Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-07 / 27. szám

1999. július 7. P Az angol Hawk gép pilótájának hajmeresztő mutatványa vérfagyasztóra sikeredett A pozsonyi repülőnapok fekete vasárnapj a Gaál László „Kérjük a tisztelt nézőket, hogy maradjanak a helyükön! Ne tó­duljanak a szalaggal kijelölt te­rület széléhez, már úgysem lát­hatnak semmit! Va­lami váratlan, sze­rencsétlen dolog történt, amint lehet, tájékoztatjuk önö­ket” - hangzott el a pozsonyivánkai re­pülőtéren az idei re­pülőnapok második napján, június 6-án, vasárnap kora dél­után, néhány má­sodperccel azután, hogy az angol Hawk gép egy aránylag bonyolult manővert követően a földnek csapódott, majd felrobbant. Jómagam a becsapódást nem láttam, mert éppen a televíziós stáb emelvénye mögött ültem, és az részben elfogta a kilátást. Ebből a helyzetből annyit lehe­tett látni, hogy a könnyű harci gép egy fordulat után balról jobb felé meredeken a föld felé ívelt, majd a tévéállvány taka­rásában eltűnt a szemem elől. Ekkor még semmi rosszra nem gondoltam, mert az ilyen be­mutatókon már megszokhatta az ember, hogy a pilóták haj­meresztő mutatványokkal ré­misztgetik a közönséget. Csak­hogy ezúttal nem riogatásról volt szó. A hajmeresztő mutat­vány vérfagyasztóra sikeredett. Hiába vártam, hogy ismét nagy robajjal az ég felé törjön a könnyű vadászgép, ehelyett csak egy hatalmas lángnyelv és füstoszlop csapott fel. Az addig kedélyesen piknikező nézők pe­dig rémült kiáltással ugrottak talpra, már akinek volt annyi lélekjelenléte, hogy egyáltalán moccanni tudjon. Két másod­perc múlva már távcsővel is hi­ába kerestem a tőlünk két-há- romszáz méterre becsapódott repülőgépet, olyan apró dara­bokra szakadt. Szemtanúk sze­rint a gép először a földnek ütő- dött, és mindjárt lángra lobbant, azu­tán még kétszer „el­pattant” a földtől, majd ismét lezuhant, és felrobbant. Perce­kig sem a közönség sem az újságírók, de még a szervezők sem tudták, valójában mi történt. Meghalt-e a pilóta, vagy sikerült katapultálnia. A né­zőtérről csak a má­sodpercek alatt a helyszínre érkező tűzoltóautókat, illet­ve az őket követő mentőautó­kat láthattuk. Később tudtuk meg, hogy a pilóta testét fej és végtagok nélkül találták a szer­teszóródott gép pilótaülésében. Az pedig csak egy órával ké­sőbb derült ki, hogy másik ha­lálos áldozata is van a szeren­csétlenségnek. Egy nézőt, egy 35 éves nőt, aki a repülőtér régi létesítményei­hez tartozó garázs lapos tetején sütkérezett, s onnan nézte a légi mutatványokat, éppen a fe­jén találta a felrobbanó gép egy darabja. Persze semmi keresni­valója nem lett volna ott, a te­rületre tilos belépni. A repülő­tér egyik alkalmazottjának ro­konaként élvezte a kivételes helyzetet. Ugyanúgy, mint a ga­rázs melletti udvaron tartózko­dó több tucat „néző”, akik kö­zül néhányan könnyebben megsérültek. Pozsonyban már hagyományai vannak a repülőnapoknak. Az idei különleges bemutató volt. Arra is alkalmat adott, hogy há­rom olyan új, könnyű harci gép versengjen egymással, amely a szlovák hadsereg kegyeire pá­lyázik. Éppen ezek egyike volt a szerencsétlenül járt Hawk 200 típusú angol repülőgép, a Bri­tish Aerospace terméke. Egyes vélemények szerint éppen ez a versengés ösztönözhette Graham Wardellt, a cég bere­pülőpilótáját, hogy Pozsonyban megpróbáljon még többet ki­hozni a gépből. Ezek után a Hawk aligha lesz versenyképes a cseh gyártmá­nyú L-159A és az orosz Jak-130 jelű mellett. Mindhá­rom gép ugyanabba a kategóri­ába tartozik: a hangsebességnél lassúbb, könnyű, főleg tanuló pilóták gyakorlatoztatására al­kalmas, de könnyű vadászgép­pé alakítva harci feladatokra is bevethető. Az L-159-es előnye, hogy Csehországé a szom­szédunk, és az Aero Vodochody repülőgépgyártó cég nem zárja ki a szlovák gyártókkal való együttműködés lehetőségét sem. Az előző kormány idején még a Jak-130-as volt a legesé­lyesebb, hiszen a Meciar- kabinet szívesebben kacsinga­tott Oroszország fe­lé, mint nyugatra, de az is sokat nyom a latban, hogy az új orosz repülőgépet szlovák motor, a vágbesztercei gép­gyár terméke hajtja. Az említett két gép­pel szemben, ame­lyek még fejlesztés alatt állnak, az an­gol Hawk jól bevált gépnek számít, hi­szen 1972 óta gyárt­ják ezt a típust. Igaz, a pozsonyi repülőnapon szereplő Hawk-200-as a sorozat legújabb, korszerűsített, szinte prototípusnak számító változa­ta volt. Pilótája, aki az ango­lok egyik legtapasztaltabb szak­embere volt, három árvát ha­gyott maga után. Úgy tűnik, erre az évre sűrű be­jegyzéseket tervezett a sors a repülés krónikájába. Alig két héttel a pozsonyi tragédia után egy még nagyobb repülőpará­dén, a franciaországi Le Bourget-ben rendezett repülő­napokon hasonló baleset tör­tént, szerencsére nem követelt emberéletet. Ott egy jóval na­gyobb vadászgép, a MiG-30-as „csókolta meg” a betont, majd, miután kigyulladt a hajtóműve, mindkét pilótája sikeresen ka­tapultált. De a szlovák repülés idei fekete krónikája sem telt be az ivánkai tragédiával. Alig több mint egy hónappal később a szlovákiai repülőnapok állandó résztvevő­je, a könnyű, légcsavaros gépek kategóriájának sokszoros szlo­vákiai és többszörös világbaj­noka, Pavol Cico vesztette éle­tét rémmesébe illő körülmé­nyek között. A trencséni sport­repülőtéren éppen a verseny­gépét akarta beindítani a régi filmekből ismert módon, úgy, hogy a légcsavart kézzel hajtotta meg. A motor váratlanul hamarabb ugrott be a kelleténél, levágta a pilóta kezét, és ösz- szetörte a fejét. Cico azonnal szörnyet­halt. De úgy látszik, a pi­lótaéletben a ve­szély, a tragédia is természetesnek szá­mít, mert a pozsonyi repülőnapon angol bajtársuk halála sem riasztotta vissza a pi­lótákat a további repüléstől, és másfél órás szünet után folyta­tódott az egyébként sem min­dennapi produkció. Az addig kedélyesen piknikező nézők pe­dig rémült kiáltással ugrottak talpra. A pilóta tes­tét fej es végtagok nélkül talál- ták a szer- teszóródott gép pilótá- ülésében. A Hawk a maga kategóriájában az egyik legjobb gép. 1972 óta gyártják. A gyártó 17 országba 750-et adott el belőle. Ennek a korszerűsített változata a Hawk-200-as Pozsonyban, amíg a levegőben volt, hozta is a formáját. Amellett, hogy két emberéletet követelt, környe­zetei károkat nem okozott a ka­tasztrófa, a talajba nem jutott a kerozinból. Az üzemanyag ugyanis már az első földetérés pillanatában berobbant, majd a levegőben teljesen elégett. Ez volt az oka annak, hogy a föld­höz verődő gép hatalmas láng­tengert vont maga után. Az ivánkai repülőtér betonján az egyik pilóta lovagolta meg a MiG-21-es vadászgépet, az újság­írók pedig már hónapok óta lovagol­nak a „témán”. Ebből a gépből volt a legtöbb a szlovák hadseregben. Annyival több, hogy fegyverzetleszerelési ben megszabott kvói sebbre csökkentették mát, hogy helyettük a kot bővíthessék. Ebbe A repülőnapokon akár vásárolni is lehetet. Igaz, nem vadász­bombázót, csupán a pozsonyi Agrolet Kft. alig 8 méter fesztá­volságú és mindössze 300 kg tö­megű kis sportrepülőgépét. Ára kerek 1 000 000 korona 4 Igaz, hogy nem valami sor gyártmányról van szó, a vá egyik alkalmazottjának el dása szerint jelenleg két gépük van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom