Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-04 / 2. szám, kedd
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 4 Sírgyalázás Izraelben Jeruzsálem. Zsidó szélsősé- • gesek meggyalázták Izz el- Din al-Kasszam muzulmán nacionalista sírját Izraelben, a Haifához közeli Neser településen. A tettesek horogkereszteteket mázoltak a sírra, majd értesítették az izraeli rádiót, és elmondták, hogy a Baruch Goldstein Barátai elnevezésű mozgalom tagjai, és több iszlám szent hely ellen készülnek még hasonló akcióra. Izz el-Din al-Kasszam a paleszti- nai brit fennhatóság elleni küzdelem kiemelkedő alakja volt. Az ő nevét vette fel a Hamász szélsőséges mozgalom katonai szárnya. (MTI) Folytatódó zavargások Jakarta. A kelet-indonéziai Maluku tartomány Temate szigetén tegnap agyonvertek három embert, aki a Halma- hera szigetén zajló heves keresztény-muzulmán összecsapások elől menekült. A múlt hétfő óta több mint ötszáz embert öltek meg a szigetcsoporton zajló vallási-etnikai összecsapásokban. Wiranto tábornok, a biztonságért felelős indonéz miniszter kizárta, hogy nemzetközi közreműködéssel rendezzék a vallási jellegű konfliktust. (MTI) Az úkrán elnök udvarias Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök véleménye szerint Vlagyimir Putyin Oroszország ügyvivő államfőjévé történt kinevezésével az ukrán-orosz kapcsolatok továbbra is magas szinten maradnak. Kucsma újságírók kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy Borisz Jelcin orosz elnök történelmi szerepét érdeme szerint fogják a jövőben értékelni. (MTI) Kucsma tegnap nyilatkozott először Jelcin távozásáról. (Archív) Börtönbüntetés - internetért Peking. Négy év börtönre ítéltek Kínában egy orvosegyetemi oktatót, amiért a Falun- kung szekta védelmében tett közzé írást egy külföldi internetes oldalon. Mint a DPA beszámolt róla, a 37 éves tanárt azért találták bűnösnek, mert a számítógépes világhálón orvosi szempontból védelmébe vette a betiltott szekta meditá- ciós gyakorlatait. (MTI) Kurd műholdas tévécsatorna Ankara. Új, műholdon keresztül sugárzó tévéállomást létesített egy észak-iraki sza- kadár kurd párt, konkurenciát támasztva iraki kurd ve- télytársaik 1998-ban indított csatornájának. A Dzsalal Talabani vezette Kurdisztáni Hazafias Szövetség egyik szóvivője közölte: a KurdSat arra törekszik, hogy tárgyilagosan tudósítson a kurdokkal kapcsolatos ügyekről. (MTI) Pakisztán és India viszonyát Kasmír problémája mellett immár a karácsonykor elrabolt indiai repülőgép ügye is terheli HÍRÖSSZEFOGLALÓ Muzaffarábád/Újdelhi. Pakisztáni források szerint tegnap indiai oldalról aknavetőkkel lőtték a Pakisztánhoz tartozó Kasmírt. A támadásban legkevesebb három ember életét vesztette és heten megsérültek. Muzaffarábádi tisztségviselők szerint a Lipa-völgyben egy falu mecsetjét érte támadás a két Kasmírt elválasztó ellenőrzési vonalon át. A Reuters jelentése szerint a feszültség óráról órára növekszik kasmíri területen. Néhány órával korábban ugyanis nagy erejű robbanás rázta meg az indiai Kasmír városának egyik zöldségpiacát. A szrinagari rendőrség szerint taposóakna okozta a robbanást. A támadást, amelyben tizenöten vesztették életüket és harmincán megsebesültek, még egyetlen szervezet sem vállalta magára. Közben Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök azt a véleményét hangoztatta, hogy Pakisztán állt az indiai utasszállító gép eltérítésének hátterében. „Valamennyi eddig rendelkezésünkre álló információ és az események menete világossá teszi, hogy a repülőgép eltérítése egy Pakisztán által támogatott terrorhadjárat szerves része” - jelentette ki tegnap Vadzspaji. Egyben közölte: „India azon fog munkálkodni, hogy Pakisztánt nyilvánítsák terrorista államnak”. Ezt megelőzően már Brádzses Misra indiai biztonsági tanácsadó is azzal vádolta az ellenséges szomszédos országot, hogy kapcsolatban áll a öt légi kalózzal. Misra egy vasárnapi televíziós nyilatkozatában azt mondta: az indiai titkosszolgálat lehallgatott több, kasmíri fegyveres csoportok közötti rádióbeszélgetést, amelyek megerősítik, hogy Pakisztánnak köze volt a túszdrámához. „Világos, hogy terrorista ország” - hangsúlyozta Misra. ,A kormány támogatja a terrorizmust” - fűzte hozzá. A túszdráma nem sokkal a tavalyi év vége előtt az afganisztáni Kandahár város repülőterén ért véget, miután az indiai kormány szabadon engedett iszlám harcosokat. Az öt gépeltérítő és a három zsarolással kiszabadított személy tartózkodási helye ismeretlen. Egy apa gyásza. Fia a szrinagari aknarobbanás során vesztette életét. (TA SR/AP) Mintha két különböző háború folyna Csecsenföldön Eltérő állítások Putyin azonnali hatállyal menesztette Jelcin népszerűtlen lányát, Tatyjana Gyjacsenkót Az első személycserék Moszkva. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfő tegnap végrehajtotta az első személycseréket a Kreml adminisztrációjában, s felmentette elnöki tanácsadói posztjáról Jelcin leköszönt államfő leányát. HÓRÖSSZEFOGLALÓ Tatyjana Gyjacsenko menesztése nem okozott meglepetést, hiszen elég nagy népszerűtlenségnek örvendett, sokak szerint túlságosan is nagy befolyással volt apja döntéseire. Putyin e lépésével várhatóan további népszerűségi pontokat gyűjthet. Putyin ugyancsak felmentette Dmit- rij Jakuskin eddigi elnöki szóvivőt, az elnöki hivatal vezetőhelyettesét. Jakuskin ugyanakkor tanácsadói posztot kapott Alekszandr Volosin- tól, a Kreml adminisztrációjának vezetőjétől, s megmarad Borisz Jelcin sajtótitkára. Az új elnöki szóvivő minden jel szerint Mihaü Kozsuhov, Putyin eddigi sajtótitkára lesz majd. Megválik posztjától Jelcin protokollfőnöke, Vlagyimir Sevcsenko, valamint az elnöki kancellária eddigi vezetője, Valerij Szemencsenko és Vlagyimir Makarov - mindhárman a Kreml hivatalának helyettes vezetői voltak. Sevcsenko és Szemencsenko ugyanakkor elnöki tanácsadói posztot kapott, mivel Putyin hasznosítani szeretné tapasztalataikat. Dmitrij Jakuskin tegnap már új minőségében adott interjút az Eho Moszkvi rádióállomásnak, de arra nem tudott választ adni, hol dolgozik majd Tatyjana Gyjacsenko. Jakuskin szavaiból viszont kiderült, hogy Jelcin számára dolgozószobákat biztosítanak a Kremlben, s nem kizárt, hogy a Gorki-9 rezidenciát is meghagyják számára. Jakuskin azt hangsúlyozta, hogy Jelcin lemondása teljesen önálló döntés volt, amely kétségkívül nagy segítséget jelent az elnöki posztra pályázó Putyin számára. A szóvivő cáfolta, hogy Jelcin döntését a csecsenföldi események, a problémák megoldadansága befolyásolta volna. Az orosz alkotmány szerint három hónapon belül kell megtartani az elnökválasztást, így Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő akár a március végénél korábbi időpont kitűzését is kérheti a felsőháztól. Ezt Marat Baglaj, az orosz alkotmánybíróság elnöke jelentette ki tegnap, miután az elnökválasztások kiírásának kérdéseiről konzultált Putyinnal. ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Groznij. Movladi Udu- gov, a csecsen lázadók egyik szóvivője az Eho Moszkvi rádióállomásnak adott interjújában tegnap azt állította, hogy a csecsen egységek csapást mértek a nyugati front vezérkarára, s Vlagyimir Samanov vezérezredesnek csak rendkívüli szerencsével sikerült elmenekülnie egy páncéloson. Cáfolta azt az orosz közlést, hogy életét veszette a hírhedt Arbi Barajev osztagparancsnok. Udugov azt állította, hogy az Argun folyó völgyét a csecsen erők ellenőrzik, s nem felel meg a valóságnak az az orosz állítás, hogy itt gyűrűbe szorították a lázadókat a szövetségi csapatok. Cáfolta azt az orosz bejelentést is, hogy a közelmúltban csaknem félezer csecsen fegyveres élt a Moszkva által biztosított amnesztia lehetőségével, s adta meg magát az orosz hatóságoknak. Ezzel szemben az ITAR-TASZSZ a szövetségi erők parancsnokságára hivatkozva tegnap azt jelentette, hogy az orosz fegyveres erők csecsenföldi általános támadásuk során stratégiailag fontos magaslatokat foglaltak el a főváros, Groznij közelében. A hadsereg további jelentései szerint a kaukázusi köztársaság jobbára lázadók által ellenőrzött hegyeiben orosz harci repülőgépek vasárnap óta megsemmisítették a muzulmán felkelők több védelmi állását Vegyeno térségében. A mozdoki orosz parancsnokság szóvivője pedig azt állította, hogy a szövetségi erők a hét végén vívott harcokban három halottat és tíz sebesültet vesztettek, miközben csak Vegyenó körzetében csaknem 80 lázadó fegyverest öltek meg. Meglepő vélemények is napvilágot láttak Jelcin váratlan lemondásával kapcsolatban Palotaforradalom lett volna? ÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Varsó/Róma. Bili Clinton amerikai elnök a Time hírmagazin legfrissebb számába írt esszéjében emlékezett meg a szü- veszterkor lemondott orosz államfőről, az orosz demokrácia atyjának nevezve Borisz Jelcint. Kitért arra is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok a Csecsenfölddel kapcsolatos nézeteltérések dacára képesnek bizonyult az együttműködésre a nukleáris fegyverkészletek csökkentésében, illetve hogy katonái egymással vállvetve tevékenykednek a balkáni béke fenntartásán. Borisz Jelcin lemondása valójában palotaforradalom következménye volt, amelyet oligarchák és katonatisztek, valamint a titkosszolgálatok MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Koraesti jelentés szerint tegnap nyugodt légkörben, incidensek nélkül folytak a parlamenti választások Horvátországban. A központi választási bizottság szerint délig a szavazásra jogosultak mintegy negyede adta le voksát valamelyik pártra. A bizottsághoz eljuttatott panaszok között a „legjeembereinek egy kisebb csoportja hajtott végre - írta a Gazeta Wybor- cza című lengyel napilapban Zbigniew Brzezinski. Az amerikai politológus, Jimmy Carter egykori amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint avégett, hogy kihasználják Putyin jelenlegi népszerűségét, és elkerüljék a valóban demokratikus választásokat, ez a csoport felajánlotta a lemondás lehetőségét Jelcinnek. Cserébe büntetlenséget helyezett kilátásba a volt államfőnek az őt és környezetét érintő korrupciós és egyéb vádakkal szemben. „Vlagyimir Putyin és szövetségesei abban reménykednek, hogy ő lesz az új Augusto Pinochet, bár engem - úja Brzezinski - inkább Szlobodan Milosevicsre emlékeztet”. Mihaü Gorbacsov is azon a vélemélentősebb” az volt, hogy két egyenruhás rendőr betért melegedni egy szavazóhelyiségbe, ám felszólításra elhagyták a termet. A horvát tömegtájékoztatás szerint Bosznia-Hercegovina egyes városaiban sorok álltak a szavazóhelyiségek előtt, hogy a szavazásra jogosultak leadhassák voksaikat. Belg- rádban viszont vasárnap csak 160- an adták le szavazatukat a horvát nyen van, hogy Borisz Jelcin nem akart önként távozni a hatalomból, saját környezete kényszerítette őt erre. A La Stampa című olasz napilapban tegnap megjelent interjújában az egykori Szovjetunió utolsó vezetője azt mondta, egyáltalán nem lepte meg a moszkvai hatalom- váltás, hiszen szerinte számos előjelből lehetett már előre következtetni erre. Gorbacsov tudott arról, hogy a Kremlben heves utódlási harc zajlik, december 27-én már nagyon is konkrét hírek jutottak el hozzá ezzel kapcsolatban. Gorbacsov határozottan állítja: Jelcint a „nagy család” vette rá a leköszönésre, így elsősorban Borisz Berezov- szkij, felhasználva Jelcin lánya, Tatyjana támogatását. Ök hárman eszelték ki a „Putyin-akciót”. nagykövetségen, és tegnap is csak alig 200 választó gyűlt össze a diplomáciai képviseletnél. A horvátországi magyar kisebbségnek biztosított 1 mandátum megszerzéséért 4 jelölt szállt sorompóba. A kisebbségek tagjai vagy a kisebbségi jelöltek valamelyikére, vagy az országos pártlistákra szavazhatnak, a kettőre együtt nem lehet voksolni. MTI-HÍR Washington. Washingtonba érkezett tegnap Ehud Barak izraeli kormányfő és Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter, hogy a virginiai Shepherdstownban folytassák a decemberben megkezdett béketárgyalásokat. Barak és a kíséretében lévő Dávid Lévi külügyminiszter az Andrews légitámaszponton nem tett nyilatkozatot. As-Saraa egyik munkatársa viszont a kilátásokról azt mondta: „ha Barak ugyanolyan komolyságot tanúsít mint az első fordulóban, akkor lesz haladás”. MTI-HÍR Tripoli. Moamer el-Kadhafi líbiai vezető vasárnap este kijelentette, hogy „Izraelnek nincs jövője arab környezetben”, ezért a zsidók jobban tennék, ha az Egyesült Államokhoz tartozó .Alaszkában alapítanának államot”. „Palesztina a zsidók temetője lesz” - mondta Kadhafi. A líbiai vezető az izraelieket olyan néphez hasonlította, amely az arab népek viharos tengerén próbál vályogházat építeni. A közel-keleti békefolyamatot és Izrael muzulmán államok általi elismerését egyaránt ellenző Barak és as-Saraa várhatóan biztonsági kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról, a vízmegosztás kérdéseiről tárgyal majd egymással, valamint arról, hogy Izrael az általa megszállt Golán-fennsík mekkora részét adja vissza Szíriának. A hivatalos szíriai sajtó tegnap felszólította Izraelt: a tárgyalások sikere érdekében egyértelműen bizonyítsa a béke iránti elkötelezettségét, azaz vállalja, hogy teljes mértékben kivonul az 1967 óta megszállt Golán-fennsíkról, és adjon a Szíriáival egyenértékű biztonsági garanciákat. Kadhafi egy televíziós vitaműsorban fejtette ki véleményét. Az arab értelmiségiek részvételével készült műsort a líbiai és a dubaji televízió egyenes adásban közvetítette. „Ha az izraeliek nem akarnak beolvadni (a Közel-Keleten), akkor alakítsanak államot inkább Alaszkában, és én leszek az első, aki ellátogatok hozzájuk és támogatásomról biztosítom őket” - mondta. Kadhafi magyarázattal is szolgált, miszerint az „identitásuk megőrzésére törekvő zsidó nép számara Alaszka azért lenne előnyős, mert távol esik a vallási jellegű háborúk helyszíneitől”. A horvátországi magyaroknak járó egy parlamenti mandátumért négy jelölt indult Nyugodt légkörű választások Ismét folytatódnak az izraeli-szíriai tárgyalások Lehetséges a haladás Kadhafi: Izraelnek nincs jövője a Közel-Keleten Miért éppen Alaszka? Vádaskodás oda-vissza