Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-10-13 / 41. szám

Tanácsadó 1999. október 13. 11 Októberi növényvédelem Október folyamán kezdjük meg a kis és a nagy téli araszo­ló hernyóinak gyérítésére szolgáló ragadós övék kihelye­zését gyümölcsfáink törzsére. Gondosan vizsgáljuk át fáink koronáját és metszük le az amerikai szövőlepke fészkeit. Itt van az ideje a téli fokhagy­ma csávázásának is. A parazita gombák ellen a kö­vetkező szerek valamelyikét válasszuk: Benlate, Fundazol 50 WP (0,2 %), Benlate T, Rovral TS, Rovral 50 WP (0,5 %), Rovral Flo (0,8 %). A mű­veletet közvetlenül a kiültetés előtt, 20 percen át kell elvé­gezni. A fonálférgek ellen Sulka 5,0 %-os oldatában 6-12 órán át kell áztatni a hagymákat. Használhatunk Vydate L-t (0,5 %) is. Előnye, hogy Benlate T-vel és mind a három Rovral készítménnyel kever­hető. tudni kell róla azonban, hogy a Vydate L rendkívül ve­szélyes méreg. Jó, ha már az ősszel csávázás- ban részesítjük a különféle vi­rághagymákat is. a parazita gombák ellen erre a célra használható Benlate, Bavistin Derosal 50 WP, fundazol 50 WP, Rovral 50 WP (0,2 %), Tecto 450 FW (0,25 %), Mirage 45 EC, rovral Flo, Sportak 45 EC (0,4 %) és Captan 50 WP (1,5 %). A szép krizantémért Kedvelt őszi virágunk a krizantém, a halottak napjá­nak kultikus szimbóluma. Hogy szép, egészséges virágo­kat vihessünk szeretteink sír­jára október folyamán a vegyi védekezést sem mulaszthatjuk el. A krizantémot főleg a szep- tóriás levélfoltosság és a szür­kepenész (botritisz) támadja meg. Szeptóriás levélfoltosság elle­ni hatásos szerek a Captan 50 WP; Dithane DG, Di hane M 45, Novozir MN 80, Perozin 75 B. Valamennyi szert 0,3 %-os koncentárcióban juttassuk ki. A szürkepenész leküzdésére alkalmas szer a Bavistin, Benlate, Derosal 50 WP, Fundazol 50 WP (mindegyi­kük 0,06 %-os töménység­ben), a Ronilan 50 WP (0,1 %), Rovral 50 WP (0,15 %), valamint a Rovral Flo (0,3 %). l.d. Legjobban napos, homokos élőhelyen érzikjól magukat Őszi krókuszok Magasra nő, ezért elsősorban sziklakerti telepítésre és díszhangák közé alkalmas. A sáfrányokat (Crocus) kertkul­túránk általában kora tavaszi dísznövényként tartja számon. Kevésbé ismert, hogy akadnak olyan fajai is, amelyek késő ősz­szel, sőt a tél elején virágoznak... Az ősszel virágzó sáfrányfajok nagy része igénytelen növény, de azért nem mindegy milyen körül­ményeket biztosítunk számukra. Legjobban napos, homokos élő­helyen érzikjól magukat. Meghá­lálják a műtrágyázást is - elsősor­ban a nitrogéntartalmú trágyákat (baromfiürülék) igénylik. Ha en­nek a néhány követelménynek eleget teszünk, a hagymák min­den őszön virágot hoznak. Akinek a sáfrányok nevelése te­rén még nincs kellő tapasztalata annak a Crocus speciosus nevű fajt és hibridjeit ajánljuk. Őshazá­ja a Balkán, a dél orosz sztyeppék, valamint Irán és Afganisztán. Ná­lunk szeptember-október folya­mán virágzik. Virágzása néha no­vember közepéig is elhúzódhat. Világoskék szirmai sötétebb kék­kel erezettek; bibéi narancs szí­nűek, a porzók sárgák. A Crocus speciosus var. aitchisonii a legké­sőbben virágzó változat. Szirmai gyakaran még december köze­pén is ott díszlenek a behavazott kertekben. Magasra nő, ezért el­sősorban sziklakerti telepítésre és díszhangák közé alkalmas. Ügyeljünk rá, hogy hagymáit ár­nyékos helyre telepítsük, így a szél nem töri le virágait. A C. speciosusnak fehér változata (C. speciosus var. albus) is van. Az előbbihez képest azonban kevés­bé szapora. A tapasztaltabb ker- tészkedők a Crocus byzantinul-al is próbálkozhatnak. Ez az előbbi fajhoz képest sokkal igényesebb, kényesebb növény. Érdekes, nő­sziromra emlékeztető 7 cm átmé­rőjű lilába hajló kékes virágai vannak. Október folyamán virág­zik. Vadon Kelet-Európa és a Bal­kán lomblevelű erdőiben él. Ok­tóber folyamán bontja ki kékesli­la szirmait a Crocus cancellatus. Őshazája Görögországtól Iránig terjed. Hagymáit a kis-ázsiai pásztorok csemegeként fogyaszt­ják. A Záhradkár nyomán Fontos szabály: szüret idején egyedül nem szabad a pincébe menni Nem mérgező, mégis halálos Sokan nem tudják, hogy a must­gáz a szó eredeti értelmében nem is mérgező, hiszen az erjedés fo­lyamán keletkező szén-dkmdból áll, ami teljesen ártalmatlan. Hogy mégis veszélye, azt az a tu­lajdonsága okozza, hogy súlya a levegőnél némileg nagyobb. így a pince légterében lassan alulról fel­felé halmozódva kiszorítja az oxi­gént. Mivel a szén-dioxid színte­len, szagtalan, nehéz közvetlenül észrevenni a jelenlétét. Ezért ter­jedt el az az egyszerű megoldás, hogy égő gyertyát kell helyezni a padozatra, amely oxigén hiányá­ban hamarosan elalszik. További fontos óvatossági szabály, hogy szüret idején egyedül nem szabad a pincébe menni. Igazán nagy ve­szély azonban azokban a pincék­ben van, ahol nagy mennyiségű mustot erjesztenek. Itt kötelező a gépi szellőztetés, s a tartályokba csak frisslevegős készülékkel és égő gyertyával lehet bemenni. A tragédiát leggyakrabban az okozza, hogy a látszólag tiszta le­vegő a seprő felkavarása miatt ke­veredik a mustgázzal és hirtelen fogyni kezd az oxigén. A szűk nyí­láson, amely ráadásul alul helyez­kedik el, nehéz kijönni é s ha nincs védőfelszerelés, bekövetkezik az eszméletvesztés. Vegyük komo­lyan a figyelmeztetéseket, tartsuk be a szabályokat, és akkor nem le­het baj. A Szőlészet nyomán A termésérésben nem eredményez jelentős koraiságot A tél alá vetés előnyei és hátrányai Miután a letermett növényeket, lehullott beteg terméseket ösz- szegyűjtöttük, a kertet szerves­és műtrágyával megszórtuk, gondosan felástuk és egy-két hétig hagytuk a talajt leüle­pedni, elvethetük a hidegtűrő növények magvait. A tél alá ve­tés kétségtelen előnyei közé tartozik, hogy így .megelőzhet­jük a lassú tavaszi szikkadás mi­att gyakran fellépő késedelmet. Ez főleg a kötött talajon, mé­lyebb területeken jelent gon­dot. A hiedelemmel szemben a tél alá vetés a termésérésben je­lentős koraiságot nem eredmé­nyez. A vetőmagvak a tél folya­mán nem csíráznak ki, és nem fejlődnek a növények. Meg­figyelhető, hogy minden évben januárban rövidebb-hosszabb időre felmelegszik az idő. Ha ez hosszabb ideig tart, kicsíráznak a magvak, amelyet a kemény februári hidegek rendszerint el­pusztítanak. -K­Megkérdeztük a szakértőt-------­A barátnőm nevében írok; azt szeretné tudni, vajon ér­vényes-e olyan végrendelet, amit ő írt meg, saját kezű­leg. Továbbá: igaz-e, hogy a végrendelet megírása előtt köteles a végrendelkező személy kivizsgáltatni az el­meállapotát. Mint már néhányszor megír­tuk, az örökhagyó háromfé­leképpen készíthet végren­deletet: 1. sajátkezűleg, ami annyit jelent, hogy az ilyen végrendeletet a végrendel­kezőnek kell megírnia (tehát pl. nem írógépen megírni és sajátkezűleg aláírni, hanem az egész szöveget az elejétől a végéig kézzel kell megírni és alá kell a végrendeletet ír­ni), fel kell benne tüntetni a végrendelet aláírásának évét, hónapját és napját. Ér­vényben van az a felfogás, miszerint ami az aláírás alatt van, az már nem a végrende­let része, tehát csak az egész tartalom alá lehet a végren­deletet érvényesen aláírni. Ha az aláírás alá még vala­mit hozzáír a végrendelkező, ezt a toldalékot is alá kell hogy írja, ellenkező esetben a végrendelet ezen része ér­vénytelen lesz. A sajátkezűleg megírt vég­rendeletnél nem szükségel­tetnek tanúk, vagy más sze­mélyek, akik hitelesítik a végrendeletet. A sajátkezű aláírást azonban nem lehet helyettesíteni például pe­cséttel, vagy az aláírás pe­csétbe öntött formájának le­nyomatával. Az aláírásnak olyannak kell lennie, hogy meg lehessen állapítani az aláíró személy azonosságát, tehát nem ér­vényes az olyan aláírás, hogy „unokatestvéred”, vagy „bá­csikád” stb., ki kell írni a ne­vet. Ha a fent említetteket a vég­rendelet tartalmazza, és ter­mészetesen ha egyébként is megfelel a törvénynek (pl. betartja a rendelkezéseket, stb), akkor érvényes. A vég­rendelet másik formája az olyan forma, amikor a vég­rendeletet az örökhagyó nem saját kezével írja le, ha­nem pl. számítógépen vagy írógépen fogalmazza meg, viszont sajátkezűleg írja alá. Két egyidejűleg jelen lévő ta­nú előtt a végrendelkezőnek el kell ismernie, hogy a vég­rendelet az ő valódi akaratát tartalmazza; a tanúknak alá Szabó Elena jogász kell írniuk a végrendeletet. Természetesen itt is fel kell tüntetni a dátumot (év, nap, hónap) az aláírás sajátkezűleg megírt voltát, stb. Tanú csak olyan sze­mély lehet, aki cselekvőké­pes. A végrendelkező kije­lentését arról, hogy az irat az ő végakaratát tartalmaz­za, világosan kell megfogal­mazni, hogy utóbb ne adjon okot, semmilyen félreértésre és a tanúknak, hangsúlyo­zom, egyidejűleg kell jelen lenniük, nem lenne mondjuk érvényes, ha a végrendelke­ző külön-külön jelentené ki a végakaratát a tanúk mind­egyike előtt. A tanúk nem a végrendelet tartalmáért vállalnak felelős­séget ez esetben, hanem azért, hogy a végrendelkező kijelentése úgy történt, ahogy az le van írva. A ta­núknak értenük kell a nyel­vet, amelyben a kijelentés megtörtént, ellenkező eset­ben nem léphetnek fel tanú­ként. A végrendelet harmadik for­mája pedig a közjegyző előtt megírt, illetve közjegyzői ok­iratba foglalt végrendelet. Személyes véleményem az, hogy habár a végrendelet el­ső két fajtája is érvényes, ha betartják annak alaki és tar­talmi szabályait, a legna­gyobb biztonságot a közjegy­zői végrendelet nyújtja, már ami az érvényesség törvé­nyes feltételeinek betartását illeti, hiszen szakember írja meg. Vannak végrendeletek, amelyeket csak ilyen formá­ban lehet megírni, pl. ha 15 évnél fiatalabb személy óhaj­tana végrendelkezni, ezt csak ilyen formában teheti meg. Tehát, hogy kérdésére válaszoljak: a sajátkezűleg megírt, törvényes feltétele­ket betartó végrendelet érvé­nyes, és érvényességének nem feltétele semmilyen ki­vizsgálás. Gyermeklélektan Jelige: De nehéz az iskolatáska. Kedves Anyuka, levelének köz­ponti témáját egy kérdésbe le­hetne sűríteni: hogyan segíthet a szülő gyermekének a tanulás­nál, hogyan segítheti elő az is­kolai munka eredményességét. Úgy vélem, ebben a rovatban már foglalkoztunk ezzel a témá­val, de engedjenek meg néhány gondolatot újból elmondani (hi­szen , Az ismétlés a tudás any­ja”) . Az eredmény szempontjá­ból nagyon fontos a tanulás megfelelő külső feltételeinek biztosítása: külön tanulóhely - asztal, de legalább asztalrész, és fiók vagy polc, ahol füzeteit, könyveit tartja a gyermek, és amelynek rendjéért ő a felelős. Fontosak a helyes fényviszo­nyok, a nyugalom és csend a ta­nuláshoz, megfelelő oxigén­mennyiség (kiszellőztetett szo­ba) stb. Bővebben szeretnék azonban szólni az eredményes tanulás, sikeres iskolai előreha­ladás néhány további, inkább „belső” feltételéről. A szülő első fontos feladata ezen a téren ta­lán az, hogy megnyerje a gyer­mek aktív „együttműködését” a megfelelő tudás elsajárftása ér­dekében. A gyermeknek magá­nak is akarnia kell a feladatokat elvégezni, és nem csak azért, mert megkövetelik tőle. Az aktív együttműködést akkor tudja biz­tosítani a szülő, ha felkelti és éb­ren tudja tartani gyermeke ér­deklődését a tudás, tehát a tanu­lás iránt. Ez az egészséges gyer­mek esetében nem is olyan ne­héz feladat. Mindegyikben él a kíváncsiság, a tudásvágy. Ezért minden érdekli, állandóan kér­Kállay Jolán dezősködik, törekszik az új, az ismeretien megismerésére. Ha a szülőnek van türelme a sok kér­dés megválaszolásához, sőt, újabb és újabb kérdésekre ösz­tönzi azzal, hogy felhívja a gyer­mek figyelmét minden újra, ér­dekesre, a dolgok közti össze­függésekre, akkor biztosítja, hogy a gyermek „nyitott szem­mel” jáijon a világban,, és kiváncsi legyen az újra, az isme­retlenre. Ez a tudásvágy a tanu­lás legnagyobb indítéka, serken­tője! Az érdeklődés felkeltése azonban még nem elég: rá kell vezetnünk a gyermeket arra is, hogy ami érdekli, azt pontosan, alaposan figyelje meg. Eredmé­nyes tanulást ugyanis nehéz el­képzelni jó megfigyelőképesség, megfelelően fejlett akaratlagos figyelem nélkül. A szülő segíthet a figyelem fejlesztésében, ha olyan feladatokkal bízza meg a gyermeket, amelyek koncentrá­lást, tartós vagy megosztott fi­gyelmet igényelnek. Adhatunk érdekes, hozzá közelálló, élet­szerű, de ugyanakkor játékos megfigyelési feladatokat is: a kisiskolás pl. figyelje meg, szá­moljon be róla, mit lát a kirakat­okban. Hogyan változtak a kira­katban elhelyezett áruk az át­rendezés után. A kertben figyelje meg, mennyit nőttek az egyes növények az eső hatására bizo­nyos idő után stb. Segítsünk a gyermeknek abban is, hogy jól, érthetően el tudja mondani, amit megfigyelt. Hogy ki tudja magát fejezni, per­sze életkorának megfelelő szin­ten. Ne feledjük, hogyjól beszél­ni csak beszélgetve tanul meg a gyermek! Minden lehetőséget, minden alkalmat meg kellene a szülőnek ragadnia, hogy beszél­gessenek a családban a gyer­mekkel, és beszéltesse őt. Legyen időnk beszélgetni a gye­rekkel! (Egy felmérést csinál­tunk a negyedikesek között: ki­vel beszélgetnek rendszeresen a szülők. Csak 15 százalékuk szá­molt be róla!) Továbbá: vonják be a gyermeket a családi beszél­getésekbe, kéijék ki a vélemé­nyét közös ügyekben, olvassa­nak fel verseket, meséket, sztori­kat, hallgassanak meg közösen ilyen műsorokat a rádióban, té­vében stb. Hangsúlyozni szeret­ném, hogy a közös beszélgeté­sek nem csak a beszédfejlesztés szempontjából, hanem érzelmi szempontból is nagyon fonto­sak. Erősítik a szülő és gyermeke kö­zötti érzelmi kapcsolatot ugyan­úgy, mint a közös élmények. Ezzel hozzájárulnak a gyermek érzelmi kiegyensúlyozottságá­hoz, belső harmóniájához, ez pedig szintén pozitív hatással van a tanulásra. így a közös be­szélgetések „kerülő úton”, köz­vetve is segítik a megfelelő ta­nulmányi eredmények elérését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom