Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-08-11 / 32. szám
Politika 1999. augusztus 11. Orbán Viktor nem fájlalja, hogy a szarajevói zárónyilatkozat nem említi a Vajdaságot •» A Kreml ejtette Milosevicset A brit anyakirálynő az elmúlt héten ünnepelte immár 99. születésnapját. II. Erzsébet királynő édesanyja hajlott kora ellenére szemmel láthatóan remek hangulatban és erőnlétben érkezett a Buckingham-palotába két dédunokája, Harry és William társaságában. CTK/AP-felvétel A szerző felvételei Michal Sykora, az SZVFT elnöke: Előbb a jogköröket kell tisztázni, csak aztán a területi felosztást Nagyobb hatáskört juttatni az önkormányzatoknak P.Vonyik Erzsébet___________ Harminckilenc állam vezetői és 17 nemzetközi szervezet képviselői vettek részt a szarajevói Balkán-konferencián: a boszniai és koszovói vérengzések után a rendteremtést magára vállaló Egyesült Államok, az Európai Unió, a helyét kereső Oroszország, de meghívót kaptak a térség kis államai is. Kivéve Szlobodan Milosevics Kis-Jugoszláviáját, amelynek nincs helye ilyen fórumokon mindaddig, amíg nem lép a valódi demokratizálódás útjára. Magyarán: míg az egyre erősödő sorozatos tüntetések nem söprik le a hatalom csúcsáról a koszovói vérengzés első számú felelősét. Ott volt ellenben a Kis-Jugoszláviát Szerbiával együtt alkotó másik tagköztársaság, Montenegró államfője, aki a szarajevói csúcs után Moszkva vendége volt. Meghívása egyértelműen jelzi: a Kreml úgy döntött, ejti Milosevicset, és az ellentáborhoz pártol át, habár a Nyugat-barát montenegrói politikus vizitje után az orosz fél nagyon óvatosan fogalmazott. Djukanovics Moszkvai tárgyalásai végén viszont világosan nyilatkozott: országa kilép a JSZK-ból, ha Szerbia elutasítja a demokratizálódást és a gazdasági reformokat. Egyes helyzetelemzők úgy látják: a Kreml nemcsak Milosevicset ejtette, hanem ez Gaál László ________________ Év ek óta készül a közigazgatás reformja, hosszú ideje tervezik a másodfokú, úgynevezett regionális önkormányzatok létrehozását. Végre elkészült egy átfogó tervezet, a közigazgatás decentralizálásának és reformjának a stratégiája. Michal Sykorától, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnökétől kérdeztük, hogyan foglalkozik a stratégiai terv a regionális önkormányzatok létrehozásával. A decentralizálást, a hatásköröknek az állami szervekről az önkormányzatokra történő átruházását illetően mi elsősorban a helyi önkormányzatokra gondolunk, a regionális önkormányzatoknak pedig kisebb jogköröket biztosítanánk. Az állampolgárt közvetlenül érintő dolgokat helyesetben a pánszlávista eszméket is. Belgrád szándékos ignorálása heves szerb reagálásokat váltott ki. A hatalmon lévő szocialista párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy „azok gyűltek össze Szarajevóban, akik segédkeztek a Jugoszlávia elleni agresszió végrehajtásában”. Szerinte az elfogadott stabüitási paktum nem más, mint úgymond, Jugoszlávia szétverése hat tagköztársaságra: Koszovóra, a Vajdaságra, Sumadijára, a nisi régióra, Szandzsákra és BelgrádBelgrádi hisztériakel- tés: a szerbek lesznek Európa kurdjai. ra. Azt állította, hogy a szerbek állam nélkül maradnak, és ők lesznek Európa kurdjai. Müosevics elvakult hívei azt sulykolták a hiszékenyekbe, hogy újra mindenki összeesküdött a szerbek ellen, a hazaáruló ellenzék pedig ott ült a szarajevói tárgyalóasztalnál. A Balkán-konferenciában csalódhattak azok, akik azt várták, hogy valamiféle második Jalta vagy Potsdam lesz, s új határvonalakat húz Európa déli felén. Ám mégis mérföldkő lehet, elsősorban Dél- kelet-Európa szempontjából, hiszen a zárónyüatkozat a leghatározottabban szorgalmazza a deben kellene megoldani, és csak a községeken túllépő problémákkal kellene a regionális önkormányzatnak foglalkoznia. Azon vagyunk, hogy minél több hatáskör kerüljön az önkormányzatok kezébe, hiszen az állampolgár nem tesz nagy különbséget az államigazgatás és az önkormányzatok között. Amikor ránk, polgármesterekre és helyi képviselőkre adta a szavazatát, arra számított, hogy ügyes-bajos dolgait mi fogjuk megoldani. Azt hiszi, hogy ez a mi hatáskörünk. Csakhogy a valóság egészen másként fest. Mi csak a törvény adta hatáskörünkön belül tevékenykedhetünk, sok mindenben csak az államigazgatásjogosult eljárni. Ezt meg kell magyarázni az embereknek, nehogy azt higgyék, azért nem oldunk meg mi bizonyos dolgokat, mert nem akarjuk őket megmokratikus átalakulást, a piac- gazdaság kiépítését, valamint a biztonság megszilárdítását. De a budapesti várakozásokkal ellentétben tételesen nem említi a Vajdaságot. Holott Orbán Viktor szarajevói elutazása előtt tett magabiztos nyilatkozata olyan reményeket kelthetett, hogy a záródokumentumba bekerülhet a Vajdasági rendezés is. Koszovó és a Vajdaság egyszerre vesztette el az autonómiáját, ezért egyidejűleg kell, hogy visszakapja - érvelt a magyar kormányfő. „Teljesülni látszik az elvárás, hogy a Vajdaság kérdésének helye legyen a csúcson” - nyilatkozta. A Magyar Hírlap így kommentálta Orbán vélekedését:,, ...egy magát közép- hatalminak képzelő kis állam miniszterelnöke váratlan és radikális kezdeményezésekkel állt elő Szarajevóban, amelyeknek még annyi visszhangjuk sem volt, hogy legalább a Vajdaságot megemlítsék a zárónyüatkozatban. Magyarország fizetni nem tud, a vajdasági autonómia támogatásában egyedül maradt, de miniszterelnöke nem ismerte fel ezt a helyzetet. ” Orbán bizonyára abból merítette optimizmusát, hogy közvetlenül a Balkán-csúcs előtt az amerikai szenátus külügyi bizottsága törvénytervezetet fogadott el, amely külön fejezetet szentel a Vajdaságnak. A szenátus felhívja Clinoldani. Ezen hivatott változtatni a közigazgatási reform. A reformmal kapcsolatban az önök társulása javaslatokat is tett a területi-közigazgatási beosztásra. Javasoltuk, hogy a területiközigazgatási beosztásról alkotmánytörvény szülessen, és megfelelő stabilitást biztosítson, hogy azt ne lehessen kétségbe vonni. Az ideális az lenne, ha az említett törvényt mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék támogatná, hogy ne kelljen minden kormányváltás után attól tartani, hogy az új kabinet kétségbe vonja a előző kormány lépéseit. A területi beosztás reformja, a járások, kerületek számának megváltoztatása nemcsak szervezési szempontból lenne nehéz és nagyon költséges, hanem az állampolgárok számára is kényelmetlen lenne. Hiszen emiatt sokféle okton elnököt, hogy fejezze ki mély aggodalmát a vajdasági magyarság elleni incidensek miatt, szólítsa fel a külügyminisztert, hogy szenteljen rendszeres figyelmet az ottani magyarság sorsa alakulásának, hívja fel az USA NATO- szövetségeseit, hogy a Koszovó jövőjéről esedékes tárgyalásokon szenteljenek nagy figyelmet annak, miként alakul az ottani magyarság sorsa. A javaslatot beterjesztő Christopher Dodd amerikai szenátor szavaiból kitűnt, viszonozni akarják, hogy a magyar kormány rendkívül határozott, bátor NATO-szövetségesként viselkedett a koszovói válságban, s a vajdasági magyarok helyzetét súlyos emberjogi problémának nevezte. Orbán Viktor a magyar diplomácia szempontjából mégis eredményesnek nevezte a csúcsot. Sőt, az ott történtek szerinte kifejezetten kedvezőek. Mégpedig azért - állította - mert a jövőben lesz külön tanácskozás a demokrácia építéséről és az emberi jogokról, s ennek a munkarendjébe kell beiktatni a Vajdaságra vonatkozó teendőket. Orbán szerint ez a fórum megfelelő a kisebbségi kérdések felvetésére, hiszen szerinte a Balkán-válságból leszűrhető legfőbb tanulság az, hogy a népirtások nem előzhetők meg, ha nincs megfelelő kisebbségvédelem. mányban meg kellene változtatni az adatokat, és sok más probléma is felvetődne. Hogyan változtatná meg a területi beosztást az önök társulása, hány kerület és járás létrehozását javasolná? Erről nem nyilatkozunk, mert mindig azon a véleményen voltunk, hogy előbb a tartalmat kell meghatározni, és csak azután a formát. Már 1994-95-ben, a jelenlegi területi elrendezés előkészítése idején is ezt vallottuk. Előbb abban kell megegyezni, hogy kinek milyen hatáskörei lesznek, és csak azután határozzuk meg, hogy ezt mekkora területen gyakorolja. Ez elsősorban a regionális önkormányzatra vonatkozik. Amíg a kormány és a parlament nem hozza meg a hatáskörökre vonatkozó politikai döntést, addig a területi beosztás formáiról felesleges beszélni. Ez csak ártana az ügynek, mert a vita az új járások és kerületek létrehozásáról és számáról folyna, a reform lényegének, a közigazgatási rendszer megváltoztatásának pedig nem szentelnének kellő figyelmet. A reformtervezetben szó esik az úgynevezett közigazgatási bíróság létrehozásáról. Mi tartozna ennek az intézménynek a hatáskörébe, milyen ügyekben döntene? Azt szeretnénk, ha a közigazgatással, elsősorban az önkormányzatokkal kapcsolatban felmerülő vitás ügyeket, például a polgármester vagy a képviselő-testület határozataival szemben felmerülő panaszokat nem az államigazgatási szerv hivatalnoka bírálná el, hanem bíróság hozna döntést az ügyben. Erre szolgálna az úgynevezett közigazgatási bíróság. Kegyelemdöfés Moszkva hallgatólagosan visz- szatért a Nyugat kebelére azzal, hogy Sztyepasin kormányfő aláírta a balkáni stabilitási szerződést - véli a La Libre Belgique. A belga lap megállapítja, hogy a Kreml kegyelemdöfést akar adni Milosevicsnek azzal, hogy Moszkvában hivatalos látogatáson fogadta a montenegrói elnököt. Oroszország végleg lemond Szlobodan Müosevicsről annak politikai ellenfeléért és általában a jugoszláv ellenzékért. Ez a döntés Moszkva stratégiai választásának is tekinthető: nem volt hajlandó feláldozni „olcsó pánszlávizmusért” azt az egyedülálló alkalmat, hogy Szarajevóban részt vehetett egy „második Potsda- mon”, amely egész Európa jövőjét volt hivatott meghatározni. Háborút nyert, de leváltották Wesley Clark tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnoka egy éjszakai telefonhívásból tudta meg, hogy egy másik tiszt lép a helyébe. A NATO-központ- ban valaki Clark arcul csapásának minősítette a döntést. A koszovói albánok „egy nemzeti hős elvesztéséről” beszéltek. Clark megnyerte a háborút, de elvesztette az állását - írta a Newsweek. A győztes háborút sem úgy vívhatta meg, ahogy akarta, mert a Fehér Ház felülbírálta őt. Clark szerint a szárazföldi erőknek készen kellett állniuk a bevetésre, de nem így történt. Igyekezett megállítani az oroszoknak a pristinai repülőtérre való idő előtti bevonulását, és légideszantakciót rendelt el, ám Jackson brit tábornok nem teljesítette a parancsot. „Nem fogom az ön kedvéért kirobbantani a harmadik világháborút” - üzente Clarknak, aki ezután a NATO déli parancsnokságának vezetőjéhez fordult, de Ellis tábornok is megtagadta ezt.
