Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-21 / 16. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 21. Decemberben a munkanélküliek aránya 20,10% volt Új abb negatív rekord CTK-HÍR Pozsony. A nyilvántartott munka- nélküliek aránya Szlovákiában 1999 végén elérte a rekordméretű 20,10 százalékot, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,68 százalékpontos növekedésnek felel meg. Í998 decemberéhez viszonyítva 107 ezerrel több munkanélkülit tartottak nyilván, számuk így elérte az 535 ezret. Tekintettel arra, hogy a szlovák gazdaság jelenlegi fejlődése semmi jelét nem mutatja annak, hogy a jövőben jelentősebb javulásra kerülne sor, a munkaügyi központ e hónap végére 560 ezres munkanélküliséget jósol. A legnagyobb munkanélküliséggel továbbra is a Kassai kerület küszködik, ahol a lakosság 27,2 százaléka maradt állás nélkül. A legkedvezőbb helyzetben a pozsonyiak vannak, ahol a mun- kanéküliség aránya 7,59 százalékot tesz ki. Decemberben a munkanélküliek közül 144 796-an részesültek munkanélküli segélyben, csaknem 25 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában. A segély nagysága átlagban 3456 korona volt, ami 200 koronával több az előző évinél, ugyanakkor az év végén csaknem 56 munkanélküli jutott egy betölteden munkahelyre. GAZDASÁGI HÍRMROZSÁK Csökkenő cseh sörfőzés Prága. Csehországban tavaly 500 ezer hektoliterrel kevesebb sört főztek mint 1998-ban. 1999- ben a cseh sörgyárak 17,8-17,9 millió hektoliter sört állítottak elő, ami 2,5%-kal kevesebb mint egy évvel korábban, amit kétharmadrészt a kisebb kivitel, harmadrészt pedig az alacsonyabb hazai fogyasztás idézett elő. A kivitelben komoly csökkenés állt be Szlovákia és Oroszország esetében, ugyanakkor a hazai fejenkénti 160-163 literes éves sörfogyasztás, szakértők szerint, már aligha növelhető. (MTI) Megkapják bérüket a MEZ-ben Kassa. Megegyeztünk, hogy a MEZ Slovakia Kft. alkalmazottainak kifizetem a decemberi bérük felét, egyben biztosítottam őket, hogy továbbra is rendes mukaviszonyban maradnak - nyilatkozta Tubov Vargová, a mosógépmotorokat gyártó nagymihályi cég csődbiztosa, a szakszervezeti vezetőkkel és a cég igazgatónőjével folytatott tárgyalásait követően. A cég ellen, a vezetőség indítványára, a Kassai Kerületi Bíróság tavaly december 17-én indított csődeljárást. (SITA) Csehországi tőkebefektetések Prága. Csehországba 1999 első kilenc hónapja során több külföldi tőke áramlott be, mint az egész 1998-as évben, s a teljes évi befektetés összege elérhette az 5 milliárd dollárt. Az eddigi rekord, az 1998-as 82 milliárd korona, már szeptember végén megdőlt: az első 9 hónap alatt tavaly 117 milliárd koronát fektettek be külföldiek az országban. A tavalyi külföldi beruházások összértéke mintegy 180 milliárd koronát tesz ki, és szakemberek szerint idén további növekedés várható, ami szerintük elsősorban annak köszönhető, hogy a kormányzat komoly előnyöket nyújt a vállalkozóknak. (MTI) Óriásveszteség a gépgyárban Pozsony. A Turócszentmártoni Gépgyár ZÍS TEES Rt. 1999-es bevételei csaknem elérték az 1 milliárd koronát, veszteségeik ugyanakkor 400 millió koronát tettek ki. Tavaly 1800 alkalmazottat foglalkoztattak, ebből idén 300 alkalmazott elbocsátását tervezik, ami a szakszervezetek szerint eífogadhatadan. (SITA) Bértárgyalás a Skoda Autónál Prága. Sikeresen értek véget az idei bértárgyalások a Skoda Auto cseh autógyártónál. A bérek áda- gosan 3,8 százalékkal nőnek. A tavalyi cseh átíagos infláció 2,1 százalék volt, a megállapodásig 15 fordulóban tárgyaltak a német Volkswagen többségi részesedésű cég vezetői és a munka- vállalókat képviselő szakszervezetek képviselői. A bérszerződést hétfőn írják alá. (MTI) Támogatják a külkereskedelmet Pozsony. A külkereskedelmet támogató alap tavaly 266,1 millió korona értékben 833 kérvényt fogadott el, miközben a beadott kérvények száma elérte az 1146-ot. Az alapról szóló törvénymódosítás szerint az exportőrök és importőrök már nem kötelesek rendszeres pénzösszeggel hozzájárulni az alap működéséhez. (SITA) Új pénzügyi termékek az Istrobanka kínálatában Itt az Istrorenta Plus ÚJ szó-hIr Pozsony. Az Istrobanka Rt., amelynek a Szlovák Biztosító Rt., az Erste Bank der Österreichischen Sparkassen és Pozsony városa a részvényesei, 2000. január 1-től új banki termékkel bővítette szolgáltatásainak kínálatát. Amint azt Fonod Zoltántól, az Istrobanka dunaszerdahelyi kirendeltségének vezetőjétől megtudtuk, az Istrorenta és az Istrorenta Plus lakossági járadékos betétszámlákat szlovák koronában, dollárban vagy pedig euróbán vezetik, futamidejük 12 hónap. A betét minimális összege 100 000 korona, vagy pedig 2 500 dollár, illetve 2 500 euró. A számlák ugyanabban a pénznemben kamatoznak, mint amelyiken a számiátvezetik. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a hazai pénzpiacon a banki kamadábak fokozatosan csökkenni fognak. Az Istrorenta járadékos betétszámlán azonban a bank a teljes futamidő alatt garantálja a megszabott kamatíábat. Az Istrorenta Plus pedig lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy a futamidő alatt növelje az alapbetétet, tehát menet közben további összegeket helyezhet el a számlára. A kamadá- bat viszont a futamidő alatt aktualizálják. Mindkét betétszámla előnye, hogy a belőlük származó kamatokat havonta az ügyfél által megadott, az Istrobankában vezetett számlára utalják át, s ezzel az összeggel az ügyfél ezután szabadon rendelkezhet. Nem mellékes szempont az sem, hogy a járadékos betétszámlák illeték nélkül nyithatók. A betétszámlákról és a bank egyéb szolgáltatásairól az interneten a pénzintézet honlapján olvashatnak részletes tájékoztatót, (tszl) A rosszabb helyzetű kelet-európai országokban is van értelme a piacgazdaság érdekében erőfeszítéseket hozni. A Balkánon Bulgária a példa Egy román pénzváltó előtt kolduló nő. Európában Romániánál rosszabb gazdasági mutatókat tavaly csak Jugoszlávia és Moldova produkált. (Fotó: Figyelő) Az átalakulás a Balkánon az elmúlt 10 évben tragédiákba torkollott. Ám a rosszabb helyzetben lévő országokban is van értelme egy, a külföldi tőke iránt nyitott, piacgazdasági alapú fejlődés lehetőségeinek érdekében erőfeszítéseket hozni. A Figyelő gazdasági lap kelet-európai összefoglalója pozitív esetként a bolgár példát említi. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A kilencvenes évek közepéig Bulgária a Balkán politikailag leginstabilabb, gazdaságilag pedig a leggyengébb országai közé tato- zott. Az 1997-es hiperinfláció letöréséhez elengedheteden volt a jövedelemkiáramlás korlátozása és a pénzügyi restrikció, amelynek során a forgalomban lévő pénz mennyiségét a valutatartalékok mindenkori szintjéhez kötötték. A mára rendkívül sikeresnek tartott bolgár monetáris politika a leva árfolyamát a valutatanácsi rendszer keretében a német márkához - újabban pedig az euróhoz rögzítette. Probléma azért így is akad a tavaly óta CEFTA-tag országban. Az éves szinten 4 milliárd dolláros exportbevétellel rendelkező ország kereskedelmi mérlegében tavaly az első félév végére több mint félmillárd dolláros deficit keletkezett, ami becslések szerint az év végére csaknem a duplájára nőtt. Csökkent az ipari termelés értéke is, igaz, az 1998-as 13 százalék után tavaly csupán 5 százalékkal. Az előrejelzések szerint azonban idén ismét dinamikusan bővülhet a gazdaság, és hosszú évek után először növekedhet az ipari termelés értéke is. Más a helyzet Romániában, aA koszovói válság a román exportot is visz- szavetette. melynél rosszabb gazdasági mutatókat tavaly csak Jugoszlávia és Moldova produkált. A koszovói válság a román exportot is visszavetette, az ipari termelés pedig az 1998-as 17 százalékos zuhanás után tavaly több mint 9 százalékkal csökkent. Az ország 1999 elején kis híján fizetésképtelenné vált, amit végül a Nemzetközi Valutaalap segítségével sikerült elkerülni. A múlt év első tíz hónapjában csupán 162 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott Romániába, és nem valószínű, hogy a megkezdett reformfolyamatok ellenlábasának számító, Iliescu vezette PDSR hatalomra kerülésével fenyegető idei választások előtt meglódulna a külföldi tőke az országba. A tavalyinál rosszabb éve ugyanakkor már nemigen lehet a közép- kelet-európai átalakulás legnagyob kárvallottjának Jugoszláviának. Az ország még mindig a tavalyi NATO-bombázások gazdasági következményeit nyögi, azok közül is elősorban a továbbra is fennálló, embargóval súlyosbított nemzetközi elszigeteltséget. A gyárak és az olajfinomítók lebombázása miatt ugyanakkor a múlt év első háromnegyedében 27 százalékkal nőtt a munkanélküliek aránya, így 1999 végén az aktív lakosság harmada volt hivatalosan állástalan. Becslések szerint az ország gazdasági teljesítménye tavaly 40,7 százalékkal esett vissza. Ráadásul ismét feléledt az infláció: a fogyasztói árindex szeptember végén 45 százalékra rúgott, azóta tovább emelkedett, és a hiperinfláció veszélye fenyeget. Az ország jelenleg gyakorlatilag fizetésképtelen, immár kizárólag a nemzetközi közösség segítségével tud csak túljutni a súlyos adósságválságon. A mélyreható változások ugyanakkor elképzelhetetlenek, amíg a Milosevics vezette rezsim van hatalmon. A jugoszláv állam szuverenitása erősen kétséges Koszovóban is, amely formálisan ugyan Jugoszlávia része, gyakorlatilag azonban olyan nemzetközi protektorátus, amelyben az albán többség és a nemzetközi közösség képviselői közti alkuk határozzák meg a tartomány sorsát. A NATO-in- tervenció befejezése óta valamennyi kisebbség menekülni kénytelen a koszovói albánok nevéhez fűződő etnikai tisztogatások elől, gazdasági téren viszont korántsem eredménytelenek a nemzetközi közösség stabilizációs erőfeszítései. A mintegy 2 milliós Koszovó újjáépítése igen vonzó befektetési lehetőséget jelent a nyugati cégek számára. A szomszédos Macedónia gazdasági fejlődését is alapvetően a tavalyi Jugoszlávia elleni NATO-be- avatkozás határozza meg. A bombázások időszakában mintegy 700 ezren menekültek az országba, ami szinte elviselheteden terhet jelentett számára. A macedón gazdaság kilátásai ugyanakkor az idei évre kedvezőek: 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel és alacsony, legfeljebb 5 százalékos inflációval számolnak a prognózisok. Amennyiben Jugoszláviában is normalizálódik a politikai és gazdasági helyzet, a macedón gazdaAlbániában sikeresnek bizonyult az infláció megfékezése. ság eredményei akár még a jelzettnél is kedvezőbbek lehetnek. Ehhez azonban nélkülözheteden, hogy fennmaradjon a jelenleg meglehetősen törékeny politikai stabilitás. Macedónia nyugati szomszédja, a volt keleti blokk egyik legszegényebb országa, Albánia 1993-ban megkezdett gazdasági stabilizációja 1995 közepétől lassult le, majd a rákövetkező év nyarán - az élet szinte valamennyi területét átszövő piramisjátékok összeomlásával - az ország súlyos politikai és gazdasági nyomorúságba zuhant. Nyilvánvaló, hogy a reformkísérletek csak akkor vezethetnek eredményre, ha sikerül megerősíteni az államszervezetet. Az Európai Bizottság és az IMF felügyelete mellett ennek fényében elindított stabilizációs program eredményei már 1998- ban jelentkeztek, s az 1997-es 7 százalékos visszaesést egy évvel később 8 százalékos GDP-növeke- dés követte. Az 1999-re várható 6, illetve az idei 7 százalékos bővülés a legerőteljesebbek közé tartozik a térségben. Sikeresnek bizonyult az infláció megfékezése is, a tavalyi év ádagában 3 százalékra becsülhető. Továbbra is problémát okoz viszont a rejtett gazdaság kiterjedtsége, különösen a csempészet és az illegáis drogkereskedelem burjánzása ad okot aggodalomra, (mi) A Globtel GSM mobilszolgáltató ügyfelei mától az internet segítségével olcsóbban telefonálhatnak külföldre Hosszú hétvégi ingyenes hívások előtt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Globtel GSM mobil- szolgáltató tegnap három újdonságát ismertette, melyek közül a legfontosabb, hogy mától G1 jelzéssel nemzetközi internetes vonalat nyitnak. A cég 1999 februárjában már egyszer próbálkozott az interneten történő külföldi hívások bevezetésével, ám a közlekedési és távközlési minisztérium nyomására márciusban le kellett állniuk. Tavaly évvégén azonban a szaktárca elfogadta az Európai Bizottság e kérdést érintő állásfoglalását, amelynek értelmében az internetes megoldás nem telefonálásnak hanem adatátvitelnek minősül, ezt pedig tartalmazza a Globtel GSM működési engedélye. A tiltásnak tehát vége, mától elég, ha valaki a hívott külföldi szám előtt egy 1-est tárcsáz (például Csehországba nem 00420-szal, hanem 100420-szal kezdi a tárcsázást), és máris - aktiválás, havi átalánydíj nélkül - automatikusan élvezheti az új és olcsóbb szolgáltatás előnyét. A Globtel 3 zónára osztotta fel a világot: az első zónába csak Csehország tartozik (a percdíj 10,90 korona), a 2. zónába az Oroszországon kívüli Európa (a percdíj 12,90 korona), a 3. zóna pedig a világ többi államát tartalmazza (a percdíj 17,90 korona) - az árak ÁFA nélkül értendők és a nap 24 órájában azonosak. A jelenleg 522 ezer ügyféllel rendelkező piacvezető mobilszolgáltató szintén mától Globtel Info- centrum néven új szolgáltatással várja valamennyi ügyfelét, tehát a Prima kártyával rendelkezőket is beleértve. Ä 999-es hívószám segítségével az ügyfél az aktuális időjárási helyzetképtől kezdve a SITA hírügynökség folyamatosan felújított hírein át, a valutaárfolyamokon keresztül egészen a menetrendek tartalmáig számos hasznos információhoz juthat - percenként 8 koronáért (ÁFA nélkül). A Globtel utolsó újdonsága - a Globtel 30 és 45 csomagok használóira nem vonatkozik - január 25-től érvényes: aki a menücsomagjában lévő percdíjakat már letelefonálta, az 2000-ben a hétvégeken a Globtel GSM hálózatán belül ingyen telefonálhat, (shz) A cég sikerét látva, a mosoly valóban indokolt. Pavol Lancaric, a Globtel GSM vezérigazgatója (jobbról) és Benoit de Saint Aubin, a cég értékesítési igazgatója (Somogyi Tibor felvétele)
