Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-07 / 27. szám
Politika 1999. július 7. 3 Akadozik a koalíción belüli együttműködés, a DBP-vel a legnehezebb szót érteni Aktívabb szerepvállalás kell A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntetteket vizsgáló hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék felkérésére sok külföldi bűnügyi szakember érkezett Koszovóba, így például az amerikai FBI közel félszáz nyomozója. Felvételünkön: egy kanadai csoport tagjai vizsgálják a június utolsó napján Vlasticában fellelt tömegsírban talált csontokat. TASR/AP Somogyi Tibor felvételei Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei Régiójának elnöke: amit a nyugatiak csináltak, az zsarolás volt Sokkal nyitottabbá kell tenni a Világszövetséget Megállapodás Magyar tanszékek Sóki Tibor Volt mit értékelnie június végén az MKP országos tanácsának Dunaszerdahelyen, az ötödik ülésén. A magyar koalíció kormányban való szereplése és a parlamenti munka egyaránt sok érdekes tapasztalatot hozott. A hétvége talán egyik legfontosabb megállapítása: akadozik a koalíción belüli együttműködés, és a párt kormányzati szerepvállalásán is van még mit javítani. Ami az együttműködést illeti, Bugár Béla, az MKP elnöke rámutatott: a koalíciós partnerek közül a DBP- vel a legnehezebb szót érteni, mivel a baloldal egyrészt nem egységes, másrészt pedig gyakran populista politikát folytat. A baloldaliak késleltették a megszorító gazdasági intézkedéseket is. Az SZDK-val való kapcsolattartást gyakran az elméletileg legerősebb kormánypárt egységének hiánya nehezíti, hiszen annak ellenére, hogy nagy pártról van szó, képviselői esetenként a közülük kikerült miniszterelnököt sem képesek kellően támogatni. Ami pedig a PEP-et illeti, nem kizárt, hogy a kormánykoalíció legkisebb pártja az elnökválasztás utá-Hl Malinak István A Magyarok Világszövetségének legutóbbi közgyűlése olyannyira viharos volt, hogy két szakaszban kellett megtartani, áprilisban és májusban. A nyugati küldöttek bizalmatlansági indítvánnyal éltek Csoóri Sándor elnök ellen. Többen úgy látták, a Világszövetségben szinte elkerülhetetlen a szakadás. Dobos Lászlót, az MVSZ Kárpát-medencei Régiójának elnökét erről kérdeztük. Foglaljuk össze dióhéjban a történteket. Magyarországon megjelent a közhasznú szervezetekről szóló törvény, s az MVSZ is kérte, hogy az illetékes hatóság minősítse a Világszövetséget kiemelt közhasznú szervezetté. Az áprilisi közgyűlés egyik fontos feladata az erről szóló dokumentum elfogadása lett volna. De a nyugati régió küldöttei felolvasták harminc pontból álló bizalmatlansági indítványukat az elnökkel szemben, követelték felvételét a napirendre, úgyhogy az eredeti ni változások során a baloldal háttérerejévé válik. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője arról számolt be, hogy a magyar koalíció képviselői a parlamenti szavazások során mindig tartották magukat a koalíciós szerződéshez és a különböző megegyezésekhez, így a frakció a törvény- hozás legegységesebb, legstabilabb eleme volt. _______Állandó________ fe szültségforrás volt az MKP és a szlovák pártok között. Ami a párt kormányzati szerepét illeti, Csáky Pál miniszterelnökhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy az egyfajta felelősségvállalást is jelent. Ezért az MKP akkor sem bújhat ki teljesen a gazdasági megszorító intézkedések, a tétovázások, a visszaélések miatti felelősség alól, ha képviselőinek egyik visszaéléshez sem volt közük. A jelenlévők közül többen is átláthatóbb privatizációt követeltek. Az is elhangzott, hogy az aíW? programot nem is tudtuk tartani, ezért kellett a közgyűlést májusban folytatni. Amit a nyugatiak csináltak, az én értelmezésem szerint zsarolás volt. Mi bajuk van a nyugatiaknak Csoórival, akit egyébként a közgyűlés még áprilisban megerősített tisztségében? A lényeg egy mondatban is ösz- szefoglalható: Csoórit alkalmatlannak tartják az elnöki tisztségre. A harminc pontjuk az én szememben a régi politikai perekre hasonlított. Csak a negatívumokat szedték elő, a harminc pont arra a nyolc évre vonatkozott, amely évek alatt az MVSZ szerény kis szervezetből világméretű monstrummá nőtt; de az értékelésük nem erről szólt. Mi erre a magyarázat? Valahol nem értem nyugati barátainkat. Tudjuk, az amerikai magyar emigráció gyors ütemben gyengül és fogyatkozik. A Csoórival szembeni számonkérésük mögött ott van az emiatti tehetetlenség érzése. Az ötvenhatos emigráns nemzedék elöreMKP-nak aktívabban részt kell vennie a gazdaságpolitika formálásában. Egyes felszólalók szerint ugyanis néhol már arról beszélnek, hogy minden úgy megy, mint az előző kormány idején, továbbra is virágzik a korrupció és a protekcionizmus. A Nafta Gbely körül kirobbant botrányhoz hasonló ügyekkel kapcsolatban Bugár Béla kijelentette: az ilyen nagy horderejű problémákat a koalíciós partnerekkel együttműködve kell megoldani. Az együttműködés alapja pedig a kompromisszumkeresés, akárcsak a kisebbségeket érintő törvények esetében. Ezek egyike - talán a legfontosabb - épp az országos tanács ülése után került a törvényhozás napirendjére. Mint arról folyamatosan tájékoztattunk, a kisebbségi nyelvhasználati törvény körüli vita szinte a kezdetektől állandó feszültség forrása volt az MKP és a kormánykoalíció szlovák pártjai - közülük elsősorban a DBP - között. Röviddel a sorsdöntő szavazás előtt az MKP vezetői kénytelenek voltak megállapítani, hogy a tizenöt magyar képviselő által benyújtott törvénytervezet hiába felel meg a nemzetközi előírásoknak és a kigedett, a második nemzedéknek már más a magatartása, más a történelemélménye, lassan a nyelvet is elveszti. Tehát ennek az ingerültségnek Van egy objektív oka, amivel nyilván foglalkozni kell, keresni a megoldásokat A pénz is szerepet játszott... Sokba kerül a nyugati küldöttek utaztatása, évente sok millió forintba, ami nem szemrehányás, hanem tény. Ugyanakkor tudjuk, hogy például Kárpátalján mekkora a nyomor. Ezért nincs helye az egyenlősdinek. Az azonnali megoldást kívánó gondok sokkal sürgetőbbek, mint a repülőjegyek. Azért robbant ez ld a májusi közgyűlésen, mert az elnök azt írta a meghívóba, hogy mindenki maga fedezze az útiköltséget. Például egy argentin küldött útja oda-vissza több százezer forint, az amerikaiaké is több mint százezer. Most nem fizettünk a kárpátaljai küldötteknek sem, akiknek viszont nincs pénzük. Kecskés professzor felállt, és elmondta: »Kedves barátaim, vegyék figyelembe, hogy a kárpátaljai pedagógus fizetése, sebbségek igényeinek egyaránt, hiába nem sérti a többségi nemzet érdekeit, nem számíthat számottevő támogatásra a parlamentben. A kormány hivatalos javaslata viszont Szlovákia nem szlovák ajkú lakosainak nem felelt meg, így az MKP vezetése kijelentette: jelentős módosításoknélkül a magyar képviselőknem adhatják rá a szavazatukat. Hiszen a párt elvesztené a hitelét. Bár Bugár Béla korábban megegyezett Mikulás Dzurinda miniszterelnökkel, hogy a jogszabály elfogadása előtt lehetőség nyílik majd a tervezet módosítására, az országos tanács ülésén a magyar koalíció vezetői kénytelenek voltak leszögezni: ha a kormány szlovák pártjai a jogszabályt a magyar képviselők nélkül is elfogadják, az negatívan befolyásolhatja a koalíción belüli további együttműködést. Nem sokkal korábban az MKP kormányból való kilépése is szóba került, de Bugár Béla kijelentette, nem ez lenne a megfelelő megoldás. Talán a helyzet kiszámíthatatlansága miatt az országos tanács végül úgy határozott, hogy csak a szavazás után dönt majd arról, mit is tegyen a párt ezután. ha egyáltalán megkapja, hétezer forintnak felel meg. Számítsák ki, mennyi a maguk jövedelme, és az hogyan viszonyul az útiköltséghez.« Mondjuk két év múlva milyen lesz az MVSZ? Szerintem más Világszövetség kell. Sokféle elképzelés bontakozik ki, én azt javasoltam, hogy először az egyes régiók elemezzék a maguk helyzetét, sőt nemcsak a régiók, hanem az országos tanácsok is. Nyitottabbá kell tenni a Világszövetséget, országonkénti megjelenését kell sorra venni. Az országonként, területenként, régiónként jelentkező igényeket, sajátosságokat kell elemezni, ezek alapján megfogalmazni a teendőket, amelyek aztán a szövetség programját adnák. Nálunk magáról az MVSZ-ről - amelyet amolyan értelmiségi elitklubnaktartanak - még csak vannak információk, de hogy az országos tanács mit csinál, kikből áll, ki lehet a tagja, azt kevesen tudják. Igen, elég csendben végzi a munkáját. A Meciar-kor- szakban ez szándékos volt, nem akartunk még egy céltáblával szolgálni nekik, de ez már nem indokolt. Volt, ahol jogilag is bejegyezték az országos tanácsot, például Erdélyben, mi ezt nem is akartuk. Az országos tanácsok helyi szinten alakulnak az egyéni tagokkal és azoknak a szervezeteknek a küldötteiből, amelyek tagjai az MVSZ-nek. Ugyanis a ’90-es évek elején például a Csema- dok kollektív tagként belépett a Világszövetségbe, hasonlóan a kassai ipariskola, a Folklórszövetség, a Palóc Szövetség és még három-négy hasonló szervezet. Az OT elnöke korábban Bauer Győző volt, jelenleg Rózsa Ernő, az alelnök pedig Szabó Rezső. Mit kell tennie annak, aki egyéni tagként szeretne belépni a Világszövetségbe? Kérje a felvételét az országos tanács itteni irodájában, amely a pozsonyi Csemadok-székház- ban található. Az ösztöndíjasok, diákok és pedagógusok cseréjének bővítéséről, illetve újabb nyelvi lektorátusoknak a felsőoktatási intézményekben való létesítéséről szóló hároméves együttműködési megállapodást írt alá a múlt héten a magyar és a román oktatási miniszter. Ősztől jelentősen bővül a romániai felsőoktatási intézményekben a magyar tanszékek száma. A Babes- Bolyai Tudományegyetemen 38, kizárólag magyar tanrend alapján oktatott szakon lehet majd diplomát szerezni. Két új magyar nyelvű szak is indul: politológia és ökológia. A marosvásárhelyi orvostudományi egyetemen, ahol eddig párhuzamosan folyt a román és magyar nyelvű képzés, szintén ősztől lehetőség nyílik kizárólag magyar nyelvű oktatásra is. Magyar nyelvű pedagógus- és oktatóképzés indul továbbá Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, és kollégium felállítására kerül sor Nagyenyeden. Kezdeményezés Erdély napja Az Erdélyi Szövetség a múlt héten kezdeményezte, hogy all évvel ezelőtti Erdély-tüntetés emlékére a Magyar Köztársaság 2000-től kezdődően nyilvánítsa Erdély napjává június 27-ét. A szövetség, amely önálló szervezetként tagja a Magyarok Világ- szövetségének, az aláírásgyűjtő íven indítványozza, hogy az országgyűlés még ebben az évben hozzon határozatot az emléknappá nyilvánításról. Erdély napja lehetőséget nyújtana arra, hogy nyilvános számadás készüljön a határon túli magyar közösségek helyzetéről, valamint arról, mit tett és tesz védelmükben az anyaország. (Tizenegy évvel ezelőtt több százezren tüntettek a budapesti Hősök terén a romániai magyarságjogai- ért.)
