Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-28 / 30. szám
1999. július 28. Sport r r Villanófényben Vereckei Ákos ügyeletes kajak világ- és Európa-bajnok, a sportág tavaly feltűnt magyar csillaga Nincs menedzsere, még nem népszerű Dömötör Ede felvételei J. Mészáros Károly ________ Ő a kajakkirály, de mégsem tartja magát annak. Népszerűségével sem szorít ki más magyar- országi sportolókat a lapok hasábjairól. Pedig sportágában már világ- és néhány hete Európa-bajnok is a legnehezebbnek tartott kajakegyes-versenyben. Vereckei Ákos szeptemberben Szegeden ötszáz méteren nyert vb-t, júliusban Zágrábban ezren Eb-t. Augusztusban a milánói világbajnokságon is aligha adja alább. Aki a világbajnokságon vagy olimpián megnyeri a férfi kajak egyes 500 métert, méltán érdemli ki a kajakkiráiy minősítést. Tévesen. Mert ez a rang az ezer méter bajnokát illeti. Pedig Vereckei Ákos a legerősebb mezőnyben nyert, s a magyar sajtó önt is trónra ültette. Rám akarták erőltetni. Hagyományszerű, hogy a kajakkirály nem más, mint az ezer méter legjobbja. Én egy sportoló vagyok, aki megpróbál minél jobban szerepelni, számomra másodlagos, hogy milyen jelzőkkel illetnek. Nem érzi magát kajakkirálynak? Nem, egyáltalán nem. Én jól megcsináltam egy feladatot, nehézségekkel, örültem neki. Általában minden évben más nyeri az ötszázat, legfeljebb akkor lehetne királyság belőle, ha sorozatban szerezném ebben a számban az aranyérmeket. Miért olyan nehéz ismételni ötszázon? Erre még nem tudom a választ. Nekem Szegeden jól kijött a lépés, meg szerénytelenség nélkül mondhatom: ennyivel jobb voltam a többieknél. Tavaly egyetlen versenyen sem hajtottam ki magamat, kivéve a vb-t, amelynek hetében mandulagyulladás miatt hét napig nem eveztem. Ilyen kihagyással is nyerni tudtam. A szegedi világbajnokságig jóformán alig hallottunk önről. Mit csinált például az atlantai olimpia kajak-kenu versenyei idején? Korábban az ifiben nem voltam meghatározó ember, éppen kilencvenhatban mentem először egyest a felnőttek mezőnyében. Sári Nándor edzőm tanácsára. Az ötkarikás versenyeket otthonról figyeltem, hisz sok ismerősöm indult, szorítottam nekik. Aztán következett kilencvenhét, amely meghozta az első világ- és Európa-bajnoki aranyat. Négyesben. Csak nem ez volt az első jele annak, hogy egyesben is lesz keresnivalója? Ötszáz négyesben nincs értéke a világbajnoki címnek. Sem erkölcsi értelemben, sem anyagi haszon nem származik belőle. Ugródeszkának viszont megfelel, igaz, semmit nem lehet vele kezdeni. Ha ezen túl tud lépni valaki, és a következő évben valamelyik olimpiai számban szerez előkelő helyezést, akkor ahhoz jó kezdő lépés. Storcz Botondot már korábban is megszorongatta, de ahhoz, hogy megelőzze, és kiszorítsa őt a 500 méteren induló magyar kajakegyes-hajóból, le kellett győznie a válogatókon. Milyen érzés volt a címvédő rovására címeres mezt húzni? Ehhez az ő hibázása is kellett. Nagyon örültem neki, mert sikerült, hogy egyesben induljak egy vüág- versenyen, s elég fiatalon. Edzőm pedig biztatott, időeredményeim alapján jó helyezést jósolt. Csak edzői észrevételeken alapult ez a meglátás, vagy belülről is érezte, hogy van esélye? Magyarországon az indulást nehéz kiharcolni. Ezért először az első, majd a második válogatón kell nyerni. Aztán jönnek a nemzetközi regatták, a vb-tábor, és a legutolsó lépés a világbajnokságon való szereplés. Ekkor kell mindent beleadni, ez a folyamat kicsúcsosodása. De aki idáig eljut, annak már gyerekjáték a vb-t is megnyerni. Nemde? Egyáltalán nem. Bizonyos következtetéseket ugyan le lehet vonni az előfutamban és elődöntőben mutatott formáról, de előre nem lehet megmondani, hogy én nyerem a döntőt. Nem a csodálatos rajtjairól híres, mégis megveri a mezőnyt. Mi hiányzik önnek ahhoz, hogy legalább úgy induljon el, mint a többiek? Fogalmam sincs. Meghallom ugyan a rajtpisztolyt, csak kisebb erőbefektetéssel indulok el, mint a mezőny tagjai. Mert egyszerűen így szoktam meg. Szegeden ellenállhatatlan hajrájával nyert. Ez az erőssége? Mind a mezőny uralma, mind a gyors hajrá mindenképpen versenyzői erényeim közé tartozik. Szegeden azonban elég bizonytalan voltam a célba éréskor, de bíztam az elsőségemben. Valójában azonban húsz-harminc centivel nyertem, ami már jelentős különbség. Mi az, ami miatt minden áldott nap lejár a csepeli kajakkenus- telepre, ahol kínozza, hajtja magát? Elsősorban azért teszem, mert jólesik, szeretek kajakozni. Meg nehéz is abbahagyni. Tízéves koromban kezdtem. Először csak lejártunk úszni és evezni Dunavarsányba. Időnként elVízre száll a világbajnok. mentünk versenyre is, és jöttek a sikerélmények. Mindez egy folyamattá vált. Nem gyötröm magam a telepen, végül is szeretem csinálni. Ha a kínok sikerrel is társulnak, akkor már nem is kínok, s a temérdek munkát is örömmel elvégzi az ember. Ameddig érzem, hogy javulok az edzéstávokon, az tovább hajt előre. Még fiatal vagyok, abban a korban, amikor fejlődik a szervezet. Dokumentálható, hogy az idén is előrébb tartok, mint tavaly ilyenkor. Pedig később kezdtünk. A döntő előtt arra kérte a helyi közvetítőt, hogy verseny közben ne mondja, hol áll a versenyben, mert az csak Idegesítené. Ha önként lemondott erről a tájékozódási lehetőségről, akkor ml szerint lapátolt? Mind az elő-, mind a középfutamban nagyon zavart, hogy a hangosbemondó folyton azt kiabálta, hátul evezek, pedig tudtam, mire vagyok képes, s a végén úgyis elöl leszek. A döntő előtt nem akartam kockáztatni, nehogy ilyen apróságon múljon a sikerem. Min szokott izgulni az ifjú világ- és Európa-bajnok? Mikor hogy, de a versenyeken nem szokásom. Inkább a váratlan események tesznek izgatottá. Bármi történjen is az élet bármely területén. Szinte az ismeretlenségből robbant be a világ élmezőnyébe, s annak is a legelején végzett. Önmagát is meglepte ezzel a rakétaszerű feltöréssel? Nem. Szereplésem csak annak a visszaigazolása, hogy mire vagyok képes. Kajak 500 méteren világversenyeken ritkán tudja valaki megvédeni korábbi elsőségét. Tarto- gat-e még valamit, amivel képes lesz meglepni trónkövetelőit? Minden pillanatban. És változatlanul ugyanúgy edzek, mint korábban. Engem a felkapottság nem sodort az edzéskihagyások útvesztőibe. Mert a kajakozás olyan sport, hogy csak akkor Név: Vereckei Ákos. Született: 1977. augusztus 26-án, Budapesten. Családi állapota: Nőtlen. Legkedvesebb időtöltése: Vízisízés, íjászat, olvasás. Legnagyobb öröme: Nem biztos, hogy a legnagyobb, de hirtelen az jutott az eszébe: mikor Ausztráliában a nyílt tenmegy a hajó, ha valaki evez benne, különben egy helyben marad. Vereckei Ákosnak nem kellett túl sokat áldoznia a népszerűség oltárán? Szerencsére nem. Mert nem vagyok népszerű ember. Nincs menedzserem. Magyarországon nagyon sok világbajnok van, úgyhogy önmagában vb-elsőnek lenni még nem sokat jelent. Hogyan szeretné átélni a kajak egyesek ötszáz méteres döntőjét a sydneyi olimpián? Nagy extázisbán. Mindenképpen ott szeretnék lenni, de egyelőre ennél többre nem merek gondolni, mert már ott elakadok, hogy el kell oda jutni, amj egyáltalán nem egyszerű dolog. geren láthatta a delfinek ugrálását. Legnagyobb csalódása: Nem tartja számon. Kedvenc politikusa: Nincs. Kedvenc sportolója: Azokat tiszteli, akik a napi nyolc óra után vagy előtt még elkezdik edzésadagjukat, teljes lelkesedéssel. Sydney Klub-tagként bérelt kocsival jár. Névjegykártya Futballkaleidoszkóp Vujadin Boskov a jugoszláv kapitány Vujadin Boskov lett Milán Zsivadinovics utóda a jugoszláv válogatott élén. Branko Bulatovics, a szövetség (FSJ) főtitkára így nyilatkozott: „A szövetségen belül teljes az egyetértés, hogy Boskov lesz a megfelelő ember a megfelelő helyen. A szakember az utóbbi két évben mint a nemzeti csapat felügyeletével megbízott végrehajtó bizottsági tag a válogatott valamennyi mérkőzésén és edzésén jelen volt, így ismeri az együttest.” A döntést a végrehajtó bizottságnak július 24-i ülésén még jóvá kell hagynia. A 68 éves szakember gondolkodás nélkül elfogadta a felkérést, főleg azért, mert az FSJ vezetőségén kívül a válogatott sztárjai is felkérték erre. Dugarry nem adja fel Ügyvédek, rendőrök, tanúk és fellebbezők alakítják a főszerepet az Olympique Marseille körül a legutóbbi néhány napban. Christophe Dugarry, az OM csatára - ügyvédei társaságában - két okot is talált arra, hogy a Nemzeti Olimpiai és Sportbizottság elé vigye a doppingügyét. Dugarry ügyvédei kinyomozták, hogy az április 30-i doppingminta elemzését végző orvos nem kapott megbízást arra, hogy ilyen munkát folytasson, márpedig a doppingolás elleni harc lépéseit rögzítő minisztériumi charta ezt előírja. A csatár táborának másik - és valószínűleg jelentősebb - érve, hogy a tiltott szerekről kibocsátott legutóbbi lista nem tartalmazza azt a két vegyületet, amely miatt Dugarryt doppingolással vádolják. A labda most az Ifjúsági és Sportminisztérium térfelén pattog. Játékvezetők mint reklámhordozók A következő idénytől reklámemblémát viselnek mezükön a spanyol játékvezetők. A spanyol szövetség és a Media Park nevű cég megállapodása értelmében a társaság 1,5 milliárd pezetát fizetett a reklámjogokért. A bírók a profik hivatalos és barátságos mérkőzésein viselik majd mezükön a nem túl hivalkodó lógót. A bevételből nemcsak a szövetség, hanem a bírók testületé is részesedik majd. Leszázalékolt csatár Az egészségbiztosító a további munkavégzésre alkalmatlannak nyilvánította és leszázalékolta Olaf Boddent, az 1860 München labdarúgóját. A 30 éves támadó 1996 óta krónikus fáradékonyságban szenved. Ennek ellenére Bodden jogi úton kívánja megtámadni a biztosító határozatát, mert ezzel a döntéssel megszűnt a szerződése a müncheni klubnál, és az eddigi 40 ezer helyett csak havi 1600 márka jövedelemre számíthat. Bodden január óta egy speciális terápián vesz részt, amely egy évig tart, és sikeres befejezése után talán folytathatja a pályafutását. Kempes játékosok nélkül maradt A bolíviai élvonalban szereplő The Strongest vezetői az összes játékostól megváltak, mivel azok egyhetes sztrájkkal tiltakoztak bérük három hónapos elmaradása miatt. Az elbocsátás bejelentése után Jorge Sfeir klubelnök arra panaszkodott, hogy a labdarúgók türelmetlenek voltak, nem várták meg az egyeztető tárgyalás végeredményét. Vidal González, a munka nélkül maradt több mint húsz játékos egyike viszont úgy fogalmazott: egyszerűen csak fizetni kellett volna. Mario Kempes, az 1978-as világbajnok argentin válogatott tagja, a múlt hónapban a csapathoz szerződtetett vezetőedző gyorsan játékosok nélkül maradt...
