Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-14 / 10. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 14. Energiaválság fenyegeti Románia lakosságát Árforradalom az európai energiatermelőknél - Négy meghatározó regionális energiacég uralja majd Európát Megszűnhet a távfűtés MTI-HlR Bukarest. A román fővárosban a hét végére, a többi nagyvárosban január végére megszűnhet a lakásokban a távfűtés, februártól pedig fennakadások várhatók az áramszolgáltatásban. Az energiaválság azért alakult ki, mert a Román Elektromos Műveknek és a távhőt szolgáltató vállalatoknak nincs pénzük pakura, illetve földgáz vásárlására, s az elkövetkező napokban kimerülnek raktárkészleteik. Az illetékes minisztériumoknak egyelőre nem sikerült megoldást találniuk arra, hogy a körtartozások nyomán kialakult pénzügyi blokádot feloldják. A téli hónapokban mintegy 300 millió dollárra lenne szükség ahhoz, hogy az elektromos művek termelését a megfelelő szinten tartsa. Apadó barna- és kőszénkészletek Csehországban Kell egy új atomerőmű? MTI-HÍR Prága. A cseh kormány nem zárja ki újabb atomerőmű építésének lehetőségét, a barna- és kőszénkészletek jövőbeni kimerülése miatt. Csehországban szénből nyerik az áram nagy részét. Az atomerőmű az egyik alternatíva - idézte Miroslav Grégr ipari és kereskedelmi minisztert az APA hírügynökség. A tárca tervezetét 12 miniszter támogatta, a környezetvédelmi tárca vezetője és a miniszterelnök-helyettes azonban ellene szavazott. A kormány energiakoncepciója abból indul ki, hogy a kőszénbányászat 2020-ig egyharmadára csökken, 2030-ra pedig elfogy a kitermelhető széntartalék. A barna- szénbányászat 2030-ig a felére csökkenhet, így az erőművek elveszítik hagyományos energiaforrásaikat. Következésképp 2015 után ismét szót kell ejteni egy új atomerőmű építéséről. gazdasági hírmorzsa Atomhulladék tárolása Bonn. A német szövetségi sugárzásvédelmi hivatalhoz az elmúlt hónapokban kilenc kérvény érkezett az atomerőművek kiégett fűtőelemeinek időleges tárolására. A hivatal külön csoportot bízott meg a kérelmek elbírálásával. Jelenleg ugyanakkor leálltak a német kormány és az atomerőműipar képviselői közti tárgyalások az atomerőművek fokozatos leállításáról. A hivatal bírálja a kormány jelenleg érvényes rendeletét az atomhulladék szállításának tiltásáról. (SITA) A villamos energia hazai kitermelésének alakulása (GW.ó) Szlovák Villamos Művek Egyebek Összesen 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 0 5 000 10000 15 000 20 000 25 000 30 000 Forrás: SE - éves jelentés A Greenpeace bírálja a gazdasági tárca vezetőjét Vita a kiégett nukleáris fűtőtestek elhelyezéséről Kiszorítósdi az árampiacon A piacnyitás egyértelműen a nagyfogyasztókat hozta előnyös helyzetbe, ők a legtöbb országban már most szabadon választhatják meg, hogy kitől és főként milyen áron vásárolnak áramot. A piacnyitásból a háztartások is profitálhatnak - kiadásaik szerényebb mértékben, 15-25 százalékkal csökkentek (Archívumi felvétel) Valóságos árforradalmat hozott az árampiac felszabadítása egyes uniós tagállamokban. A villamos energiával kereskedő cégek Németországban már a mobilszolgáltatókat megszégyenítő ajánlat- dömpinggel bombázzák a háztartásokat, önköltségi vagy még annál is alacsonyabb árakkal orozva el egymás elől a fogyasztókat. ÖSSZEFOGLALÓ Februárban lesz egy éve, hogy hivatalosan is eldördült a rajtpisztoly és megkezdődött az Európai Unió árampiacának liberalizációja. Az eddigi tapasztalatok szerint a piacnyitás egyértelműen a nagyfogyasztókat hozta előnyös helyzetbe, ők a legtöbb országban már most szabadon választhatják meg, hogy kitőj^s főként milyen áron vásárolnak áraEurópában jelenleg mintegy 40 ezer megawattnyi a fölös kapacitás. mot. Az alkupozíció 10-40 százalékos árkedvezmény nyújtására serkentette a szolgáltatókat, csakhogy magukhoz láncolhassák a jól fizető nagyvállalatokat. Utóbbiak éltek helyzeti előnyükkel. Példa erre az osztrák Prinzhom-csoport, amelyet ezentúl az EVN és a Wienstrom közös leányvállalata lát el árammal. A Prinzhom művek villanyszámlája a váltással egy év alatt felére (!) csökken majd. Sok helyütt a szolgáltatók a kisfogyasztókra is kiemelt figyelmet szentelnek. A versenyhelyzetből így a háztartások is profitálhatnak, igaz, a nagy felhasználókénál szerényebb mértékben, 15-25 százalékkal csökkenthetik kiadásaikat. Németországban például a „sűrű pfennigjobb, mint a ritka márka” igazságát felismerő energiacégek hihetetlen ajánlatdömpinggel próbálják elorozni egymás elől a kuncsaftokat. Ez érthető is, tekintve az óriási túlkínálatra: Európában jelenleg mintegy 40 ezer megawattnyi a fölös kapacitás. Jóllehet az EU a fokozatos nyitást írta elő tagállamai számára, a kép meglehetősen vegyes. A teljes nyitást választotta Németország, Finnország, Svédország és Nagy-Britan- nia. A liberalizáció alól egy-, illetve kétéves haladékot kapott Görögország és Írország. Az EU- tagállamokban az előírt 26 százalékos piacnyitás helyett már most 62-63 százalékban szabad a verseny. Franciaországban, bár nem kértek türelmi időt, mégis késik az árampiac megnyitása. Megfigyelők szerint a háttérben az áll, hogy az erős nemzeti energiatársaság, az Electricité de France (EdF) feldarabolásához egyeden politikai tényezőnek sem fűződik igazán érdeke. Párizsnak mindazonáltal még az idén meg kell alkotnia a törvényt, fel kell számolnia a „Maginot- vonalat”, ha nem akarja kivívni Brüsszel rosszallását. A franciáktól vásárló szomszédos államok már tavaly kilátásba helyezték: ha nem változik a helyzet, felfüggesztik áramimportjukat. A franciák halogatása nehezen védhető, főként annak tükrében, hogy a belső piacát foggal-körömmel védő EdF külföldön vállalatvásárlásokkal erősíti pozícióit. Az EdF egyébiránt Európa legnagyobb villamosenergia társasága, termelése közel duplája az őt követő olasz ENEL-ének. A piacnyitás törvényi szabályozásával Luxemburg is késésben van. Az egyesülő villamos energia piacon megafúziókkal és radikális költség- csökkentéssel lehet talpon maradni - vélik a téma szakértői. Úgy vélik, stratégiai szövetségek kialakulásával vállalat-összeolvadásokkal négy meghatározó regionális energiacég uralja majd Európát. A britek hagyományos „elszigeteltsége” e téren is megmarad, csakúgy, mint a British Power-British Energy-Power- gen trió vezető szerepe. A mediterrán térséget az EdF uralja majd, a német régióban a Viag-Veba fúzióval a Preussen Elektra-Bayemwerk kettősnek áll most a zászló. A negyedik monstrum a legnagyobb skandináv szolgáltató, a Vattenfall lehet. Az integrált, multifunkcionális szolgáltatóké a jövő, e cégek a víz-, gáz-, csatornaszolgáltatásban egyaránt részt vesznek, és olyan jól jövedelmező tevékenységekbe is belevágnak, mint a telekommunikáció. (A Magyar Hírlap alapján) Nálunk egyelőre nem fenyeget a piacnyitás A Szlovák Villamos Művek Rt. (SE) jelenleg monopolhelyzetben van. A Szlovákiában termelt villamos energia 90%-kát e vállalat állítja elő. Bár hazai árampiac liberalizálása még nem fenyegeti a céget, egy, a nyugat-európai árcsökkenésekre utaló újságírói kérdésre válaszolva az rt. jelenlegi vezetése azt válaszolta, ez nálunk azért nem lehetséges, mert mi még nem értük el a nyugat-európai árszintet. „Más lenne a helyzet - állította Stefan Kosovan, a vállalat vezérigazgatója -, ha a szlovákiai energiaárak már a környező országok árszinijén lennének.” A kisfogyasztók árait - szavai szerint - azért sem lehet csökkenteni, mert az árak a költségek 70%-kát fedezik. Az árampiac liberalizálásán csak az ipar, azaz a nagyfogyasztók nyernének, a kisfogyasztó ezt aligha érezné meg - állítják Pozsonyban.. Hozzátéve, a villamos energia előállítási és szállítási költségeit csökkenteni lehet, nem úgy az áram transzformálásának költségeit. Ezt a műveletet végző cégek nyugaton is állami kézben vannak - hangoztatják a szlovák villamosságiak, (ga) A Dzurinda-kormány csak a jövő héten dönt a villamos energia árának februárban esedékes emeléséről Mohiról majd márciusban döntenek A villamos energia kitermelésének költségei néhány kiválasztott országban Ország Költség (US cent/kWó) Németország 2,0 Ausztria 2,3 Csehország 2,4 Lengyelország 2,7 Magyarország 2,8 Szlovákia 2,8 ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Lubomír Harach gazdasági miniszter szemmel láthatóan alulmaradt a Szlovák Vülamos Művek (SE) által az elmúlt hónapokban kifejtett kampányban - nyilatkozta Lubica Trubíniová. A Greenpeace szlovákiai képviseletének vezetője ezzel Harach szerdai nyilatkozatára reagált, melyben a miniszter fölöslegesnek nevezte az atomerőművek kiégett fűtőelemeinek hosszútávú elhelyezésére szolgáló tároló építését Szlovákiában. Az SE vezetése a kiégett fűtőelemek Oroszországba szállítását helyezi előnybe, a tároló megépítése helyett, mondván ez a legolcsóbb megoldás. Más számok szerepelnek a kormány gazdaságpolitikai koncepciójában. A dokumentum szerint a föld alatti tároló 68 milliárd koronába kerülne, ellenben az elhasznált nukleáris fűtőanyag külföldre szállítása és újrafeldolgozása, majd visszaszállítása 240 milliárd koronába kerülne. A költségeket csökkenthetné, ha a hasadóanyag átdolgozására az orosz adósság deblokációja keretében kerülne sor. A közelmúltban kitudódott, hogy a villamosművek vezetése annak a lehetőségét is fontolgatta, hogy fűtőelemeket esetleg az orosz adósságtérítés keretén kívül Oroszországba szállítanák, azaz ezért a szolgáltatásért fizetnének. Az SE vezetése ezeket a vádakat cáfolja és azt hangoztatja: a fűtőtestek feldolgozását csak a deblokáció keretén belül fanja elfogadhatónak. Az igazgatótanács ennek ellenkezőjét bizonyító dokumentumainak megszellőztetéséért - államtitkokra hivatkozva - büntető feljelentést kívánnak tenni. (SITA, ú) GÁGYOR ALlZ Pozsony. A Dzurinda-kormány e hónap végéig mindenképpen tárgyal a villamos energia árának februárban esedékes emeléséről. E heti ülésén viszont elfogadta az ország energiapolitikai koncepciójának régen várt tervezetét. Mint arról már többször is beszámoltunk, a kabinet tagjai eltérően vélekednek az áremelés mértékéről. A Szlovák Villamos Művek Rt. (SE) - a kisfogyasztók esetében - 30,40, ületve 50%-os emelésre tett javaslatot. A gazdasági tárca a 40%-os jaMohi befejezése és üzembe helyezése a legdrágább változat. vaslat mellett tette le voksát, ugyanakkor - a kabinetből kiszivárgott információk szerint - nem indokolta meg meggyőzően az ilyen mértékű áremelés indokoltságát. A pénzügyi tárca lényegesen szerényebb, mindössze 14%-os mértéket tart szükségesnek, a gazdasági miniszterek tanácsa pedig legfeljebb 20%-os áremelésbe hajlandó belemenni. A nagyfogyasztók esetében a villamos energia 5%-kal drágulna. Az energiapolitikai koncepció tervezetével kapcsolatban a miniszterelnök egyebek között leszögezte, hogy az minőségi változást jelent - Szlovákia ezentúl hatékony, modem, liberális és környezetvédelmi kívánalmaknak is megfelelő energiagazdálkodást kíván folytami. A szerdán elfogadott koncepció tervezete mindössze egy jelentős kérdésre nem ad végleges választ, éspedig arra, hogy befejezi-e Szlovákia a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának építését, vagy sem. Az eddigi elemzések azt mutatják, hogy a befejezés és üzembe helyezés változata a legkevésbé elfogadható - anyagi szempontból nézve - meghaladja az ország jelenlegi és későbbi lehetőségeit. Azaz még mindig olcsóbb, ha végleg lemondunk a félig megépült 3. és a 4. blokk befejezéséről. Arról nem is beszélve, hogy az EU- ban - főleg, ám nem kizárólag osztrák részről - kemény atomerőműellenes hangulat uralkodik. Mohi befejezése ellen szól az a nem elhanyagolható körülmény is, hogy Európában villamosenergia-felesleg van, s a gyártók - fogyasztók szerzése érdekében - egymást túllicitálva viszik le a villamos energia árát (lásd fenti írásunkat). A kormány márciusra halasztotta a döntést a mohi atomerőműről és feladatul adta a gazdasági tárcának, addig gyűjtse össze a döntéshez szükséges érveket és ellenérveket. Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes szerint már ma biztosra vehető, hogy a kormány a leállítás mellett dönt. „Szlovákia számára nemigen vehető fontolóra a 3. és 4. reaktorblokk megépítése” - idézték a hír- ügynökségek Lubomír Harach gazdasági minisztert. Ugyanakkor a villamossági művek korábbi és jelenlegi vezetése egyaránt erőteljesen erőműpárti - kitartóan a mű befejezése mellett érvel és lobbizik. Szlovákia jövőbeni érdekeire” hivatkozva ezt tartják a jó döntésnek. Számítások szerint a mohi atomerőmű első két - már energiát termelő - blokkjára Szlovákia eddig 34,25 müliárd koronát költött, a harmadik és a negyedik blokk befejezése 51 milliárd koronába kerülne, a megtérülés 17 év. A mű befejezése - a SE anyagi helyzete miatt - csak akkor jöhetne számításba, ha azt eladnák külföldi vásárlónak. Az építkezés halasztásának költsége évi 100 millió korona és a befejezésre fölvett kölcsönök kamatának teljes összege több mint 7 milliárd korona. A kormánynak nagyon gyorsan ki kell mondania a végső szót, mivel a kölcsönökkel terhelt építkezés rontja a villamosságiak gazdasági helyzetét. A miniszterelnök szerdai nyilatkozatában rámutatott arra is, hogy Szlovákia a környező országokhoz viszonyítva - költségösszehasonlítási alapon - nagyon drágán állítja elő a villamos energiát (lásd táblázatunkat). A kormány ezen is változtatni kíván. Megnyugtató hír ugyanakkor, hogy évről évre hatékonyabb az energiafelhasználás. Amíg 1993-ban egymilliárd dollárnyi érték megteremtésére még 2,0 TWó energia kellett, 1995-ben már csak 1,5 TWó, illetve 1998-ban 1,3 TWó. Az új energiapolitikai koncepció tervezete is ezt az irányzatot támogatja - ígéri a miniszterelnök. Az energiaárak javasolt emelése 2000. 2001 jan.1. 2002. jan.1. villamos energia kisfogy. +40% +20% +10% nagyfogy. +10% +10% +10% földgáz kisfogy. +30% +15% +9% nagyfogy. +10% +10% +6% távfűtés kisfogy. +25% Forrás: SME
