Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-02-03 / 5. szám
Politika 1999. február 3. 3 Bécs, Győr és Pozsony térsége Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója legyen Új korszak nyitánya II. János Pál pápa hokibottal. Az érdekes felvétel a múlt héten készült az USA-beli St. Louisban, ahová Mexikóból érkezett a Szentatya. A Bili Clinton amerikai elnök előtt mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az USA lakossága „vizsga előtt áll nemzeti jellemből”, és - a magasabb erkölcsi szemlélet jegyében - az életet kell választania. Szavai a művi terhességmegszakítás és az eutanázia ismételt egyértelmű elítélését jelentették. CTK/AP-felvétel Somogyi Tibor felvételei Bemutatjuk az államtitkárt - Mészáros Győző: úgy tűnik, mintha a gödör egyre inkább mélyülne „Ne mi mondjuk meg, mikor vessenek!” Sóki Tibor Hagyományuk van a hármas, osztrák-magyar-szlovák csúcs- találkozóknak, a soproni immár a negyedik volt a sorban, bizonyos szempontból mégis egy új korszakkezdetét jelentette. Akoráb- biakra ugyanis alaposan rányomta bélyegét a magyar-szlovák szembenállás és az osztrák-szlovák atomerőmű-vita. 1997-ben odáig fajult a dolog, hogy a már- már ellenséges magyar-szlovák viszony miatt a várakozással ellentétben nem Magyarországon, hanem Bécsben kellett rendezni a soros találkozót. Egy évre rá pedig el is maradt. Bár ennek okaként hivatalosan a parlamenti választásokat jelölték meg, valószínű, hogy Meciarék politikája is benne volt a dologban. Sopronban egészen más hangulat uralkodott, igaz, az ausztriai buszbaleset rávetette árnyékát a megbeszélésekre. A három kormányfő mégis elégedetten álapíthatta meg, hogy eljött a zavartalan együttműködés ideje. A magyar miniszterelnök ezért bizakodva jelenthette ki: együttműködésük legfőbb célja a szlovák és magyar uniós csatlakozás előkészítése. Ami BudaT. Szí lvássy László ________ A parlamenti választások után az MKP nem titkolt, sőt hangsúlyozott célja volt a mezőgazda- sági tárca megszerzése. A koalíciós tárgyalások eredményeként ugyan a miniszteri posztot a DBP kapta, de az államtitkári tisztségre végül is az MKP jelölhetett képviselőt. Mészáros Győzőre esett a választás, aki a galántai járásbeli Peredről származik. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola üzemmérnöki szakán 1973-ban szerzett diplomát. Pályáját a negyedi szövetkezetben kezdte, a ’80-as években a nádszegi szövetkezet főkönyvelője ’88-tól a Vágtomóci Állami Gazdaság igazgatója, ’95-től pedig a peredi szövetkezet elnöke, majd a belőle alakult kft. igazgatója volt. Nős, két felnőtt lánya van, jelenleg Deákiban él. Csema- dok-berkekben is ismert, a galántai területi választmány al- elnöke és az OT tagja. Milyen megfontolások alapján vállalta el ezt a megbízatást? pestet illeti, Orbán méltán mondhatott köszönetét Viktor Kiima osztrák kancellárnak az eddigi támogatásért, hiszen Ausztria EU-elnöksége alatt Magyarországot meghívták a csatlakozási tárgyalások első körébe. Mikulás Dzurindának ennél jóval kevesebbel kellett beérnie: az osztrák elismeréssel és biztatással. Kiima bizalomgerjesztőÚj hangnemben be- széltek a kisebbségi kérdésekről. nek nevezte a pozsonyi kormány eddigi intézkedéseit, és jelezte: Helsinkiben rólunk is kedvező döntés születhet. Bécs addig is hajlandó megosztani csatlakozási tapasztalatait mind a magyar, mind a szlovák partnerrel. Talán a legérdekesebb téma a regionális politika volt. Egyetértettek abban, hogy a Bécs, Győr és Pozsony által behatárolt térséget Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiójává teszik. Mint az osztrák kancellár elmondta, ehhez fel lehetne Alapjában véve optimista vagyok, bízom abban, hogy még a legkilátástalanabb helyzetből is van kiút. Részt vettem az MKP mezőgazdasági programjának kidolgozásában, s noha előző munkahelyeimen naponta szembesültem a termelők gondjaival, mégis úgy véltem, ha megfelelő játékszabályokat dolgozunk ki, van esély arra, hogy megállítsuk a lejtőn lefelé haladó szekeret. Olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek elfogadható jövedelmet biztosítanak a termelőknek, egyúttal megindítják a pénzforgalmat, és garantálják folyamatos körforgását is. Melyek a leginkább kezelésre szoruló területek? Sajnos, az ágazat a gödör alján van, sőt úgy tűnik, mintha a gödör egyre inkább mélyülne. A legégetőbb problémák ismertek: pénzhiány, fizetésképtelenség, az ebből eredő körbetartozások ördögi köre, amely szinte megbénítja a termelőket. A gondok egyik okozója, hogy a használni az európai alapok, például a PHARE program segélyeit is. Meg is állapodtak abban, hogy szeptemberben Győrött, a három ország gazdasági szakértőinek szimpóziumán megvitathatják a régiófejlesztés kérdéseit. Gazdasági téren sok a tennivaló, az együttműködés egyáltalán nem nevezhető tökéletesnek. Az osztrákok leginkább a munkaerő-áramlásra és a foglalkoztatáspolitikára helyeznék a hangsúlyt, hiszen a keletről érkező illegális mun- kerő óriási veszteségeket okoz az osztrák gazdaságnak. Az EU e kérdéskörrel foglalkozó tampe- rei konferenciáján már közös álláspontot szeretnének kialakítani partnereikkel. A belügyminiszterek együttműködését azonban mindhárom fél nagyra értékelte. Teljesen új hangnemben beszéltek a kisebbségi kérdésekről is. Bár Orbán Viktor kijelentette, hogy az elmúlt negyven év tapasztalatai alapján Budapest nem hisz a szavaknak, csak a tetteknek, gyorsan hozzátette azt is, hogy rendkívül elégedettek az új pozsonyi kormány kisebbségi politikájával. Az eddigi „hagyományokkal” ellentermelést nem a partnerek közötti gazdasági szerződések szabályozzák. Sok helyen nincsenek érvényes szerződések a termékek értékesítésére. Pedig a termelők egyik fontos követelése a belső piac védelme. Úgy tűnik, a termelők sincsenek mindig tisztában a kereskedelmi feltételekkel. Csehországból például a vámunió keretében korlátlanul hozható be hús. A legutóbbi sertéshús-behozatal egyik oka is szerződéshiány volt. Már a múlt év elején tudta a tárca, hogy 30 ezer malaccal kevesebb van a piacon, tehát keresletnövekedés várható. A karácsonyi piacra viszont valóban kellett az a 20 ezer tonna sertéshús. A gondok abból eredtek, hogy a kamara és az érdekvédelmi szövetségek nem egyeztették elképzeléseiket. A termelőknek olyan szerződéseket kell kötniük a feldolgozókkal, amelyek pontos feltételeket, tehát többek között árat is tartalmaznak. Az idei dotációs tétben a szlovák kormányfő egyetértett magyar kollégájával, s kijelentette: Pozsonynak is érdeke, hogy a két országban élő kisebbségek szabadon fejlődjenek, ezért a maga részéről mindent megtesz a nemzetiségi jogok biztosításáért. Azért egy egészen apró súrlódás is akadt, bár olyan kicsi volt, hogy a jelenlevők többsége talán fel sem figyelt rá. Dzurinda kijelentette: reméli, hogy hamarosan a magyarországi szlovákoknak is lesz képviseletük a budapesti parlamentben, amire Orbán azt mondta, hogy a parlamenti részvételnél sokkal fontosabb a kisebbségi jogok biztosítása. Új területre is kiterjesztették a háromoldalú együttműködést. Orbán Viktor javaslatára Magyarország, Ausztria és Szlovákia ezentúl az oktatási, az ifjúsági és a sportügyekben is ösz- szehangolja politikáját. Néhány, még mindig kényesnek számító témát azonban elkerültek: nem esett szó sem Bősről, sem a szlovákiai atomerőművek ügyéről. Remélhetően azért, hogy ezekkel a kérdésekkel végre a szakértők foglalkozhassanak. alapelvekbe belefoglaltuk: a támogatások folyósítását ahhoz a feltételhez is kötjük, hogy a termelés volumenének 75 százalékát érvényes gazdasági szerződések fedezzék. Ez volna a megoldás kulcsa? Csak a tárcán belüli intézkedésekkel nem oldhatók meg a gondok. A kormányzat hatékony segítsége nélkül nem tudunk továbblépni. A fizetés- képtelenség feloldásához például el kellene törölni a régi hiteleket, normalizálni az értékesítési árakat. Jó lenne, ha az ágazati hitelek kamatai 10 százalék körül mozognának. Mindezek az elvárások óriási nyomásként nehezednek ránk, ugyanakkor a legutóbbi nyilatkozatokból az olvasható ki, hogy a mezőgazdaság már nem szerepel kiemelt helyen a megoldandó problémák rangsorában. Milyen területekért felelős a tárcán belül? Felügyeletem alá tartozik a mezőgazdasági termelés, tehát a növénytermesztés és az állat- tenyésztés, az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás és a jogalkotás területe. A munkatársakkal való megbeszélésen el is mondtam: nem nekünk kell megmondani az őstermelőknek, mikor vessenek, hogyan arassanak, tudják ők azt nagyon jól. Nekünk olyan környezetet kell kialakítanunk, amelyben értékesíthetik termékeiket, munkájuk eredményét. Ez az őstermelők és a feldolgozók kapcsolatának rendezését feltételezi... Az előző tárcavezetés nem fordított erre kellő gondot. A privatizáció úgy zajlott le, hogy külön maradtak az őstermelők, külön a feldolgozóipar, és külön a kereskedelem. Ezért is van szükség a szerződésekre. Véleményem szerint fokozatosan eljutunk oda, hogy a termelők azt fognak termelni, amit a feldolgozók és a fogyasztók megrendelnek náluk. La Repubblica A NATO nem lesz a világ csendőre Javier Solana főtitkár a La Repubblica olasz lapnak adott interjújában hangsúlyozta: a NATO illetékessége az euroatlanti térségre terjed ki, sőt garantálnia kell a biztonságot olyan távoli pontokon is, mint Kazahsztán vagy Grúzia, de a szervezet nem lesz a világ csendőre. „Senki sem forgat a fejében ilyesféle terveket, a szervezetre regionális felelősség hárul, és ennek megfelelően kell betöltenie szerepét.” A főtitkár azt mondta, hogy a NATO- nak nincsenek ellenségei. „Talán szembenéz kihívásokkal, különböző helyekről érkező fenyegetésekkel, instabilitással, tömeg- pusztító fegyverekkel, de ellensége nincs.” Az új NATO alapvető feladata, hogy biztosítsa tagjainak kollektív védelmét. Azzal a katonai parancsnoki struktúrájával, amelynek minden tagállam a részese, a legjobb garancia a tagországok védelmi politikájának „újranacionalizálódása” ellen. A közös biztonság a NATO fő funkciója - hangoztatta. Solana elismerte, hogy a NATO talán későn avatkozott be Boszniában, de azzal mentegetőzött, hogy ez volt az első katonai akció Európában a II. világháború óta. Úgy vélte, hogy Koszovóban még nehezebb lenne a katonai csapás, kívülről nem lehet leállítani a tömeggyilkosságokat. ,A NATO csak akkor folyamodik az erő alkalmazásához, ha valóban nagyon szükséges lesz, ha tovább romlik a helyzet.” A főtitkár Milosevics jugoszláv vezetőben jelölte meg a koszovói válság első számú, „történelmi” felelősét, de azt mondta, hogy a koszovói albán felet is tárgyalóasztalhoz kell kényszeríteni. „Az UCK-nak tudomásul kell vennie, hogy a nemzetközi közösségben nincs meg a készség arra, hogy megadja a függetlenséget Koszovónak” - szögezte le.
