Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-06-16 / 24. szám
6 1999. június 16. Gazdaság Rendkívül nehéz feladat a gazdasági összeomlás elkerülése. Ez csak határozott, szigorító és fájó intézkedésekkel lehetséges Előbb áremelkedés, majd adólefaragás A totálkáros, roncstelepre való autóbusz jól példázza Szlovákia pillanatnyi gazdasági helyzetét. Az ország kifosztva, további lendületes haladásra pillanatnyilag képtelen. A meghirdetett gazdasági csomag a generáljavítás szerepét tölti be. Somogyi Tibor felvétele Tuba Lajos _________________ Év eken keresztül halogatták, sokáig az új miniszterek egy része sem akart hallani róla, a május 31-i kormányülésen azonban hosszú vita után mégis elfogadták. A gazdasági összeomlás elkerülése végett idén nyáron nagyon komoly megszorításokat tartalmazó csomagot kell elviselnie Szlovákia lakosságának. A válságkezelő csomagot tanulmányozva elsőként a közvetlen áremeléseket jelentő intézkedések tűnnek a szemünkbe. Június elseji hatállyal 7 százalékos importvámpótlék lépett érvénybe. Ezt minden külföldről behozott árura fizetni kell, tehát a cseh termékek sem jelentenek kivételt. A kormány ebből 10,1 milliárd korona bevételre számít, amit azok fizetnek meg, akik a boltokban külföldi árut vásárolnak, illetve importált termékeket dolgoznak fel. Vámpótlékot korábban a Meciar- kormány kétszer is bevezetett, a mostani ezektől annyiban különbözik, hogy a Dzurinda- kormány előre konzultált az ösz- szes nemzetközi szervezettel, illetve a mostani intézkedés mindenkire érvényes. Annak idején ugyanis az áüagember a boltokban kénytelen volt többet fizetni, miközben a bennfentesek mentességet intéztek el maguknak a pénzügyminisztériumban. Most közzétették azoknak az áruknak a listáját, amelyekre nem vonatkozik a vámpótlék, ezen kívül egyéni kivételekre nincs lehetőség. Jövőre a vámpótlék 5 százalékra csökken, a második félévben háromra, 2001 január elsejétől pedig nulla százalékra. Az intézkedés hallatán kemény lépésre szánták el magukat a gyógyszerforgalmazó vállalatok: leállították a külföldi gyógyszerek patikákba való szállítását. A gyógyszerellátás az egészségbiztosítás és általában az egészségügyé megoldatlan problémái miatt különben is évek óta az összeomlás határán mozog, így a gyógyszertárakban azonnal kritikus helyzet alakult ki. Ennek láttán a kormány két napon belül rendkívüli ülésén arról döntött, hogy a gyógyszerek esetében négy hónapra felfüggeszti a vámpódékot. A másik, általános áremelkedéssel járó intézkedés a hozzáadottérték- adó (áfa) alsó kulcsának emelése, hatról tíz százalékra. A hozzáadottérték-adó jellemzője, hogy azt az államnak mindig a végső fogyasztó, vagyis leggyakrabban a bolti vásárló fizeti. A díjszabása 23 százalék, de a termékek egy részét kedvezményezett, eredetileg hatszázalékos kategóriába sorolták. Ide az alapvető élelmiszerek, közszükségleti cikkek és szolgáltatások tartoznak. Ezek ára tehát négy százalékkal emelkedik, a kormánydöntés értelmében július elsejével. Mindettől a költségvetés számára 3,3 milliárd korona többletbevételre számítanak. Az adóemelések között megtalálhatjuk a fogyasztói adókat is. Az üzemanyagok esetében ez tonnánként kétezer koronával nő, ami a benzin árában literenként két korona körüli értéket jelent majd. A dohánytermékek adója a rövid cigaretta esetében szálanként tíz, a hosszú cigaretták esetében öt fillérrel nőtt. Beszámítva a vámpótlékot és az áfa emelést is, egy doboz rövid cigaretta várhatóan 3,50 koronával lesz drágább. Az adóemelések sorát két, gépkocsihoz kötődő tétel zárja. Vagyonadóként hamarosan bevezetik a gépjárműadót. Ennek részleteit még nem közölték, az előzetes hírek szerint csak az 1300 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú kocsikra vonatkozna. Hivatalosan egyelőre csak annyit tudunk, hogy a költségvetés ebből a forrásból 2,2 milliárd korona bevételre számít. Mindenkit érint viszont, hogy január elsejétől általános lesz az útadó, amelyet eddig csak a vállalkozóknak kellett fizetniük. A következő nagy csoportba azok az árak tartoznak, melyeket még mindig a pénzügyminisztérium szabályoz. Aki figyeli a környező országok történéseit, láthatta, hogy ott ezeket már évek óta folyamatosan emelik. Nálunk erre politikai okokból nem került sor, ehelyett a nagy közszolgáltató cégek állami garanciával felvett külföldi hitelekből fedezték veszteségeiket. Most azonban eljött a törlesztés ideje, és mivel az állami költségvetés nem képes helyettük kifizetni a tartozást, jelentősen meg kellett emelni az árakat. Vannak azonban olyan feltételezések is, hogy még ezek az áremelések sem lesznek elegendőek. Egyelőre július 1-jétől a következő tételekért kell többet fizetnünk: a villamos energia lakossági tarifája 35 százalékkal, a vállalkozói tarifa 5 százalékkal, a telefondíj 21 százalékkal, a távfűtés 40 százalékkal, a földgáz lakossági tarifája 50 százalékkal (január 1-jétől további 30 százalékkal) nő. A lakbér október 1-jén emelkedik, 70 százalékkal. Szintén sokakat érint, hogy 350 koronáról 275 koronára csökken a táppénz maximális napi összege, és szigorítani fogják a munkanélküli- és a szociális segély megítélésének kritériumait is. A kormány szerint ezekkel a bevételekkel elviselhető mértékűvé válik a költségvetés hiánya, és így időt nyer a túlélés szempontjából döntő jelentőségű gazdaságélénkítő intézkedések meghozatalára. Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes szerint a bejelentett reformcsomag segítségével megmenthető az ország gazdálkodása. Számokban ez a következőt jelenti: az állam- háztartási hiánynak a bruttó hazai össztermék 2 százalékán belül kellene maradnia. A kétszázalékos hiány 16 milliárd koronát jelent, de szakértők szerint egészen 25 milliárd koronáig még megtalálhatóak lennének azok a források, amelyekkel ide- ig-óráig be lehetne tömni a lyukakat. Megszorítások nélkül a hiány 40 milliárd korona lenne; a reformcsomag következtében a kormány arra számít, hogy 20 milliárd korona alatt marad. A másik tétel a folyó fizetési mérleg hiánya. Ha egy ország évekig többet hoz be, mint amit kivisz, azt valamiből fedezni kell. A szakemberek szerint ez a hiány a bruttó hazai össztermék öt százaléka felett már nagyon veszélyes. Szlovákiában három éven keresztül tízszázalékos volt. A reformcsomag megvalósítása esetén idén 5-6 százalékos hiányra számítanak. Mindezek mellett Ivan Miklós is elismerte, hogy az újabb emelésekkel abnormálissá vált a lakosság adóterhelése. Ezért is igyekeztek felvázolni azokat az elképzeléseket, amelyeket a jövő év során valósítanak meg ennek csökkentésére. Az átlagember szempontjából a legfontosabb hír a személyijövedelemadót illető elképzelés. Ez már évek óta probléma, csak az illetékesek nem foglalkoztak vele. Nálunk a jöve- delemadósávokat a bevezetésük óta nem emelték. Mivel az átlagfizetés azóta jelentősen növekedett, ma már az emberek nagy része egy kategóriával feljebb került, vagyis több adót fizetnek. Annak idején egy szintről indultunk Csehországgal, csak éppen ott az adósávokat legalább az inflációhoz módosítják, így az ottaniak a keresetükből jóval kevesebbet kénytelenek személyi jövedelemadó címén az állami költségvetésbe befizetni. Ezenkívül az adómentes tételek összegének emelése is esedékes volna, illetve régóta napirenden van, hogy az adóalapból leszámíthatóak lesznek a hosszú távú megtakarítások, például a jelzálog vagy az életbiztosítás. Az adórendszer reformjához tartozik majd a jogi személyek jövedelemadójának mérséklése, ami nálunk szintén sokkal magasabb, mint a környező országokban. Ez azzal jár, hogy a cégek nagy része egyáltalán nem fizet adót, ehelyett arra törekszik, hogy a hasznot más úton juttassa ki a vállalkozásból. Az adó hosszabb távon mindenképpen 30 százalék alá csökken, ami komoly gazdaságélénkítési intézkedésnek számít. Csökkeni kezd a hozzáadottérték-adó (áfa) alapdíjszabása is. Jövőre egy százalékot változva 22 százalék lesz. Ivan Miklós ezt már most szerette volna elérni, de a kormánytagok egy részének ellenállása miatt erre nem volt lehetőség. Hosszabb távú cél, hogy az áfa két díjszabása 15 százalék körüli értéken találkozzon, így van ez az Európai Unióban is. Természetesen azt is látni kell, hogy az adócsökkentések csak a 2001-ben esedékes adóbevallások során lesznek aktuálisak, de a szlovák gazdaság mai állapotában már az is siker lenne, ha csak két évig kellene elviselnünk ilyen mértékű többletterheket. Legalább ennyire fontos hír, hogy azonnali hatállyal megkezdődött a bankkonszolidáció. Itt elsősorban az Általános Hitelbankról (VÚB) és a Szlovák Takarékpénztárról (SLSP) van szó, amelyek hatalmas mennyiségű lakossági betéttel gazdálkodnak. Mind a kettőnél évek óta komoly gondok vannak, ezért jó hír, hogy végre megkezdődik a rendcsinálás. Ez az államnak is komoly tíz- milliárdjaiba kerül. Másképp azonban nem lehet elkerülni a csődöt, illetve eladni őket megbízható külföldi befektetőnek. A két legnagyobb hazai pénzintézet megmentése után elhárul egy nagy akadálya a gazdaság élénkítésének. Legalábbis több szakértő azzal számol, hogy a rendbe tett bankok azután már szakmai kritériumok alapján döntenek majd a hitelekről, ellentétben az eddigi gyakorlattal. Egy következő régi követelés a kézművesek és kisvállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése. Erre olyan megoldást terveznek, hogy a kisvállalkozó egy meghatározott évi díj lefizetése árán megszabadulna az adminisztratív kötelezettségektől. A részleteket még nem ismerjük, de valószínű, hogy olyanok élhetnek majd vele, akik nem alkalmaznak senkit, illetve forgalmuk nem haladja meg az évi félmillió-egymillió koronát. Mindez azonban csak terv, amelynek megvalósítása nagymértékben függ a körülményektől. Mikulás Dzurinda kormányfő nem véletlenül beszélt a parlamentben arról, hogy szinte megoldhatatlan feladat előtt állnak. Ha egy országot éveken keresztül rabolnak, és semmit sem tesznek a felemelkedéséért, akkor nagyon nehéz elkerülni az összeomlást. Egyelőre jobb híján csak reménykedhetünk abban, hogy ez végül sikerül. Jó hír, hogy végre megkezdődik a rendcsinálás. Elsőként az áremelést jelentő intézkedések tűnnek a szemünkbe. Figyelő A csomag és a szakszervezet A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja élesen tiltakozott a május 31-én meghirdetett gazdasági csomag elfogadása miatt. Ivan Saktor, a szakszervezetek első embere azzal érvelt, hogy a szigorító intézkedések meghirdetését nem előzte meg a tanács háromoldalú érdekegyeztető ülése, ennek következtében az alkalmazottak érdekeit védő szervezet nem tudott érdemben reagálni az ügyben. Később Mikulás Dzurinda miniszterelnök ugyan fogadta Ivan Saktort, ám akkor már az ország kész tények elé volt állítva. Ivan Miklós, a gazdaság- politikáért felelős miniszterelnök-helyettes június első napjaiban kijelentette: a gazdasági csomag fejenként és havonta átlagosan 300-320 korona többletkiadást jelent a polgároknak, vagyis egy négytagú család esetében havonta mintegy 1200 korona újabb kiadással kell számolni. A szak- szervezet gazdasági elemző csoportja azonban más végeredményre jutott: szerintük még az optimális variáns esetében is az egy főre jutó többletkiadás legalább 500 koronára rúg, és akkor még nem számoltak teljes egészében a 7 százalékos behozatali vámpótlék árfelhajtó hatásával. Milos Krásák, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának gazdasági tanácsosa mindezt a következő adatokkal egészítette ki: 1998-ban az egy családtagra jutó havi átlagos bevétel 5013 koronát, a havi átlagos kiadás pedig 4977 koronát tett ki. A két összeg közötti különbözet jelentette az átlagos megtakarítást. Júliustól viszont a gazdasági megszorító intézkedések nemcsak a megtakarítást teszik lehetetlenné, hanem egyenesen az eladósodás vermébe taszítják a bérből és fizetésből élő alkalmazottak százezreit. A szakszervezetiek további érve: a csomag szeretné visszafogni a lakossági fogyasztást, ám az intézkedés célt tévesztett, ugyanis a két fő fogyasztó s egyben pazarló az állam és az újgazdagok szűk csoportja. Az állam ugyan az intézkedések hatására némileg szerényebb lesz, ám az újgazdagokat a legkevésbé sem érinti a holmi 7 százalékos importvámpótlék vagy a gáz és a villany drágulása. A szakszervezetek feladata a munkavállalók érdek- védelme, a dolgozók anyagi helyzetének jobbítása. A gazdasági csomag éppen a feladatukat teszi nehezebbé. A Szak- szervezeti Szövetségek Konföderációja gyakorlatilag csapdahelyzetbe került, ugyanis ha egyetért a Dzurinda- kormány csomagjával, akkor nem áll ki a munkavállalók mellett, ha meg ellenkezik, sztrájkokra buzdít, akkor a bajt okozó volt kormány malmára hajtja a vizet. (shz) A hatósági árak emelése Villamos energia (kisfogyasztók) Villamos energia (nagyfogyasztók) 'b*-»» *'•«- Hőenergia Földgáz Földgáz 2000.1.1-től Lakbér Távközlés Vasúti teherforgalom Az áremelkedések döntő többsége július 1-jétől lép hatályba, a lakbérek októbertől lesznek magasabbak; a vasúti teherszállítás drágulása a vállalkozókat érinti. TA SR-grafikon
