Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-06-30 / 26. szám

1999. június 30. 10 Angol mese A bölcs gothami meg a sajtok Volt egyszer egy gothami ember, aki elindult a nottinghami vásárra, hogy eladja a sajtját. Amint leereszkedett a not­tinghami hídhoz, Idesett a tarisznyájából az egyik kerek sajt, és gurult, gurult lefelé.- Ejnye, cimbora - szólt a legény -, hát magad is elmégy a vásárra? No, akkor utánad küldöm a többit is. Azzal letette a tarisznyáját, előszedte belőle a sajtokat, és szép egymásutánban útnak indította őket lefelé a dombol­dalon. A sajtok szanaszét gurultak, be a bokrok közé.- Ide hallgassatok - szólt utánuk -, találkozunk a vásárté­ren! A legény kiért a vásárra, s várta a sajtjait. Várta majd a vá­sár végéig. Addigra mégis elfogyott a türelme, s boldog-bol­dogtalant, szomszédot, ismerőst kérdezgetni kezdett, nem látták-e az úton a sajtjait.- Kire bíztad őket, hogy elhozza? - kérdezte az egyik vásá­ros.- Bizistók, hát saját magukra - felelte a legény-, ismerik azok a járást. És azt gondolta magában: „Az ördög vigye el őket! Sejtet­tem én, hogy túl gyorsan gurulnak, és túlszaladnak a vásá­ron. Bizonyára már York felé járnak!” Azzal kapta magát, lovat bérelt, és elügetett a sajtjai után Yorknak. Hiába, ott se lelte őket. Gothamben azóta se tudja senki: hova a csudába mehettek a sajtok. Verssarok Rákos Sándor Nap és Hold Én láttam egyszer, hogy a Hold a Nappal szembenézett. Halványkék, márványeres volt a Hold, hús hajnali igézet. A Nap, a Nap meg úgy lobogott, mint százezer fáklyaláng. Tűzfarkú páva az ég kertjében, szórta tollas sugarát. Egy dombról bámultam, világ szeme, a Holdat és a Napot. Jobb orcám majdnem elégett, a bal majd megfagyott. Mondóka Éhes voltam - megettem. Szomjas voltam - megittam. Fáradt voltam - elfeküdtem. Álmos voltam - elálmodtam. Kópé Magyar népmese A vasorrú banya Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy király, akinek egy kígyó megjósolta, hogy a fiát tizenhat éves korában nem tudja megőrizni. A ki­rály megijedt, a fiát mind­járt üvegkastélyba tette, úgy nevelte. A gyerek már tizen­hat éves lett, mikor egyszer lovasok mentek arra. Meg­látta őket, nagyon szeretett volna közéjük menni. Az ap­ja végül kiengedte. De alig volt a gyerek odakinn, jött egy forgószél, fölkapta, az­tán vitte erdőn-mezőn át. Akkor újra egy erdőhöz ér­tek, ott letette. A királyfi azt sem tudta, merre menjen, nem járt azon a vidéken so­sem. Úgy élt az erdőben vadalmán. Egyszer egy éj­szaka valami világosság pil­logott előtte, egy ablakféle volt. Odabenn egy öregem­bert talált.-Adjon isten jó estét, bá- tyámuram!-Adjon isten neked is, fiam! - mondta az öreg. - Hol jársz te itt, ahol még a madarak se? A királyfi elmondta neki az élete sorát, kérte, hogy ve­zesse ki őt ebből az erdőből. Az öreg megígérte, hogy majd kivezeti, ha reggel lesz, addig még esznek is, alszanak is egyet. Hozott be körtét, adott belőle a király­finak is. Mikor ő ette, szik­rázott a foga alatt, mikor meg a királyfi harapott bele, omlott a szájában, mint a zsömle. Másnap reggel az öreg csakugyan kivezette az erdőből. Ment, mendegélt, egyszer egy királyi kastélyhoz ért. Ott megfogadták kémény­seprőnek. A királynak volt három lánya, de valójában csak kettő, mert a harmadi­kat a felesége, a vasorrú ba­nya úgy lopta. Ez a lány megszerette a kéménysep­rőt. Megtudta ezt a vasorrú banya, feltette magában, hogy elveszejti a legényt. De a lány megmondta neki:- A mostohám azt akarja, hogy válassz közülünk. Én a középső leszek, dongóbogár lesz az arcomon, engem vá­lassz, ha nem akarsz rosszul járni! A vasorrú banya ki is állítot­ta a három lányt, aztán azt mondta a fiúnak, hogy vá­lasszon belőlük. Az megfog­ta a középsőnek a kezét, és kihúzta a sorból. Azt mond­ta erre a vasorrú banya:- Köszönd az Istenednek! Ha az én lányaimat válasz­tod, meghaltál volna! A mostohalány meg kérlelte a királyfit, hogy ha szereti, vigye el az apja országába, mert itt a vasorrú banyától úgysem lesz nyugtuk.- Megüljük a piszkafát meg a pemetet - mondta -, ahá­nyat rántok a pemeten, any- nyi mérföldre visz, ameny- nyit rávágok a piszkafára, annyi mérföldre visz. Úgy volt, hogy másnap reg­gel indulnak, de a vasorrú banya meg akarta ölni a ké­ményseprőt, már a vizet is forralta, hogy beletaszítja, már fogta a karját is. Egy­szer csak a mostohalány odaszaladt, kirántotta a fiút a vasorrú banya kezéből, felültek a piszkafára meg a pemetre, aztán mentek, ahogy tudtak. Ahogy mennek, egyszer hát­ranéz a mostohalány. Azt mondja:- Jön egy nagy vihar utá­nunk, a vasorrú banya egyik lánya! - Jött is. Előtte volt egy kastély, mérgében fel­forgatta. A mostohalány nagy hirtelen heggyé lett, a fiú meg egy tölgyfaerdő raj­ta. Mikor a vasorrú banya lánya odaért, már nem lá­tott senkit. Hazament. El­mondta, hogy nem látott senkit, csak egy hegyet, s rajta egy tölfgyfaerdőt. A vasorrú banya nagyon meg­haragudott rá, elküldte a másik lányát is. Akkorára a hegy meg a tölgyfaerdő visszaváltozott. Megint néz hátra a mosto­halány, mondja a fiúnak.- Jön a másik lány is! Alighogy kimondta, zuho­gott a jég, ott volt a nagy vi­har a nyomukban, de akko­rára már a mostohalányból búza lett, a fiúból meg öreg­ember, kaszálgatta a búzát. A másik lány is hazament, ez is elmondta, hogy senkit sem látott. Most már a vasorrú banya indult el. Észrevette a mostohalány, hogy még nagyobb vihar megy utánuk, hogy még a fák is kitörnek. Gyorsan ha­lastóvá változott, a fiú meg csukává a halastóban. A ba­nya vitt magával egy köny­vet is, abból olvasta ki, hogy a tó a lány, a csuka benne a kéményseprő. Nekihasalt hát a víznek, ki akarta inni, de szétdurrant. így járt a go­noszságával. A királyfi meg a mostohalányt hazavitte az apja országába. Tudod-e? Őrült rekordok Ágygurítás A legnagyobb távolság, melyen egy kerekes kórhá­zi ágyat gurítottak, 5204 kilométer. Ezt a rekordot 1979. június 21. és július 26. között az edinburghi Bruntsfield Bedding Cent­re kilenc alkalmazottja ál­lította fel. Almahámozás Az egy almáról lefejtett leghosszabb egybefüggő héj 52,51 méter volt. Ka­thy Waffler (New York) 11 óra 30 perc alatt fejtette le egy 567 g súlyú almáról. Autó-összetörés 1990. május 1-jéig Dick Sheppard angliai kaszka­dőr 1997 darab gépkocsit tört össze. Biliárdasztal-átugrás Joe Darby 1892-ben, egy 10 cm magas fadobbantó­ról elrugaszkodva hosszá­ban átugrott egy 3,65 m hosszú biliárdasztalt. Fél lábon való egyensúlyozás Ezt a rekordot 34 órával Srí N. Ravi indiai férfi tartja. Fejesugrás A svájci Olivier Favre 53,90 m magasról ugrott fejest 1987. augusztus 30- án. A női világcsúcsot az amerikai Lucy Wardie tart­ja 36,57 méterrel. Fütyülés A fütyülés maratoni re­kordja David Franké (To­ronto, Kanada): 30 órán és 10 percen át megállás nél­kül fütyült. Gumicsizma-hajítás A 8-as méretű amerikai „Challenger Dunlop”-féle gumicsizma elhajítási re­kordja 52,73 méter. A csú­csot a warminsteri (Ang­lia) Tony Rodgers érte el 1978. szeptember 9-én. Kártyavár A legmagasabb kártyavár 68 emeletes (3,9 méter magas) volt. A rekord a 15 éves John Sain (South Bend, USA) kezét és türel­mét dicséri. 1989 júliusában Kaseda (Japán) lakosai 17,12 méter magas ho­moképítményt készítettek. Neve: Tündérországi meghívás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom