Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-02 / 35. szám
8 1999. augusztus 25. Riport A kiképzett németjuhászkutyákat ma már nemcsak rendfenntartásra használják Négylábú rendőrök Gaál László Nemrég még azt gondolta az ember, hogy a rendőrkutya rendfenntartásra, esetleg a bűnözők elfogására használható. De' ahogyan terjed hazánkban a drogkereskedelem, a robbantásos merényletek, a négylábúak adottságait is egyre több területen használják ki. Az országos rendőr főkapitányság 1991-es megalakulását követően a rendőrkutyák felhasználásának területén is alapvető változás következett be. A nyomozás területén a hagyományos nyomkövetés mellett speciális feladatokra: kábítószer, robbanószer, fegyver és holttest megkeresésére, illetve az úgynevezett szagkonzerv alapján történő azonosításra is használják a rendőrkutyát. A jó rendőrkutya kiképzése sok munkát igényel, de az sem mindegy, milyen „anyaggal” dolgozik a kiképző. Ezen a téren jó hírnevet szerzett magának a rendőri testület kislévárdi kutyatenyésztő és -kiképző állomása, Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye, ahol nemrég újságíróknak tartottak bemutatót a szolgálati ebek tudásából. A kitűnő génalappal rendelkező tenyészetben évente 120-150 kölyökkutya születik, kizárólag német juhász fajta, habár a jövőben a belga juhászkutyák kiképzését is tervezik. Ez utóbbi kisebb testű, de állítólag kitartóbb, és jobban viseli a nyári hőséget. A németjuhász-kölyköket két hónapos korukban adják ki a rendőrőrsökre, ahol új gazdáik, a kutyavezetők nevelik őket, majd egy év után a kiképzőközpontban újabb, alapos kiképzést kapnak. Évente átlagban 120 rendőrkutyát képeznek ki. A rendőri testületnél jelenleg 517 eb teljesít szolgálatot. Lehetőleg sokoldalú felhasználásra készítik fel őket, hogy egyformán bevethetők legyenek kényszerítő eszközként, vagyis a veszélyes bűnözők ártalmatlanná tételére, nyomkövetésre vagy kábítószer, fegyver, robbanószer, holttest megtalálására. Egy jó génalapú kölyök ára 5000 korona körül mozog, ám a kiképzett szolgálati ebért több százezer koronát is hajlandók fizetni. Az USA-ban egy robbanószer-keresésre kiképzett kutya ára 50 ezer dollár, egy kábítószer-keresőé 30 ezer. A kislévárdi tenyész- állomás azonban elsősorban hazai szükségleteket elégít ki. A múltban ugyanis egyéni tenyésztőktől vásárolták a kutyákat - részben még ma is így történik -, a cél azonban a teljes „önellátás”. A tenyészállomás kvalitásait pedig az is bizonyítja, hogy &z innen származó kutyák nemzetközi versenyeken is kitűnő eredményeket érnek el. Elsősorban hulla- és kábítószerkeresésben tettek szert hírnévre a szlovákiai négylábú rendőrök. „Elterjedt egy tévhit, amely szerint a kutyákat úgy képezik ki drogkeresésre, hogy kábítószert adagolnak nekik. Ez nem igaz - mondja Vladimír Duri- sin, a Rendőri Testület kutyaszakértője. »Kábítószerező« kutyákat nem is használhatnánk, hiszen egy drogfüggő állat hamar használhatatlanná válna. A kiképzést játékos formában, úgynevezett apportírozással végezzük, amelynek során a kutyának egy kábítószerrel átitatott tárgyat, például egy teniszlabdát kell visszahoznia. Kezdetben nagyon átható illatú drogokat, például marihuánát használunk, később heroinnal vagy kokainnal szagosítjuk a labdát. A kutya végül öt-hat féle kábítószert is képes felismerni. Aztán a bevetés során nem drogot, hanem a teniszlabdát keresi, és a szag alapján jelöli meg az elrejtett kábítószer helyét. A kiképzés módja a robbanószer- és a hullakeresésben ugyanilyen.” A kislévárdi bemutatón az egyik német juhász be is mutatta, hogyan tudja a földön heverő hat táska és bőrönd közül kiválasztani azt, amelyikben a semtex lapul. A gyanús poggyászokat körbe- szaglászta, de hozzá nem ért egyikhez sem, csak ugatással jelezte, hogy melyikben van a keresett „teniszlabdája”. Ez is a kiképzés eredménye: megtanulta, hogy a gyanús csomagot nem szabad marcangolnia, de még megmozdítani sem, hiszen a robbanószerkezet a legkisebb mozdításra is működésbe léphet. A hatástalanítás már a tűzszerészek feladata. És hogy nemcsak a bemutatókon teljesítik a kutyák a tőlük elvárt feladatot, arra bizonyíték az elmúlt évek rendőri archívumából vett néhány példa: 1993-ban a dunacsúni határátkelőn a Bili névre hallgató szolgálati eb egy idegen állampolgár Volvo személygépkocsijában két kilogramm heroint talált. 1996. április 4-én a pozsonyi Morava Szállóban az Áron nevű kutya 5,5 kilogramm heroint „szagolt ki”, aminek a piaci értéke 16 millió korona. Az eddigi legnagyobb sikert 1998 januárjában jegyezték fel, amikor a drogkereső kutya a Pozsonyligetfalu és Berg közötti határátkelőn egy Mercedes gépkocsi benzintartályában 11,5 kilogramm, mintegy 34 millió korona értékű heroint lelt meg. 1997 márciusában a rendőrség szolgálati ebei Pozsonyban és Kassán 3 robbanószerkezetet fedeztek fel. 1997. július 2-án az Alma névre hallgató szuka egy bajmóci házkutatás során reklámszatyorba csomagolt Slavit és Harmonit robbanóanyagot és 38 darab gyutacsot talált. Egy másik szolgálati eb 1998 márciusában egy kassai házkutatás során géppisztolyt és nagy mennyiségű lőszert fedezett fel. A hullakeresésben is felmutathatok eredmények: 1995. április 25-én a Dán Polícia nevű szolgálati eb találta meg 1,5 méteres lavinaréteg alatt P. Vavrouskovának, az egykori csehszlovák környezetvédelmi miniszter 19 éves lányának a holttestét. Ugyanez a kutya 1995. június 19-én a nagykürtösi járásban egy patak hordaléka alatt egy férfi holttestét fedezte fel. Ugyancsak a Nagykürtösi járásban a Pallas nevű kutya egy meggyilkolt férfi fejét találta meg a határban, mintegy 40 méterre az áldozat testétől. Pallas volt a főszereplője három további esetnek is: 1997. február 6-án Pozsonyban meglelte egy 18 hónappal korábban eltűnt személy csontvázát, amely egy méter mélyen a föld alatt nyugodott. 1998 júliusában az árvíz sújtotta Jarovnice község határában iszaphordalékkal betemetett holttestre bukkant. 1998. október 17-én is Pallas volt az a kutya, amelyik a 15 hónapja 1,5 méter mélyre elásott hulla nyomára vezetett. Annak a lengyel férfinak a holttestéről van szó, aki az ismert besztercebányai alvilági leszámolásnak esett áldozatául. Az úgynevezett szagkon- zervek - a bűncselekmény helyszínén felvett és konzervált szagminták - használatában is jeleskednek a szolgálati ebek. Az 1995 áprilisában Kassán meggyilkolt elárusítónő gyilkosát is ezzel a módszerrel sikerült azonosítani. Ugyanígy fogták el egy turócszentmártoni kettős gyilkosság tettesét, vagy a tavaly februárban a pöstyéni Paradise bárban történt gyilkosság elkövetőjét. Tavaly áprilisban egy besztercebányai robbantásos merénylet elkövetőjét is ezzel a módszerrel tudták azonosítani, miután a kutya a gyanúsított szagát azonosította a kézigránát biztosítékáról vett szagmintával. Egy tévhit szerint a kutyákat úgy képezik ki, hogy kábítószert adagolnak nekik. Megtanul- ják, hogy a gyanús csomagot nem szabad marcangolni, sőt megmozdítani sem. A bemutatót az ünnepélyes díjkiosztás követte. A korábban megrendezett országos rendőrkutya- verseny nyertesei magától a minisztertől, illetve a rendőrfőkapitánytól és helyettesétől vehették át a díjakat. A szlovák rendőrkutyák azonban nemzetközi porondon is megállják a helyüket. Tavaly a Csehországba, megrendezett drogkereső Európa-baj- nokságon Szlovákia mind az egyéni, mind a csapatversenyben elvitte az első díjat. Vulpescu-szindróma Bíró Béla Sokat gondolkodtam azon, hogy mi a magyarázata annak a paradoxjelenségnek, melyet Markó Béla Az erdélyi macska című, a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál Csíkszeredán idén megjelent könyvében felvázol, hogy ugyanis magyarok társaságában még a legdühödtebb román nacionalista is „magyarbaráttá” vedlik. Markó Romulus Vulpescuról, a kitűnő író-műfordítóról és hírhedt magyarfalóról Lóvátételi tárgyalások című esz- széjében így ír: „egy bizottságban dolgoztunk, részt vettünk együtt külföldi küldöttségekkel való tárgyalásokon, így megbizonyosodhattam, hogy betéve tudja a fél világirodalmat. Kitűnően beszél franciául - jóval folyékonyabban, mint én -, Villon- fordításai híresek, egész tudása arra predesztinálta volna, hogy a különböző kultúrák élethez való jogát hirdesse. De ő éppen ellenkezőleg, lágerbe akarta záratni a magyarokat, akiknek szenátorait a folyosói szünetekben bizánci előzékenységgel üdvözölte. Éppen csak nem ölelt, csókolt minket. És nem ő volt az egyedüli. Ekkora kétszínűség már nincs is.” Azazhogy - jöttem rá - mégis van, de csak akkor, ha az eltérő magatartásmódok két gyökeresen eltérő társadalmi játszma részei. Nyilván ez esetben is az utóbbiról van szó. Paul Veyne francia történész híres könyvében, a Hittek-e a görögök isteneikben? címűben úgy véli, hogy eltérő helyzetekben hajlamosak vagyunk eltérő igazságstratégiákat érvényesíteni. A görögök, akik közismerten meg voltak győződve róla, hogy az istenek emberi alakot öltve rendszeresen megjelennek közöttük, képesek voltak pontosan megkülönböztetni egymástól az embereket és a velük külsőleg tökéletesen azonos isteneket. A nacionalista elvben a megkülönböztetésnek ugyanezzel a misztikus képességével rendelkezik. Markó Béla, a szenátor és Markó Béla, a magyar számára két teljesen különböző személyiség, akikkel szemben eltérő igazságstratégiákat kell érvényesíteni. Markó Bélának, a magyarnak a tulajdonságai nem a tapasztalatból, hanem a „nemzeti” nyilvánosság játékszabályaiból vezetendők le. A magyarokra vonatkozó legendárium bőségesen tartalmaz olyan történeteket, melyeknek Markó, a magyar jellemvonásait kell1 rögzíteniük. Markó azok közé tartozik, akik az erdélyi városokban a román vendéget rendszerint a „Nem tudok román” megszólítással üdvözlik, az üzletekben nem szolgálják ki, a vendéglőben pedig, miután megbizonyosodtak kilétéről, alaposan megvárakoztatják. Ezeket a történeteket a nacionalista román értelmiségiek személyes élményként mesélik. S bár e történetek egészen bizonyosan fiktívek, a szájMarkó Béla, a szenátor és Markó Béla, a magyar számára két teljesen különböző személyiség. ról szájra szálló nacionalista folklór alapelemei, oly sokszor hallották és adták tovább őket, hogy szentül meg vannak győződve róla: valóban velük történtek meg. Markó Bélához, a szenátorhoz és az emberhez való viszony egészen más természetű. Ezt a viszonyt alapvetően a személyt tapasztalatok határozzák meg. ezek a tapasztalatok jóval emberközelibbek. Markó tud v selkedni, művelt, rokonszenve: ember. Őt voltaképpen nemige lehet nem szeretni. Hogy magyarként kétszínű, s a hátam mögött kinevet vagy éppenséggel pocskondiáz? Az má kérdés. A háta mögött, az „eny< im” társaságában én is kinevetem és pocskondiázom. Hogy miért? Tudom is én! Talán így i lik. A nacionalizmus nem személyes, hanem közösségi érzület. Egyfajta társasjáték, melyet égj közösség tagjai a nyilvánosságban egymás szórakoztatására
