Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-11-10 / 45. szám
Modern élet 1999. november 10. 5 Bármi legyen is az „apai terhesség” oka, a szakemberek szerint komoly dologról van szó Ősi faj, harmincmillió éve él a földön Várandós kispapák Az orvostudomány jól ismeri és külön nevet is adott ennek a speciális állapotnak. Couvade-szindrómának nevezi. Archív felvétel A lagúnák dívája Számos asszony kérdezi döbbenten önmagától, vajon jól választott-e, amikor azt tapasztalja, hogy a közösen tervezett és végre világra jött kisbaba nem vált ki akkora örömöt a férjből, amekkora elvárható volna. Pedig nincs okuk a sértődésre. A kutatók szerint ugyanis nem létezik apai ösztön, azaz az anyaihoz hasonló nagy erejű belső késztetés, amely azonnal, gyökeresen megváltoztatná a „kispapák” gondolkodás- és érzelemvilágát. Persze hogy örül az újdonsült apuka is, de az atyai mivoltához még hozzá kell szoknia, idő kell, amíg szívében és agyában megfelelő terület jut az újszülöttnek. Más feleségek viszont szokatlan jelenséget tapasztalhatnak párjuk viselkedésében, amely mintha ellentmondana a fenti szakvéleménynek. A férfiak ugyanolyan tüneteket produkálnak, mint a várandós asszonyok. Ahogy a nők előrehaladnak a terhességben, a férjük is gyakran rosszul lesz, időnként hány, vagy nejéhez hasonlóan „kívánóssá” válik, és falni kezdi a savanyú uborkát. Aki azt mondja erre, hogy színlelés - téved! Az orvostudomány jól ismeri és külön nevet is adott ennek a speciális állapotnak. Couvade-szindrómának nevezi. A komoly név, sajnos, még nem jelenti azt, hogy a kiváltó okokat illetően teljes egyetértés volna a szakemberek között. Vannak, akik szerint a férfiak tudat alatt érzik, mennyire szükség van rájuk a terhesség folyamán, ezért ilyen módon veszik ki részüket a kellemetlenségekből. Testileg is szolidaritást mutarnak a feleségük iránt. Mások azt mondják, hogy egyfajta „méhirigység” fogja el a kispapákat, vagyis ha már nem képesek maguk világra hozni egy kisdedet, legalább a terhességi tünetekkel vesznek részt a folyamatban. Akadnak, akik leegyszerűsítik mondanivalójukat, és így fogalmaznak: „Egy csomó férj akár nyafogás árán is, de több figyelmet akar kikényszeríteni a feleségéből. Nem tudja elviselni, hogy a család figyelme teljes egészében a nő felé fordul. Esetleg előfordulhat, hogy a bűntudat is dolgozik bennük, amiért ilyen helyzetbe hozták szenvedő asszonyukat.” Egy elgondolkoztató, mélylélektani magyarázat szerint ahogy telnek az áldott állapot hónapjai, az apaszerephez történő pszichés alkalmazkodás során a férfiak tudattalanul felmérik magukban az anyaság és az apaság mibenlétét (így válnak valóban apává), és az érzelmi azonosulás folyamata vált ki olyan testi tüneteket, amelyek a terhes nőkre jellemzőek. Bármi legyen is az „apai terhesség” valódi oka, és bármennyire viccelünk is vele, nagyon komoly dologról van szó. Igaz, akadnak népek, ahol trükknek szánják az egészet. Ausztrália őslakosainak egyes törzseinél még ma is két gyermekágyat készítenek, amikor közeledik a szülés. Az egyiket, jól elrejtve valahol, az asz- szony foglalja el. A másikat a félj, aki adott jelre, a szülés megindulásakor szívszorító jajgatásba kezd. Hogy fájdalma valódi legyen, az aguti nyúl borotvaéles fogával számos mély, vérző sebet ejt magán. A művajúdás célja az, hogy becsapják az ártó szellemeket. Elcsalogatják őket a kisbabától, így rontó erejük célt téveszt. Nem elszigetelt népszokásról van szó. Dél-Amerikában, Indonéziában és Indiában még ma is természetesnek tartják, ha a férfi is gyermekágyat nyom, és sokszor jobban kiabál, mint szülő felesége. Sőt! A szülés után az asszony már régen felkelt, testi hogylété- től függetlenül eteti, füröszti a kisbabát, esetleg főz a nagyobb gyerek számára, az újdonsült apa pedig tovább heverészik és jajgat, elvárja, hogy vele is foglalkozzanak, dédelgessék, kényeztessék. Akárcsak a babát. A modem ember kétkedve és mosolyogva szemléli ezeket az ősidőkre visszamutató férfiúi magatartásformákat. Éppen ezért viccelődik a kívánós kispapákkal is. Pedig a férfilélek mélyén számos még felderítetlen rejtély lakozik, amely együttesen formálja őt olyanná, amilyen. Amikor felröppen, mintha narancspiros lángnyelv csapna ki a földből. A „phoenicopterus”, „tűzszárnyú madár” - ahogyan a görögök nevezték - ősi faj. Harmincmillió éve él a földön. Karcsú, törékeny és kecses. Pipaszár lábán kényeskedve lépeget, mint egy fürdőző dáma. Pedig ilyenkor szívósan, keményen a túlélésért munkálkodik. A flamingó Európa déli részét, Tunézia, a Mexikói-öböl, Dél-Af- rika és a Perzsa-öböl sós vizű mocsarait népesíti be. A legnagyobb Európában honos gázlómadár mintegy másfél méter magas. Dél-Franciaország az egyik legnépszerűbb flamingókolónia hazája. Ide, a Földközitenger partjára tér vissza vándordíjáról minden év februárjában a sok ezer fős csapat. Alkonyaikor,a lenyugvó nap fényében érkeznek, fészket rakni, költeni - haza. Megélnek ott, ahol semmilyen más madár vagy emlősállat nem talál megfelelő táplálékot magának. Igaz, így ellenségtől sem kell tartaniuk. A flamingó egyetlen fegyvere a csőre, az azonban különlegesen kiképzett szerszám. Ellentétben a többi madáréval, a flamingó csőrének nem az alsó, hanem a felső része mozgatható. Emiatt a madár fura, fordított fejtartással táplálkozik, s ebben a pozícióban, profilból érdekes módon egy mosolygó hattyúra hasonlít. A tudósok sokat vitatkoznak azon, hogy mi volt először, azaz, az állat morfológiai sajátosságai miatt alakult-e ki ez, a sajátságos táplálkozási mód, vagy ellenkezőleg, a csőr a körülményekhez való alkalmazkodás eredménye. így vagy úgy, a Ez nem csók, hanem küzdelem. madár a maga méltóságteljes Bourbon-profilját a sekély víz alá dugja, s barázdát ás. a sárban, mintha egy ősi rítus szerint táncot járna. A szájába veszi a vizet, izmos nyelvével kipumpálja, és odabent maradnak a miniatűr élőlények, az apró rákok, melyek karotintartalmának egyébként narancsvörös tollazatát is köszönheti. Mert a flamingó fehéren bújik ki a tojásból. Öt-hat éves, amikor pompás díszruhája megszínesedik. Ez egyben jelzi, hogy felnőtté vált, kész a családalapításra. A tavaszi nap első sugarai alatt flamingóéknál kitör a szerelmi láz. A hímek élénk rikoltással, szárnycsapkodással hívják fel magukra a figyelmet, és előfordul, hogy megverekszenek társaikkal a tojó kegyeiért. A pár a nász után hűségesen együtt marad. Sárból, füvekből csonka kúp alakú fészket raknak a földre, ebbe a tojó egyetlen tojást rak. Ha a vihar vagy egy sirály elragadja, azonnal tojik másikat. Felváltva költenek, s egy hónap múlva megreped a tojáshéj. A még rövid lábú, halványszürke tollú fiókákat „óvodákban” nevelik. Egy-egy felnőtt több kicsire vigyáz, de csak a sajátját eteti. A flamingó könnyen megriad. Egy repülő zúgása, egy fényképezőgép csattanása pánikba ejti. Ilyenkor gyors vágtába fog, hiszen csak ezzel a kezdősebességgel képes felrepülni. Ha megsérül üvegtö- rékenységű lába, a baleset ment- hetedenül halálra ítéli. Jószerével nincsen ellensége. Csak az ember meg a környezetszennyezés. Ornitológusok a történelem egyik megbocsáthatatlan bűnének tartják, hogy Vitellius császársága idején a flamingónyelv ínyencfalatnak számított. De a flamingó ma már védett állat. 1970-ben a franciák a Földközi-tengerben egy mesterséges szigetet építettek számukra, ahol a felnőtt egye- dek száma eléri az ötvenezret. Ősszel messzi útra kelnek. Több ezer kilométert tesznek meg, amíg átrepülnek a tengeren. A csillagok állása, a nap fénye után tájékozódnak. Egyórányi szárnyalás alatt testsúlyuk egy százalékát elveszítik. A gyengébb tehát el sem indul. Csak vágyakozva nézi az égen csapatba rendeződött társait, a hosszú, lángszínű szalagot, mely dél felé halad, miközben reménykedik, hogy épségben áttelel. M. É. Vannak, akik szerint a férfiak érzik, mekkora szükség van rájuk a terhességfolyamán. Ők így veszik ki részüket a kellemetlenségekből. A férfiak ugyanolyan tüneteket produkálnak, mint a várandós asszonyok. Ha megsérül üvegtöré- kenységűlá- ba, a baleset menthetetlenül halálra Lapunk 42. számában közöltük karácsonyi játékunk tervét, amelybe a Vasárnap bankjegyeit és az Új Szó pénzérméit kell beragasztani. A játék végeztével a teleragasztott játéktervet küldje el szerkesztőségünk címére. Figyelje továbbra is az Új Szót és a Vasárnapot. Hét hét után 99 999 koronát nyerhet! (A 286/1992-es számú adótörvény 36. §-a alapján a nyeremény összegéből 15% jövedelemadót vonunk le. • ’n dé&Sró az iiiimt] és a Vasárnap karácsonyi gálaműsora december 14-én a komáromi sportcsarnokban, rellépnek: BENKÓ DIXIELAND BÁND, L’art pour L’art, Antal Imre, a komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház művészei. A Karácsonyi Ajándékszóró fődíjának sorsolása: 99 999 korona vár a nyertesére! A belépőjegyek sorsolásra kerülnek. Értékes díjak - kitűnő program. Jegyelővétel: Komárom - Városi Művelődési Központ valamint a párkányi (Hlavná 13), az érsekújvári (Podzámska 21) és adunaszerdahelyi (Üzletsor u. 18) hirdetőirodában
