Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-07-14 / 28. szám

Modern élet 1999. július 14. 5 Nostradamus jövendölései és leleplezései a XXL századra A vita tárgya egy sziú harci öltözék A világ nem hal meg soha? Roppant érthető módon közli velünk, miképpen írta megjövendöléseit. Skót-indián háború? Még egypár hónap, és belépünk a XXI. évszázadba. Ahogy a millen­nium közeledik, a félelem a 2000. évtől folyamatosan növek­szik. Fölvetődik a kérdés, hogy akkor most örülnünk kell-e vagy netalán rettegnünk. Vajon egy békés évszázadba lépünk át, vagy fejjel rohanunk neki a falnak? Egy orvos tudja, azaz tudta az igazságot. Úgy hívták: Nost­radamus. Az ő neve úgy él emlé­kezetünkben, mint egy prófétáé, aki minden nagy eseményt előre látott, melyek a XVI. századtól kezdve történtek az emberiség­gel. Ilyen volt: IV. Henrik halála, a nagy francia forradalom, Napóle­on korszaka, a két világháború, a koncentrációs táborok szörnyű­ségei, a kipuri háború, a berlini fal leomlása, a Szovjetunió szét­esése, a csernobili katasztrófa vagy az Öböl-háború Szaddám Húszéin ellen. Ezeket a történel­mi fordulópontokat Nost­radamus látnoki módon közölte mint isteni sugallatokat. Egyet­lenegyszer sem tévedett akkor, amikor a nagy történelmi fordu­lópontokat előre jelezte. Bízha- tunk-e abban, hogy előrejelzései az ezredfordulóra is pontosak lesznek? Ebben az esetben már 1999jú­liusában nagy meglepetések vár­hatnak ránk. Nostradamus prófé­ciáit a XV. század francia nyelvén írta, az úgynevezett „quatrain” formá­ban. Ezek rövid köl­temények, amiket alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy megértsük je­lentésüket. Közlemé­nyeinek fontossága az elmúlt év­századok során egyenlő volt Izsák, Ezékiel, Jeremiás és Dávid följegyzéseiével, akik az Ószövet­ség lapjain mutatják nekünk a jö­vőt. Nostradamus roppant érthető módonközli velünk, hogy mikép­pen írta megjövendöléseit. „Egy csöndes helyre éjjel visszavonul­va, tanulmányozva az isteni su­gallatot, sikerült megértenem a burkolt szavakkal megfestett jö­vő titkait. így sikerült például megértenem, hogy a Mindenha­tó közölte velem halálom pontos dátumát (1566. július 2.), való­színűleg azért, hogy tudjam, meddig kell befejeznem hatal­mas munkámat. Ezzel egy idő­ben közölte velem a protestáns nép barbár legyilkolását Szent Bertalan éjjelén, Mária Antoanett kivégzését, a trafalgari csatát és az első világhá- borút.”Hitler hata­lomra jutását például több anagramma is jelzi, az európai zsi­dók koncentrációs tá­borokba való elhur­colását pedig több quatrainben ponto­san leírja. A berlini fal leomlása, az Öböl­háború, Csernobil... Megannyi fontos tény, amit Nost­radamus négyszáz éve előre látott. A „keleti fal”, amelyről Nost­radamus beszél, a berlini fal lehe­tett, amely 1989-ben omlott le. 1990. augusztus 1-jén, azaz hét hónappal később az iraki hadse­reg katonái lerohanták Kuvaitot, és hét napig tartották magukat a városban... 1986 áprilisában a Halley-üstö- kös (a „hosszú pálya”), egyenlő távolságra volt a Szatumusztól és a Marstól. E hónap 26-án egy ha­talmas radioaktív felhőt vitt a szél /„erősen ingázó szél”/, amely majdnem egész Európát érintet­te. „Tüzek”, amelyeket valóban „titokban” tartottak, beláthatat­lan következményekkel jártak. A jóslatok szerint a zűrzavar és a szakadárság fog uralkodni a vilá­gon a rontó szekták nagy száma miatt. Olyannyira erkölcsösnek fognak tűnni, hogy nehéz lesz megsemmisíteni őket. A „Centúriákban” Nostradamus néhány pontos tényt jósol meg: A pénzügyi összeomlást, a bankje­gyek, a fémpénzek, a csekkek oly­annyira inflálódnak, hogy sem­milyen értékük nem lesz, és tűzre kell őket dobni. Az államadósság tehát óriásira növekszik. Megjö­vendöli az Antikrisztus születését is: Az Antikrisztust könnyen fel lehet majd ismerni, mert két foga a torkában lesz. Születése pilla­natában, Olaszország közepén, Toscanában „kőeső” lesz. Né­hány évvel születése után éhín- ság terjed el az egész Földön. Az egyik híressé lett négysoros versben Nostradamus azt állítja, hogy II. János Pál pá­pát Lyonban fogják meggyilkolni, egy második négysoros­ban pontosítja, hogy a gyilkosság decem­ber 13-án, Luca nap­ján fog megtörténni. Ami a III. évezredre szóló próféciákat ille- .ti, nagy veszélyek fe­nyegetnek bennün­ket. Egy quatrainben leírja, hogy 1999 július-augusztusában a bolygók nyolc ritka konstelláció­ja nagy veszélyeket rejt magá­ban. Az alig néhány hét múlva, augusztus 11-én bekövetkező különleges napfogyatkozás ret­tegésbe hozta az asztrológuso­kat, mivel a Nap, a Hold, az Urá­nusz és a kínai sárkány konjunkciója egy különleges diszharmonikus aspektust alkot a Mars-Szaturnusz-Jupiter hár­massal. Ez a napfogyatkozás 15 nappal az után a dátum után kö­vetkezik be, amit Nostradamus a nagy veszedelem kezdeteként megjelöl. Mi történhet e napfogyatkozás alkalmával, és a több mint száz évente előforduló kedvezőtlen, erősen negatív aspektus követ­keztében? Igen valószínű, hogy a Nostradamus által megjósolt ko­szovói háború, amely pár héttel korábban következett be, mint ahogy a jóslat sejtette, hosszú ideig igen komoly következmé­nyeket fog maga után vonni. Az előrejelzés szerint jóval a balkáni térségen túl, a nemzetközi hely­zetre is „világhatással” lesz a konfliktus. Nostradamus szerint igen sok függ attól, hogy sikerül-e rövid idő alatt a „háborúszerű” akciókat befejezni. Ugyancsak rámutat a próféta arra, hogy a válság első komoly negatív következménye egy szörnyű járvány lesz. A témá­hoz kapcsolódó utolsó költemény közli, hogy a koszovói események hatása nem lesz katasztrofális, in­kább úgy kell tekintenünk, mint figyelmeztetést, hogy hasonló helyzeteket lehetőség szerint meg kell előznünk. Ez az utolsó quatrain így fejeződik be:, A világ igen sokszor változik, de nem hal meg sohasem.” Egy másik komoly kockázatot je­lentő esemény 2020 őszén fog be­következni. Hasonló lesz a cser­nobili katasztrófához. Rövid idő­vel ezután egy másik diszharmo­nikus aspektus a Plútó és a Jupiter között jelentős ökológiai károkat fog okozni. A III. évezred elején, egészen pontosan 2021. január 27-én fog bekövetkezni a Nostradamus-jósla- tok közül a legveszé­lyesebb. Ilyen kataszt­rófa Nostradamus próféciáiban még nem szerepel. Előre látva ezen veszélyes előrejelzéseket, sok lehetősé­günk van arra, hogy megtegyük a szükséges lépéseket, és elkerül­jük a végzetes következménye­ket. Ahogy a szólás is mondja: „Jobb félni, mint megijedni.” Komoly harcba bonyolódtak a skótok a sziú indiánok leszárma- zottaival. Persze csak a szavak háborújáról van szó, és az össze­csapás tétje sem valamely vad­ban gazdag terület, hanem egy szakadt, múlt századi sziú harci öltözék. Történt ugyanis, hogy a glas- gow-i múzeum 1892-ben meg­vásárolt egy sziú ruhát a világ­hírű Buffalo Bili vadnyugati vándortársulattól. A harci öltö­zet az elmúlt negyven évben a Kevingrove Museum kiállításán volt látható, és a maga nemében egész Nagy-Britanniában ez az egyetlen, hasonlójel­legű kiállítási darab. A ruha a sziú indiá­nok törzsének kulti­kus darabja volt a múlt században, ak­kor, amikor a dakota indiánrezervátum­ban élő sziú harcosok között népszerűvé lett a Ghost Dance - azaz a szellemtánc - nevű kultikus szekta. 1890 telén a sziú harcosok téli portyára in­dultak Dél-Dakota hegyei kö­zött, ám Wounded Knee-nél be­leütköztek a 7. lovashadsereg katonáiba, s azok megkísérelték lefegyverezni őket. Az egyik sziú harcos nem volt hajlandó be­szolgáltatni fegyverét a kato­náknak, és a puska a dulakodás közben elsült. Iszonyú vérfürdő következett: a nagyobb tűzerő­vel rendelkező katonák három­százötven indiánt mészároltak le. Wounded Knee mindmáig a modem kori amerikai történe­lem egyik legsötétebb szégyen­foltja. Nem véletlen hát, hogy sziú har­cosok mai leszármazottjai azt hangoztatják: a glasgow-ban ki­állított és eredetileg a Wounded Knee-ben elesett ősök egyike ál­tal viselt harci öltözet fel­mérhetetlenül nagy kulturális és érzelmi jelentőségű számukra, és amikor egy indián ősökkel di­csekedő amerikai ügyvéd felfe­dezte a ruhát a Kevingrove Mu­seum kiállításán, azonnal beje­lentette: visszakövetelik a skó­toktól. A Pine Ridge and Cheyenne River Wounded Knee Survivors’ Association közölte: semmilyen áldozattól nem riad­na vissza azért, hogy a vérfoltos ereklye ismét ameri­kai földre kerülhes­sen. A skótok persze óva­tosak, és nem akar­nak ripsz-ropsz megszabadulni at­tól, ami egyszer már az övék volt. A glas- gow-i önkormány­zat azt hangoztatja: a döntés előtt meg kell kérdezni az embereket, mi­lyen erős szálakkal kötődnek a vérfoltos ereklyéhez, és vajon meg lehet-e fosztani a skótok leendő nemzedékeit attól a lehe­tőségtől, hogy a sziú harci öltö­zék révén megismerhessék az amerikai történelem e sötét feje­zetét. A ruhát felfedező, indián származású amerikai ügyvéd persze sokkal nyersebben fogal­mazott: .Amikor először meg­láttam, elállt a szívverésem is. Olyan érték ez, amelynek jelen­tőségét az amerikai őslakosság­hoz tartozókon kívül senki fel nem foghatja. Az ilyesminek semmi keresnivalója Glasgow- ban.” Wounded Knee mindmáig a modem kori amerikai történelem egyik legsötétebb szégyenfoltja. Archív felvétel Egyszer sem tévedett, amikor a nagy törté­nelmi fordu­lópontokat előre jelezte. Megjöven­döli az Antikrisztus születését is. A ruha a sziú indiá­nok törzsé­nek kultikus darabja volt. NAPSÜTÉS, PÉNZESŐ - NYÁR '99 Nyerje vissza üdülésének árát az Új Szó és a Vasárnap segítségével Minden héten 10 OOO korona vár Önre! Szerkesztőségünk az idei nyár forró napjaira is izgalmas játékot kínál minden kedves olvasójá­nak. A nyolchetes játék, amely ebben a számunkban folyta­tódik, augusztus végéig tart. Két hónapig minden héten 10 000 koronát nyer egy olvasónk, a já­ték végén pedig kisorsoljuk a fő­díjat, amely 20 000 korona készpénz lesz. A nyolc hét során az Új Szó minden számának 3. és minden Vasárnapnak az 5. ol­dalán egy-egy játékszelvényt találnak. Az Új Szó szelvényein látható törtszám első jegye a já­tékhét sorszámát jelöli, a máso­dik számjegy pedig az adott já­tékhéten megjelenő szelvény sorszámát. A Vasárnapban közölt szelvényeken csak a já­tékhét sorszámát tüntetjük fel. A kivágott szelvényeket (az Új Szó 6 és a Vasárnap 1 szelvényét) ra­gasszák fel egy postai levelező­lapra, és a következő hét hétfő­jén küldjék el szerkesztőségünk címére (mivel az első játékhét hétfője szabadnap, az Új Szó el­ső szelvénye július 3-án, szom­baton jelenik meg). A nyertes nevét műiden héten az Új Szó csütörtöki számában, illetve a következő heti Vasárnapban kö­zöljük. Minden levelezőlap be­kerül a fődíj sorsolásába, tehát a folyamatosan játszó olvasóink nyerési esélye a legnagyobb. Nyerési lehetőségét növeli, ha több levelezőlapot ad postára. Már most biztosítsa lapjain­kat újságárusánál! A 286/1992 Tt. számú adótör­vény 36. §-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15 % jövede­lemadót vonunk le. Mozaik Állati vakáció Itt a nyár, sokan mennek el hosszabb-rövidebb időre va­kációzni. És bizony az egész évben dédelgetett kis házi kedvencek ilyenkor jó esetben kutya-macska panzióba, rossz esetben az utcára, később sin- tértelepre kerülnek. Képünk tanúsága szerint azért van más megoldás is. Alaszkában, Anchorage közelében egy nőstény jávorszarvas, a család barátja két órán át lubickolt a gyerekek felfújható medencé­jében. Pehelysúlyú blöki Posy, a pöttöm Yorkshire terrier jó esély- lyel pályázik a világ legkisebb kutyájának címére. Három és fél hónaposán mindössze ti­zenhét dekát nyom, kényel­mesen elfér egy zakózsebben vagy akár egy teáscsészében is. (A jelenlegi csúcstartó - ugyancsak Yorkshire terrier - negyven- nyolc dekás.) Posy olyan pi­cike, hogy nagyobb testvérei mellett nem tudna tejszagú mamája közelébe kerülni, ezért gazdája szemcseppen­tőbői táplálja, kócos bun- dácskáját pedig fogkefével tartja rendben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom