Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-22 / 17. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000: JANUÁR 22. Politika 5 L A kisebbségi nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos gondokért nem a magyar ügyfelet kell okolni „Nem tudunk élni j ogainkkal” Az utóbbi időben több Új Szó-beli írás is foglalkozott a kisebbségi nyelvhasználati törvény alkalmazásával. A január 5-én megjelent Érthetetlen passzivitás című írásban ezt olvashattuk: „Csáky Pál érthetetlennek tartja, hogy a magyar nemzetiségű polgárok miért nem használják anyanyelvűket az írásos érintkezésben”. SZABÓMIHÁLY GIZELLA Január 17-én is szóba került a törvény - az MKP miniszteri klubjának üléséről szóló tudósításban, illetve Jarábik Balázs jegyzetében -, s mindkettőben lényegében elmarasztalóan említődött a szlovákiai magyarság, mert úgymond „nem él kellőképp jogaival”. A Dunaszerdahelyi Járási Hivatalban az ősz folyamán egy, a kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtásának problémáival foglalkozó bizottság alakult. Mint az említett bizottság elnöke, az utóbbi hónapokban behatóan tanulmányoztam a kérdést, ennek alapján állíthatom, hogy számomra egyáltalán nem „döbbenetes”, hogy a törvény hatályba lépésétől a múlt év végéig állítólag egyetlen magyar nyelvű beadvány sem érkezett a járási hivatalokhoz. Például a Dunaszerdahelyi Járási Hivatalban a legtöbb kérelem a szociálpolitikai főosztályhoz fut be. A különböző szociálpolitikai támogatásokat viszont vagy központilag kiadott, vagy a járási hivatal készítette űrlapokon lehet igényelni. Ugyanez a helyzet a vállalkozói és fogyasztóvédelmi főosztályon, valamint az építési osztályon. Saját fogalmazású beadványok lényegében csak az igazgatási hatósági főosztályon fordulnak elő, tavaly összesen 24 névváltoztatási kérelem érkezett. Ebből is kitűnik, hogy a kérelmek több mint 90 százaléka esetében a szövegezés (a nyelv) nem az ügyféltől függ, hiszen szóban elmondott kérelme alapján az illetékes hivatalnok átadja neki a megfelelő szlovák nyelvű űrlapot, s azt kell kitöltenie. A kisebbségi nyelvhaszÁllítólag egyetlen magyar nyelvű beadvány sem érkezett. nálati törvény az államigazgatási szervek által kisebbségi nyelven is kiállítható szövegtípusok között az űrlapokat nem említi, ezért két értelmezés lehetséges: a/ Azért nem említi, mert a törvényalkotó természetesnek tartja, hogy ezek csak szlovák nyelvűek lehetnek, b/ Az „amit a törvény nem tilt, az szabad” elvből kiindulva a törvény vonatkozó rendelkezését úgy is értelmezhetjük, hogy az említett kérvények magyar nyelven is benyújthatók. Számomra nehezen elképzelhető, hogy a magyar ügyfél (bármennyire öntudatos is) a szlovák A kisebbségi nyelvhasználati törvény nem csak a kétnyelvű helységnévtáblákat engedélyezi, de az állampolgárok csak akkor tudnak jogaikkal élni, ha ismerik is azokat. (Prikler László felvétele) űrlap megfelelő rovatainak kitöltése helyett saját maga állít össze egy magyar nyelvű kérvényt. Kérdés, a hivatal elfogadja, elfogadhatja-e a nem rendszeresített nyomtatványokon beadott kérvényt? Nyelv- használati jogaira hivatkozva az ügyfél kérhet-e a hivataltól magyar nyelvű űrlapot stb.? A törvény szerint a hivatal az államigazgatási eljárás során hozott határozatot kisebbségi nyelven is kiadja - a Dunaszerdahelyi Járási Hivatalhoz tavaly már érkezett egy ilyen kérelem: egy építtető kérte, hogy a használatbavételi engedélyt magyarul is adják ki számára. Fel kell azonban tennünk a kérdést: miért kérvényezze egy szlovákiai magyar egy akármilyen hasonló határozat kiadását? Ajelenlegi szabályozás szerint csak azért, hogy anyanyelvén is olvashassa, amit szlovákul megkapott, s valószínűleg meg is értett. A kisebbségi nyelvű szöveg sehol sem használható. Vegyük például a magánvállalkozói engedélyt! Még annak sincs szüksége a magyar nyelvű iratra, aki Magyarországon a Metro áruházakban akar vásárolni, hiszen szlovák nyelvű engedélyével ugyanolyan jól boldogul. A kisebbségi nyelven is előterjeszthető beadványok második típusa a fellebbezés. A Dunaszerdahelyi Járási Hivatal munkatársaitól kapott tájékoztatás szerint a kiadott határozatokhoz képest a fellebbezések aránya kevésnek mondható, továbbá a fellebbezések nem elhanyagolható része jogi személyektől származik, akikre a kisebbségi nyelv- használati törvény nem vonatkozik. Ajogorvoslati kérelmekkel kapcsolatban szerintem nem lehet figyelmen kívül hagyni az alábbiakat: a/ A fellebbezést ugyan az ügyben eljáró és a határozatot kiadó hatóságnál, tehát a járási hivatalnál kell benyújtani, de rendszerint a felettes szervnek (a kerületi hivatalnak) kell címezni. A kerületi hivatalok azonban olyan városokban működnek, ahol a magyar lakosság részaránya nem éri el a 20 százalékot, vagyis a fellebbező joggal hiheti, hogy fellebbezését szlovákul kell megfogalmaznia, b/ Ha a hivatal a kérelmet elutasította, ezt nyilván nyomós okok miatt tette, ezért az érintett személy a jogorvoslat iránti kérelmét alaposan meg kell hogy indokolja, valószínű tehát, hogy ügyvéd segítségét kéri. A magyar ügyvédek száma köztudottan kevés, s ők is szlovák nyelven szerezték képesítésüket. Az ügyvédek egy szlovák nyelvű ügyiratot egyszerűen és rövid idő alatt elkészítenek, hiszen a legtöbb esetben a számítógépben meglevő mintaszöveget kell csak kiegészíteniük. Mennyi időt venne azonban igénybe egy magyar nyelvű fellebbezés megfogalmazása, és vajon mennyit kémének el érte az ügyféltől? Az állampolgárok csak akkor tudnak jogaikkal élni, ha ismerik is azokat. A szlovákiai magyar közember mennyi tájékoztatást kapott a kisebbségi nyelvhasználati törvényről? Tudomásom szerint a törvény szövegének magyar fordítását csak a Szabad Újság hozta le, az Új Szó ismertetést közölt róla, illetve néhány cikkben olvashattunk arról, hogy a hivatalokhoz magyar nyelven is lehet írásban fordulni. A sajtóban megjelent információk alapján egyáltalán nem biztos, hogy egy konkrét ügyben eljáró magyar tudja, mikor használhatja anyanyelvét. Szerintem nem mindenki számára vüágos, pontosan milyen hivatalok minősülnek államigazgatási szervnek, milyen kérelmet terjeszthet be magyarul, mit tegyen a kézbe kapott szlovák nyomtatvánnyal, kérheti-e, hogy kapjon magyar nyelvűt, milyen végzés minősül „az államigazgatási eljárás során kiadott határozatnak” stb. A felvetésekkel kapcsolatban azt is mondhatjuk, hogy az érintett járási és önkormányzati hivatalok kötelessége az ügyfél megfelelő tájékoztatása. A hivatalnok számára sem elég azonban csak a törvény szövege, neki is szüksége van tájékoztatásra, eligazításra. A törvény alkalmazásával kapcsolatban tudtommal eddig csak a belügyminisztérium adott ki a kerületi és járási hivatalok illetékes osztályai számára egy anyagot, a többi minisztériumból a járási hivatalok hasonló útmutatót nem kaptak. A kisebbségi nyelvhasználati törvény az anyanyelvhasználat kérdését az egyén, az állampolgár szemszögéből közelíti meg, tőle várja el a kezdeményezést. A hivatal mint olyan, e kapcsolatban passzív szerepet játszik. Amint már korábban volt szó róla, a kisebbségi nyelvhasználati törvény nem kötelezi a hivatalt, hogy kisebbségi nyelvű űrlapokat bocsásson az ügyfelek rendelkezésére. És felsőbb utasítás hiányában ilyet nem is tesznek, nem tehetnek. A nyomtatványok kérdését tehát mindenképpen központilag kell rendezni. Az írás elején már idézett Érthetetlen passzivitás című cikk szerint egyébként „(a) hivatali eljárás során szükséges űrlapok minta- példányainak egy része már elkészült”. Jó volna tudni, milyen űrlapokról van szó, és ki készítette el őket (a Dunaszerdahelyi Járási HiAz ügyfél kérhet-e a hivataltól magyar nyelvű űrlapot? vatalban ilyeneket nem kaptak, nincs is tudomásuk arról, hogy ilyenek léteznek). A Csallóköz hetilap január 18. számában Bauer Edit államtitkár asszony nyilatkozott a lakásfenntartási támogatásról. Az újságíró kérdésére, mely szerint „többen arra panaszkodnak, hogy hiába született meg a kisebbségi nyelvtörvény, ha magyar nyelvű nyomtatvány sehol sincs”, ezt válaszolta:, Annak viszont semmi akadálya, hogy a járási hivatalok kérjék a magyar nyelvű nyomtatványokat”. Sajnos, a cikkből nem derül ki, hová forduljanak a hivatalok, s tudtommal a hivatalokat mindeddig senki sem tájékoztatta, hogy van ilyen lehetőség. Ha a hivatalok a közeljövőben valóban megkapnák a szükséges magyar nyelvű űrlapokat, ez jelentős előrelépést jelentene, hiszen így alapjában véve megoldódna a magyar nyelvű beadványok problémája. A Kulcsszó: az információcsere című tudósítás (január 17.) idézi Csáky Pál szavait: „... a nyelvtörvény igazán nagy hozadékával nem élünk”. Ez szerintem is igaz, de ezért ne a szlovákiai magyar ügyfeleket okoljuk. RÖVIDEN Átadták a Márai Sándor-díjat Budapest. Sándor Iván és Závada Pál kapta az idei Márai Sándor- díjat, amelyet Várhegyi Attila, a kulturális tárca politikai államtitkára nyújtott át tegnap a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A jövőben három személy részesülhet a díjban, két magyarországi és egy határokon túli magyar író. (MTI) Stern nemet mondott az ajánlatra Pozsony. Juraj Stern professzor, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem volt rektora bejelentette: a köztársasági elnöki iroda igazgatójává szerették volna kinevezni, ő azonban az ajánlatot köszönettel elutasította. „Bizonyos kérdésekben az elnök úrétól eltérő a véleményem” - magyarázta döntését. Ajelenlegi igazgató, Ján Findra még január ll-én a felmentését kérte, amit Rudolf Schuster elfogadott. (SITA) Ján Figel' cáfol és bizonyít Pozsony. Sajtóhírek szerint Ján Figel’ indulni kíván a Keresztény- demokrata Mozgalom (KDH) elnöki posztjáért. Ezt azonban tegnap már megcáfolta, illetve pontosította, mondván, részéről nem történt hivatalos bejelentés, csak nem zárta ki a lehetőséget. „Ha azonban ez a KDH vagy Szlovákia érdekében történne, hogy megtaláljuk a választ fejlődésünk mindennapi kérdéseire, akkor nem zárkózom el előle” - fogalmazott a külügyi államtitkár. (SITA) Száz oldal Cérnák védelmében Pozsony. A tárgyi bizonyítékok bemutatásával folytatódott tegnap Mikulás Cérnák és társai pere, a bírói testület 12 szakértői véleménnyel is megismerkedett. Hétfőn már az utolsó bizonyítékok bemutatására kerül sor, majd jöhet a védőbeszéd. Ján Gereg, Cérnák ügyvédje elmondta, védőbeszéde több mint száz oldalra sikeredett. (TA SR) Pereskedni készül a Fun rádió Pozsony. A legfelsőbb bírósághoz fordult Peter Abrahám Media Fair társasága a frekvenciatanács döntése miatt, mely a Fun rádió frekvenciáját egy bizonyos Radio Rt.-nek ítélte. Abrahám a testület döntését nem érzi igazságosnak, mivel az a működési engedély megítélésének folyamatában többször is törvénysértést követett el. (SITA) Bettino Craxi politikai végrendelete Róma. A tuniszi székesegyházban rendezték tegnap a két nappal korábban elhunyt volt olasz miniszterelnök és egykori szocialista pártvezér, Bettino Craxi temetési szertartását. A vitatott személyiségű politikus írásos „politikai” végrendeletet hagyott hátra, amelyben megpróbálja igazolni önmagát az őt ért korrupciós vádakkal szemben. (MTI) Védelmi hadtest alakul Koszovóban Belgrád. Pristinában tegnap letették az esküt a Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) első tisztjei, és ezzel hivatalosan létrejött a szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK) felváltó, „polgárinak” minősített szervezet. (MTI) ENSZ-felmérés az európai menekültügyi helyzetről Németország vezet MTI-HÍR Genf. Tavaly az előző évinél 70 ezerrel több ember kért menedéket európai államokban. Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) tegnap Genfben közölt adatai szerint az 1998-as 361 ezerről 1999- ben 431 ezerre emelkedett a menedékjogot kérők száma. A növekedésért jelentős részben a koszovói háború felelős. A múlt év elején kezdetben számos albán, később pedig szerbek menekültek el a válság sújtotta jugoszláv tartományból. A legáhítottabb európai országok jegyzékét 1999-ben Németország vezette 95 300 menedékkérelemmel, ami az előző, 1998-as évhez képest enyhe, 3300 fős visszaesésnek felel meg. Ezzel szemben Belgiumban a menekültek száma 63 százalékkal 35 800-ra emelkedett. Nagy-Britannia és Magyarország több mint 50 százalékos emelkedést könyvelhetett el. Magyarország ezzel - első alkalommal Svédországot és Norvégiát megelőzve - a nyolcadik helyre került. A menedéket kérők az illető ország lakóinak számához viszonyítva kétszer annyian vannak Svájcban mint az összes többi ország. Az alpesi köztársaságban 1000 lakosra 6,5 menedékkérelem jutott. A belföldi lakossághoz viszonyított arányt tekintve a legkevesebb menedéket kérő Franciaországban volt, ahol 1000 lakosra 0,5 kérelem jutott, ami az európai átlag felének felel meg. Az SDSS és a SZS kérésére összeül az elnökök tanácsa Nem olvadnak be ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A Szlovákiai Zöldek Pártjának (SZS) nem áll szándékában beolvadni a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióba (SDKÚ) - jelentette ki Ladislav Ambrós, a párt elnöke a Szlovákia Szociáldemokrata Pártjával (SDSS) folytatott tárgyalást követően. Frantisek Halmes, az SDSS képviselője szerint az SDKÚ jobbközép párt, ezért meggyőződése, hogy a baloldali irányultságú pártok nem kapnának helyet benne. Ha viszont az új párt kiszélesíti politikai látókörét, az a szociáldemokraták számára nyűt felhívást fog jelenteni. Jaroslav Volf, az SDSS elnöke szerint az SDKÚ kezdeményezése nem akadályozza a SDK-n belüli viszonyok rendezéséről folyó tárgyalások folytatását. Ezért javasolják, hogy január 25-én üljön össze az elnökök tanácsa. Ugyanakkor felszólították a KDH, a DS és a DÚ képviselőit, hogy mielőbb vitassák meg az SDK-frakció működésének kérdését is. Volf szerint a frakció akkor lesz igazán sta- bü és egységes, ha abban valamennyi nézet képviseltetve lesz, és az anyapártok mindegyike részt vesz a döntéshozásban. Az SDK-val kapcsolatban a pártelnökök kijelentették, jogilag semmi sem kérdőjelezi meg létezését, (szm) Anna Malíková „objektív" levelet küld Prodit félreinformálták Schuster-Tomka találkozó - könyvajándékozással Ideológiai sokszínűség SITA-HÍR ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Az Európai Bizottság (EB) képviselőinek nincsenek tárgyilagos információi a szlovákiai eseményekről. Erről tanúskodik Romano Prodi EB-elnök parlamenti beszéde” - jelentette ki tegnap Anna Malíková, az SNS elnöke. Szerinte a politikus felszólalásában sok pontatlan és hamis állítás szerepelt. Kifogásolta, hogy Prodi megdicsérte a parlamentet, amiért az gyakran késő estig, sőt éjszakába nyúlóan tárgyalt. Malíková szerint az olasz politikus ezt kivételes dolognak tekintette, amely a kormány következetes munkáját bizonyítja, pedig nincs ebben semmi egyedülálló, már a Meciar-kabinet alatt is gyakran előfordult. A nemzetiek vezére szerint Prodi a bíróságok reformját illetően is félretájékozott. „Az igazságügyi miniszter a bíróságok függetlenségének felszámolására törekszik” - közölte. Nem értett egyet azzal a kijelentésével sem, hogy a kormány megkezdte romakérdés megoldását, mivel szerinte csak a magyarokkal foglalkozik. Malíková közölte: az EB „objektív tájékoztatása” érdekében az SNS levelet küld Prodinak. Ebben ismerteti az ellenzék álláspontját és kitér arra is, hogy a kormány nem hajlandó velük párbeszédet folytami. (bar) Pozsony. Rudolf Schuster javasolta, a február 15-re tervezett vatikáni zarándokút egyben a nemzeti megbékélés útja is legyen, melyen a többi egyház, valamint a parlamenti pártok is részt vehetnének. Ezt maga az államfő jelentette be Jozef Tomka bíborossal folytatott eszmecseréje után. A felek a vatikáni alap- szerződés előkészítését is érintették - Schuster szerint jelentős előrehaladást sikerült elérni. A bíboros úgy véli, a szerződésben nincs semmi különleges vagy ökumenizmus- ellenes, hiszen ahogy megjegyezte: Olaszország is hasonló egyezményt kötött. A találkozó végén Rudolf Schuster Visszatérésem a nagypolitikába című, a forgalomból kivont könyvét ajándékozta a bíborosnak. Az újságírók kérdésére megjegyezte: bár a kiadvány terjesztését megtiltotta, ő maga azért néhány példányt adhat ajdándékba. Az államfő óhajának hírére Fran- tisek Sebej államtitkár kijelentette: vatikáni zarándokútra nem szokás politikai személyiségeket meghívni, hiszen a pártok nem a vallási, hanem a politikai meggyőződés intézményei a polgári társadalomban.