíz katona megsebesült. Orosz értesülések szerint a szövet­séges erők az elmúlt huszonnégy órában százhúsz csecsent öltek meg, és huszonnyolc felkelőt ejtet­tek fogságba. A hét végi harcokban több mint harminc orosz katona vesztette életét, és közel hetvenen megsebesültek - jelentette az Interfax hírügynökség; veszteség­listáját azonban hivatalosan nem erősítették meg. A moszkvai bel­ügyminisztérium jelentése- szerint az elmúlt huszonnégy órában csak egy katona halt meg, a sebesültek száma pedig tizenkettő. Magya­rán: folyamatos az áldozatok szá­mával való zsonglőrködés, az iga­zat csak sejteni lehet. Napi ötven orosz halott Moszkva. Csecsenföldön naponta átlagosan ötven orosz katona hal meg - jelentette be tegnap az orosz katonaanyák bizottsága. A társadalmi szervezet országos titkára, Valentyina Melnyikova arról számolt be, hogy aktivistáik ezt az adatot orosz tisztek beszámolói alapján állapították meg. Melnyikova figyelmeztetett arra is, hogy Oroszországban jelenleg semmiféle törvény nem szavatolja a sor­katonák és hozzátartozóik jogait. (MTI) Tudjman halála miatt Horvátországban tegnap előrehozott elnökválasztás volt Mesic-Budisa párharc várható MTI-TUpóSÍTÁS Zágráb. Idő előtti elnökválasztást tartottak tegnap Horvátországban Franjo Tudjman elnök halála mi­att. Reggel 7 órától 19 óráig - bél­és külföldön - 4,2 millió szavazásra jogosult adhatta le voksát 9 jelölt­re. A voksolás igazi tétje az volt, hogy a január 3-i választásokon parlamenti többséget szerzett és koalíciós kormányt alkotó balkö­zép pártok teljessé teszik-e győzel­müket, és soraikból kerül-e ki Hor­vátország új államfője, akinek egy­Stipe Mesic előre rendkívüli jogkört biztosít az alkotmány. A közvélemény-kutatások szerint egyeden jelölt sem számíthatott annyi szavazatra - a leadott voksok felénél eggyel többre -, hogy már most elnökké válasszák, így február 7-én minden bizonnyal újabb vá­lasztási fordulót tartanak, amelyen azonban már csak a tegnapi forduló első két helyezettje indulhat. A fel­mérések azt mutatják, hogy bizto­san bejut a második fordulóba Stipe Mesic, a Horvát Néppárt (HNS) al- elnöke, a volt Jugoszlávia utolsó Drazen Budisa szövetségi elnöke. A második hely­re Drazen Budisa, a Szociálliberális Párt (HSLS) elnöke, míg a harma­dikra Mate Granic, a leköszönő kor­mány külügyminisztere, a Franjo Tudjman alapította és ellenzékbe kényszerült Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje esélyes. A voksolást 5 ezer hazai és mint­egy 400 külföldi megfigyelő ellen­őrizte. A választási törvény alapján tegnap munkaszüneti nap volt, s éjféléig tartott a kampánycsend, így az első eredmények csak ma várhatóak. Mate Granic (Archívum) Szigorú gazdasági intézkedések Ecuadorban Szorult helyzetben MTI-HlR Quito. Ecuador új polgári elnöke, Gustavo Noboa hivatalosan vasár­nap kezdte meg államfői munkáját, melynek legfontosabb feladata: az ország kivezetése a gazdasági vál­ságból szigorú intézkedések beveze­tésével. Az Ecuadori Katolikus Egye­tem egykori dékánja nincsen köny- nyű helyzetben. A 13,5 millió lako­sú országban hatalmas méreteket öltő szegénység, az erőszak és a kor­rupció leküzdésére tett erőfeszíté­sek mellett Noboának bizonyítania kell rátermettségét a katonai veze­tés előtt is, amelynek segítségével az indiánoknak sikerült megbuktatni­uk Jármi Mahuad elnököt. A katonai puccsot végrehajtók ugyanis már most bejelentették: tovább folytat­ják a harcot, amennyiben Noboanak nem sikerül érdemleges eredményt felmutatni az ország gazdasági hely­zetének rendezésében. A 62 éves Noboa vasárnap elmond­ta: szigorú intézkedések bevezeté­sét tervezi és reméli, hogy ezek se­gítségével nem követi el ugyanazo­kat a hibákat, amelyeket az előző kormány. Walter Spurrier gazdasá­gi elemző szerint Noboa nem fogja tűrni az országban óriási méreteket öltött korrupciót, annál is inkább, mert sohasem érdekelte őt saját meggazdagodása. 800 ember lett egy 12 éves ikerpár túsza „Legendás” támadók MTI-HÍR Bangkok. Hírügynökségi értesülé­sek szerint tegnap mintegy 800 főt ejtett foglyul egy thaiföldi kórház­ban az a mianmari (burmai) geril­lacsoport, amelyet egy 12 éves ikerpár vezet. A Reuters azt jelen­tette, hogy az Isten Hadserege ne­vű szervezet tíz fegyverese elenge­dett mintegy két tucat személyt, to­vábbi 17 túsznak pedig a hátsó be­járaton át sikerült megszöknie, mi­közben folytak a tárgyarlások a thaiföldi hatóságokkal. Az AP érte­sülése alapján eredetileg nyolcszáz ember került a fogságukba. A hírügynökség szerint a mintegy kétszáz fős gerillacsoportot egy 12 éves ikerpár irányítja, akikről azt tartja a legenda, hogy „nem fog rajtuk a golyó, és lábuk alatt nem robban az akna”. Az ikrek szüleit - más falusiakkal együtt - burmai kormánykatonák mészárolták le három évvel ezelőtt. A gyerekek maguk köré gyűjtöttek néhány fér­fit, és sikeres ellentámadást indí­tottak. A thaiföldi kórházat elfoglaló ka­rén felkelők azt követelik a bang­koki kormányzattól, hogy szüntes­se be a határhoz közeli bázisuk bombázását, küldjön orvosokat és ápolónőket sebesült társaik ellátá­sára, és engedje meg harcosaiknak a Thaiföld területére való belépést -jelentette a Reuters a helyszínről. Osztrák kormányalakítási huzavonák Haider kancellárkodna MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Ausztriában a különböző pár­tok hétvégi nyilatkozatai után teg­nap gyakorlatilag teljes volt a ta­nácstalanság a kormányalakítás jö­vőjét illetően, de annyi világosan érzékelhető, hogy Jörg Haider és Osztrák Szabadságpánja (FPÖ) központi szereplővé lépett elő. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) immár teljesen kizárja az ed­digi partnerével, az Osztrák Nép­párttal (ÖVP) való koalíciót. Apáti­ban már hallatszanak olyan hangok is, amelyek az FPÖ-vel való együtt­működés lehetőségét feszegetik. Mindazonáltal mostanra kézzel foghatóvá vált a lehetőség, hogy vé­gül az SPÖ kerül ellenzékbe. Az FPÖ nevében Haider azt sürgeti, hogy pártja és az ÖVP kezdjen mie­lőbb tárgyalásokat és dolgozzon ki közös kormányprogramot. Haider szerint Thomas Klestil szövetségi elnök nem utasíthatja el, ha a meg­bízható parlamenti többséggel bíró két párt kialakítja közös program­ját. Haider élesen bírálta Klestilt taktikája és az SPÖ-nek adott, ki­sebbségi kormány alakítására vo­natkozó megbízása miatt. Kijelen­tette, hogy nem nyújt támogatást egy ilyen kormánynak. Úgy tűnik, hogy Haider immár maga kívánna a kancellári székbe ülni. Az FPÖ elnö­ke nem zárta ki az új választások ki­írásának lehetőségét sem. Kolumbiai akció Lámpaoltás a békéért Bogotá. Az évtizedek óta tartó polgárháborútól szenvedő kolum­biaiak millió helyi idő szerint va­sárnap este lámpaleoltással fejez­ték ki békeóhajukat. Két percre csaknem teljesen sötétbe borult Bogotá, Cali, Medellin, Barran- quilla valamint a dél-amerikai or­szág több száz más települése. A gépkocsik is eloltott fényekkel vesztegeltek. Ennek ellenére a hét végén 33 ember meghalt a gerillák és a félkatonai csapatok össze­csapásaiban,további huszonhetet pedig elraboltak. A mintegy 18 millió ember a lámpaeloltással ál­talánosságban az erőszak ellen til­takozott, továbbá az ellen, hogy az elmúlt hetekben a gerillacsopor­tok felrobbantották az elektromos távvezetékek mintegy 200 oszlo­pát. A tiltakozó megmozdulásra az Elég (No más) elnevezésű polgári mozgalom szólított fel, amely már évek óta küzd békés eszközökkel a baloldali gerillák támadásai és em­berrablásai valamint a jobboldali halálbrigádok gyilkosságai ellen. A kolumbiai polgárháború több mint 40 éve tart és emberek tízezreinek életébe került. (MTI) Izrael-palesztinok Csúszhat a megállapodás Jeruzsálem. A palesztinok attól tartanak, hogy nem lehet teljesíte­ni azt a februári határidőt, melyet Izrael és a palesztinok jelöltek ki a végső békemegállapodás terveze­tének elkészítéséhez. Az AP szerint a közel-keleti békefolyamat újabb megtorpanását jelzi a palesztin parlament elnöke, Ahmed Koréi által vasárnap adott nyilatkozat; e szerint a felek álláspontja közti szakadékot már nem lehet meg­szüntetni a határidőig. Izraeli tisztségviselők is borúlá­tóak a február 13-i határidő telje­síthetőségével kapcsolatban - ad­digra meg kellene egyezni a határ­kérdéseket, a zsidó telepek és a pa­lesztin menekültek sorsát, vala­mint Jeruzsálem jövőjét rendezni hivatott békeegyezmény alapvo­nalairól. Izraeli kormánytisztvise­lők már jelezték: annak ellenére, hogy a tárgyalások ütemének fo­kozásáról döntöttek, az előzetes keretegyezmény akár két hónapot is késhet. A halasztás következtében valószí­nűleg a végső egyezmény létreho­zására kitűzött szeptember 13-i dátum is módosulni fog. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom