Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-06-16 / 24. szám

16 1999. június 16. Sport Egervári Sándor vezetőedző annak ellenére, hogy bajnoki címet szerzett az MTK-val, távozik a Hungária kőrútról „Bárkivel aranyérmesek lettek volna” Balaskó és Komlósi (jobbról) ha játéklehetőséget kapott, nem okozott csalódást Képek: Foci ros elleni váratlan sikere is az Üllői úton. Látszik, hogy a elő­ző edző, Varga Zoltán profi szemlélettel dolgozott a fiúk­kal. Röviden így fogalmaznék: a gerinc megvan, nekem már csak a saját szájízemre kell ala­kítani azt, három-négy új em­berben gondolko­dom. Jelenleg még tart a bajnokság Magyar- országon. A még hátralévő két mér­kőzés edzői munká­ját nem zavarja, hogy Egervári Sán­dor fejben már ta­lán Dunaújvárosban van?- Remélhetőleg ez nem így van, én nem így érzem, sőt, talán ép­pen ezért is jó, hogy tudom, il­letve tudjuk a játékosaimmal a jövőmet, mert így legalább tisztességesen válunk el egy­mástól. Mindenki becsült min­denkit, és ahogy egy régi mon­dás is tartja: »Búcsúzni csak szépen.« Ha jól látom, mintha egy könycsepp gördült volna ki a szeméből, ez minek vagy kinek szól?- Nem véletlenül beszéltem az érzel­mekről. Ami velem itt, a Hungária kör­úton történt, olyan, mint egy csodálato­san szép álom. Nem egyszer adták jelét a szurkolók, hogy én mit jelen­tek számukra, elfo­gadtak, és ami a lé­nyeg, megszeret­tek. Itt nem vezetők, nem já­tékosok, nem edző és nem kü­lön szurkolók vannak, hanem csupa nagybetűkkel: itt egy MTK-család van. Játékosként is töltöttem pár évet annak idején kék-fehérben, talán ez is közrejátszott a kellemes történésekben. Átgondolta-e már azt a pillana­tot, amikor a szezon végén be­csukja maga mögött a Hungá­ria körúti kaput?- Csak ezt ne kérdezte volna! Sokszor előjön már az álmom­ban is ez a pillanat. Nehéz és fájdalmas lesz, de mégsem annyira, mint annak idején a Szőnyi úton, ahol ezüstérmet nyertünk a BVSC-Zuglóval. A két pálya légvonalban nagyon közel van egymáshoz, de a kö­rülményeket csak fényévek­ben lehetne kifejezni. Éppen ezért csak előre lehet tekinte­ni, és csak a jövőre szabad gondolni. Természetes, hogy nehéz lesz a szakítás, de ér­zem és tudom, hogy leszek én még az MTK vezetőedzője. „Érzem és tudom, hogy leszek én még az MTK vezető­edzője.” Az kinek a sikere lesz, a csapa­té vagy pedig az edzőé?- Véleményem szerint ez még nagyon nehéz kérdés, mivel még nem lehet pontosan tudni, hogy a nyári holtszezonban kikkel fog erősödni a csapat. De akkor már biztosan boldog és elégedett leszek a végzett mun­kámmal, ha az imént említett érmek valamelyikét sikerül megszereznünk. Az anyagi kö­rülmények közel egyformák, a vezetők rám bízták az erősítést, nagy nevekben nem gondolko­zom, de természetesen már vannak kiszemeltjeim. Albert József A debreceni vereség ellenére már két héttel korábban eldőlt, hogy a magyar labdarúgó Pro­fesszionális Nemzeti Bajnokság első helyezettje hatalmas pont­előnnyel az MTK lett. Éppen ezért talán meglepő, hogy a mester, Egervári Sándor a baj­nokság végeztével távozni fog a Hungária kőrútról. Természe­tesen beszélgetésünk elején ez rögtön kérdésként is felvető­dött: Én úgy gondoltam, ha valaki­nek biztos helye van csapatá­nak a kispadján, az csak Eger­vári Sándor lehet, mivel baj­nokságot nyert a »fiaival«, és egész évben látványos, kitűnő teljesítményt nyújtott a kék-fe­hér együttes!- Nagyon sokat gondolkodtam, hogy milyen döntést közöljek az MTK vezetőivel: igen vagy nem. A körülményeket figye­lembe véve úgy láttam jónak, hogy az érzelmi emlékeimet félretéve most jobban teszem, ha váltok. Ebben a döntésem­ben nem egy meg nem egyezés adta az alaphangot, hanem az, hogy én szeretek a sikerért megdolgozni, és nem szeretem, ha valamit tálcán raknak elém. Ez egészen pontosan mit je­lent?- Itt, a Hungária körúton egy olyan csapatom lehetett, amelyik már a kez­det kezdetén tudta, mikor lehet és miből tud sikereket csinál­ni. Itt valóban egytől egyig profi gondol­kodású játékosok vannak. Itt nem kell könyörögni egy játé­kosnak az edzésen, hogy „ma szeret­ném, ha két körrel többet futnál”, és lehetne sorol­ni, mi miatt szinte »paradicso­mi« a hangulat, illetve a sok­sok körülményt, amelyek a si­ker alapköveit jelentik. Én azt szeretem, ha a semmiből kell csapatot csinálni. Nem akarom, meg talán furcsa is volna, hogy a saját sikeremet piszkálgatom, de megkockáztatom, hogy ha bárki ült volna le a mai MTK kispadjára, ezek a fiúk akkor is megnyerték volna a bajnoksá­got. Mégpedig azért, mert az egész pontvadászat alatt igen céltudatosan futballoztak. Igaz-e a hír, hogy már megvan a kö­vetkező csapat, ahol folytatja a munkát?- A hír természete­sen igaz! Sikerült megállapodnom a Dunaferr vezetőivel, és ősztől Dunaújvá­rosban fogok dol­gozni. Előzetes ter­veim szerint kétjáté­kost is elviszek ma­gammal az MTK- ból: Oroszt és Mol­nár Zoltánt, tudomásom szerint ennek semmi akadálya nincs. Akkor lehet, hogy jövőre a Dunaferr lesz a bajnok?- Az biztos, hogy nem rajtam fog múlni; ha egy játékos vala­mit akar, azt el kell tudni érnie, még akkor is, ha kissé szeré­nyebb tudású. A foci csapat­munka, és ha valaki csak a munka szó értelmére, jelenté­sére gondol, akkor nem lehet baj. Szerintem jövőre az első háromban fogunk végezni a Dunaferrel! Nagyon örülök az új kihívásnak, s ezt többször is hangoztattam a szakvezetők­nek. „Ezek a fiúk bárkivel megnyerték volna az idei bainoksá- göt? Egervári Sándornak volt miért tapsolnia, örülnie az idei bajnokság­ban. Gondolom, látta már játszani az új együttesét. Mennyire kell átdolgoznia a jelenlegi kezdő­csapatot?- Az utóbbi két mérkőzésük megvan videón, és nyugodtan állíthatom, hogy nem lesz ne­héz munkám. Erre bizonyíték a Dunaferr legutóbbi, Ferencvá­Továbbpasszoljuk Társadalmi feszültség a jegyárak miatt? Új-Dél-Wales állam szociális tanácsának igazgatója, Gary Moore úgy foglalt állást, hogy a jövő évi sydneyi olim­piajegyárait szinte csak a gazdagok tudják megvásá­rolni. - Szerintem a tehető­sebbeknek teljesen mindegy, hogy hány száz dollárt költenek belépőre, míg a többieknek a 30 dolláros jegy is elérhetetlen. A szociá­lis tanács véleménye, hogy ezek a tények társadalmi fe­szültségeket szülnek, mert élezik az ellentéteket a réte­gek között - nyilatkozta Gary Moore. Az igazgató szerint a legolcsóbb jegyek a megnyitó és záróünnepsé­gekre szólnak, így ezt a két eseményt könnyebb lenne megtekinteni, mint például az úszó- vagy a kosárlabda­versenyeket. Briggs és Botha is Tysonnal mérkőzne Az amerikai Shannon Briggs és a dél-afrikai Francois Botha egyaránt úgy véli, hogy amelyikük győz az au­gusztus 7-i, Atlantic Cityben rendezendő profi nehézsú­lyú mérkőzésen, az találkoz­hat majd Mike Tysonnal. Briggs - akinek profi pálya­futása alatt 31 győzelme és két veresége volt - azon a véleményen van, hogy ha le­győzi Bothát, majd Tysont is, akkor már nem lehet messze számára a nehézsúlyú világ- bajnoki cím.- A célom, hogy világbajnok legyek. Ehhez Bothán és Tysonon keresztül vezet az út. Mindenképpen meg aka­rok mérkőzni Mike-kal - nyi­latkozta Briggs. Botha már találkozott Tysonnal, de az ötödik menetben kiütéses vereséget szenvedett, holott az első négy menetben a dél­afrikai állt jobban.- Tudom, hogy most könnyedén legyőzhetem Mike-ot. Úgy gondolom, ket­tőnk csatájában bebizonyí­tottam, képes vagyok nála is jobban bokszolni. Igaz, egy pillanatnyi kihagyás a vesz­temet okozta. Szpartak Kupa - orosz NHL-sztárokkal Moszkva. Az észak-amerikai profi jégkorongligában, az NHL-ben játszó orosz sztárok válogatottja is indul a hagyo­mányos moszkvai Szpartak Kupán, amely augusztus kö­zepén lesz. Az orosz hírügy­nökség a hagyományos jégko­rongtorna résztvevőivel kap­csolatban beszámolt arról is, hogy már igent mondott Fehéroroszország, Kazahsz­tán és Ukrajna, udvariasan el­utasította viszont a moszkvai invitálást Lettország. A házi­gazda Szpartak mellett még egy nyugat-európai klubcsa­pat teszi majd teljessé a nyári torna mezőnyét, amelyben most először szerepel egy­szerre három nemzeti váloga­tott. De la Hoya már 30 milliót akar A WBC amerikai világbajno­ka, Oscar de la Hoya már csak az eredeti összegnek a kétszereséért, vagyis 30 mil­lió dollárért hajlandó ringbe szállni a Puerto Ricó-i IBF- világbajnok, Felix Trinidad ellen a két világszervezet egyesített váltósúlyú címé­ért. De la Hoya azután dup­lázta meg a tétet, hogy rivá­lisa jelezte: elfogadja a neki felajánlott 10,5 millió dol­lárt, amelyből 8,5 millió len­ne az övé, míg a mérkőzését szervező menedzsert, Don Kinget 2 millió illetné. De la Hoya eredetileg beérte volna 15 millióval, az új verzió sze­rint azonban, miután az ese­mények alakulását ismét megvitatta az ő pénzügyeit intéző Bob Árummal, az ösz- szeg megduplázása mellett foglalt állást. Ezek után kér­déses, hogy megrendezhető-e a szeptember 18-i Las Vegas-i csata a két világbaj­nok között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom