Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
1999. december 22. Sport Urblík József, a privigyeiek mesterlövésze több klubnál is megfordult, a legjobban Vágsellyén és Rimaszombatban érezte magát Finnországban folytatja a gólgyártást? Szabó Zoltán ______________________ Az ipolysági Urblík József a technikás támadók közé tartozik, az alsóházban tanyázó privigyei futballcsapat őszi góljainak több mint egyharmadát ő szerezte. Hét alkalommal talált a hálóba, ezzel a második helyen áll a mesterlövészek listáján. Az esztendő vége felé szinte mindenki értékeli az elmúlt tizenkét hónapot. Elégedett vagy az idén nyújtott teljesítményeddel? Nincs okom panaszra, az 1999- es évet sikeresnek könyvelem el. Elég sok gólt sikerült szereznem, s amikor nem voltam eredményes, akkor sem játszottam rosz- szul. Pedig nem úgy indult az esztendő, hogy lesz okom az örömre, hiszen az akkori edző, Gerhard Dzian - atlétikai szakot végzett - középhátvédként számított rám. Hát mit mondjak, egyáltalán nem voltam elragadtatva, de játszani akartam, ezért elvállaltam a szokatlan szerepkört. A gyakorlásokon csak futottunk, futottunk... Szerencsémre hamarosan edzőcsere következett, Oldrich Briza ismét a csatársorba állított. Bravúrnak számított, hogy májusban sikerült benn maradnotok, hiszen szinte mindenki előre elparentált benneteket. A rimaszombatiak kezében volt a sorsunk, ők azonban odahaza váratlanul betliztek a rózsahegyiek ellen, mi pedig Kassán nyertünk. A keletiek jól kezdtek, de amikor megtudták, hogy nagyszombatiak vezetnek a Slovan-pályán, visszavették a tempót, ezt sikerült kihasználnunk. Az igazat megvallva, a mérkőzés előtt már nem bíztunk a csodában, magunkban elkönyveltük a kiesést... Komoly anyagi gondokkal küzd a klub, ilyen körülmények között látsz-e reális esélyt arra, hogy az első kilenc között végezzetek? Nincsenek komoly különbségek az egyes csapatok között, ezért optimista vagyok. Sajnos, eléggé szűk a keretünk, ennek ellenére a kezdeti botladozás után egyre jobban belelendültünk, az idény második felében általában jól futballoztunk. Ami a radikális létszámcsökkentést illeti, nagyon rossz ötletnek tartom, ettől egyáltalán nem lesz magasabb a honi labdarúgás színvonala. Lényegesen kevesebb lesz a profi játékos, sokan külföldön folytatják, a fiataloknak nem lesz kiktől tanulniuk. Pályafutásod kezdetén ki fedezett fel? Tizenhét esztendős koromtól az V. ligában játszó ipolysági felnőttcsapatban kergettem a labdát. Anton Dragún, a besztercebányai Dukla akkori edzője egy előkészületi találkozón figyelt fel rám. Az ő invitálására szerződtem a DAC-hoz, hamarosan jött a behívó, a pozsonyi SKP- hoz kerültem, ahol Szikora György tevékenykedett. Nagy volt a konkurencia, a csatársorban a Maixner, Jancula duó vitte a prímet. Leszerelésem után pechemre már nem Dragún ült a csallóközi kispadon. Dunaszerdahelyen nem kaptál lehetőséget? Csak a tartalékcsapatban számítottak rám, később vendégjátékosként Vágsellyére kerültem, négy sikeres idényt töltöttem. Jól ment a játék, zsinórban lőttem a gólokat. Az viszont rosszul esett, hogy a sárga-kékek időközben tudtom nélkül lemondtak rólam. Ezt követően Bártfára igazoltam: fantasztikus félévet zártam, kilenc találattal vezettem a góllistát. Ekkor jelentkeztek a kassaiak, így utólag nem bántad meg, hogy igent mondtál? Nem tagadom, az anyagiak tekintetében nagyon jól jártam, megtapasztalhattam, miként zajlik az élet egy gazdag egyesületnél. Kár, hogy nem sikerült gyökeret vernem a gárdában; de akkoriban nálam lényegesen nagyobb sztároknak is csak statisztaszerep jutott. Rövidesen visszakerülten Bártfára. Később Csehországban is szerepeltél. Mennyivel másabb az ottani pontvadászat? Lényegesen színvonalasabb a bajnokság, jóval profibb a vezetők és a futballisták hozzáállása, mint nálunk. A Hradec egyáltalán nem tartozik a tehetős egyesületek közé, ám egyszer sem fordult elő, hogy késett volna a fizetés. Több helyen is megfordultál, hol érezted magad a legjobban? Elsősorban a Vágsellyén és Rimaszombatban eltöltött időre örömmel gondolok vissza, mindkét helyen remek kollektívát alkottunk. Akkor miért távoztál Gömörből? Szép évet töltöttem a Taurisnál, ahová Szikora György invitálására mondtam igent, de mire odakerültem, már nem ő volt az edző. Miután Andrej Danko került a kispadra, igykezett megszerezni Súkenníkot, helyette én igazoltam Privigyére. Ugyanis a bányászcsapat már több ízben jelentkezett, számára tehát kapóra jött az ajánlat. Edzőid közül kikre gondolsz a legszívesebben? Ipolyságon Menyhárt Gyula, Dombi István, Piri Lajos és Szikora Gábor indított el. Sokat köszönhetek Jozef Bubenkónak, aki lehetőséget adott az élvonalban, de a legjobb szakvezetőnek Szikora Györgyöt tartom. Ladis- lav Jurkemik a hazai viszonyokhoz képest túlságosan profinak tűnik. Az utóbbi annak idején két társaddal együtt meggyanúsított téged. Jurkemik nem tudta elviselni a kudarcokat, ezért kibúvókat keresett, ránk akarta hárítani a felelősséget. Azt állította, Pribyllel és Siagóval együtt nem küzdöttünk teljes erőbedobással. Persze ezt a képtelen feltételezést nem tudta bizonyítani, s végül bedobta a törülközőt. Egyébként Karol Kisel és Gerhard Dzian kivételével a edzőkkel nem akadt problémám. Eleinte Vladimír Goffa sem bízott benned. Kezdetben a tartalékok közé sorolt, de egy-két előkészületi meccs után elismerte, hogy tévedett, sőt kinevezett csapatkapitánynak. Azt hiszem, sikerült meghálálnom a bizalmát. Urblík József Finnországba készül. A család miként viseli az állandó költözködést? Feleségem megértő, tudja, hogy a futballista élete a vándormadáréhoz hasonló. Ha teheti, kijár a mérkőzésekre, s előfordul, hogy kritizálja a játékomat. Ipolyságon már felépült a családi házunk, ha szögre akasztom a futballcsukát, ott telepszünk majd le. Persze ez még odébb van. Nyáron a kispestiek is érdeklődtek irántad. Szívesen kipróbálnám a PNB-t. Júliusban Komora Imre klub- igazgató jelentkezett, már egyeztettük a próbajáték időpontját, de röviddel az elutazás előtt értesítettek, hogy anyagi okok miatt nem tudnak szerződtetni. Pályafutásod során kihoztad magadból a maximumot? Edzőim szerint lényegesen többre vihettem volna. Mi akadályozott meg ebben? Sok függ a szerencsétől is, kezdetben nem bíztam magamban, szerintem túl sok ideig eltart, míg beilleszkedek az új csapatba. Hol folytatod? Nem sokkal karácsony előtt a Jokerit Helsinki meghívására tesztelésre utazom Finnországba. Remélem, elnyerem a skandinávok tetszését. Ha nem jön létre a mezcsere, akkor tavasz- szal is privigyei színekben játszom majd. Közeleg a karácsony, hol tölti- tek az ünnepeket? Odahaza Ipolyságon, családi körben, édesanyámmal és öcc- sémmel, aki mellesleg a negyedik vonalban bíráskodik. Sikeres esztendőt zárt a privigyei együttes csatára. (Somogyi Tibor felvételei) Névjegykártya Név: Urblík József. Született: 1970. január harmadikén Ipolyságon. Testi adottságéi: 180 cm/ 75 kg. Élvonalbeli mérkőzések száma: 132. Gólok száma: 37. Klubjai: Ipolyság, DAC, SKP Bratislava, Vágsellye, Bártfa, FC Kosice, Hradec, Rimaszombat, Privigye. Családi állapota: nős, felesége Henrietta. A nyolc éves Henrietta és a két esztendős József apja. Mosolyogjunk Karácsonyi ajándék A futballszakosztály ifjú tagjai körülveszik az örökké morcos edzőt.- Mester, mit vegyünk magának karácsonyra?- Semmit.- Hiszen azt már tavaly is megkapta tőlünk.- Nem baj. Még van belőle! Örömhír Azt mondja az orvos a páciensnek:- Nézze, van rossz hírem és jó hírem. A rossz hír, hogy maga húsz kilóval kövérebb a kelleténél, a pulzusa gyors, a reflexe lassú. Azonkívül a vakbelét is ki kell venni.- És mi a jó hír? Az orvos felcsillan:- Hogy reggel öt szettet nyertem a teniszpályán. Áhítat Egy órával az Ohio-Michigan rögbirangadó előtt díszes feliratjelent meg a michigani Ann Arbor templomának kapu ján.- A rögbi csupán egy játék. Csak a hit örök. Ennek ellenére: mindent bele, Michigan! Vágjátok agyon a svihákokat! Remek recept A klub orvosa a helyes táplálkozásról tart előadást, és igyekszik apró érdekességekkel színesíteni a tudományos szöveget.- Salamon királynak például ezer felesége és ezer szeretője volt. Ambróziával táplálta őket. Megszólal hátulról egy izgatott férfihang.-Ne azt mondja, doki, hogy a csajokat mivel táplálta. Ő mit evett? Szakértelem A fiatal professzort megbízzák, hogy tartson néhány előadást a szexről. Otthon nem merte megmondani, csak annyit közölt feleségével, hogy a vitorlázásról ad majd órát a hallgatóknak.- De hiszen nem is értesz a vitorlázáshoz! - képedt el az asz- szony.- Nem tesz semmit... Majd elolvasok néhány szakkönyvet... Az első előadás utána a feleség összefut az utcán a kurzus egyik ifjú leányhallgatójával.- Gratulálok, asszonyom - lelkendezik a diáklány. - Csodálatos férje van, éppen az imént tartott egy remek előadást.- Nem értem - csodálkozik a feleség. - Hiszen csak kétszer próbálkozott vele. Először hárman húzták ki, másodszor meg beleejtette a sapkáját. Edzőtábor A vezetőedző felszólítja a gyúrót, járja végig a játékosok szobáit. A masszőr feldúlt képpel érkezik vissza.- Nem igaz, milyen rendetlenek, hanyagok ezek a srácok mondja. - Van, amelyiknek a szobájába tetanuszinjekció nélkül be sem mernék menni. Éjjeli műszak A nagy klubok Milánó közelében tartják évente szokásos játékosbörzéjüket. A kora reggeli edzésre ballagva két focista elhúz az épület mellett, odabenn ég a villany. Benéznek az ablakon, látják, hogy a tárgyaló felek az asztalra borulva alszanak.- Pszt, ne ébresszük fel őket - mondja az egyik játékos. - Fáradtak szegények. Egész éjjel az árainkat emelték. Döntetlen Fegyelmi tárgyalás a szövetségben. A futballista vádlott. A játékvezető felperes. Hosszú huzavona után az elnök kihirdeti az ítéletet:- A vádlottat vétkesnek találtuk... Aztán pillanatnyi szünet, majd folytatja.-... de a felperesért sem dobáljuk magunkat! Vihar Rettenetes hullámokon bukdácsol a vitorlásverseny mezőnye. A legénység felváltva hajol a víz fölé a tengeri betegség csapásai alatt.- Nyugalom fiúk - mondja a kormányos. - Hamarosan vége a viharnak. Nemsokára feljön a hold.- Rémes - hördül fel az egyik zöldfülű a korlát mellett. - Még a hold is?! (sz)
