Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-06-16 / 24. szám

6 1999. június 16. Gazdaság Rendkívül nehéz feladat a gazdasági összeomlás elkerülése. Ez csak határozott, szigorító és fájó intézkedésekkel lehetséges Előbb áremelkedés, majd adólefaragás A totálkáros, roncstelepre való autóbusz jól példázza Szlovákia pillanatnyi gazdasági helyzetét. Az or­szág kifosztva, további lendületes haladásra pillanatnyilag képtelen. A meghirdetett gazdasági csomag a generáljavítás szerepét tölti be. Somogyi Tibor felvétele Tuba Lajos _________________ Év eken keresztül halogatták, so­káig az új miniszterek egy része sem akart hallani róla, a május 31-i kormányülésen azonban hosszú vita után mégis elfogad­ták. A gazdasági összeomlás el­kerülése végett idén nyáron na­gyon komoly megszorításokat tartalmazó csomagot kell elvisel­nie Szlovákia lakosságának. A válságkezelő csomagot tanulmá­nyozva elsőként a közvetlen áremelése­ket jelentő intézkedé­sek tűnnek a sze­münkbe. Június elseji hatállyal 7 százalékos importvámpótlék lé­pett érvénybe. Ezt minden külföldről behozott árura fizetni kell, tehát a cseh ter­mékek sem jelente­nek kivételt. A kormány ebből 10,1 milliárd korona bevételre számít, amit azok fizetnek meg, akik a boltokban külföldi árut vásárolnak, illetve importált ter­mékeket dolgoznak fel. Vámpót­lékot korábban a Meciar- kormány kétszer is bevezetett, a mostani ezektől annyiban külön­bözik, hogy a Dzurinda- kormány előre konzultált az ösz- szes nemzetközi szervezettel, il­letve a mostani intézkedés min­denkire érvényes. Annak idején ugyanis az áüagember a boltok­ban kénytelen volt többet fizet­ni, miközben a bennfentesek mentességet intéztek el maguk­nak a pénzügyminisztériumban. Most közzétették azoknak az áruknak a listáját, amelyekre nem vonatkozik a vámpótlék, ezen kívül egyéni kivételekre nincs lehetőség. Jövőre a vám­pótlék 5 százalékra csökken, a második félévben háromra, 2001 január elsejétől pedig nulla százalékra. Az intézkedés halla­tán kemény lépésre szánták el magukat a gyógyszerforgalmazó vállalatok: leállították a külföldi gyógyszerek patikákba való szál­lítását. A gyógyszerellátás az egészségbiztosítás és általában az egészségügyé megoldatlan problémái miatt különben is évek óta az összeomlás határán mozog, így a gyógyszertárakban azonnal kritikus helyzet alakult ki. Ennek láttán a kormány két napon belül rendkívüli ülésén arról döntött, hogy a gyógysze­rek esetében négy hónapra fel­függeszti a vámpódékot. A má­sik, általános áremelkedéssel já­ró intézkedés a hozzáadottérték- adó (áfa) alsó kulcsának emelé­se, hatról tíz százalékra. A hozzáadottérték-adó jellemzője, hogy azt az államnak mindig a végső fogyasztó, vagyis leggyak­rabban a bolti vásárló fizeti. A díjszabása 23 százalék, de a ter­mékek egy részét kedvezménye­zett, eredetileg hatszázalékos kategóriába sorolták. Ide az alapvető élelmiszerek, közszük­ségleti cikkek és szolgáltatások tar­toznak. Ezek ára te­hát négy százalékkal emelkedik, a kor­mánydöntés értel­mében július elsejé­vel. Mindettől a költ­ségvetés számára 3,3 milliárd korona többletbevételre számítanak. Az adó­emelések között megtalálhatjuk a fogyasztói adókat is. Az üzem­anyagok esetében ez tonnánként kétezer koronával nő, ami a ben­zin árában literenként két koro­na körüli értéket jelent majd. A dohánytermékek adója a rövid cigaretta esetében szálanként tíz, a hosszú cigaretták esetében öt fillérrel nőtt. Beszámítva a vámpótlékot és az áfa emelést is, egy doboz rövid cigaretta várha­tóan 3,50 koronával lesz drá­gább. Az adóemelések sorát két, gépkocsihoz kötődő tétel zárja. Vagyonadóként hamarosan be­vezetik a gépjárműadót. Ennek részleteit még nem közölték, az előzetes hírek szerint csak az 1300 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú kocsikra vo­natkozna. Hivatalo­san egyelőre csak annyit tudunk, hogy a költségvetés ebből a forrásból 2,2 milli­árd korona bevételre számít. Mindenkit érint viszont, hogy január elsejétől álta­lános lesz az útadó, amelyet eddig csak a vállalkozóknak kel­lett fizetniük. A kö­vetkező nagy csoportba azok az árak tartoznak, melyeket még mindig a pénzügyminisztérium szabályoz. Aki figyeli a környező országok történéseit, láthatta, hogy ott ezeket már évek óta fo­lyamatosan emelik. Nálunk erre politikai okokból nem került sor, ehelyett a nagy közszolgáltató cégek állami garanciával felvett külföldi hitelekből fedezték veszteségeiket. Most azonban el­jött a törlesztés ideje, és mivel az állami költségvetés nem képes helyettük kifizetni a tartozást, je­lentősen meg kellett emelni az árakat. Vannak azonban olyan feltételezések is, hogy még ezek az áremelések sem lesznek ele­gendőek. Egyelőre július 1-jétől a következő tételekért kell töb­bet fizetnünk: a villamos energia lakossági tarifája 35 százalékkal, a vállalkozói tarifa 5 százalékkal, a telefondíj 21 százalékkal, a távfűtés 40 százalékkal, a föld­gáz lakossági tarifája 50 száza­lékkal (január 1-jétől további 30 százalékkal) nő. A lakbér októ­ber 1-jén emelkedik, 70 száza­lékkal. Szintén sokakat érint, hogy 350 koronáról 275 koroná­ra csökken a táppénz maximális napi összege, és szigorítani fog­ják a munkanélküli- és a szociá­lis segély megítélésének kritériu­mait is. A kormány szerint ezek­kel a bevételekkel elviselhető mértékűvé válik a költségvetés hiánya, és így időt nyer a túlélés szempontjából döntő jelentősé­gű gazdaságélénkítő intézkedé­sek meghozatalára. Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes szerint a bejelentett reformcsomag se­gítségével megmenthető az or­szág gazdálkodása. Számokban ez a következőt jelenti: az állam- háztartási hiánynak a bruttó ha­zai össztermék 2 százalékán be­lül kellene maradnia. A kétszá­zalékos hiány 16 milliárd koro­nát jelent, de szakértők szerint egészen 25 milliárd koronáig még megtalálhatóak lennének azok a források, amelyekkel ide- ig-óráig be lehetne tömni a lyukakat. Megszorítások nélkül a hiány 40 milliárd korona lenne; a re­formcsomag követ­keztében a kormány arra számít, hogy 20 milliárd korona alatt marad. A másik tétel a folyó fizetési mérleg hiánya. Ha egy or­szág évekig többet hoz be, mint amit kivisz, azt va­lamiből fedezni kell. A szakem­berek szerint ez a hiány a bruttó hazai össztermék öt százaléka felett már nagyon veszélyes. Szlovákiában három éven ke­resztül tízszázalékos volt. A re­formcsomag megvalósítása ese­tén idén 5-6 százalékos hiányra számítanak. Mindezek mellett Ivan Miklós is elismerte, hogy az újabb emelésekkel abnormálissá vált a lakosság adóterhelése. Ezért is igyekeztek felvázolni azokat az elképzeléseket, ame­lyeket a jövő év során valósítanak meg ennek csökken­tésére. Az átlagember szempont­jából a legfontosabb hír a szemé­lyijövedelemadót illető elképze­lés. Ez már évek óta probléma, csak az illetékesek nem foglal­koztak vele. Nálunk a jöve- delemadósávokat a bevezetésük óta nem emelték. Mivel az átlag­fizetés azóta jelentősen növeke­dett, ma már az emberek nagy része egy kategóriával feljebb ke­rült, vagyis több adót fizetnek. Annak idején egy szintről indul­tunk Csehországgal, csak éppen ott az adósávokat legalább az inf­lációhoz módosítják, így az otta­niak a keresetükből jóval keve­sebbet kénytelenek személyi jö­vedelemadó címén az állami költ­ségvetésbe befizetni. Ezenkívül az adómentes tételek összegének emelése is esedékes volna, illetve régóta napirenden van, hogy az adóalapból leszámíthatóak lesz­nek a hosszú távú megtakarítá­sok, például a jelzálog vagy az életbiztosítás. Az adórendszer re­formjához tartozik majd a jogi személyek jövedelemadójának mérséklése, ami nálunk szintén sokkal magasabb, mint a környe­ző országokban. Ez azzal jár, hogy a cégek nagy része egyálta­lán nem fizet adót, ehelyett arra törekszik, hogy a hasznot más úton juttassa ki a vállalkozásból. Az adó hosszabb távon minden­képpen 30 százalék alá csökken, ami komoly gazdaságélénkítési intézkedésnek számít. Csökkeni kezd a hozzáadottérték-adó (áfa) alapdíjszabása is. Jövőre egy szá­zalékot változva 22 százalék lesz. Ivan Miklós ezt már most szerette volna elérni, de a kormánytagok egy részének ellenállása miatt er­re nem volt lehetőség. Hosszabb távú cél, hogy az áfa két díjszabá­sa 15 százalék körüli értéken ta­lálkozzon, így van ez az Európai Unióban is. Természetesen azt is látni kell, hogy az adócsökkenté­sek csak a 2001-ben esedékes adóbevallások során lesznek ak­tuálisak, de a szlovák gazdaság mai állapotában már az is siker lenne, ha csak két évig kellene el­viselnünk ilyen mértékű többlet­terheket. Legalább ennyire fontos hír, hogy azonnali hatállyal meg­kezdődött a bankkonszolidáció. Itt elsősorban az Általános Hitel­bankról (VÚB) és a Szlovák Taka­rékpénztárról (SLSP) van szó, amelyek hatalmas mennyiségű lakossági betéttel gazdálkodnak. Mind a kettőnél évek óta komoly gondok vannak, ezért jó hír, hogy végre megkezdődik a rendcsiná­lás. Ez az államnak is komoly tíz- milliárdjaiba kerül. Másképp azonban nem lehet elkerülni a csődöt, illetve eladni őket meg­bízható külföldi befektetőnek. A két legnagyobb hazai pénzintézet megmentése után elhárul egy nagy akadálya a gazdaság élénkí­tésének. Legalábbis több szakértő azzal számol, hogy a rendbe tett bankok azután már szakmai kri­tériumok alapján döntenek majd a hitelekről, ellentétben az eddigi gyakorlattal. Egy következő régi követelés a kézművesek és kisvál­lalkozók adminisztratív terheinek csökkentése. Erre olyan megol­dást terveznek, hogy a kisvállal­kozó egy meghatározott évi díj le­fizetése árán megszabadulna az adminisztratív kötelezettsé­gektől. A részleteket még nem ismerjük, de valószínű, hogy olyanok élhetnek majd vele, akik nem alkalmaznak senkit, il­letve forgalmuk nem haladja meg az évi félmillió-egymillió koronát. Mindez azonban csak terv, amelynek megvalósítása nagymértékben függ a körülmé­nyektől. Mikulás Dzurinda kor­mányfő nem véletlenül beszélt a parlamentben arról, hogy szinte megoldhatatlan feladat előtt áll­nak. Ha egy országot éveken ke­resztül rabolnak, és semmit sem tesznek a felemelkedéséért, ak­kor nagyon nehéz elkerülni az összeomlást. Egyelőre jobb híján csak reménykedhetünk abban, hogy ez végül sikerül. Jó hír, hogy végre megkezdő­dik a rend­csinálás. Elsőként az áremelést jelentő in­tézkedések tűnnek a szemünkbe. Figyelő A csomag és a szakszervezet A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja élesen tiltako­zott a május 31-én meghirde­tett gazdasági csomag elfoga­dása miatt. Ivan Saktor, a szakszervezetek első embere azzal érvelt, hogy a szigorító intézkedések meghirdetését nem előzte meg a tanács há­romoldalú érdekegyeztető ülése, ennek következtében az alkalmazottak érdekeit védő szervezet nem tudott érdem­ben reagálni az ügyben. Ké­sőbb Mikulás Dzurinda mi­niszterelnök ugyan fogadta Ivan Saktort, ám akkor már az ország kész tények elé volt ál­lítva. Ivan Miklós, a gazdaság- politikáért felelős miniszterel­nök-helyettes június első nap­jaiban kijelentette: a gazdasá­gi csomag fejenként és havon­ta átlagosan 300-320 korona többletkiadást jelent a polgá­roknak, vagyis egy négytagú család esetében havonta mint­egy 1200 korona újabb ki­adással kell számolni. A szak- szervezet gazdasági elemző csoportja azonban más vég­eredményre jutott: szerintük még az optimális variáns ese­tében is az egy főre jutó több­letkiadás legalább 500 koro­nára rúg, és akkor még nem számoltak teljes egészében a 7 százalékos behozatali vámpót­lék árfelhajtó hatásával. Milos Krásák, a Szakszervezeti Szö­vetségek Konföderációjának gazdasági tanácsosa mindezt a következő adatokkal egészí­tette ki: 1998-ban az egy csa­ládtagra jutó havi átlagos be­vétel 5013 koronát, a havi át­lagos kiadás pedig 4977 koro­nát tett ki. A két összeg közötti különbözet jelentette az átla­gos megtakarítást. Júliustól viszont a gazdasági megszorí­tó intézkedések nemcsak a megtakarítást teszik lehetet­lenné, hanem egyenesen az eladósodás vermébe taszítják a bérből és fizetésből élő al­kalmazottak százezreit. A szakszervezetiek további érve: a csomag szeretné visszafogni a lakossági fogyasztást, ám az intézkedés célt tévesztett, ugyanis a két fő fogyasztó s egyben pazarló az állam és az újgazdagok szűk csoportja. Az állam ugyan az intézkedések hatására némileg szerényebb lesz, ám az újgazdagokat a legkevésbé sem érinti a holmi 7 százalékos importvámpótlék vagy a gáz és a villany drágu­lása. A szakszervezetek fel­adata a munkavállalók érdek- védelme, a dolgozók anyagi helyzetének jobbítása. A gaz­dasági csomag éppen a felada­tukat teszi nehezebbé. A Szak- szervezeti Szövetségek Konfö­derációja gyakorlatilag csap­dahelyzetbe került, ugyanis ha egyetért a Dzurinda- kormány csomagjával, akkor nem áll ki a munkavállalók mellett, ha meg ellenkezik, sztrájkokra buzdít, akkor a bajt okozó volt kormány mal­mára hajtja a vizet. (shz) A hatósági árak emelése Villamos energia (kisfogyasztók) Villamos energia (nagyfogyasztók) 'b*-»» *'•«- Hőenergia Földgáz Földgáz 2000.1.1-től Lakbér Távközlés Vasúti teherforgalom Az áremelkedések döntő többsége július 1-jétől lép hatályba, a lakbérek októbertől lesznek magasabbak; a vasúti teherszállítás drágulása a vállalkozókat érinti. TA SR-grafikon

Next

/
Oldalképek
Tartalom