Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-08-25 / 34. szám
12 1999. augusztus 25. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Az erő megint velünk lesz! Őszig a Csillagok háborúja saga legújabb, negyedikrésze, a Baljós árnyak hazai bemutatójáig bizonyára még sokat olvashatunk-hallhatunk a filmről. Amerikában májusban volt a premier, és a film már azon a napon 40 millió dollár bevételt hozott. Egyesek az évszázad filmjének, mások szimpla B szériás mozinak nevezik. George Lucas éppolyan higgadtan fogadja a hozsannázást, mint a kritikát. Ő maga így vélekedik: ,A Star Wars csak egy film. Az élet sokkal fontosabb. A Cápa szimpla horror, A csillagok háborúja pedig olyan, mint a többi sci-fi. Ha azt vesszük, a Keresztapa, az Ördögűző, a hetvenes évek nagy filmjei lényegében mind B szériás mozik. Az Elfújta a szél pedig olyan, mint egy szappanopera.” Mindazonáltal a Jedi- lovagok történetének legújabb fejezete technikai szempontból korszakos mozidarab. Amikor 1996 elején George Lucas meghívta magához az Industrial Light & Magic, a tizennégy Oscarral jutalmazott trúkkstúdió embereit, és megmutatta nekik a 3500jelenetet tartalmazó „storyboardot”, a Baljós árnyak technikai forgatókönyvét - a soha nem látott helyszínekkel, fénykard-párbajok- kal, harci parádékkal, több ezer különféle űrlénnyel -, a komputeranimáció legjobb szakemberei azt mondták: ez túl sok. Lucas meggyőzte őket, és az eredmény, a nagyobb részt digitális úton létrehozott látvány őt igazolta. Heti hír Scorsese mellett: Liv Tyler Martin Scorsese és Liv Tyler életrajzi filmet készül forgatni. Amerika egyik underground figurája, Bettie Page'élete keltette fel a két művész érdeklődését. Page arról vált híressé az óceánon túl, hogy magazinok (fél) meztelen fotóin pózolt, illetve olyan botrányos szexfotókon, amelyeken különféle szadista eszközök - többek között: ostorok és korbácsok - voltak láthatók. „Bettie volt a 60-as évek szexuális forradalmának egyik előfutára, aki a fetisiz- mus, a tiltott szexualitás és más tabuk döntögetésével borzolta a kispolgár Belső- Amerika polgárainak kedélyét” - magyarázza Mark Móri, Page életrajzírója, aki a megfilmesítés ötletével Tylert megkereste. A szexis pózairól ismert Page-nek persze más „kalandjai” is voltak. Az amerikai szenátus bizottsága, amely az ifjúkori bűnözést vizsgálta, kemény vallatásnak vetette alá, a boszorkányüldözést vezénylő egyik Tennessee állambeli szenátor pedig arra használta őt, hogy bejuthasson a Fehér Házba. Page röviddel azután vissza is vonult, az őt felfedező fotóst a vizsgálatok tönkretették, és az ötvenes évek vége óta kerüli a nyilvános szereplést. Tyler számára ez a szerep egyértelmű szakítás lenne az ed- digjátszott „ártatlan szépség”- figurák- kal. Ismerjük hazai magyar kultúránk egyéniségeit? Szíjjártó Jenő (1919-1986) emlékére A muzsikát szolgálta Baráti társaságban, Ág Tibor (balról az első) mellett Archív felvétel Dr. Duka-Zólyomi Emese Már-már úgy tűnik, hogy hazai magyar zenekultúránk - a kórusmuzsika területét kivéve - keveset hallat magáról. Schlei- cher László, Zahovai Ernő, Szíjjártó Jenő neve ötlik fel bennem, amikor ezt a hiányt érzem. Volt lehetőségünk részletesen megismernünk azokat az értékeket, amelyekkel zenei életünket gazdagították? Szíjjártó Jenő 80. születésnapján próbáljuk iránta kipótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottunk. Legelőször a zeneszerző és a karnagy Szíjjártó Jenővel találkoztam. Ebből az időből a legmélyebb benyomást a zselizi 1961-es kórustalálkozó gyakorolta rám. Mint a pozsonyi Duna utcai iskola érettségiző diákja ott szorongtam a több mint ezer tagot számláló összkarban. A mester vezényletével a Békét akarunk című szerzeményét énekeltük. A zeneszerzővel az Esti hangulat Zsérén című mű kapcsán, az Ifjú Szivek énekkarában kerültem ismét kapcsolatba. Itt ismertem meg igényes - sokak számára érthetetlen - zenei nyelvről tanúskodó Anyai szó című művét is, melyet Gyurcsó István költeményére, Kodály Zoltán emlékére, a CSMTKÉ megrendelésére írt. A Szlovák Rádió zenei rendezőjével szintén mint a CSMTKÉ tagja találkoztam. Az élet minden területén megnyilvánuló igényessége, következetessége, szakmai tudása a felvételeken nem egy együttesnek, így nekünk is nehéz pillanatokat szerzett, pedig ő csak a tökéletességre törekedett. Különböző tanulmányaim, lexikonokkal való együttműködésem hozta meg számomra azt a lehetőséget, hogy átfogó képet kapjak Szíjjártó Jenőről az emberről, a zeneszerzőről, a karmesterről, a zenei szerkesztőről és nem utolsósorban a hazai magyar zenei élet egyik fő szervezőjéről, támogatójáról. Csak ekkor jutottak el hozzám e gazdag élet részletei, rajzolódott ki előttem Szíjjártó Jenő sorsa és egyénisége. Curriculum vitae. Családjuk Budapestről költözött az akkor kb. 3700 lelket számláló Gölnicbányára, ahol röviddel ezután 1919. július 17-én született. Kilenc testvére volt. 1928-ban Nyitrára költöztek. Szíjjártó Jenő tudásának, személyiségének formálásában - gondoljunk népdal- gyűjtéseire, a város zenei életére - nagy szerepet játszott Nyitra és környéke. Édesapja politikai üldözése következtében a család szűkös körülmények között élt, ennek egyik következménye Szíjjártó egész életére kiható nagymértékű látáskárosodása volt. Már ekkor közel állt hozzá a zene, de csak az elemi iskola elvégzése után, akkor is magánszorgalomból, kölcsönvett zongorán kezdhette el zenei tanulmányait. 1941 és 1943 között a pozsonyi Konzervatóriumban Alexander Moyzes zeneszerzés osztályában sajátította el a zeneszerzés alapjait. Ezt követte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán töltött két év, ahol a zongora és zeneszerzés szakot látogatta. A háború végén leromlott egészségi állapotban költözött haza Nyitrára édesanyjához. Zenei képesítést 1951-ben a pozsonyi Konzervatóriumban Kornél Schimpl karmester osztályában szerzett. Ekkor kezdődik a nemzet szolgálatába állított tudásának és tehetségének gyümölcsöztetése. A karmester, a szervező. Életében ezt a két területet nem lehet elválasztani. Még a diploma megszerzése előtt Nyitrán énekkart és zenekart szervezett, amelyekkel betanította és előadta J. S. Bach motettáit. A legfontosabb magyar zenei intézmények szervezője, szakmai támogatója volt. A Csehszlovák Rádió zenei osztályán töltött rövid idő után - ahol később életének utolsó, hosszú szakasza következett-, a Csemadok Központi Bizottságán dolgozott, a Népes rövid életében mint szervező, karmester és zeneszerző játszott nagy szerepet. Ott volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Váss Lajos Kórusának megalakulásánál (akkor Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara - CSMTKÉ), annak alapszabályát, koncepcióját ő dolgozta ki. Önzetlenül segédkezett kórusok alapításában és irányításában. Mint a pozsonyi Népművelési Intézet, szakelőadója tanfolyamokat szervezett, népdalokat dolgozott fel és részben gyűjtött. 65. születésnapja alkalmából megvalósult egy régi álma, a Szlovák Filmharmónia ének- és zenekarának előadásában Dénes György Csallóköz és Weöres Sándor költeményére komponált Békét akarunk című műveit hangszalagra rögzítette. A zeneszerző. Elsősorban megrendelésekre vagy pályázatokra írt. Sikeresen vett részt a pozsonyi Népművelési Intézet pályázatain, de írt az Ifjú Szivek, a CSMTKÉ, a Csehszlovákiai Rádió számára is. Az utolsó években egyre több karvezető kérte fel új mű írására. Csak néhányat említsünk: a dunaszerdahelyi Bartók Béla Vegyes Karnak ajánlotta A meséről - Csallóköz c. műveit, a somorjai gimnázium leánykarának írta a Kis kétszóla- mú gyermekkari szvitet. Életműve megközelítően 60 opust tartalmaz. A capella, ének-zenekari és zenekari műveket írt. Fontos helyet kaptak életművében a népdalfeldolgozások, de számos megzenésített költemény is őrzi emlékét. A magyar költők közül említsük meg Csontos Vilmost (Gyermek-óhaj), Gyurcsó Istvánt, Dénes Györgyöt és Weöres Sándort, a szlovákok közül Milán Rúfust. Közel állt hozzá a gyerekvilág is. Ezt igazolja számos, gyermekkar számára írt műve. Valamint az is, hogy a Tábortűz szerkesztőségének felkérésére, Móra Ferenc-, Gyurcsó István- és Weöres Sán- dor-költeményeket zenésített meg, melyek a Kis Építő 1962 és 1964 között kiadott számaiban jelentek meg. A pozsonyi rádióban több műve található., Egyetlen összefoglaló kötet őrzi emlékét Debrődi D. Géza és Kazán József szerkesztésében - Szíjjártó Jenő: Az anyai szó kórusgyűjtemény. Családja szűkös körülmények között élt. Fontos helyet kaptak életművében a népdal- feldolgozások is. Umberto Eco műve nem nyelvészeti-szemiotikái szakkönyv, hanem az érdeklődő nagyközönség számára íródott eszmetörténeti munka Egész élete során a szép, tökéletes nyelvet kereste Polgár Anikó__________________ Az emberiséget a Biblia szerint valamikor egy közös nyelv tartotta össze. A bábeli katasztrófa az egész európai történelem során éreztette hatását: a nyelvek, kultúrák és vallások sokféleségéből eredő viszálykodások ellenszerét sokan az egész emberiség számára érthető „tökéletes” nyelv felfedezésében próbálták megtalálni. Ennek a törekvésnek néhány jellegzetes állomásáról számol be Umberto Eco A tökéletes nyelv keresése című könyvében, mely az Európa születése című nemzetközi könyvsorozat részeként az Atlantisz Kiadónál magyarul is megjelent. Eco műve nem nyelvészeti- szemiotikái szakkönyv, hanem az érdeklődő nagyközönség számára íródott eszmetörténeti munka. Az egyes eszmeáramlatok a tökéletes nyelv keresésének mindig újabb és újabb módozatait állították előtérbe. Az ókorban a legősibb nyelv megkeresésének egyik különös módszerét Hérodotosz írja le. Az egyiptomi Pszamméthikosz állítólag a következő kísérletet végezte el: egy pásztorának két újszülött gyermeket adott, és meghagyta neki, hogy senki emberi szót ki ne ejtsen előttük. A gyermekek két év múlva phrüg nyelven szólaltak meg - ebből az egyiptomiak elismerték, hogy a phrüg náluk is ősibb nép. A középkorban a Biblia nyomán Ádám nyelvének a hébert tartották. Hamarosan azonban az eredetinek tartott nyelvek újrafelfedezését a mesterségesen konstruált „tökéletes” nyelvek váltották fel. Ezeknek többnyire gyakorlat vagy elvont ideológiai céljuk volt. Raymundus Lullus például nagy hatású rendszerével, az Ars magnával az egyes vallások kibékítését és a kereszténység elterjesztését tűzte ki célul. Az a priori tökéletes nyelvek megkonstruálói az emberi gondolkodás közös napjaihoz, az ideákhoz és (az egyiptomi és kínai ábécé hatására) a képekhez próbáltak visszatérni. Más a helyzet a XIX. században kialakított a posteriori nyelvek esetében, amelyek (mint pl. a volapük, az eszperantó) már a létező nyelvek leegyszerűsítésével és ötvözésével keletkeztek. A tökéletes nyelv keresésének módszerei sorra kudarcot vallottak. Az európai nyelvek az összekapcsolódás helyett egyre inkább szétváltak és szerteágaztak. A folyamatot nemcsak törvényszerűnek, hanem egyenesen üdvösnek kell elkönyvelnünk. A tökéletes nyelv keresésének kombinatorikus módszerei azonban a XX. században új felhasználási lehetőséget nyertek: a számítógépek működési rendszerében. John Wilkins XVII. századi mesterséges filozófiai nyelvi rendszere például leginkább a hipertextusra hasonlít, vagyis olyan számítástechnikai programra, amely egy adathalmaz minden csomópontját számtalan belső utalás révén sok más csomóponttal köti össze. Tulajdonképpen Wilkins rendszerét fejlesztette tovább Leibniz, akit az egyetemes enciklopédia gondolata izgatott. A tökéletes nyelv keresése bizonyos értelemben a fordítással is összefügg. Walter Benjámin mutatott rá, hogy a fordítást csupán az teszi lehetővé, hogy minden nyelvben van valami közös: az elgondolt dolog azonos, csupán az elgondolás módja különbözik. Az európai kultúra jövőjét Eco nem a soknyelvűség totális győzelmében látja: lehetetlen ugyanis, hogy a nyelvek sokaságát mindenki beszélje, ám a másik nyelv szellemiségének megragadásához elég, ha az európai ember „a »szellemet«, kulturális univerzumot érti meg, melyet őseinek és hagyományának nyelvén minden beszélő kifejez.”