Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-22 / 51-52. szám
Politika 1999. december 22. 3 Kár, hogy a korrupciógyanús botrányok elhomályosítják a kormány kétségkívül pozitív döntéseit. Ne csak a külföld előtt legyünk szépek Hektikus esztendőtől búcsúzhatunk a kisebbségi nyelvtörvény körüli problémák miatt kellett sort kerítenie az EBESZ-főbiztosnak. MÁJUS Ján Slota közölte, hogy „az irredenták 2005-ben alapítják meg Nagy-Magyarországot”. Bugár Béla, az MKP elnöke „hülye értelmetlenségnek” minősítette a nyilatkozatot. Michal Kovác visszalépett az elnökjelöltségtől. Pozsonyban találkoztak a „visegrádi” kormányfők. Az elnökválasztás első fordulójában Rudolf Schuster a szavazatok 34,58 százalékát kapta, Vladimír Meciar lett a második 27,18 százalékkal. Mikulás Dzurinda cseh partnerével, Milos Zemannal a volt föderációs vagyon elosztásáról tárgyalt. Jaroslav Svéchota, a kémelhárítás egykori vezetője azt vallotta, hogy Iván Lexa utasítására rabolták el ifj. Michal Kovácot. Építőipari dolgozók tiltakoztak a kormányhivatal előtt az autópálya-program leállítása miatt. Történelmi mélypontra zuhant a korona árfolyama. A lakosság Rudolf Schustert választotta köztársasági elnökké - a voksok 57,18 százalékát szerezte meg. JÚNIUS Szabadlábra helyezték Svécho- tát. Lexát a trencséni börtönkórházba szállították. Max van dér Stoel a kisebbségi nyelvtörvényről tárgyalt Mikulás Dzurin- dával. Slota ittas állapotban nyilvános helyen végezte el kis- dolgát. Beiktatták az új államfőt. Vladimír Poór nagyvállalkozó - a vagyonalapot kijátszva - az amerikai Cinergy társaságnak adta el a gbelyi Nafta céget A kabinet a magyar kormánytagok támogatása nélkül hagyta jóvá a kisebbségi nyelvtörvényt. A miniszterelnök javasolta Ludovít Kaníknak, a vagyonalap elnökének és Ladislav Sklenár alelnöknek a leváltását. Őrizetbe vették, majd szabadon engedték Poórt. A kormány a Nafta-ügy miatt felszólította az alap vezetőit, hogy mondjanak le. JÚLIUS Hatról tíz százalékra emelkedett a hozzáadottérték-adó alsó sávja. A romakivándorlás miatt Finnország vízumkényszert vezetett be Szlovákiával szemben. A parlament jóváhagyta a kisebbségi nyelvtörvényt. A korA helsinki EU-csúcs résztvevői, az első sorban balról: Gerhard Schröder német kancellár, Paavo Lipponen finn kormányfő, Jacques Chirac francia és Martti Ahtisaari finn államfő. TA SR/AP mányfő stabilitási paktumot ajánlott fel a szakszervezeteknek. Lexát kiengedték a börtönből. Schuster aláírta a kisebbségi nyelvtörvényt. Svéchota közölte, hogy ifj. Kovác elrablásának „szellemi atyja” Meciar volt. Norvégia is döntött a vízum- kényszerről. AUGUSZTUS A koalíciós tanács a kabinet rekonstrukciójáról tárgyalt, de visszautasította az idő előtti választások lehetőségét. Távozott a kormányból Gábriel Palacka; helyére Jozef Macejko került. Az elnöki iroda semmilyen közleményt nem adott ki Schuster és Meciar váratlan találkozójáról. Az államfő nem írt ki népszavazást a kisebbségi nyelvhasználatról, illetve a stratégiai vállalatok magánosításának betiltásáról. Az ellenzék sikertelenül próbálkozott Csáky Pál miniszterelnök-helyettes leváltásával. SZEPTEMBER A bradlói Stefánik-emlékműre magyar nyelvű szlovákellenes szöveget festettek - az MKP provokációnak minősítette az esetet. Dzurinda visszatért a Kereszténydemokrata Mozgalomba. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök első hivatalos szlovákiai látogatása. Meciar fenyegetőzni kezdett, hogy éhség- sztrájkot kezd, ha az ifj. Kovác- ügyben előállítják. Róbert Fico távozott a Demokratikus Baloldal Pártjából. A szlovák és a magyar kormányfő aláírta a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló megállapodást. Mikulás Dzurinda New Yorkban Bili Clinton amerikai elnökkel tárgyalt. Lámpaoltással végződött a nemzetiek közgyűlése; a küldöttek elmozdították helyéről Slotát. Kormányellenes tüntetést tartott a szakszervezeti központ Pozsonyban. OKTÓBER Folytatódott a nemzeti közgyűlés; Slota helyére Anna Malí- ková került. Hillary Clinton látogatást tett Pozsonyban. Az Európai Bizottság Szlovákiát az EÜ-csatlakozásra várók első csoportjába sorolta át. A Ma- gas-Tátrában találkoztak a „visegrádi” miniszterelnökök. Távozott a kormányból Ludovít Cérnák gazdasági miniszter; helyére Lubomír Harach került. Leváltották Ludovít Kaníkot és Ladislav Sklenárt. Michal Kovác volt államfővel tárgyalt Schuster. NOVEMBER Rudolf Schuster jelentést terjesztett elő a parlamentben az ország helyzetéről. Az államfő közölte, hogy nem kér bocsánatot senkitől kommunista múltja miatt. Finnország és Norvégia feloldotta a vízumkényszert. Besztercebányán megkezdődött Mikulás Cérnák bűnügyeinek a tárgyalása, az „évszázad pere”. Nacionalista rendzavarás történt az észak-szlovákiai Nec- pálban a Lahner György aradi vértanú tiszteletére tartott emlékünnepségen. Az MKP tisztújító közgyűlésén ismét Bugár Bélát választották meg a párt elnökévé. Az államfő új alkotmánybírákat nevezett ki - köztük Mészáros Lajost, az MKP képviselőjét. Dánia „került sorra” a vízumkényszert bevezető országok között. DECEMBER Gerlachfalván találkozót tartott a négy „visegrádi” államfő: Göncz Árpád, Václav Havel, Aleksander Kwasniewski és Rudolf Schuster. Norvégia ismét vízumkötelezettséget vezetett ]re Szlovákiával szemben. Az EU helsinki csúcstalálkozóján Pozsonyt is meghívták a csatlakozási tárgyalásokra. (mg) JANUÁR A kormány első csomagja a gazdasági egyensúly visszaállítására. Meggyilkolták Ján Ducky volt gazdasági minisztert, a gázművek vezérigazgatóját. A parlament elfogadta a közvetlen államfőválasztásról szóló alkotmánytörvényt. Ducky temetése után Vladimír Meciar megtámadta Vladimír Misauert, a cseh Príma Televízió munkatársát. A törvényhozás nem szavazta meg a Ladislav Pittner belügyminiszterrel szembeni bizalmatlansági indítványt, amelyet a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a Ducky-ügy miatt terjesztett be. A Magyar Koalíció Pártja élesen bírálta Pavel Koncos földművelési minisztert, mert az Állami Földalap elnökének ügyében megszegte a koalíciós megállapodást. Lemondott vezérigazgatói tisztségéről Július Binder, a bősi erőmű „atyja”. FEBRUÁR Milán Hanzel lett az új legfőbb ügyész. A Demokrata Párt elsőként döntött a kettős tagságról. Gábriel Palacka közlekedési miniszter autóbalesetet szenvedett. Mikulás Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő jegyzőkönyvet írt alá a két ország közötti alapszerződés végrehajtásáról. Mintegy 500 fémmunkás tiltakozott a kormányhivatal előtt. Vladimír Mitro, a titkosszolgálat vezetője leleplező jelentést terjesztett a parlament elé az elődje által elkövetett törvénytelenségekről. Alexander Rezes távozott a Kelet-szlovákiai Vasmű felügyelőtanácsából. Gustáv Krajci volt belügyminisztert a népszavazási ügy miatt megfosztották képviselői mentelmi jogától. MÁRCIUS Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke erősen ittas állapotban harckocsiba szólította a lakosságot - kiszucaújhelyi nagygyűlésén Budapest lerombolására buzdított. Max van dér Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a romák helyzetéről tájékozódott. Az MKP parlamenti bojkottja után a kormánykoalíció megállapodott a kisebbségi kultúra támogatásának alapelveiről. Pavel Koncos közölte: akkor sem támogatná az MKP jelöltjének a földalap igazgató- tanácsának élére való kinevezését, ha az Gyetváról származna. Ján Slota lett a nemzetiek államfőjelöltje. A dunaszerdahe- lyi Fontána étteremben a helyi alvilág tíz tagjával végeztek. ÁPRILIS A kormány a jugoszláviai légicsapások kapcsán megnyitotta az ország légterét a NATO harci gépei előtt. Vladimír Meciar elhatározta, hogy indul az államfőválasztáson. Vizsgálati fogságba helyezték Iván Lexa képviselőt, a titkosszolgálat volt vezetőjét. Viktor Kiima osztrák kancellár csalódását fejezte ki amiatt, hogy a Dzurinda-kor- mány 2000 után is üzemeltetni akarja a bohunicei V-l-es reaktort. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes Max van dér Stoel váratlan pozsonyi vizitje kapcsán kijelentette, hogy a látogatásra A látszat néha csal. Az MKP november 13-i kongresszusán teljesnek tűnt az egyetértés. Egy hét múlva már csak üzengettek egymásnak. Somogyi Tibor felvétele Kommentár Elnéző meghívó Madi Géza __________________ Bi zonyára senki sem vonja kétségbe az állítást, hogy az 1999- es év legfontosabb belpolitikai eseménye decemberre maradt, s hajói meggondoljuk, nem volt kimondottan belpolitikai ügy, jóllehet az ország határain belüli történések logikus következményeként fogható fel. Az Európai Unió helsinki csúcsértekezletén megfogalmazott meghívóról van szó, amely a kontinens elit klubjába invitálja Szlovákiát. A kiböjtölt meghívást azonban több olyan dolog is megelőzte a határokon belül, amely külföldön egyáltalán nem vetett jó fényt Szlovákiára. Az ország és a benne élő magyarság szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása volt. Hosszas vajúdás, több „utolsónak” vagy „legvégsőnek” mondott határidő letelte után tudta megszülni a demokratikus kormánykoalíció azt a jogszabályt, amelyet aztán Nyugat-Európa benevolensen elfogadott. Nem tehetett mást, sőt nem is kívánt mást tenni, esetleg, ne adj’ isten tiltakozni, hiszen a törvényjavaslat miatt csaknem annyi európai szakértőnek kellett az idén felkeresnie Pozsonyt, mint annak idején, a Meciar-érában. Végül megszűnt a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt álló utolsó akadálynak minősített probléma is. Á belpolitikai történésekből azonban egyáltalán nem lehetett arra következtemi, hogy az ország esetleg felvételt szeretne nyerni abba a közösségbe, amelybe azóta vágyakozott, hogy 1989-ben megdőlt a kommunista uralom. Botrányok botrányokat követtek; a romák tömegesen rohamozták meg a hűvös Északnyugat-Euró- pát, vízumkényszer-bevezetési rohamot kiváltva; a korrupció, a kliensrendszer majdnem olyan vígan virágzott tovább, ahogyan az előző kormányzat idején szárba szökkent, majd virágba borult; a parlamenti képviselők sem jöttek rá, hogy a pozsonyi várdombon álló épület nem a fővárosi nagycirkusz; az igazságszolgáltatás egy fikarcnyit sem gyorsult meg, a bíróságok ugyanolyan lassan dolgoztak, mint korábban. Bár meg kell mondani, az előző kormánygarnitúra praktikáitól eltérően a lakosság nem évek múltán, hanem azonnal, esetenként már másnap tudomást szerzett arról, ha valamelyik politikus vagy hivatalnok vétett a törvény ellen. Az EU bizonyára ezt is értékelte, amikor úgy döntött, hogy a már meglevő hat tagjelölt ország mellé további hat kelet-közép- európai államot hív meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Talán még az sem „szégyen” Szlovákiára nézve, hogy az invitáltak között gazdaságilag jóval elmaradottabb dél-európai államok is fellelhetők. Szó se róla, már Szlovákia is ott tartana, ahol a három visegrádi partner, Csehország, Lengyelország és Magyarország, ha 1997- ben történetesen nem a Vladimír Meciar, Ján Slota és Ján Lupták vezette kormánykoalíció irányítja az országot. Ám akkor épeszű ember nem gondolhatta, hogy a meciarizmust éltető Szlovákiát valaki is komolyan veszi Brüsszelben, illetve a luxembourgi EU-csúcson. Az elkövetkező hetekben, hónapokban azonban már előre kell nézni: a tényleges tárgyalások megkezdésére, arra, mit kínál az Európai Unió Szlovákiának, illetve arra, mit kínálhat Pozsony Brüsszelnek. Ha az EU vezérkara is komolyan gondolja, akkor néhány esztendő múlva, a derűlátó előrejelzések szerint 2003-2004 körül újabb tagállamokkal bővülhet a „tizenötök” klubja. Az úgynevezett első csoport felé kacsingató Szlovákiára óriási teherként nehezedik a kétéves lemaradás. Viszont a tavaly ősszel tartott választásokon a polgárok eldöntötték: csak arrafelé lehet menni, amerre az addigi garnitúra és az ország lakosságának mintegy harmada még véletlenül sem akart elmozdulni. Emiatt a mostani demokratikus hatalomnak jóval több (lesz) a gondja-baja, persze ez főleg a hazai teendőkre vonatkozik: a csatlakozás intézményi feltételeinek a megteremtésére, arra, hogy minél kevesebb területen térjünk el az EU- országok gyakorlatától. De ez még a jövő zenéje. Most az a fontos, hogy megkaptuk a meghívót, és Helsinkiben elnézték Szlovákiának a hiányosságokat.
