Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-13 / 9. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 13. A majdani érvényesülési nehézségektől való félelem játszik szerepet a döntésnél, pedig olyan kis nép gyerekeit neveljük, amely tizenegy Nóbel-díjas tudóst adott a világnak Kassai őrjárat - ma tér, sőt balkon ad otthont amatőr próbálkozásoknak és profi megnyilvánulásoknak egyaránt. Ebédlő jó ideig nem volt, mos már van az is, és még sok egyéb természetesnek ható, ám nehezen kiharcolt dolog: falak mozdultak meg és kerültek át balról jobbra, tantermek .jöttek létre” a semmiből, területek kerültek jobb kihasználásra, A gimnázium végzőseinek 80-90 százaléka nyer felvételt az egyetemekre. mindez az igazgató úr irányítása alatt, aki elmondása szerint mára már az építőipart is alaposan kitanulta. A kilenc évvel ezelőtti alapiskolai képzésre való átállás csökkentette a gimnáziumi osztályok számát, csak egy osztály nyitását engedélyezték számukra, először harminc, utána húsz, majd pedig újabb húsz diákkal. Jelenleg az érdeklődés óriási, mintegy ötvenen jelentkeztek, így remélhetőleg jövőre két osztály nyílik. A jelentkezők hetven százaléka felvételi nélkül kerülhet a gimnáziumba, a többieknek felvételizniük kell. Az egész kelet-szlovákiai régióból tanulnak itt diákok, sőt a múltban, és a jelenben Magyarországról is. Mivel egyes magyarországi települések közelebb vannak Kassához, mint Miskolchoz, pillanatnyilag is akad külföldi a gimnáziumban, sőt a közelmúltban egy miskolci diák úgy megtanult szlovákul, hogy Prágában jelentkezett egyetemre. A kassai gimnázium végzőseinek nyolcvan-kilencven százaléka nyer felvételt az egyetemekre, ez nagyon jó arány, mind a humán, mind pedig a reál tantárgyak oktatása magas színvonalon folyik, különös gondot fordítanak a szlovák szakkifejezések oktatására, mivel tudvalévő, hogy ezek hiányos ismerete nem egy esetben okozott már gondot a felvételiken. A tanulók a létező összes tanulmányi versenyen indulnak, tételes felsorolás tehát szükségtelen, az eredmény viszont abban mutatkozik meg, hogy a felvételi vizsgán kisebb az izgalom és a vizsgadrukk. A tanárok felvételénél két szempontot játszik főszerepet: a szak- képesítés és az életkor. A gimnáziumban kilencvenhét, az alapiskolában pedig száz százalékos, a fiatalítás, jelenleg a tanárok átlag- életkora 35 év. Említést érdemel az a tény is, hogy az itt tanítók zöme korábban ugyanitt koptatta a padokat. „A hangulat családias, a tantestület tagjai baráti kapcsolatban vannak egymással. Mindenki tudatában van annak, hogy egy olyan kis nép gyerekeit neveljük, amely tizenegy Nóbel-díjas tudóst adott a világnak. A jó eredmény érdekében nem elég a tanítási órán foglalkozni a diákkal, délutánonként is ajánlatos, ilyenkor több idő jut a nevelésre, arra, hogy elmondjuk nekik, honnan jöttek és merre tartanak” - mondja az igazgató úr, aki szerint szabadon nevelni csak tíz éve lehet, és a vérbeli tanár küldetésnek érzi munkáját. Öt fiatal tanár jelenleg doktori disszertációján dolgozik, hogy eleget tudjanak tenni a fokozott igényeknek, sőt író és képzőművész is akad köztük. A korral való 60 magyar elsősből csak tizenötöt írattak nemzetiségi iskolába. lépéstartást pedig mi sem példázhatná jobban, mint az a tény, hogy már az alapiskola elsősei megismerkednek a számítógéppel. És most jöjjön néhány szó a jövőről. „Az iskola struktúráján nem akarunk változtatni, marad az általános típusú gimnázium, emellett azonban szeretnénk létesíteni egy kétéves felépítményi iskolát, méghozzá idegenforgalmi spe- cializációval. Svájc attól gazdag, hogy fejlett a vidéki turizmusa, és ha arra gondolunk, hogy a magyarlakta területek munkanélküliségi aránya mekkora, van mit tenni e téren. Egy idegenforgalmi szakember szerintünk el tud helyezkedni itt a nagyvárosban és vidéken egyaránt.” Ha a fentiek alapján úgy tűnik, a kassai intézményben minden egyszerű és nagyszerű, Önök tévednek. Riogatásként álljon itt egy adat: az alapiskola első osztályába idén eddig csupán tizenöt gyermeket írattak be szüleik, mivel a városban körülbelül hatvan magyar nemzetiségű leendő elsős van, kérdéses, hová kerülnek a többiek. A válasz sajnos sejthető, ismét a kényelmi szempontok illetve a majdani érvényesülési nehézségektől való félelem játszik szerepet a döntésnél, főleg lakótelepi szülők íratják a nebulót a „szemközti” szlovák iskolába, ahol valószínűleg nemcsak az osztálytársak pisz- kálásai miatt lesznek nehézségei. Kassán, ebben az egykori magyar polgári városban jelenleg tízezer magyar él. Márai Sándornak valószínűleg szótárra lenne szüksége, ha venni szeretne valamit a boltban. Sokatmondó szám ez, ízlelgessék Önök is: 10 000. JUHÁSZ KATALIN város központjában, a kerületi rendőrkapitányság tőszomszédságában, azaz a lehető legbiztonságosabb helyen található kassai magyar tannyelvű gimnázium és alapiskola, amelyet jelenleg 256 kis- és 104 nagydiák látogat. A tanárok száma harminc- nyolc, Reiter Géza igazgató helyeslőén bólint azon feltevésünkre, mely szerint a múltban mindhárom szám jóval nagyobb volt. A gyors látogatás benyomásai egyértelműen pozitívak. Tágas, jól felszerelt tantermek, gyakorlótermek, barátságos szertárak, biztonságos, zárható öltözők, tizenegy- ezer kötetes könyvtár, melyben láthatóan otthon érzik magukat a diákok. A tornaterem nyugodtan nevezhető színházteremnek is, mivelhogy valódi színpad, nézőAz újonnan alakult polgári társulás a vidék hazai magyar pártjainak és szervezeteinek munkáját szeretné összehangolni, segítséget nyújtani a közös gondok megoldásában Isten áldjon meg mindenkit, aki részt vesz a kastély megmentésében! FARKAS OTTÓ osonc történetében a klubok, asztaltársaságok és polgári társulások „virágkora” az előző századfordulóra tehető. Ezekből az esztendőkből származtatható egyebek között a „Losonczi Polgári Kör” is, amely 1901-ben alakult és mintegy fél évszázadig működött. A szervezet saját épülettel rendelkezett, amely egyik találkozóhelye lett a losonciaknak és helyet adott a kulturális rendezvényeknek is. Losoncon idestova egy évtizede kezdődött meg különböző területeken a régi hagyományok felújítása. Hasonló megfontolásból alakult újjá március elején a Polgári Kör is, amelynek elnöke Fábián László, az alakulás előzményeiről a következőképpen számolt be lapunknak. „1998 őszén kezdtünk azon gondolkodni, hogy alakítani kellene egy polgári társulást, amely összefoglalná a szervezeteket, mert mindegyik egyedül dolgozik, nincs összehangolva a munkájuk. Ma a Losonc és környékének életét befolyásolni képes magyar nemzetiségű polgárok különböző pártok és szervezetek tagjai és nincs meg a kellő kapocs, amelynek segítségével lehetőség lenne a közös gondok megbeszélésére, oldására. Ebből a célból élesztettük újra a szervezetet.” Fábián elmondta, hogy a “Losonczi Polgári Kör” bejegyeztetése nem ment simán, a kérvényüket többször visszaküldték. Végül 1999. március 3-án a tervezett Losonci A szervezet, amely egyik találkozóhelye lett a losonciaknak, helyt adott a kulturális rendezvényeknek is. Polgári Kör helyett („csak”) Polgári Körként jegyezték be a belügy- misztériumban. Az alakulás után a szervezet tagjai a lehetőségeken kezdtek gondolkodni. Azt nyilvánvalónak tartották, hogy az elképzeléseiket helység nélkül nem tudják megvalósítani. A célok elérésének legfontosabb feltétele egy olyan hely, ahol a közös problémák megbeszélésére a polgári elvek alapján és vallási, politikai hovatartozástól függetlenül találkozhatnak a losonci, illetve a város vonzáskörzetében élő magyarok. És ahol lehetőség nyílik a szórakozásra is. Számba vették szinte az összes lehetőséget. „Kiderült, hogy a Szilassy kastély olyan cég tulajdonában van, amely éppen felszámolás alatt áll.” - tájékoztatott a Polgári Kör elnöke. - „Az illetékesekkel azonnal megkezdtük a tárgyalásokat és viszonylag elfogadható áron sikerült megegyeznünk. Az Illyés Közalapítvány a segítségünkre sietett, jelentős anyagi támogatást kaptunk tőlük az épület megvásárlására. A Szilassy család 1477-ben Mátyás királytól nyerte adományként birtokul Losoncz-Tugárt. A Szilassyak a XVIII. század végétől folyamatosan szerepet játszottak nemcsak Losonc, hanem egész Nógrád, sőt az ország politikai és egyházi életében, valamint az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében. Az említett kastély a 19. század elején épült, utolsó tulajdonosa ifj. Dr. Szüassy Aladár és testvére Dr. Szüassy Béla volt. Az utóbbi a magyar kisebbség szószólója, az Egyesült Magyar Párt szenátora, az úgynevezett Felvidéki Minisztérium államtitkára volt, Szilassy Aladár orvos pedig egyike volt a magyar cserkészmozgaíom megteremtőinek. A család 1944 őszéig élt Losoncon, elmenekülésük után a kastélyt államosították. Böszörményi István tanár felkutatta a tulajdonosok ma is élő leszármazottait. Levelet írt, amelyben közölte velük, hogy az ősi kastély Magyar Ház lesz, és mivel a Polgári Kör szeretné az eredeti állapotába visszaállítani az épületet szükség lenne néhány régi fényképre. Nemrég érkezett meg Franciaországból a válasz, a levélben a kastélyt ábrázoló fényképekkel és egy jókívánsággal: “Isten áldjon meg mindenkit, aki részt vesz a kastély megmentésében.” Fábián László szerint most legfőbb céljuk az épület tatarozása, amit a korábbi tulajdonosa elkezdett, de a felújítási munkálatok 7 éve szünetelnek. Fábián szerint a helyi vállalkozók részéről vannak ígéretek, hogy anyagilag támogatni fogják a kastélyban folyó munkálatokat, de a lakosság segítségére is számít az elnök. Mint megjegyezte, nemcsak adományokat várnak, a polgárok kezük munkájával is sokat segíthetnek. “Kérek mindenkit, hogy munkájával vagy anyagilag a lehetőségekhez mérten támogassa a kastély helyreállítását. Amennyiben terveinket sikerül megvalósítani, 2001-ben már az új központunkban ünnepelhetünk.”- mondta Fábián László. A Polgári Kör számlát nyitott, ezen helyezhetik el pénzadományaikat mindazok, akik szeretnék segíteni a kastély helyreállítását, az úgynevezett Magyar Ház létrehozását. A szervezet a következő bankszámlára várja az adományokat: 2663170018/1100. ] l HC /) Ó1 BJ K A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310 Fábián László, a losonci Polgári Kör elnöke A szerző felvétele Somogyi Tibor illusztrációs felvételei
