Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-20 / 15. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 20. KOMMENTÁR Pénz áll a házhoz TUBA LAJOS Csattanós választ adott a koalíciós tanács a vagyonalapi kötvények körül hónapok óta dúló vitára. Kedd este politikai döntés született, hogy a kötvényeket készpénzben kifizetik tulajdonosaiknak. Nem kell tehát készülnünk annak elemzésére, vajon eredményesen próbálják-e győzködni a polgárokat, hogy kötvényeiket cseréljék ki nagyvállalati részvényekre, vagy fizessék be valamilyen nyugdíjalapba. Azon sem kell már vitatkozni, hogy meddig folytatható a kötvények semlegesítése, és a pénzre váró vérmesebb tulajdonosok mikor indíthatnak pereket a vagyonalap ellen. A politikusok a készpénz mellett döntöttek, tehát legkésőbb a jövő év elején megkezdődik a 14 ezer korona körüli összeg kifizetése. A módszert még tisztázni kell, az ezzel kapcsolatos eddigi egyeüen hivatalosnak tekinthető nyilatkozat (a jelentkezési sorrendben történő kifizetés) nem tekinthető kiforrottnak. Az „állam a legrosszabb tulajdonos” felfogás hívei számára az új fejlemény szintén jó hímek számít. A kifizetések fedezete ugyanis kizárólag a monopolhelyzetű nagyvállalatok jó pénzen (értsd, transzparens pályázaton) történő eladásával teremthető meg. Bár ez ma még sokak számára idegenül hat, egyszer talán belátják, hogy számukra is ez jelenti a leggazdaságosabb megoldást. Van azonban a megoldásnak egy nagy hátulütője - ily módon a forgalomban levő készpénz mennyisége legalább 32 milliárd koronával megnő. Kissé cinikusan mondhatnánk, hogy az ezzel járó fogyasztásnövekedés miatt beinduló infláció nagyon hamar megoldja a problémát. Ez azonban egyben semmissé tenné a gazdasági reform eddig megszenvedett eredményeit is, ami többek között éppen azok számára jelentene hatalmas politikai öngólt, akik a készpénzfizetés mellett döntöttek. így azután a keddi A után gyorsan B-t is mondani kellene. Miként semlegesítik a forgalomban levő készpénz növekedésének makrogazdasági hatásait? Ha az idei összes privatizációs bevételt a kötvények kifizetésére fordítják, akkor miből futja majd a bankkonszolidációra és minden egyébre, amit az év végi nagy viták után beterveztek? Végezetül, ha most is az SDE érvényesítette a politikai akaratát, akkor ellenértékként nem lehetne módosítani az általa szeptemberben a nagyprivatizációs törvénybe épített privatizációs megszorításokat? TALLÓZÓ PRAVDA DIE PRESSE Több politikus nem értette meg a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) létrehozásának szándékát. Kijelentéseikben úgy beszélnek, hogy „most, az SDKÚ megalakulása után”. Jogilag azonban a helyzet változatlan, nem jött létre új párt. A KDH nyilatkozata sem helyénvaló, mely szerint a Szlovák Demokratikus Koalíció megszűnt létezni. Mintha abból a téves felfogásból indulnának ki, hogy tagjaik küé- pésével az SDK feloszlott. Az efféle megjegyzések az SDK képviselőinek legitimitása szempontjából is veszélyesek, s az előrehozott választásokról ábrándozó ellenzék malmára hajtják a vizet. A gazdaság fellendülése előtt megtartott választás a kormánykoalíció valamennyi pártja számára a pokolba vezető utat jelentené. SME A HZDS múlt héten hozta nyilvánosságra azoknak a posztoknak a listáját, melyek szerinte az ellenzéket illetik meg, és közölte, hat hónapig hajlandók erről tárgyalni a koalícióval. Pár napra rá viszont bejelentette, petíciót indít az előrehozott választásokról. Ez a döntés arról tanúskodik, nem igazán akartak a hatalom elosztásáról tárgyalni. Az aláírásgyűjtési akció elindítása áüáthatóvá teszi a helyzetet. A követelések csak ürügyet szolgáltattak a politikai zsaroláshoz. Magyarország el akarja oszlatni a migrációtól való félelmeket, jelentette ki Barsiné Pataky Etelka, Magyarország új bécsi nagykövete, aki ebben a kérdésben látja a Bécs és Budapest közötti , kapcsolatok fő problémáját. Az osztrák lapnak adott interjújá- ban elmondta, országa törekedni fog arra, hogy felmérje és céltudatosan leépítse azokat a félelmeket, amelyeket az Európai Unió keleti bővítése okoz Ausztriában. A nagykövet nem hiszi, hogy Magyarország EU-csatla- kozása migrációs hullámot váltana ki. Hangsúlyozta: Budapest törekszik a határellenőrzések szigorítására. MIADÁ FRONTA DNES Azután, hogy Helmut Kohl nem volt hajlandó elmondani mindent, amit tudott a CDU törvénytelen támogatásáról, a párt már soha senkinek sem lesz képes megmagyarázni, hogy titkos támogatóinak millióikért nem nyújtott politikai ellenszolgáltatásokat. Kohl sokéves kormányzására és pártjára így örök időkre rátelepszik a gyanú árnyéka. Kohl törvénysértései és méltatlan távozása azonban pozitív jelzés arra vonatkozóan, hogy egy valódi demokrácia könyörtelenül a felszínre hozza az igazságtalanságokat még akkor is, ha azokat a nemzetet egyesítő kancellár követte el. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (18238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva-régió- (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel, fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@voxnova.sk Szinte biztos, hogy a Föld az elkövetkező évszázadban többpólusúvá válik - II. Erőviszonylagosság A 2000. év beköszöntével érdemes elgondolkodni azon, milyenek lesznek az erőviszonyok és a nemzetközi rendszer az elkövetkező évezredben. Tegnap elkezdett írásunk befejező része. ONDREJCSÁK RÓBERT Oroszország is besorolható a jövőbeni szűk elitklubba, bár gazdasági teljesítménye nagyjából Belgium szintjén van (240 milliárd dollár), és mély demográfiai válsággal küszködik. Népessége az elmúlt években 150 milliósról majdnem 5 millióval csökkent, és ha nem következik be drámai változás, 50 év múlva nem éri el a 100 milliót sem. A Szovjetunió széthullásával Moszkva geopo- litikaüag is igen fontos területeket veszített el, és határai még most sem véglegesek (lásd csecsen válság). Mindehhez jön az orosz társadalom, sőt a fegyveres erők mély válsága is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Oroszország a vüág legnagyobb területű országa, jelentős nyersanyagkinccsel rendelkezik, és a föld második stratégiai atomerejét, valamint komoly katonai-kutató kapacitást és technológiát örökölt a Szovjetuniótól. Ha Moszkva kilábal a válságból, stabüizálja határait és gazdaságát is rendbe hozza, besorolható lesz a multipoláris világ pólusai közé. Ide tartozik Japán is, holott az ország már elérte hatalmának zenitjét a 90-es évek elején. Demográfiailag régebben stagnál, gazdasága is komoly válságba került, amelyből ha kilábal is, már nem lesz a régi. Összterméke mégis az USA után a második, és kedvezőtlen mutatói ellenére is valószínűleg csak Kína fogja megelőzni az elkövetkező ötven évben (ha Európa egyesülne, már most Tokió elé kerülne). Japán katonailag nem túl erős (a „nagy ötös” közül egyedüliként nincs atomfegyvere), de szükség esetén rendelkezik egy ütőképes haderő felállításához nélkülözheteden forrásokkal. Az amerikai pozíciók gyengülése Japán önálló fellépését fogja eredményezni, az ország relatív, másokhoz viszonyított erejének hanyatlása ellenére is. Az USA Európa, Kína, Oroszország és Japán minden valószínűség szerint a multipoláris rendszer vezetői közé tartoznak majd. Kérdéses azonban India sorsa. Az ország népessége elérte az 1 milliárdot, és néhány évtizeden belül megelőzi a jelenleg vezető Kínát. Hatszázalékos gazdasági növekedése optimizmusra ad okot, össztermelése azonban még mindig viszonylag alacsony (de nagyobb, mint az orosz) és gazdasága is elmaradott. Újdelhi 1998 óta rendelkezik atomfegyverrel, és még régebbtől azokat célba juttató rendszerekkel, és állandóan modernizálja hadseregét. Komoly negatívum viszont a belső etnikai és vallási megosztottság, sőt ellenségeskedés. India mégKomoly tényező lehet a nemzetközi politikában az iszlám. is igyekszik megszilárdítani helyzetét a szubkontinensen, és mindent megtesz, hogy beléphessen a jövő nagyhatalmainak sorába. A jövő regionális, de nem globális hatalmai közé sorolhatjuk Brazíliát. Nagy területtel és 160 milliós lakossággal, valamint a világ 8. legnagyobb gazdaságával rendelkezik, amelynek össztermelése eléri a 800 müliárd dollárt. Hadserege viszont a vezető hatalmakhoz képest gyenge. Jelentősége megnőhet, ha az ENSZ BT bővítésekor állandó tagként bekerül a szervezetbe, és ha sikerül az ibero- amerikai, esetíeg a portugál nyelvű országok elismert vezetőjévé kinőnie magát. Fontos megemlíteni Indonéziát is, mely 200 miihó lakosával a legnépesebb iszlám ország, és a legutolsó válságig gazdasága is ígéretesen fejlődött. Negatívum fej- ledensége és belső feszültségei, amelyek következtében veszélybe kerülhet egysége is. Ha gazdasága újra növekedési pályára áll, és tartósan megteremtődik belső stabilitása is, komoly befolyásra tehet szert (Ausztráliával együttműködve). Komoly tényező lehet a nemzetközi politikában az iszlám. A muzulmán kultúrájú országokban a 21. század közepére a Föld lakosságának 30%- a él majd. Nem hagyható figyelmen kívül ez országok katonai erejének növekedése sem (a pakisztáni az első muzulmán atomfegyver). A Közép- és Közel-Kelet jelentősebb iszlám országai Egyiptom, Irán, Szíria és Szaud-Arábia. Viszont az egész iszlám világ ereje ellenére sem játszik lehetőségeihez méltó szerepet a kölcsönös rivalizálás és az egység hiánya miatt. Ezt figyelembe véve, valamint hogy egyik muzulmán ország sem olyan erős, hogy uralma alá tudná hajtani a többit, nem valószínű túl nagy változás. Az előbbiek alapján szinte biztosra vehető, hogy a Föld az elkövetkező évszázadban többpólusúvá válik. Erre már volt példa a 19. században, a bécsi kongresszus után, amikor öt európai országban - Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Ausztria (-Magyarország), Poroszország (Németország), Oroszország - dőlt el a vüág sorsa. Több szakember szerint - közéjük tartozik Henry Kissinger is - ez a rendszer ideális a világbéke szempontjából, mert ha egy hatalom meg akarja változtatni a status quót, a többi együttesen lép fel ellene, és visszaállítja a békét. A 19. századi multipolarizmus azonban bipolaritássá alakult át (Központi Hatalmak-Antant), és kitört az első világháború. Az új bipolaritás kialakulásának most is fennáll a veszélye, hiszen a jelenlegi szuperhatalom, az USA érdekei egyre inkább ütközni fognak a legdinamikusabban fejlődő, és a legkomolyabb kihívó, Kína érdekeivel. Elképzelhető, hogy ötven év múlva egy Washington-Peking szembenállás lesz a nemzetközi rendszer alapja, amelyben a többi pólus felsorakozik a saját „favoritja” mögé. VISSZHANG A Mária Valéria híd neve (Ad: Tárgytalan az átkeresztelés, Új Szó 2000. január 10.) A Pravda szerkesztőnőjének kérdésére a lap 2000. január 8-ai számában azt mondtam, hogy a Párkány és Esztergom között felújítandó híd Szlovákia és Magyarország építő jellegű kapcsolatainak bizonyítéka lesz, és így kiérdemelné a Barátság hídja elnevezést. Ezzel nem zártam ki más lehetőséget. Ezért csodálkozom, hogy a kijelentés olyan benyomást keltett, mintha kardoskodnám a híd nevének megváltoztatása mellett. Sajnálom, ha szavaim ezt a hatást keltették. Semmi ilyesmi nem állt szándékomban. Korai a híd nevéről vitatkozni, hiszen csak most folynak az építkezés megkezdéséhez szükséges előkészületek. Az, hogy 56 éve nincsen hidunk, még nem jelenti azt, hogy két év alatt feltétlenül lesz. Tekintettel arra, hogy az ügy szellőztetése a sajtó hasábjain és az elektronikus sajtóban is folytatódik, engedtessék meg nekem is, hogy kifejtsem álláspontomat, melynek célja rávilágítani, miért kell a hídnak név, s ifiiért nem felel meg a Mária Valéria elnevezés. Ez bizonyítéka lesz annak, hogy Szlovákia és Magyar- ország, a szlovák és a magyar nép oly sok tragikus félreértés után együttélésének új korszakába lép. Párkány és Esztergom, valamint a két város környékének polgárai, akik - az Orbán Viktor magyar miniszterelnök „aláírási népgyűlésen” elhangzott szavaival élve - döntő tényezői a híd újraépítésének, elvárják, hogy ez a híd két ország alapszerződése teljesítésének és Európába irányuló közös törekvésének szimbólumává váljon. A hídnak ez az erkölcsi küldetése oly fontos, hogy vissza kell tükröződnie a híd nevében is. Ha több mint száz éve elég volt főhercegnőnek lenni ahhoz, hogy a hidat róla elnevezzék, akkor a mai hosszú ideje tartó polgári kezdeményezés és a felújításra fordított és fordítandó anyagi áldozatok megérdemlik, hogy elgondolkodjunk egy ennek megfelelő új néven. A Bárdos Gyula által kifejtett nézet, mely szerint a hídnak már van neve, szerintem kétségbe vonható. A Mária Valéria híd valójában 56 éve nem létezik. Csak pillérei és a két végén maradt szakasz áll, amelynek összértéke a felújítandó híd értékének kb. 35%-a (lásd a pozsonyi Szlovák Műegyetem 1995-ben Agócs professzor úr által kidolgozott tanulmányát). A költségvetés szerint a híd felújításának költségei 12,95 millió euróra, vagyis 556 millió szlovák koronára rúgnak, tehát a hídma- radványok értéke kb. 195 millió korona. További beruházások is szükségesek, ezek értéke a közös szerződés értelmében 278 mfilió. így a költségvetés összesen 834 millióra kerekedik, és a hídmarad- ványok értéke nem éri el csupán az összérték 25%-át. Ebből következik, hogy az elkészült híd csak negyed részben lehet Mária Valéria hídja, háromnegyed részben Szlovákia, Magyarország és Európa közös hídja. A Mária Valéria elnevezés az akkori magyar kormány gesztusa volt, bizonyítandó a Habsburg-ház iránti hűségét, amivel viszont a kortárs szlovákok, de a magyarok és más nemzetiségűek közül is sokan nem értettek egyet. Jozef Slabák, Párkány OLVASÓI LEVÉL Csemadok-évzáró Marcelházán Január közepén tartotta évzáró tagsági gyűlését a Csemadok marcelházai alapszervezete. Markac Ferenc, az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt évben végzett munkáról. Szervezetünk 268 taggal zárta az 1999-es évet, 18 új taggal sikerült gyarapítani a létszámot. Az elnök megköszönte a vezetőség munkáját, majd ismertette a hagyományőrző csoport tevékenységét. 1971 óta működik a hagyományőrző éneklőcsoport és citeraegyüttes Keszegh Béla vezetésével. Az elmúlt évben aktívan kivették részüket a kultúra terjesztéséből, 22 fellépésük volt különböző mind szőkébb régiónkban, mind külföldön. A helyi önkormányzat anyagi támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg fellépéseik. Említést érdemel, hogy az éneklőcsoport és citeraegyüttes elkészítette első hangfelvételét, ugyanis egy badacsonyi fellépés alkalmával sokan keresték zenéjüket, és csodálkoztak, ilyen jó nevű csoportnak még nincs hanghordozója. Szervezetünk megünnepelte a Csemadok megalakulásának 50. évfordulóját. Erre az eseményre meghívták azokat a tagokat is, akik az elmúlt évtizedekben részt vettek a kultúra ápolásában. A legaktívabb tagok emléklapot kaptak. A polgármester úr ígéretet tett, hogy azok a társadalmi szervezetek, amelyek aktívan működnek - köztük a Csemadok helyi szervezete - a továbbiakban is számíthatnak a községi hivatal és az önkormányzat támogatására. Beszédében elmondta, a vezetőség kitűzött feladatai között szerepel a fiatalság aktív beszervezése, és egy színjátszókör megalakítása, a marcelházi alapszervezet Most nem az indulatok, hanem az SNS sasmadara ragadta el Vladimír Meciart (TA SR-felvétel'
