Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-03 / 1. szám, hétfő

El Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 3 Az ENSZ BT öt új tagja Washington. Január elsejé­vel a szokásoknak megfelelő­en öt helyen változás történt az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak nem állandó tagállamai sorában. Miután december 31-ével lejárt Bahrain, Brazí­lia, Gabon, Gambia és Szlo­vénia kétéves mandátuma, az elkövetkező két esztendő­re Banglades, Jamaica, Mali, Tunézia és Ukrajna lett a 15 tagú BT - vétójoggal nem rendelkező - tagja. (MTI) Panamáé lett a csatorna Panamaváros. Panama fenn­hatósága alá került pénteken a Panama-csatorna, miután az Egyesült Államok átadta a közel egy évszázada épült stratégiai fontosságú vízi út­vonalat. Sok panamai egyfaj­ta függetlenség napjakét élte meg a csatomaátadás esemé­nyét. „A csatorna a miénk. Is­ten áldása legyen rajta” - mondta Mireya Moscoso el­nök asszony a csatomaigaz- gatóság régi épülete előtt egybegyűlt több ezres tömeg­nek, a panamai zászló ünne­pélyes felvonása előtt. (MTI) Ehud Barak reménykedik Jeruzsálem/Washington. Ehud Barak izraeli miniszter- elnök az izraeli-szíriai béke­egyeztetések második fordu­lója előtt annak a reményé­nek adott hangot, hogy a két ország között néhány héten belül létrejöhet a békemeg­állapodás. Barak az izraeli rádiónak tegnap úgy nyilat­kozott, hogy a Szíriával meg­kötendő békének fájdalmas és súlyos ára van, de a békére szükség van. (MTI) Barak az Egyesült Államok­ban, a nyugat-virginiai Shep- herdwtownban ma találkozik újra Faruk as-Saraa Szíriái kül­ügyminiszterrel. (TA SR/AP)) Meghalt Elliot Richardson Washington. Pénteken, 79 éves korában, egy bostoni kórházban agyvérzésben meghalt Elliot Richardson. Kevesebb, mint egy évig irá­nyította az igazságyügyi tár­cát Richard Nixon elnöksége alatt. Mégis sikerült hatalmas köztiszteletet kivívnia magá­nak, amikor 1973-ban nem volt hajlandó leváltam a Watergate-ügyben akkor már Nixon számára nagyon kelle­metlen vizsgálatot folytató rendkívüli ügyészt, Archibald Coxot. Cox menesztése he­lyett Richardson inkább ma­ga távozott posztjáról. (MTI) Lemondott a szudáni kormány Kartúm. A szudáni kormány tagjai, a közigazgatás legfőbb vezetői és a tartományok kor­mányzói benyújtották lemon­dásukat-jelentette be pénte­ken a szudáni elnök. (MTI) A millennumi év nyitányaként az Országház Kupolatermében helyezték el a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Huszonegy díszlövéssel MTI-HÍR Budapest. A magyar Szent Koro­nát és a koronázási jelvényeket szombaton, a millennumi év nyitá­nyaként átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlament­be, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A koronázási palástot továbbra is a múzeumban őrzik. Az ünnepi ceremónia a múzeum­ban kezdődött, ahol a nemzeti ereklyéket két múzeológus helyez­te el a biztonságos szállításra ki­alakított eszközökbe: a korona egy speciális golyó-, hő- és ütésálló üvegtárolóba, az országalma, a jo­gar és a kard pedig egy vasládába került. A szállító gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Or­szágház főkapujához, ahol az ötta­gú koronatestülét tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkot­mánybíróság elnöke és Glatz Fe­renc, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke fogadták a nemzeti ereklyéket. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes ke­retek között - helyezték el az Or­szágház Kupolatermében felállí­tott speciális tárolóban. A földrengésbiztos vitrinben az ál­lagmegóvás érdekében nitrogén veszi körül és nem éri természetes fény az ereklyéket. A Szent Korona átszállítását meg­előzően a Parlamentben millenniu­mi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltósá­gok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció - korábbi bejelentésének megfelelően - távol maradt az eseménytől. Göncz Ár­pád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktör­vényt, kijelentette: a Szent Korona jelenléte ebben az épületben, jel­képértékű: közjogi értelemben év­századokon át kifejezte Magyaror­szág alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. HK*? Göncz Árpád és felesége az elsők között tekinthette meg új helyén a Szent Koronát és a koronázási jelvé­nyeket. (TA SR/EPA) Jelcin átadta utódjának az atombőröndöt, de a betlehemi karácsonyról nem mond le Putyin villámlátogatása Csecsenföldön Putyin már nyeregben Moszkva. Az orosz törvény- hozás felső háza, a szövetsé­gi tanács január 14-ig rend­kívüli ülést tart. Akkor fog dönteni az elnökválasztás időpontjáról. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az elnökválasztás kiírására egye­dül jogosult felsőház még pénte­ken, röviddel jelcin televíziós bú­csúja után megkapta a hivatalos értesítést a lemondásról. Egyábként az elnök a televíziós be­szédét akadozva, szemmel látható­an betegen mondta el. Bocsánatot kért Oroszország azon lakosaitól, akiknek az álmai nem teljesedtek be elnöksége idején és csalatkozni­uk kellett reményeikben. „Bocsá­natot kérek, mert nem tudtam elér­ni, hogy a szürke, stagnáló, totali­tárius múltból egyetlen ugrással a tiszta, gazdag, civilizált jövőbe jus­sunk. Elmegyek. Megtettem, amit tudtam” - fejezte be az ország né­péhez intézett üzenetét Jelcin. Jelcin pénteken a Kremlben adta át Vlagyimir Putyin megbízott ál­lamfőnek az elnöki feladatokat, köztük az orosz nukleáris erő ve­zérléséhez szükséges „atombő­rönd” kezelését. Jelcin az „atombőröndről” lemon­dott, de jeruzsálemi és betlehemi útjáról nem: erre az előzetes ter­vekkel összhangban január 5-én elutazik. Jelcint Jasszer Arafat és Diodórosz jeruzsálemi görög orto­dox pátriárka hívta meg. Az orosz államférfi tervei szerint január 7- én Betlehemben köszönti az orto­dox karácsonyt, s útja során izraeli és palesztin vezetőkkel is tárgyal. A Kreml szerint lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin ügyvezető állam­fő is elkíséri útjára Jelcint. Oroszország külpolitikája nem vál­tozik - jelentette ki még pénteken a Nemzetbiztonsági Tanács kibőví­tett ülésén Vlagyimir Putyin. Akár­csak eddig, Oroszország ezután is az egyenjogúságon, a kölcsönös megértésen, a barátságon és a köl­csönösen előnyös együttműködé­sen alapuló kapcsolatokat kíván fenntartani a világ minden orszá­gával. Kijelentette, hogy az orosz vezetés tovább kívánja erősíteni az ország fegyveres erőit, s ezt első­sorban a katonák szociális helyze­ténekjavításával akarja elérni. Fel­szólította az orosz különleges szol­gálatokat, hogy továbbra is kitar­tóan és energikusan végezzék fon­tos feladataikat. Végül egy idézet Putyin újévi be­szédéből: Oroszországban nincs, és egy pillanatig sem lesz hatalmi vákuum, és határozottan meghiú­sítunk minden, a törvények és az alkotmány előírásainak áthágásá­ra tett kísérletet. Jelcin immunitást kapott Moszkva. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfő már pénteken rendeletben biztosított mentességet elődjének, Borisz Jelcinnek minden jogi eljárással szemben. A rendelet kimondja: „A tisztségé­ről lemondott elnök immunitást élvez. Nem lehet jogi vagy állam- igazgatási eljárás keretében felelősségre vonni, őrizetbe venni vagy letartóztatni, házkutatást tartani nála, kihallgatni vagy személyi motozásnak alávetni.” (MTI) Méltatások, vélemények, értékelések az orosz elnök váratlan lemondása kapcsán Fontos az együttműködés ÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Pozsony/Berlin/Bu dapest... Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter nagyon bátorí- tónak nevezte önmagában azt a tényt, hogy alkotmányos keretek közt megy végbe Oroszországban a hatalomváltás. Ugyanakkor hang­súlyosan szólt Csecsenföldről, le­szögezte: az Egyesült Államok to­vábbra is világosan megmondja az orosz vezetőknek, hogy az általuk választott út nem vezet a csecsen kérdés rendezéséhez. Borisz Jelem, miután lemondott, te­lefonon biztosította Bili Clintont ar­ról, hogy Oroszország elkötelezett marad a demokrácia, a szabad piac, a fegyverzetellenőrzés és az alkot­mányosság mellett - közölte Joe Lockhart fehér házi szóvivő. Elmon­dása szerint a telefonbeszélgetés mintegy 20 perces volt. Az amerikai elnök méltatta a Jelcin hivatali ideje alatt megvalósult orosz demokrati­kus változásokat. A szlovák kormány és a külügymi­nisztérium nyüatkozata szerint Po­zsonynak érdeke a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése Oroszországgal, különösen gazdasági téren. Megle­pő lépésnek nevezte ugyanakkor Jelcin lemondását Pavol Hamzík in­tegrációs miniszterelnök-helyettes. Szerinte a döntést az orosz elnök egészségi állapota is motiválhatta. Frantisek Sebej, a szlovák parla­ment integrációs bizottságának el­nöke a lemondás legvalószínűbb okaként a Putyin pozíciójának meg­erősítését jelölte meg. „Borisz Jelcin személyében az orosz közélet és a nemzetközi politika meghatározó jelentőségű államfér­fija távozott az elnöki tisztségből” - vélekedett közleményében a ma­gyar külügyminisztérium. Csiang Cö-min kínai elnök személyes üze­netben biztosította Jelcint arról, hogy nagyra értékeli „történelmi je­lentőségű hozzájárulását” a két or­szág kapcsolatainak fejlődéséhez. Párizs nem vár és nem is kíván irányváltást Oroszországban - de­rült ki Hubert Védrine francia kül­ügyminiszter nyüatkozatából. Ja­vier Solana, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai képviselő­je kész arra, hogy szorosan együtt­működjön Jelcin utódjával. Václav Havel cseh államfő reméli, hogy a tavaszi orosz elnökválasztás alkot­mányos keretek közt fog lezajlani, s Oroszország továbbra is a demokrá­ciához vezető úton marad. Az Európai Bizottság elnöke pénte­ken gratulált Vlagyimir Putyin ügy­vezető orosz elnöknek kinevezése alkalmából. Romano Prodi meggyő­ződését fejezte ki, hogy az új elnök­séghez vezető áttérés demokratikus és sikeres lesz. A német kancellár el­ismerően nyilatkozott Jelcin állam­főről. Gerhard Schröder rámutatott: kilenc évi elnöksége alatt Jelcin ki­vezette Oroszországot a szovjet múltból, s neve egybekapcsolódott az ország politikai nyitásával. A svájci külügyminisztérium viszont élesen bírálta az orosz elnök tevé­kenységét. Leonyid Kucsma ukrán elnök Jelcin lemondását egy „olyan ember férfias és következetes lépé­sének nevezte, aki aggódik országa és minden orosz jövőjéért”. Tony Blair brit miniszterelnök az újság­íróknak adott első nyilatkozatában kiemelte, hogy Jelcin oroszországi elnöksége alatt a vüág stabüabb lett. Hatalmas orosz támadás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Groznij/Moszkva. Az orosz hadse­reg a csecsenföldi hadjárat kezdete óta az egyik legsúlyosabb támadást intézte szombatra virradó éjjel Groznij ellen. Az orosz kormányfő egyidejűleg villámlátogatást tett a közeli Gudermeszben. Látogatása kapcsán katonai források arról be­szélnek, hogy a hadműleteknek március 26-ig (az előrehozott el­nökválasztások tervezett időpont­jáig) be kell fejeződniük. A tüzérség és a légierő együtt lőtte a csecsen fővárost. A környező he­gyekben felállított ütegekből a lé­gitámadások szüneteiben több száz aknát lőttek ki Groznijra, amely felett az újév első reggel is sűrű füst gomolygott. Az AFP érte­sülése szerint a folytatódó csecsen oldalon mintegy ötven fegyveres esett el. A francia hírügynökség ugyanakkor úgy tudja, hogy a cse­csen főváros ostromának kezdete óta orosz oldalon is naponta mint­egy tíz katona esett el, és több tu­cat sebesült meg. Putyin az ostromló erőknél tett szemléjén a kijelentette: a háború célja nem csupán az ország becsü­letének és méltóságának helyreál­lítása, „az alapvető cél Oroszor­szág feldarabolásának megállítá­sa”. Putyin a délelőtti órákban el­utazott a térségből. Útban Moszk­va felé, a dagesztáni főváros, Mahacskala repülőterén újság­íróknak azt mondta: a csecsenföldi „antiterrorista hadműveletek” be­fejezésére nem szabott meg konk­rét határidőt, és nem kötötte azt a közelgő elnökválasztások időpont­jához. A szövetségi erők hét csecsen osz­tagparancsnokot öltek meg, köz­tük a különös kegyetlenségéről és emberrablásairól hírhedt Arbi Barajevet - közölték tegnap a mozdoki orosz hadcsoport-pa- rancsnokságon. Egyben azt állítot­ták, hogy szombaton és vasárnap­ra virradóra Groznijban a csecsen erők mérgező anyagokat - valószí­nűleg ammóniát és klórt - tartal­mazó tartályokat robbantottak fel, s az orosz erőknél vegyvédelmi ria­dót rendeltek el, de a mérgező fel­hőt más irányba terelte el a szél. Megoldódott a karácsonykor történt géprablás Sok még a homály MTI-HÍREK Kandahár/Újdelhi. Az indiai kor­mánynak pénteken sikerült megál­lapodásra jutnia az indiai légitár­saság Nepálból Újdelhibe tartó já­ratát karácsonykor eltérítő légi ka­lózokkal. A155 túsz elengedése fe­jében az indiai kormány szabadon bocsátott három muzulmán har­cost. A géprablók a három muzul­mán harcossal több terepjárón hagyták el a kandahári repülőte­ret. Ezután négy busz érkezett a túszokért a kifutópályájára, s át­szállította őket arra a gépre, ame­lyen Dzsaszvat Szingh indiai kül­ügyminiszter a muzulmán harco­sokkal érkezett Kandahárba. A géprablók eltűntek a dél-afga- nisztáni sivatagban - közölte szombaton az afganisztáni tálib kormány egy illetékese. A szóvivő csak annyit mondott, hogy az öt terrorista elhagyta az országot. Közölte, hogy a tálib hatóságok még a géprablók nevét és nemzeti­ségét sem ismerik. Az indiai kisza­badult túszok közül viszont többen állítják, hogy a tálibok segítették a géprablókat, még fegyvereket is adtak nekik. Horvátországban ma tartják a parlamenti választásokat Külföldön már szavaztak MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Tegnap megkezdődtek a horvátországi parlamenti válasz­tások, de ezen a napon csak a kül­földön élő horvát állampolgárok szavazhattak 47 országban. A központi választási bizottság szerint a mostani választásokon átlagosan 24 jelölt indul mind­egyik mandátum megszerzéséért. Az ellenzék arra számít, hogy leg­alább 88 mandátumot fog szerezni a közel 160 fős képviselőházban, és ellenzékbe kényszerítheti a Franjo Tudjman alapította és közel egy évtizede hatalmon levő Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ). Közben Boriszlav Mikelics, a Jugo­szláviába menekült szerbek segé­lyezésével foglalkozó bizottság el­nöke felszólította a szerb menekül­teket: bojkottálják a horvátországi parlamenti választásokat. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom