Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-11 / 7. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 11. KOMMENTÁR így cincog a krajcár PÁKOZDI GERTRÚD Az év első hetében közzétett gazdasági gyorsmérlegek közül nem volt különösebb visszhangja annak a pénzügyminisztériumi jelentésnek, melynek értelmében a múlt évi állami költségvetési hiány nem haladta meg a tervezett 15 milliárd koronát. Ez - különösen az ellenzék esetében - érthető, hiszen a 40 müliárdos hiányt jósoló tamáskodók- nak és ellendrukkereknek nem érdeke az előrejelzési melléfogás beismerése, a közvéleményt meg jobban érdekli a kormánytagoknak kiosztott év végi jutalom összege. Hogy ez utóbbi kérdés megítélésében ki milyen álláspontra helyezkedik, az elsősorban azon múlik, miképpen éli meg a gazdasági megszorításokat. Egy sikeres vállalat menedzsere esedeg mosolyogva legyint, egy munkanélküli, vagy a 13. fizetésének elmaradásáról értesülő pedagógus azonban már aligha fogadja mosolyogva a miniszterek premizálásáról szóló hírt, hiszen, az ő esetében még tízezer korona pluszjövedelemnek is ezer helye lenne... Az első hímek azonban a második mellett azért megvan a maga jelentősége. Főleg azért érdekes a múlt évi költségvetés kedvező alakulása, mert arról is szól, a kormánygamitúra miként gazdálkodik az adófizetők pénzével. A jelentés szerint a kormánynak nincsenek kifizetetlen számlái, szemben az előző kormány által hátrahagyott 1997-es évi terven felüli adósságokkal, és az is jó hír, hogy a 15 milliárdos hiányjóval alacsonyabb a korábbi években felhalmozott közel 20, illetve 40 milliárd koronás költségvetési hiánynál. A költekezés tervezett keretek között tartása nagyon hasznosnak bizonyult. A gazdasági megszorítások mintegy 10 milliárdot hoztak az állami költségvetés számára; akarva-akaradanul így a lakosság is hozzájárult az eredményes költségvetési gazdálkodáshoz. Arról nem is szólva, hogy a közfinanszírozás sokszor kifürkészheteden útjainak igénybe vételével is javítható az államháztartási mérleg egyensúlya. A pénzügyminiszter nem utolsósorban ezért szorgalmazza a különböző állami alapok számának csökkentését, illetve leépítését. Nem véleden, hogy az erről szóló hír felröppentése hallatán az állami alapok vezetői szinte kivétel nélkül azonnal bizonygatni kezdték intézményük nélkülözhetetlensé- gét. A pénzügyminiszter viszont érvekkel bizonyítja, hogy egyik-másik alap működése miért nem felel meg a piacgazdaság követelményeinek, és miért kell helyettük más finanszírozási mechanizmust érvényesíteni például a lakásfejlesztésben, a kultúra támogatásában stb. Az üyen hírek hallatán kezd bizakodni az egyszerű adófizető, hogy egyszer talán a közfinanszírozás is megszabadul az állami hivatalokban szinte mindenütt jelen levő megalapozadan bőkezűségtől, és a közpénzek oda kerülnek, ahol valóban szükség van rájuk. VENDÉGKOMMENTÁR Dzurindavesztés JÁN FÜLE Néhány hónapja a Szlovák Demokratikus Koalíció anyapártjainak politikusai azt a látszatot keltik, hogy fontos kérdést igyekeznek megoldani, de hogy mit, azt gondosan titkolják. Mikulás Dzurinda kormányfő belefáradt a vitás kérdések megoldásába. A Demokrata Párt akadályozza az SDK arculatának átalakítására vonatkozó mindennemű igyekezetét. A DÚ vezetőségének egyeden valamelyest lojális tagja van, Lubomír Harach, aki kompromisszumos megoldásokat javasol. Az SDSS szívesebben paktál az SOP-vel, ezért távlatilag jelentéktelen az SDK-nak. Az SDK identitásáért folytatott harcban az anyapártok elveszítik arculatukat. Legrosszabb helyzetben a KDH van, amelyet volt tagjai bomlasztanak belülről. Ján Camogursky érzi a veszélyt, és rövidesen elérkezik a pillanat, amikor elkezdi rábeszélni képviselőit, lépjenek ki az SDK-ból. Bár a választásokig még van elég idő, az már most világos, hogy a jelöldistát a választási preferenciák alapján állítják össze. Ha az SDK nem tér vissza az ötpárti koalíciós modellhez, az anyapártoknak kevesebb lesz a preferenciájuk, mint a pártnak, amelyet alapítottak. Ilyen választási matematika alapján a DÚ, a DS és a KDH jelöltjei olyan helyre kerülnének a listán, hogy nem lehetne őket megválasztani, és nem veszélyeztetnék Mikulás Dzurindát. A miniszterelnök összeállítaná a jelöltlistát, a politikai ellenfelek mellékvágányra kerülnének. Ezért is megfelel a kormányfőnek az időhúzás. Az új kereszténydemokratákkal való kezdeményezés nem más, mint erőfelmérés. Ami az SDK anyapártjaiban folyik, csak egy a sok kísérlet közül Camogursky megfélemlítésére. Nehéz, de megoldható helyzetben van mind a KDH, mind az SDK. Támogatniuk kell Dzurinda kormányát, egyúttal igyekezniük kell megőrizni pártjuk identitását. Mi lesz a vége? Dzurindának saját pártja lesz. Valószínűleg SDK-nak hívják majd. Egykori koalíciós partnerei rossz néven veszik tőle, de fellélegeznek. És hálából a választásokig támogatni fogják Dzurinda minden népszerűden lépését. Ez a leghatásosabb módszer arra, hogy választási esélyeit a minimálisra csökkentsék. A szerző az IntemetovéN munkatársa <s> Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Hona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Három plusz egy keserű pirula - nincs holtidény az év eleji álmos időszak ellenére sem A lemondások évadja A közvélemény nyomására is szükség lesz ahhoz, hogy idén a kormány kihasználja az áremelésekkel nyert időt. TUBA LAJOS Nincs holtidény az év eleji álmos időszak ellenére sem, már január első napjaiban többen is - nagyon helyesen - gondoskodtak arról, hogy időben napirendre kerüljenek az idei válságév legfontosabb gazdaságpolitikai témái. Legfrappánsabbra Ján Langos belépője sikerült a három plusz egy keserű pirulával. Szerinte a baloldal idén kénytelen lesz megemészteni a csődtörvényt, a monopolhelyzetű vállalatok privatizációját és az államigazgatási reformot, a kormánykoalíció egésze pedig a korrupcióellenes jogszabályok bevezetését. A csődtörvény módosítását Brigita Schmögnerová pénzügyminiszternek kellene beterjesztenie, de ő egyáltalán nem viselkedik úgy, mintha már küszöbön lenne ez a rendkívül fontos változás. Tehát vagy tragikusan elhanyagolja a Több érv szerint, a cégek nek nemzetközi cégek kezébe kell kerülniük. nyilvánosság felkészítését a viszonyok megváltozására, vagy a pénzügyminisztériumnak még valóban hónapokra lesz szüksége, amíg képes lesz közreadni valamilyen vitaalapul szolgáló anyagot. Mivel azonban a csődtörvényre is érvényes, hogy politikailag nem túl szerencsés a választásokhoz közeledve alapvető változásokat foganatosítani (például a mindenki számára káros beteg cégek csődhullámát előidézni), akkor bizony tavasszal túl kellene esnünk az ügyön. A második pirula a nagyvállalatok és a bankok privatizációja. Igazuk van azoknak, akik szerint az értékét tekintve ez a „hullám” meghalad minden eddig tapasztaltat. Több érv is szól amellett, hogy ezek a cégek a legnagyobb ilyen profilú nemzetközi cégek kezébe kerüljenek. Egyrészt hiába nagyvállalatok, szinte mindegyikük tőkehiányos, működőképességüket egy ma már legfeljebb csak Kínában használatos gazdasági rendszerből tovább élő központi árszabályozásnak köszönhetik. Szlovákia azonban már eddig is túlságosan hosszú ideig játszotta, hogy rá nem vonatkoznak az általános gazdasági törvényszerűségek. Régen érvényes összefüggés, hogy minél hamarabb fogadjuk el ezeket, annál kisebb a megrázkódtatás (elég csak a szomszédainkat figyelni, és elgondolkodhatunk, eddig hol, mennyi időt vesztegettünk el). Nem mondhatjuk, hogy ezen a téren nem történik semmi, hiszen Lubomír Harach gazdasági miniszter épp az elmúlt napokban erősítette meg, hogy idén még a Szlovák Gázművek 34 százalékát is privatizálják. Az állami vállalat rossz vállalat szlogen ezekben a napokban is újra megerősödött. A Demokratikus Baloldal Pártja tavaly nyári több hónapos küzdelmének következtében továbbra is állami monopóliumként maradó Szlovák Villamos Műveknél tavaly az adófizetők pénzéből több milliárd koronát kellett a vállalat tartozásainak törlesztésére fordítani. Arra is emlékszünk még, hogy a lakosság számára komoly terhet jelentő áremelésekkel tornázták fel néhány százmillió koronával az éves bevételüket. A vállalat vezetőit azonban láthatólag mindez nem zavarta abban, hogy az atomhulladékkal kapcsolatban több milliárd koronás kétségeket ébresztő terveket szövögessenek. Egyébként is, mint kiderült, az atomerőmű kiégett fűtőelemei elhelyezésének költségeit 68 és 240 milliárd korona közötti összegre becsülik. Ezeket hallva elég nagy cinizmusnak tűnik a villamos mű vezetőinek legújabb kampánya az újabb atomerőmű Szlovákia a közéleti visz- szaélések terén a világ sötét felén helyezkedik el. építésére. Az már pedig politikai probléma, hogy egy, az európai értékeket valló hazai polgárok szavazataira számító kormánykoalíciónak akkor is legyen ereje elmozdítani kétes ügyletekbe keveredett vezetőket, ha történetesen az ország legjobban működő politikaigazdasági lobbija áll mögöttük. A közvélemény a politikusokra a legnagyobb nyomást mégis a Langos-féle negyedik keserű pirulával, a korrupcióellenes intézkedések kapcsán fejthetné ki. Bár a kezdeti kellemetlen tapasztalatok után az illetékesek gondosan kisakkozták a Transparency International hazai aktivistáit az állami pénzek elosztásának megfigyeléséből, a szervezet közzétette a korrupció hazai helyzetének elemzését. Ez érvekkel támasztja alá a közvélemény-kutatások eredményét, amely szerint Szlovákia a közéleti visszaélések terén a világ sötét felén helyezkedik el. Ez any- nyira súlyos probléma, hogy minden tájainkra vetődő politikust érdemes lenne elszámoltatni, hogy ő vajon mit tett a letöréséért. OLVASÓI LEVÉL Önzetlenség az ezredfordulón Gyermekkoromban gyakran foglalkoztatott, megérem-e az ezredfordulót. E kiváltság ugyanis a föld történelmében az emberek csekély hányadának jut csak osztályrészül. A huszadik században élők sok tudományos és technikai vívmány élvezői. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy mint másodikos, még petróleumlámpánál írtam házi feladataimat, hogy édesanyánk szombatonként mosóteknőben fürdetett bennünket. Vagy az, hogy szerettem a kályhából kivilágító lángok rajzait figyelni a téli sötét szoba falán. Ha nehezen is, de igyekeztem lépést tartani a technika vívmányaival. Voltak motorkerékpárjaim, autóim, van tévékészülékem, rádióm, magnetofonom, képmagnóm, mobiltelefonom, mikrohullámú sütőm és más, a korszerű élethez szükséges készülék. Hogy mindezt magaménak mondhatom, még nem tesz boldogabbá, mint szüleim vagy nagyszüleiül voltak. Talán kényelmesebben élek. A tévé jóvoltából több információhoz jutok. Percek alatt értesülök a vüágon történt eseményekről, a földrengésekről, árvizekről, hurrikánokról, betegségekről. De mire jó ez? Segíteni a szerencséüeneken vajmi keveset tudok. Akármennyire akarnék is. S így nem marad számomra más a sajnálkozáson kívül. Nagyapám nem rendelkezett ezekkel a technikai vívmányokkal. De ha tudomást szerzett arról, hogy valamelyik szomszédjának megbetegedett a háziállata, vagy beázott fölötte a háztető jó tanáccsal és önzetlenül segítette. Régebben közelebb álltak egymáshoz az emberek, és jobban egymásra voltak utalva. A mai lakástömbökben élőkből ez hiányzik. Még a legközelebbi szomszédainkat sem ismerjük. így hát hogy is TALLÓZÓ PRÁCA A lap egyik írása a több mint félmillió munkanélküli lehetőségeit és esélyeit elemzi. A munkahivatalok arra számítanak, hogy új munkahelyeket létesítenek majd, melyeket az állástalanok tölthetnek be. Csakhogy új munkahelyek nem létesülnek. A munkáltatókat ugyanis nem lehet erre kényszeríteni, ha a kormány részéről nincs akarat a szerkezetváltás támogatására. így a munkaadók arra sem kötelezhető- ek, hogy a fiatal munkanélkülieket alkalmazzák. Mivel a kormány ez évi prioritásai között nem kap rendkívüli hangsúlyt a gazdaság fellendítése, a szakszervezetek törekvéseit kell támogatni. Az érdekképviseleteknek a béremelésre tett igyekezetei hozzásegítenek ugyan a munkavállalók kiadásainak kompenzálásához, másrészt viszont gyorsítják a munkaadók anyagi összeomlását. A kormány örült a tervezettnél kisebb költségvetési hiánynak. Ezt azonban csak a lakosság életszínvonalának további csökkentésével volt képes elérni. SME A Vatikánnal kötendő szerződés által kiváltott vita valószínűleg tovább folytatódik. Az állam és az egyház kapcsolatának kérdésén kívül felvetődik az egyház és a vallási közösségek állami költségvetésből való finanszírozásának kérdése is. Alojz Tkác, a Szlovák Püspöki Konferencia alelnöke szerint az egyház és az állam egy kompatibilis egységet alkot. Az egyháznak nincsenek eszközei arra, hogy egyes programjait képes legyen önerőből finanszírozni. Az egyház szerves része a társadalomnak, ezért elvárja az államtól, hogy támogassa. Aki arról beszél, hogy az egyház saját magát finanszírozza, az nem érti a probléma lényegét. Az megkérdőjelezi azt a nézetet, hogy az egyház a társadalomért van. A hívők is rendes adófizető polgárok, ezért az volna az igazságos, ha az adóból befolyó összeg egy részét az egyház megkapná. Az egyházi adó bevezetése az egyik lehetséges megoldás. Olyan támogatási módszert kellene találni, amely nem várja el azok hozzájárulását, akik az egyházat nem akarják támogatni. Alojz Tkác szerint az olasz módszer a legjobb. A polgár adójának bizonyos százalékát olyan cél támogatására utalja át, amelyet helyesnek tart. Lehet az az egyház, az iskolaügy vagy bármi más. Az olasz egyház pedig nagyon jó helyzetben van - szögezi le a püspök. NÁRODNÁ OBRODA Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter fel akarja számolni a lakásfejlesztési alapot. Peter Weiss (SDL) szerint el kell ismerni, annak ellenére, hogy ez az alap volt a lakásépítés fejlesztésének egyik biztos eszköze, nem működött igazán hatékonyan. Határozott véleménye csak egy átfogó értékelés után lesz. Ol’ga Keltosová (HZDS) úgy véli, az alap megszüntetése meggondolatlan és kockázatos lépés lenne. Július Brocka (SDK- KDH) szerint inkább olyan jogszabálymódosításra lenne szükség, amely hatékonyabbá és mindenki számára elérhetővé teszi a lakásfejlesztési alapot. tudhatnánk problémáikról. Valamennyien elszigetelt mikroklímában élünk. Senki más nem érdekel bennünket. Csak saját kényelmünk, saját boldogulásunk fontos. Ezekért képesek vagyunk keményen könyökölni. Hát ez lenne az a magasztos cél? Az élet értelme? Ideje volna egymásra mosolyogni, egymás hibáit tolerálni. Mert nem minden esetben az anyagi segítség az, ami vigaszt nyújt. Égy kis előzékenység, egy mosoly, önzetlen kéznyújtás az arra rászorulóknak mai életünket is örömmel töltené meg. Az új év elejétől próbáljuk ezt meg! Megérné, higgyék el. Tomanovics Zoltán, Pozsony- Hallottad, hogy az állam lefizette a minisztereket? (Peter Gossányi karikatúrája)
