Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-09-02 / 35. szám
1999. szeptember 2. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnapi 66 sor 56,7%: 42,7% Szűcs Béla_____________________ A közvélemény-kutatási eredményeket lehet vitatni és megbízhatatlanoknak tekinteni, mégis kitapintják a felmért időszak fő tendenciáit. Különösen a nehéz gazdasági helyzetben, a kusza politikai viszonyok között érdeklik a közvéleményt a felmérések adatai. Szlovákiában pedig szépen megszaporodtak a zavaros ügyek a kormány háza táján. Tíz hónappal a koalíciós kormány megalakulása után egyre több választóban vetődik fel a kérdés: kibírja-e a Dzurin- da-kormány hivatalában a négy évet, vagy a külső nyomás, a lejáratás és a koalíciós pártok belső ellentétei következtében teljesen átalakul, felbomlik, és lehetővé teszi, hogy az ellenzék megpróbálja visszaszerezni hatalmát? A legutóbbi adatok szerint a meciaristák előretörtek, és már a választók 42,7 százaléka támogatja őket. Hétről hétre több a hívük. Igaz, ha most volnának a választások, 56,7 százalékos népszerűségükkel a koalíció pártjai még mindig kormányt tudnának alakítani; azonban ezek a számok figyelmeztetik a kormányt, hogy az idő nem nekik dolgozik. Ha pedig figyelmünk azokra a híresztelésekre irányul, hogy egyes koalíciós pártok titokban az ellenzékkel alkudoznak, fokozódik a bizonytalanság. Hiszen elegendő lenne, ha a DBP 14 százalékával lepaktálna egy meciarista választási szövetséggel, és bekövetkezne a politikai földrengés. Ezenkívül a beharangozott új pártok (Mjartan, Fico) sem a koalíciót támogatnák, és a ma még bizonytalan szavazók közül valószínűleg sokan rájuk szavaznának. Mindez persze csak találgatás. A kormány remélhetőleg figyelmeztetésnek tekinti a választók kiábrándultságát, és úgy fog politizálni, hogy megszilárduljon a tekintélye. Ennek megvan a reális lehetősége. E törekvésében számíthat az MKP-re, amelyet a bírálatok ellenére stabilan támogatnak választói.------------Vendégkommentár Az államfő „meglepő” döntése Róbert Kotian____________ Ru dolf Schuster elnök döntése, hogy nem ír ki népszavazást két problematikus kérdésről, meglepetést okozott. Nemcsak a 380 ezer aláírást összegyűjtők között, hanem azok között is, akik bíztak az elnökben, bár nem igazán hittek neki. A bizalomhoz biztosan nem járult hozzá a szerencsétlen, a DSZM elnökével lezajlott találkozó, amelyről egyikük sem volt hajlandó tájékoztatni. S bár nem lehet bizonyítani, hogy kettejük között valami politikai alkura vagy számítgatásra került volna sor, úgy viselkednek, mintha titkolniuk kellene valamit, ami főleg az elnök esetében elfogadhatatlan, hiszen a polgárok választották meg, s ennek a legitimitásnak együtt kellene járnia a nyilvánosság tájékoztatásával. A nem éppen optimális körülmények ellenére pozitívan értékelhetjük, hogy Schuster átlépte a saját árnyékát, és úgy viselkedett, ahogyan az általa betöltött funkcióban elvárható tőle. Az államfővel ellentétben Me- ciar nem okozott meglepetést, ha arra gondolunk, hogy a „régi szép idők”-beli formáját hozta, amikor a hazugság, a mellébeszélés és a féligazságok alkották a munka- módszerét. Bizonyára érdekfeszítő lesz, vajon a DSZM az SZNP-vel egyetemben beváltja-e fenyegetéseit, hogy új aláírásgyűjtő akciót szervez, ezúttal idő előtti választások kiírására. Ehhez joguk van, ám kérdés, van-e elegendő erejük is. Ugyanis kétmillió felnőtt polgárt - egy esetleges népszavazás résztvevőit - meggyőzni arról, hogy az előrehozott választások jelentik a jelenlegi helyzetben a legjobb megoldást, nem lesz egyszerű. Ez azonban nem szabad, hogy elégedettséggel töltse el a kormánykoalíció politikusait, mert az idő és a botrányok ellenük dolgoznak. A szerző a Sme kommentátora. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava -PoSta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Hát, szomszéd, Viagra ide vagy oda, most nem szeretnék fiatal lenni! Rajz: MS-Rencín A gondok ellenére jó dolog magyar iskolából indulni Nem nehéz az iskolatáska? P. Vonyik Erzsébet A tanévzárón fellélegeztünk - újra kétnyelvű bizonyítványokat kaptak a gyerekek. Most új tanév kopogtat - pedagógussztrájkkal és nehezebb iskolatáskával. A kedvezményes tanszervásárlási akciók ellenére a szülő még mélyebbre nyúlhat a zsebébe. A kisdiákok zöme vadonatúj hátizsákról, tolltartóról ábrándozik az idén is, de a legtöbb családban már nem futja erre. Jobb híján meg kell javíto Szeretnék kis elsős lenni. 0 Most semmiképpen. tatni a régit, ki kell hegyezni az elkopott színes ceruzákat. De van, ahol nem lehet spórolni: a papucsot, a tomaruhát törvényszerűen kinövi a gyerek, az ebédjegyről, a busz-, illetve villamosbérletről nem is beszélve. Az állását féltő pedagógus és a megélhetési gondokkal szembesülő szülő alighanem aggódva tekint az új tanév elé. Az an- kétunkban megszólalók körében arra a kerestük a választ, vajon szeretnének-e most elsősök, kisdiákok lenni. Bauer Győző akadémikus: Q Számomra az iskolának mindig is volt egy misztériuma, mindvégig szerettem iskolába járni, most is szívesen tenném. Ennek a titokzatosságnak két fő oka volt: egyrészt mindig az volt az érzésem, hogy a tankönyvek olyan új ismereteket tartalmaznak, amelyek addig ismeretlen világokat nyitnak meg előttem. A másik ok pedig az, hogy amíg diák az ember, olyan szabadságot élvez, amilyet soha máskor az életben, hiszen a továbbiakban a munkahelyén felelős lesz mindazért, amit tesz. Szigeti László oktatási államtitkár: a Szeretnék újra kis elsős ^ lenni, mert hisz ki ne szeretne ismét fiatal lenni és átélni mindazt az örömöt, boldogságot, ami a fiatalsággal és a diákélettel jár. Persze csak bizonyos körülmények között. Elsősorban csak akkor, ha ugyanaz a családi háttér állna mögöttem, és ugyanolyan kitűnő pedagógusok tanítanának, mint annak idején a búcsi alapiskolában. Tudom, hogy a mai kis elsősök igényei és elvárásai sokkal nagyobbak, mint 35 évvel ezelőtt, s ezeknek gyakran sem az oktatási rendszerünk, sem a szülők nem tudnak maradéktalanul megfelelni. Tisztában vagyok azzal is, hogy iskoláink - elsősorban anyagi természetű - gondokkal küszködnek, de ennek ellenére úgy érzem, hogy jó dolog elsősnek lenni, különösképpen magyar iskolában elindulni a tudás, az ismeretszerzés göröngyös útján. Csépi Zsuzsa nevelő: a Igen, szeretnék diák len- ^ ni, egy falusi kisiskolába járnék örömest, ahol bensőséges, jó szellem uralkodik. Történetesen olyanba, amilyenben most Felbáron nevelőként dolgozom. Itt viszonylag kis létszámú, de lelkes pedagógusgárda okítja-neveli a gyermekeket. Ritkaságszámba menően egymást becsülő, vidám és gyerekeket szerető ez a fiatal kollektíva. Azt szeretnénk elérni, hogy a vidéki magyar gyerekek semmilyen hátránynyal se iduljanak a városi gyerekekkel szemben további életútjukon. Sőt, a falu kínálta lehetőségek előnyükre is szolgáljanak. Többek között az, hogy ismerjük a családokat, amelyek nagyon segítőkészek. Manapság divat okkal, ok nélkül panaszkodni. Vitathatatlanul nagyobb lehetne a pedagógusok társadalmi megbecsülése. Ám a gyerek naponta látogatja az iskolát, várja-lesi a tudományt és a csodát. Tegyük szeretettel a dolgunkat azon a területen, amelyhez értünk. Hogy az ezredvég diákjainak ne csak a tudásuk gyarapodjon, hanem a tanítóik lehessenek a példaképeik, és szerető szívvel gondolhassanak vissza iskolájukra. Jarábik Balázs politológus: Feltétlenül. Ráadásul ilyen szép időszakban, mint a mostani. A kis iskolások életében az a legszebb, hogy csak jelenük van, múltjuk még nem igazán. A jövőjük pedig - egyelőre - bizonytalan, mint minden a mai Szlovákiában. Olyan rendszerben nőhetnek viszont fel, amely megadja a választás lehetőségét. Márpedig az élet sava-borsát a választás izgalma adja meg. Persze ezt kis iskolásként még nem így érzékeltem. De az olvasás izgalma, az első betűk sikeredése szerezte páratlan élményt nem ártana többször átélni. Minél többször. Olvasói levél Lefaragott segélyek Valóságos levélözön érkezett szerkesztőségünk címére a 32. számunkban megjelent olvasói levélre. így az alábbiakban csak kettőből ragadjuk ki a lényeget. Hozzászoktunk a jóléthez „Szegény ember vízzel főz” - volt mondása nagyanyámnak, és ez máig éppoly időtálló, mint 50-55 évvel ezelőtt. Ma sem kell iskolatáska minden évben ezer koronáért, tolltartót meg bizonyára aranyból szeretett volna venni 500 koronáért a kedves levélíró. A gömörfalvai alapiskolában még sosem volt a szülői szövetség tagdíja 200 korona, de lehet, hogy a levélíró tanácsát ezek után megfogadják. Bár lehetne még mindig jobban csökkentem a szociális segélyt, mert amíg a szülőknek napi két doboz cigarettára és sö- röcskére jut, addig nincs szegénység. Csak hozzászoktunk a jóléthez, és sokan nem döngetik a munkaadók ajtaját munkáért, hanem kényelmesen várják a segélyosztás napját. Ha végignézem a közelemben élő munkanélküliek táborát, bátran megállapítom, hogy gróf Széchenyi István nem élt ilyen nagy lábon, mint a mai munkanélküliek. Mobiltelefon az egyik kézben, másikban videokazetta, így sétálnak házról házra. Cigaretta, napi 2-4 kávé: nem az élet- színvonal romlását tükrözi. Egy falubéli Nem kell ezerkoronás táska Tisztelt Uram, képzelje bele magát abba a helyzetbe, mikor a hónap 20-30 napját végig kell dolgozni, étkezni, utazni, öltözködni, tisztálkodni - hidegben- melegben, kora tavasztól késő őszig azon fáradozni, hogy a mindennapi kenyerünk az asztalunkra kerüljön. Nem kell ahhoz zsebszámoló, hogy a szegény ember be tudja osztani azt a keveset is, amelyet a postás 20-án a házhoz visz. Gondolkodjon el azon is, hogyan oldja meg a helyzetét, amely Önt oly váratlanul érte, hogy még csak nem is értesítették. Azt viszont nem írja, hogy mióta munkanélküli, és mit tett azért, hogy az anyagi helyzetén javítson. A régi mondás - Minél nagyobb a nyomorúság, annál nagyobb a parádé - Önnél teljes mértékben érvényesült. Mert talán nem minden tanévnyitóra szükséges ezerkoronás iskolatáska meg a díszes, drága tolltartó. Lakbért, villanyt, gázt, vizet meg minden becsületes ember a fogyasztás után fizet. Az Ön fia ötödikes, de vannak családok, ahol két középiskolás gyerek van, és ott a kiadások lényegesen nagyobbak. Kérem, adjon tanácsot - azok hol húzzák meg a nadrágszíjat? Ha Ön továbbra is a húszadikát fogja várni, akkor akár mindennap postára adhat egy-egy siránkozó levelet a szerkesztőség címére, és bosz- szanthatja vele a többi hű olvasót és előfizetőt. Egy tardoskeddi olvasó
