Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-28 / 30. szám
8 1999. július 28. Pásztor István, Komárom polgármestere válaszol olvasóink kérdéseire Nem félek a vádaktól Vrabec Mária Ismert és elismert politikusok és politológusok szerint a demokratikus társadalmi rendszer legerősebb láncszemét az önkormányzatoknak kell alkotniuk - többek között azért is, mert ezek képviselőit ismerik a választópolgárok legjobban, és így őket ellenőrizhetik a leghatékonyabban. Szlovákiában, mint sok minden más, ez sem működött tökéletesen: egyrészt mert az előző kormány igencsak szűkre szabta az önkormányzatok hatáskörét, másrészt mert a polgárokkal is elhitette: a választások után el kell felejteniük, hogy azokat, akik a hatalmat gyakorolják, ők juttatták posztjaikra, tehát a számonkérés is törvény adta joguk. Mindennek köszönhetően általános jelenséggé vált, hogy minél nagyobb településről van szó, annál megközelít- hetetlenebb a polgármester és a városatyák, annál nehezebb bármiért is felelősségre vonni őket - és annál kevésbé érdeklik a közügyek magukat a polgárokat is. Komárom ilyen tekintetben talán kivételnek számít, az ottani polgármester igazán nem panaszkodhat, hogy a helybeliek nem törődnek azzal, mi történik a városban és a városházán. Erről tanúskodnak az elmúlt hetekben szerkesztőségünkbe érkezett kérdések is, amelyeket ígéretünkhöz híven feltettünk Pásztor Istvánnak.- Polgármester úr, a beérkezett levelek, üzenetek között elég sok volt a támadó vagy ellenséges hangvételű. Ön ezt mivel magyarázza?- Talán inkább azok kérdeztek, akiknek valami nem tetszik, az elégedettek pedig hallgattak. Azért gondolom így, mert mi azért a Komáromi Lapokban és a városi televízióban minden nagyobb eseményről tájékoztatjuk a közvéleményt, tehát senki sem mondhatja, hogy az önkormányzat elzárkózik a polgárok elől. A komáromiakban egyébként van egyfajta cinizmus, ami jó értelemben azt is jelentheti, hogy szeretnek kételkedni a dolgokban és „megpiszkálni” a felelősöket. Amíg tényleg kérdeznek, nem pedig valótlanságokat állítanak kész tényként, addig állok elébe.- Sokakat foglalkoztat az Erzsébet sziget és a Pokol vendéglő sorsa. Meddig marad még a határátkelő közelében a mostani romhalmaz?- A Pokol vendéglőt a Jednota fogyasztási szövetkezettől tavaly vette meg a város jutányos áron, és az elmúlt években többször is próbáltunk jó vevőt találni rá.- Mikor fog az önkormányzat rendet teremteni a helyi katolikus temetőben?-Semmikor. Ez már a katolikus egyház dolga.- A komáromi képviselő-testület- Sokak szerint Komáromban az elmúlt tíz évben egyáltalán nem épültek lakások. Miért?- Ez nem igaz, mert Komáromban évente 30-40 új lakás épül, a város tömbházat is építtetett a saját költségén - ez a D6-os blokk a Klapka utcában.- A Bástya-lakótelepen 1997-ben a STANIV Kft. kezdte el egy 36 lakásos tömbház építését. Harminchat család be is fizette a teljes ár 20 százalékát (175 ezer koronát), de a vállalkozó az építkezést el sem kezdte, sőt a pénzből máig visszatart fejenként tízezer koronát. Arra hivatkozik, hogy a város nem tudta elintézni az állami támogatást; ezért tudni szeretnénk, mi köze volt egyáltalán Pásztor István polgármester: „Ha bővülnek az önkormányzat hatáskörei, akkor is csak a felelősségünk lesz több, a pénzünk semmiképpen.” már hetedik éve nem hajlandó méltó helyet biztosítani Cirill és Metód szobrának. Egy névtelen olvasó kéri, mondjon a polgár- mester úr akárcsak egy érvet is, miért nem lehet ez a szoborcsoport Komáromban?- Arról, milyen szobrot lehet felállítani a város területén, csak a képviselő-testület dönthet, és ez alól Cirill és Metód szobra sem kivétel; tehát amíg a városatyák jóvá nem hagyják, addig nem lesz. Áprilisban jelezte a kormányfő, Mikulás Dzurinda, hogy személyesen szeremé előterjeszteni a javaslatot a képviselő-testület ülésén. írásban is értesített, hogy májusban jön, de ezt más teendői miatt elhalasztotta júniusra, amikor ismét súlyosabb gondjai akadtak a kormánynak. Egyelőre nem tudni, mikor kerül terítékre az ügy. a városnak az egész építkezéshez.- Az említett háztömböt még az állam kezdte építeni a komplex lakásépítési program keretében, de nem fejezte be. Az építővállalatot 1997-ben a STANIV Kft. vette meg, és a könyvelésében ott szerepelt a befejezetlen A2-es blokk is. A tulajdonos, Hegedűs mérnök azonnal jött a városhoz, hogy fejezzük be közösen, de mi azt mondtuk neki, hogy bennünket erre nem kötelez a törvény, és amit megvett, az az övé. Puszta jóindulatból annyit segítettünk neki, hogy a lakáskérvényezőket értesítettük erről a vállalkozásról. Közben megszületett a lakásfejlesztési alapról szóló törvény, és mivel ezt a támogatást csak természetes személy kérheti, a vállalkozó összehívta az érdeklődőket, hogy megbeszéljék a teendőket. Mivel jóhiszeműen rendelkezésére bocsátottuk a városháza tanácstermét, sokan azt hiszik, hogy a város is érdekelt volt a dologban; de ez nem igaz, egyértelműen magánvállalkozásról volt szó. A polgárok, miután szerződést kötöttek az INVEST Kft.-vel, kérvényt nyújtottak be a lakásfejlesztési alaphoz, és kifizették az előleget. Áz alaptól másfél év után sem érkezett se pénz, se válasz, ezért az érintett 36 család próbálta visz- szakövetelni a pénzét Hegedűs mérnöktől. Csakhogy a szerződésben az áll, hogy ha valaki visszalép, a befizetett összeg 10 százalékát a vállalkozó megtarthatja. Persze ez már az INVEST Kft. és az érintett családok ügye, a városnak semmi köze hozzá. Az A2-es blokk jelenleg is befejezetlenül áll, mert a városnak nincs rá pénze. Most próbálunk hitelt felvenni egy osztrák banktól, és ha sikerül befejeznünk a tömbházat, utána bérbe adnánk ezeket a lakásokat.- Többen is azzal vádolják a polgármester urat, hogy néhány helybeli vállalkozó tartja a kezében és irányítja önt. Sőt olyan olvasó is akadt, aki felszólította, hogy adjon számot a vagyonáról...- Én az ilyesmire csak azt szoktam mondani, hogy ki mint él, úgy ítél. Különben is, nehogy valaki azt higgye, hogy a járási ügyész nem csukatna be engem az első adandó alkalommal, ha tehetné. Azért nem lep meg a kérdés, mert a választási kampány során is előfordult, és azóta is rengeteg ilyen tárgyú feljelentés van ellenem. Elég sokat járok kihallgatásokra, de bármikor fel tudom mutatni a döntéseimet igazoló dokumentumokat, s természetesen a vagyonbe- vallásomat is. Ezen a szinten ezek csak megalapozatlan vádaskodások, és kizárólag arról tanúskodnak, terjesztőik menynyire nem ismerik a törvényt, hiszen egy-egy beruházásról soha nem én döntök, hanem a képviselő-testület, a vállalkozások tárgya pedig az állam hatáskörébe tartozik. Komárom belvárosa épül és szépül, de a külvárost elhanyagolják. Mikor jut pénz arra is, amit nem lát minden turista és vendég, de az ott lakók naponta tapasztalják? „Tudjuk, hogy a közutak és a járdák rossz állapotban vannak, de jelenleg csak foltozásra jut pénzünk, mert egy utcaszakasz teljes felújítása 20-25 millió koronába kerülne. Évente öt-hat millió korona jut a város költségvetéséből a téli felfagyások, járdaszegélyek, különböző lyukak javítására, amelyekből egyre több mert - főleg a külvárosban - nak a lakásfelújítások, sorr rélik ki a víz- és gázvezetél Ez persze újabb és újabb út réseket jelent, pénz nélkül nincs igazán jó megoldás - következő években még 1 csak foltozni fogunk. A tömbházak kinézetét illeti, gároknak tudatosítaniuk hogy ha 10-15 ezer koro megvették a harmincéves ' lakásukat, ezentúl a karb< tás is az ő dolguk.” „Volt egy vállalkozó, aki nemzetközi jachtklubot nyitott volna az Erzsébet-szigeten álló épületben, miatta halasztgattuk idáig az eladást, de végül az anyagiak miatt nem jött össze dolog. Mivel az épület állaga gyorsan romlik, most már mindenképpen túl kell adnunk rajta. Jelenleg két vevővel is tárgyalunk, és a közeljövőben döntést hozunk az ügyben. A város feltételként szabta meg, hogy az objektum eredeti rendeltetése nem változhat - a tervek szerint olasz-balkáni étterem, pénzváltó és játékterem is lesz benne.” Dömötör Ede felvételei
