Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-22 / 38. szám
16 1999. szeptember 22. Sport Kíváncsiskodás a komáromi kajak-kenu-birodalomban J. Mészáros Károly Hétfő délután négy óra. Komáromtól alig két kilométerre a Vág partján szokásos hétköznapjainak egyikét éli a síkvízi kajak-kenusok sporttelepe. Szülők és gyermekek érkeznek, nevelőedzők készülődnek a kétórás foglalkozásra. Kellemes hangulatú, zölddel teli, rendezett világ a víz közelében. Ebben a létesítményben nevelkedett a sportág valamennyi szlovákiai világbajnoka. Ma már megmásíthatatlan sporttörténeti tény: nyolcvankilencben Plovdivban kajak egyesben tízezer méteren Szabó Attila, kilencvennyolcban Szegeden kajak kettesben ötszázon Riszdorfer Mihály és Juraj Baca, kilencvenkilencben Milánóban ugyanők, de ezer méteren szereztek vb-aranyat. Az ifjúsági világbajnoki diadalokról nem is beszélve, azokból is akad néhány. Mind-mind komáromi legények nevéhez fűződik. Van- e titka ennek a jelenségnek? Bő két órát kutattam utána. Nincs nap, amikor ne bukkanna fel a telepen Pol- hammer László. Fő- foglalkozásban gondnok, de emellett edző is, az ifjúsági korúak mestere. Ki ne emlékezne, hogy keze alól került ki kilencvenötben a Juraj Baca, Riszdorfer Mihály, Martin Hlusko, Bogdány Zsolt kétszeres világbajnok négyes, vagy az idén vb-első Riszdorfer Ri- chárd-Vlcek Erik páros. Higgadt, nyugodt ember, a türelem szobra, egy hangosabb szó nem jön ki a száján. Dolgozószobájába vezet. Asztala fölött a falon csupa kajakemléktárgy, köztük valamennyi komáromi világbajnok egység képe. „Hetvenkilenc június tizenharmadikán készült el ez a létesítmény, tehát idén múlt húsz éve, hogy birtokunkba vettük. Mindenünk megvan: a víz, a motorcsónak, az edzőterem, a tanmedence, futópálya a töltésen. Szinte ideális körülmények között folyhat a munka, mert kéznél van minKezdők vízreszállási kísérlete den, ami a sportágunkban szükséges. A pénzről ne kérdezzen, abból manapság sosincs elég. Nem kell, hogy mindig drága edzőtáborokba járjunk. Másik ütőkártyánk a rendszeres, évekig tartó munka, a fiatalok olyan felkészítése, hogy a felnőtt korosztályban éljenek a csúcsra. Talán jobban, oda- adóbban csináljuk, mint másutt, de nincs ebben semmi csoda. Még a tehetségekkel sem foglalkozunk külön, mindegyik tíz-tizenöt tagú csoport ugyanúgy edz. Ez ugyanolyan, mint a matematika: aki az egyszeregyet nem tanulja meg rendesen, az nem tudja tovább folytatni. Valamennyi korosztálynak megvan a feladata, azt sajátítja el mindenki edzője segítségével. Érdeklődő van bőven, de mindenkiből nem lesz világbajnok. Adottság, kitartás is kell hozzá. Lehetőséget kapnak mindnyájan, aki elvégzi a munkát, megmarad, aki nem, az lemorzsolódik. De még akkor sem biztos, hogy elmegy tőlünk, mert legtöbbször jól érzi magát nálunk, s eljár közénk.” Hárman, Újvári Katalin, Pavol „Gyerekkoromtól ide járok, szeretem a társa- ságot, a környezetet, a telep hangulatát.” Náhlik és Németh Lajos foglalkoznak a gyerekekkel, Koczkás Olivér a kenusokkal. Az edzőnő tíz évig versenyzett, negyedik éve neveli az utánpótlást. Éppen vízre készül a legkisebbekkel, amikor megszólítom. „Ők még nem edzenek naponta. Evezni már tudnak, most a technika elsajátítása a legnagyobb leckéjük. Tanulva készülnek majdani versenyeikre. Ennél olcsóbb sportág nincs Komáromban. Mellényt, evezőlapátot, hajót és felszerelést is kapnak a gyerekek, ingyen járhatnak úszni, s ezt mindössze háromszáz koronás évi tagsági díjért.” Vojtech Halmo valamikor kenuzott, most főedző. Éppen visszaérkezett az egyik csoporttal. Keményen osztogatja a kajaktisztítási feladatokat. „Vigyáznunk kell a hajókra, rendberakásuk annak a dolga, aki ment vele. Előtte bemelegítettünk, aztán szakaszokat eveztek a vízen, edzésünk futással ér véget. Persze időre. Vagyunk itt néhá- nyan, akik naponta végezzük a dolgunkat. Megszállottként. Annyira megszoktam a csónakházi világot, hogy nélküle már élni sem tudok. Ha két nap nem jövök ki ide, teljesen elborít az idegesség. Ha nem csinálnám, biztosan hiányozna. Az külön öröm, hogy világbajnokaink is vannak. A telepen elvégzett munka(megosztás) gyümölcsei.” Soós Tibor klubelnök, a világRitkán üres az erősítőterem Felső képünkön együtt a jelenlévő edzői négyes. Balról: Vojtech Halmo, Polhammer László, Újvári Katalin és Soós Tibor. Alsó képünkön ketten a legfiatalabb tanítványok közül. Belőlük is világbajnokok lesznek? nem mehetek, mert kategóriámban Szlovákiából még hárman sem jönnek össze. Egész életemben ezt csináltam. Ha csak rá nem unok, mindig lehajtom a tíz kilométert, ötvenöt-hatvan perc alatt. A stopper az edzőpartnerem, az idő meg motivál.” Kezet fogunk, majd lassan elindul kenujával a víz felé. Polhammer László végigkalauzol a telepen. Az aszfaltpályán - egyéb időtöltés híján - Vicék Erik és társai kergetik a labdát, az erősítőteremben meg a fiatalabbik Riszdorfer fivért látom, meg a csupaizom Bogdány Zsoltot és a szintén tornázó Martin Hluskót. Az ifi vb-négyes tagjai májusban már befejezték, de még kijárnak a telepre. Csak a tanmedence száraz és árva, majd télen lesz benne nagy tolongás. „Megint nyakunkon az ősz, s eláraszt bennünket a sok levél. Ha még egyszer ültethetnék fákat, csak fenyőket telepítenék” - szólal meg kifelé jövet kísérőm gondnoki énje. Elárulja: a városi szabadidőközpont részeként működnek, s a hajógyár és az önkormányzat nagyban hozzájárul zavartalan létezésükhöz. Feltűnnek a szegedi-milánói világbajnokok, gondolom, sok komáromi fiú és lány példaképei. Juraj Baca felkötött karral érkezik. „Vízisízés közben megrándult a vállam. Holnap rögzítik, aztán remélem, gyorsan rendbejön” - mondja mosolyogva. Riszdorfer Misi nyári, sportos szerelésben. Neki mit jelent a telep? ,A legnagyobb nyugalmat, megszokott környezetet. Szinte minden kéznél van. Ennél jobb felkészülési lehetőségek nincsenek Szlovákiában. Külföldön meg hiába van meg minden, ha nem vagyok otthon. Gyerekkoromtól ide járok, szeretem a társaságot, a környezetet, a telep hangulatát. Ez a második otthonom. Hirtelen nem tudom szavakba önteni, hogy mit adott nekem ez a világ, de ha nem itt nőttem volna fel, akkor aligha kajakoznék.” Aztán mindketten sötétzöld, támogatóiktól kapott Octá- viájukba ülnek, és egymás után elindulnak hazafelé a töltésen. Saját iramukban haladnak, mint a vízen, mikor megleckéztetik a világot. „Másik ütőkártyánk a rendszeres, évekig tartó munka.” bajnok kajakpáros mestere: „Voltak és vannak kenusaink is, de mindig a kajak szakág volt a sikeresebb. Világméretekben viszont tény: kajakban sokkal nagyobb a konkurencia, szinte mindenhol űzik. Kenuban inkább csak a posztkommunista államok jeleskednek.” A csónaktároló előtt egy korosabb kenusra leszek figyelmes. Berta János ötvenhét évesen mindennap lejár a vízre. Hajójára rögzíti a stopperórát, majd válaszolgat: „Sajnos, versenyre Dömötör Ede felvételei Hol teremnek a világbajnokok? Továbbpasszoljuk Megbüntették a lovait doppingoló edzőt A hongkongi zsokéklub megbüntette egyik legjobb edzőjét, Patric Bianconét, mivel a tréner két lovat tiltott szerekkel doppingolt. A klub vezetői a versenyidény végéig, azaz júniusig felfüggesztették Biancone edzői engedélyét. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a tréner áprilisban a Whytellyou nevű lovat a mephenesin nevű izomlazítóval, egy hónappal később pedig a Rickfeld névre hallgató négylábút az anabolikus szteroidnak számító boldenonnal doppingolta. Az edző eltiltása kizárólag Hongkongban érvényes, így Biancone - ha tud - máshol vállalhat munkát. Szétszedték Fisichella autóját Randalírozó szurkolók alaposan megrongálták a monzai Forma-l-es futam után az olasz Giancarlo Fisichella versenyautóját, jelentős kárt okozva ezzel a Benetton- csapatnak. A magukról megfeledkező vandál „rajongók” szétszedték a versenyautó ülését, letépték a motorháztetőt, megszabadították légterelőitől a járművet. Minden apró alkatrészt, amit mozdítani tudtak, magukkal vittek. A BAR-istálló egyik autóját is kinézték maguknak a rendbontók, akciójukat azonban megakadályozták a helyszínre érkező rendőrök. Alapítvány a gyermekekért Ben Johnson, a többszöri doppingolás miatt végleg eltiltott egykori kanadai sprin- ter bejelentette, hogy alapítványt hoz létre, amelynek célja: felhívni a gyermekek figyelmét a kábítószerek veszélyeire - A jelenlegi helyzet alapján, nem hiszem, hogy valaha is újra versenyezhetek. Az 1993-as vádak jelentősen rontottak a hírnevemen, amely ugyanakkor túlmutat az atlétikán, ezért megpróbálom egy jó ügyet szolgálva visszaszerezni az emberek rokonszenvét - nyilatkozta Johnson, aki 1988- ban a szöuli olimpián megnyerte a 100 m-es síkfutást, de aranyérmét a tiltott szernek számító stanozolol használata miatt utólag elvették. Johnson 1991-ben visszatérhetett a pályára, de két évvel később újra megbukott a doppingvizsgálaton, ezért másodjára már örökre eltiltották. Versenyzői jogát többször is megpróbálta jogi úton visszaszerezni, ám nem járt sikerrel. Rivaldo és Ronaldo olimpiai válogatott lesz? Rivaldo, Ronaldo és Cafú lehet az a három 23 évnél öregebb játékos, aki helyet kap a brazil olimpiai válogatottban - közölte az O’Globo című riói lap. Az újság a nagyválogatottat is irányító Wanderley Luxemburgóhoz közelálló források alapján közölte, hogy a brazil futball kiválóságai közül az említett három labdarúgó részvétele várható a jövő év eleji előo- limpiai tornán. Ha igaz az információ, akkor kimarad a „túlkoros trióból” a 33 esztendős klasszis, Romario, akinek a szerepeltetésével pedig többen is számoltak. A Brazíliában esedékes délamerikai előolimpiai selejtezőn, majd a folytatásban is sikereket vár a közvélemény, amely úgy véli: a Rivaldóékkal megerősített ötkarikás csapat olimpiai aranyérmet nyerhet. A brazil újságírók szerint minden sportdiplomáciai ügyességre szükség lesz a Barcelona (Rivaldo), az Internazionale (Ronaldo) és a Roma (Cafú) vezetőinek meggyőzéséhez, hogy mind az olimpiai, mind a nagyválogatottba elengedjék brazil sztárjaikat.