Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
10 1999. december 22. N. Tóth Anikó Kópé Cillanka bálja Bagyula.- Mindenki veled akar majd táncolni - tette hozzá Bobolyka.- Az lehet! - kacagott fel Cillanka. - De nem akárki lehet az én táncosom! - s ekkor újabb fergeteges táncba lendült a nagy diófa körül. Erre már a három testvérnek is kóvályogni kezdett a feje.- Állj meg, mert elszédülsz! - próbálta visszafogni az iramot Birabolya.- Lassíts, mert leszakad a szoknyafodor! - kiáltotta Bagyula.- Lassíts, mert elrepülnek a ruháról a szalagok! - figyelmeztette Bobolyka. Erre Cillanka megállt.- Igazatok van - pihegte. - Még utóbb úgy elfáradok, hogy a bálban nem lesz szusszanásnyi erőm sem. Meg aztán el kell rendezni a varratás költségeit is.- Ugyan, hagyd csak, örülünk, hogy elégedett vagy a munkánkkal - szabadkozott Birabolya.- Valamivel csak meg kell hálálnom... Már tudom is! Vegyétek fel a kedvenc ruhadarabotokat! - tapsikolt Cillanka. A három testvér beszaladt a kőházikóba, majd kisvártatva előjött Birabolya halványlila lipi- tyinkében, utána Bagyula egy cifra kacamajkába burkolózva, majd Bobolyka a patyolatfehér zobonkájában.- Nagyon csinosak vagytok - dicsérte meg őket Cillanka. Birabolya, Bobolyka, de még Bagyula is elpirult.- És most kívánjatok valamit! - biztatta Cillanka a megille- tődött testvéreket. - De ne mondjátok ki hangosan! A testvérek behunyták a szemüket, s titkos vágyukra gondoltak. Cillanka suhintott egyet csillagvirágos Cillanka bekopogtatott a Dedre-bérc alatti takaros kőházikó ajtaján. Vékony hangocska szólt ki:- Bújj be! Cillanka belépett. A szoba közepén nagy kerek asztal állt. Mellette ült a három testvér: Bagyula, Birabolya és Bobolyka. Föl se néztek, szorgalmasan öltögettek.- Eljöttem a báli ruhámért - mondta Cillanka.- Máris kész - mondta Bagyula.- Csak még ezt a gyöngyvirágot befejezem - komolykodott Birabolya.- Csak még ezt a szalagot ráillesztem - csilingelt Bobolyka. Cillankának nem kellett sokáig várnia: egykettőre kezében volt a báli ruhája. Micsoda pompa! Csupa finom selyem, lenge leplek, fidrek- fodrok, kacskaringós virágok! Nem tudta megállni, azonnal magára öltötte. Táncra perdült az asztal körül, kipörgött az udvarra, majd feldöntötte Kunkát, aki a kerítés mellett ólálkodott.- Gyönyörű, gyönyörűséges! - lelkendezett tánc közben Cillanka.- Te leszel a legelbűvölőbb bálozó - csatlakozott pálcájával.- Amikor a kacamajkát, a lipityinkét és a zobonkát magatokra öltitek, ez a kívánságotok mindig teljesül - mondta kedvesen Cillanka, s mielőtt a testvérek nagy ámulatukból magukhoz tértek volna, báli ruhájával együtt eltűnt a fenyőfák között.- Ez megvarázsolta a ruhánkat! - kiáltott fel Birabolya.- Lássuk csak... Én máris okosnak érzem magam: tudom, miért nőnek fölfelé a fák!- Na miért? - kérdezte Bobolyka.- Mert meg akarják simogatni leveleikkel a napot és a holdat - magyarázta Birabolya. Bobolyka előbb elkerekedett szemmel, majd tisztelettel bámult Birabolyára.- Én pedig erős lettem, ide nézzetek! - fitogtatta az erejét Bagyula, és egyedül fölemelte azt a hordót, amibe az esővizet gyűjtögették, amit azelőtt csak hárman bírtak megmozdítani.- Hű, te tényleg erős vagy! - ismerte el Birabolya.- Én meg szép - állította határozottan Bobolyka, miután belenézett az esővizes hordóba. Valóban: szeme ragyogott, szája mosolygott, kissé görbe orra kiegyenesedett. A három testvér örömében összeölelkezett, aztán bementek a házba. A becses ruhadarabokat gondosan beakasztották a szekrénybe, majd fogták a korsójukat, s mentek a kristálypatakhoz vízért. Cillanka virágszirompalotájában közben nagy volt a sürgés-forgás, készülődés. Pipics a bálterem kivilágításával foglalatoskodott, Tutusz egyre-másra cipelte a cukorkásdobozokat a raktárból, Berbéte terítette az asztalokat, a zenészek hangoltak, a palota úrnője meg egyre csak csinosította magát, pedig már szállingóztak a vendégek, valamennyien álarcban. Németh Ilona illusztrációja Mire minden meghívott ösz- szesereglett, végre megjelent Cillanka is: pompás báli ruhája, szépséges arcocskája láttán az egybegyűltek tapsolni kezdtek, majd izgatottan várták, kire esik Cillanka választása.- Három próbát kell kiállnia annak, aki vágigtáncolhatja velem ezt az éjszakát - mondta Cillanka. - Először is ki kell találnia, milyen növényből készült ez a szivár- ványos papírba csomagolt cukorka. Másodszor át kell vinnie hintaszékemet a keleti ablakból a nyugati ablakba. Harmadszor pedig arcának csinosságával meg kell nyernie tetszésemet, miután levette álarcát. A vendégek összesúgtak. Nagyon egyszerűnek tűntek a feladatok. Mindjárt ajánlkozott egy különös ruhájú vendég: vállán panyókára vetve egy cifra kabát, alatta lila blúz libegett, az alól pedig patyolatfehér ing lógott egészen a bokájáig. Cillanka gyanakodva nézte, de azért odanyújtotta a cukorkát. Az idegen megkóstolta. A megoldást azonban nem tudta megmondani, mert egy hang sem jött ki a torkán. Csak mutogatott, mint aki elfelejtett beszélni. A vendégek kuncogtak.- Lehet, hogy az izgalom teszi, s később megjön a szava - mondta kedvesen Cillanka. - Addig lássuk a második próbát! A vendégsereg a hintaszékhez tódult. A fura ruhás idegen karfájánál fogva próbálta megemelni. Hosszas erőlködés után nemhogy odébb vinni, hanem még meghin- táztatni sem tudta, mintha egy hegyet kellett volna megmozdítania. A vendégek összesúgtak-búgtak, egyi- kük-másikuk alig bírta visz- szafojtani kifelé kívánkozó kacagását.- Amint látom, ez nem fog menni - mondta Cillanka. - De talán arcod csinossága feledteti az első két próba kudarcát. Kérlek, vedd le az álarcodat! Az idegen teljesítette a kérést. Amint fölfedte arcát, a vendégek hátrahőköltek, szájuk elé kapták a kezüket, nem tudták, sírjanak-e vagy nevessenek, olyan csúf volt az idegen arca!- Ejnye, Kunka, már megint imposztorkodsz! - ismerte fel Cillanka a felsült vendéget. - Hiszen ez Birabolya lipityinkéje, Bagyula kaca- majkája és Bobolyka zobonkája! Kunka megsemmisülten állt a vendégsereg előtt.- Azt hittem, megokosodok, megerősödök, megszépülök, mint a három testvér - dünnyögte.- A ruhadarabok csak a gazdájukon bírnak varázserővel - mondta Cillanka. - Aki ellopja őket, arra pont ellenkezőleg hatnak: a legfontosabb pillanatban okosodás helyett még beszélni is elfelejtettél, erőd úgy elhagyott, hogy ibolyagyökérből készült hintaszékemet még csak megbillenteni se tudtad, egyébként sem bizalom- gerjesztő arcod pedig olyan rút lett, hogy nem nézhetek rád! Takarodj a palotámból! Előbb azonban vetkőzz! A lopott ruhadarabokat vissza kell szolgáltatni jogos tulajdonosaiknak. Kunka belátta, hogy jobb lesz engedelmeskedni. Előbb a kacamajkát vette le a válláról, aztán a lipityinkéből bújt ki, végül a zobonkát is lehúzta. Ott állt a díszes vendégek előtt csavargóruhájában. Erre természetesen kitört a kacagás. Néhányan úgy hahotáztak, hogy alig kaptak levegőt. Kunka megszégyenülten tá- molygott ki a virágszirompalotából.- Jócskán elment az idő - állapította meg Cillanka. - Legjobb lesz, ha lemondok a próbatételekről. Induljon a tánc! Nagyon viszkethetett a talpa, meg aztán azt is meg akarta mutatni végre, milyen csodálatosan repül tánc közben pompás ruhája, mert vállon ragadta a legközelebb álló vendéget, s már ropták is! Egész éjjel állt a bál. Cillanka egyre középen forgott, olyan villámgyorsan, hogy/idrei-fodrai alig bírták követni. Verssarok Csanádi Imre Hónap-soroló Új év, új év, új esztendő! Hány csemetéd van? Tíz meg kettő! Jégen járó január, fagyot fújó február, rügymozdító március, április, füttyös, fiús, május, május, virágdús, kalászkonyító június, kaszasuhintó július, aranyat izzó augusztus, szőlőszagú szeptember, levélhullató október, ködnevelő november, deres, darás december. Népköltés Tréfás köszöntők Valamennyit ugrik éltében a szarka, valahányat billent annak tarka farka, valahány szarkának farka tolla tarka, oly sokáig tartson a szerencse marka! Ettünk-ittunk vendégségbe, három hétig mind egyvégbe. Hoztunk is egy rosta vizet: a nagyharang majd megfizet. Gondolkodom, tehát... A babagyárban minden babából kettőt készítettek. Jelöld meg, melyik baba melyiknek a párja. M x x x x x x § 12 x
