Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-02-17 / 7. szám
2 1999. február 17. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Lexa „sérelmei” Fekete Marian A Kreml mindig tudta, mire készülnek odaát, az USA-ban és a NATO-ban. Nem volt nehéz dolguk, mert egyszerűen csak azzal vádolták meg az ellenfelet, amit ők maguk terveitek ki. Manapság a szlovák titkosszolgálat egykori főnöke, Meciar kedvence tudja azt, amiről neki az éppen általuk megállapított játékszabályok szerint nem volna szabad tudnia. Arról, hogy a titkosszolgálat két egykori főtisztjének telefonját még az őrizetbe vételük után is lehallgatták, és ezzel tételesen megsértették az ő egykori főtisztjei házastársanak és gyermekeinek személyiségi jogait. Röhögni kell, ha Meciar titkosszolgálatának egykori főnöke ilyeneket mond, s eszünkbe juthat a legutóbbi négy év. Mert kiszivárogtak az információk, hogy lehallgatják az újságírókat, a politikusokat, a vállalkozókat. Ha ez megtörtént, akkor Lexa lehallgatta az újságírók, a politikusok, a vállalkozók feleségének, szüleinek, gyermekeinek telefoncsevelyeit is. És ezt megtehette úgy is, hogy a megfigyelt személyek lakásába telepített néhány „poloskát”, mint azt feltehetőleg megtették az államfő fiával. Lexa tudja, miről beszél. Mondjuk, arról is, hogy neki tényleg jó informátorai vannak, még a rendőrségnél is. A titkosszolgálat főnökeként nemrég még ő olvashatta a feljegyzéseket, hogy házastársunk, gyermekeink mit intéztek telefonon. Mi négy évig - ismét - óvatosan telefonáltunk! Gyakran csak az 1989 előtti virágnyelvre, csak az egymás közt ismerős utalásokra szorítkoztunk. Később sokan talán ezért is szerezték be maguknak az állítólag le- hallgathatatlan mobiltelefont. Apropó: mobiltelefon. Utánanézett már valaki annak, hogy hány ilyen, és müyen igazolványokra kiváltott készülékkel rendelkeztek a letartóztatott szlovák James Bondok? Jegyzet 100 nap a kormányban Szűcs Béla Egymás után jelennek meg a nyilatkozatok és elemzések a Dzurinda-kormány első száz napjáról. Minden józan értékelés megállapítja, hogy a kormány hihetetlen nehéz terhekkel vette át az ország irányítását. A legnagyobb sikereket talán Szlovákia nemzetközi tekintélyének visszanyerésében érte el, hiszen az első száz napjában több kapcsolatot teremtett a nagyvilágban, mint Meciarék négy év alatt összesen. Szinte naponta hangzanak el neves politikusok szájából elismerő szavak és ígéretek, hogy támogatják országunk európai struktúrákba való mielőbbi csatlakozását. Ez az új kormány legszembetűnőbb elismerése. Közben folyamatosan zajlik a régi rendszer főkolomposainak, szekértolóinak lecserélése, demokratikus, friss szellem áramlik a hivatalokba. A bűnösök felelősségre vonása sem marad el. A legnehezebb a gazdasági egyensúly megteremtése, az áremelkedés, az infláció és a munka- nélküliség kordában tartása lesz. A száz nap eredményeit mérlegelve a miniszterelnök kézzelfogható javulást csak két év múlva ígért. Nehéz napok várnak a lakosság szegényebb rétegeire. Az első száz napot értékelve megállapíthatjuk, hogy a magyarok szerepvállalása a kormányban eredményes. A szlovák közvélemény többsége elfogadta a magyar politikusokat, közszereplésük elismerést arat, nyilatkozataik a szlovák-magyar egyetértést szolgálják. Egyelőre két bennünket érdeklő probléma vár megoldásra. Egyik a szlovák állami földalap igazgatói posztjának betöltése, melyre a földművelésügyi miniszter a koalíciós megállapodás ellenére a saját emberét ültette. A másik a kisebbségi nyelvhasználati törvény megszületése. Reméljük, hogy a szlovák közvélemény nem hagyja magát felheccelni, és a parlamenti többség jóváhagyja ezt a számunkra alapvetően fontos törvényt. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava 26, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, KoSická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poáta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Visszaállítani a jogalanyiságot A tönk szélén Klein Melinda ________________ Sok kárt okozott az országnak, a kultúrának, ezen belül pedig leginkább a nemzetiségi intézményeinknek az előző kormány felelőtlen és dilettáns ügyködése. Ellehetetlenült a könyv- és lapkiadás; a komáromi Jókai Színház, a kassai Thália és a pozsonyi Ifjú Szivek Művészegyüttes jogalanyiságát 1996-ban Ivan Hudec akkori kulturális miniszter megszüntette, ezzel együtt színházaink és művészegyüttesünk pénzügyi helyzete is kilátástalanná vált. Két magyar színházunk ennek a döntésnek és az új vezetésnek, a többet ártó, mint használó intenda- túráknak „köszönhetően” a tönk szélére sodródott. A kulturális minisztérium foglalkozik az ügyükkel, ám az érintettek egyre türelmetlenebbek. Van-e kiút ebből a helyzetből, és ha igen, merre? O Önállóság kell és pénz. O Nincs megoldás, túl késő. Azt értem, hogy hómunkásokat keresnek a kormánypalota elé, de miért kell lapát helyett baseballütőkkel jelentkezni...? Rajz: MS-Rencín Ág Tibor népzenekutató: A 1953-ban alapítottuk meg a hivatásos népi együttest, a Népest. Két évig működött, ezután feloszlatták, majd 1957- ben megalakult az Ifjú Szivek, amely már nem hivatásos, hanem államüag támogatott amatőr együttes volt. Azóta is csak vegetál. Sajnos, eljött az az idő, amikor már nem lehet életben tartani egy hivatásos vezetéssel, de műkedvelő alapon dolgozó művészegyüttest. Egyre kevesebb az olyan fiatal, akinek a tanulmányai mellett még ahhoz is van kedve, hogy énekeljen, táncoljon, zenéljen. Ez volt ugyan az eredeti cél és elképzelés, de be kell látni, hogy nem vált be. Csakis az az út járható, amelyen annak idején a Népes is elindult, vagyis hogy hivatásos művészek alkossák az Ifjú Sziveket. Enélkül, ha sikerül is visszakapnia a jogalanyiságát, továbbra is csak botladozni fog az együttes. A legmegfelelőbbnek erre a célra Komárom városát látom, hiszen ott minden feltétel adott. Hégli Dusán koreográfus: A A legfontosabb, hogy V mindhárom magyar intézmény visszakapja a jogalanyiságát. Hogy az Ifjú Szivek megfelelő helyet kapjon a szlovákiai magyar kulturális életben, hivatásos társulattá kell válnia, az alapszabályát tehát ennek megfelelően kell átalakítani. Tudom, ez hosszú folyamat, de nem lehetetlen. Romániában, amely nem a toleranciáról híres, három hivatásos magyar művészegyüttes működik. Az 1996. július 31-én megszüntetett jog- alanyiságát tehát vissza kell kapnia az együttesnek, és ettől számítva három-négy éven belül, kellő anyagi támogatottság mellett, rendeződhet a helyzete. Fabó Tibor, a kassai Thália Színház igazgatója: © Épphogy létezünk, a színházépület állapota egyre elkeserítőbb, az irodaépületünket kénytelenek voltunk bezárni. Az önállóság visszaállítása fontos, de önmagában nem elég, ha nem orvosolja senki a bajokat. Olyan pénzügyi támogatásra is szükségünk van, amely átsegítené a nehézségeken a színházat. Készítettünk egy költségvetést, és dotációemelést kértünk, mert a jelenleg rendelkezésünkre álló pénzből egyszerűen nem létezhetünk tovább. Ennek »köszönhető« az is, hogy 52 emberünkből mindössze harminc maradt. A régi szép időkben hét bemutatónk volt évente, jelenleg hármat alig bírunk el. A filléres gondok mérgezik a légkört, életképtelenné tehetik a társulatot. A szponzorokat érdekeltté lehetne tenni abban, hogy támogassák a kultúrát. foglal, de amire most a legnagyobb szükség van, az a pénz. Adósságaink halmozódnak, művészileg nem léphetünk tovább, nem csinálhatunk jó színházat, amíg nincs miből. Megszoktuk már, hogy alapítványoknál kilincseljünk, de a kulturális tárcától is meg kellene kapnunk, ami jár. Varsányi Mari, a komáromi Jókai Színház társulatvezetője: A Gyakran a színház utolsó fityingjeit kell összekaparnunk, hogy a színészek fizetést kaphassanak. Megcsappant a gárda, ha valaki megbetegszik, minden a feje tetejére áll. Az első lépés a megoldás felé, hogy újra a magunk gazdái lehessünk. Ez sok mindent magában Jaráblk Gabriella, a kulturális minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője: A A Thália Színház, a Jókai V Színház és az Ifjú Szivek szorult helyzetéből egyértelműen a jogalanyiság visszaállítása jelentheti a kiutat. Ezt mindhárom intézmény kérvényezte, a minisztérium december eleje óta foglalkozik az üggyel. Elemeztük a helyzetüket, és nyilvánvalóvá vált, hogy a három intézmény vagyoni helyzetének tisztázásához szintén e lépés megtételére van szükség. A Thália ügyében Kassa, a Jókai Színház ügyében Nyitra kerületi elöljárójával folynak a tárgyalások, ugyanis a jogalanyiság visszaállítása az ő kompetenciájuk, a minisztérium csupán sürgetheti a folyamatot. Végleges döntés reményeink szerint március első hetében várható. Olvasói levél A hitelem visszaállítását kérem Lenyűgöző, hogy milyen egyszerű egy embert befeketíteni, főleg, ha ehhez segédkezet is nyújt a legnagyobb példányszámban megjelenő szlovákiai magyar hetilap. Gondolok itt a VASARNAP 5. számában a 2. oldalon megjelent cikkükre: ,Az ember türelme is elfogy egyszer”. Megdöbbenve olvastam a rólam szóló hazugságokat. Egy tollhúzással tönkretették a becsületemet és hitelemet. Milyen újság az, amely kinyomtat valamit anélkül, hogy érdekelné az igazság? Eszükbe se jut, hogy esetleg hazugság, valakinek a rosszindulatú irománya? Több lehetőség is akadt volna egy kis információ gyűjtésére (legalább telefonon). 1. Lice kb. 560 létszámú, többségében magyar anyanyelvű kis falu. Minden információ elérhető a polgármesteri hivatalban. 2. A feletteseimnél - hány panasz érkezett a munkám során rám, illetve beosztottjaimra. 3. Az iromány feladóját felkeresni, ami gondolom, nehézségekbe ütközött volna, mivel Micky vezetéknevet viselő személy kb. 35 él a faluban, de T keresztnévvel kezdődő egy sincs. Kérem önöket, küldjék el részemre a panaszos levelet, az illető pontos címét, és a falu polgárainak névsorát, akik a levelet aláírták. Merem vállalni, hogy hazugság az egész cikk, de követelem, hogy az illető is vállalja a saját nevét. Mint a postahivatal dolgozója és egy kis falu lakója tisztában vagyok vele, hogy a „becsületet” köny- nyű elveszíteni, de annál nehezebb visszaszerezni. Elvárom önöktől a hitelem visszaállítását és a nevem tisztára mosását. Vagy önöknek egy ember nem is számít? Nagyon fáj, hogy valaki névtelenül bemocskolhat a falu lakói nevében, akik kétlem, hogy egyetértenek az iromány- nyai. Ha ilyen hanyag munkát végeznék, és visszaélnék hivatalommal, akkor az idei választásokon nem kaptam volna bizalmat, és nem kerültem volna be a falutanács tagjai közé. S gondolom, nem választottak volna meg a polgármesternő helyettesének, vagy épp ez a tény szálka valaki-valakik szemében. Üdvözlettel csalódott olvasójuk: Breznaník Dóra, a licei postahivatal főnöknője A szerkesztőség válasza Kedves Breznaník Dóra! Mint már többször jeleztük, az Olvasói levél rovatban bárki elmondhatja sérelmeit, panaszait, feltéve, hogy nem névtelenül ír az illető. Az említett levél névvel, címmel ellátva érkezett, nem volt okunk feltételezni hátsó szándékot. Arra pedig nincs lehetőségünk, hogy minden levélíró azonosságát ellenőrizzük. Mindazonáltal továbbítjuk Önnek a levél fénymásolatát, s ha megalapozatlan állításokról, rágalomról volt szó, ezúton kérünk elnézést Öntől. A szerkesztőség
