Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-06-02 / 22. szám
Vasárnap Szlovákiai magyar családi magazin 1999. június 2. • 32. évfolyam Riport A hazai faipar becsődölt, a bútorgyárak és fűrésztelepek tönkrementek. 40 oldalas színes magazin Heti tévé- és rádióműsor 1999. június 4-étől 11-éig Sport Kokó-őrület a magyar fővárosban. Kovács István pontozással nyert. 16 Tizenöt hónap után újra van államfőnk. Az idén remélhetően nem lesz több választás. Rudolf Schuster lett Szlovákia elnöke Sikerét valószínűleg annak is köszönheti, hogy ellátogatott azokba a kelet-szlovákiai járásokba, ahol az első kör után Vladimír Meciar vezetett. TA SR-felvétel Kövesdi Károly ____________ Ha ő nyer, elolthatjuk a villanyt - riogatta az egyik választási plakát napokig a szlovákiai polgárokat, s név nélkül is tudta mindenki, hogy Vladimír Meciarról van szó, illetve annak a méltatlan helyzetnek a víziójáról, amelybe az ország került volna, ha négy évnyi országiás után Meciar az ország egyik legfontosabb közjogi méltóságaként ismét visszakerülhetett volna a hatalom csúcsára. A riogatásnak volt foganatja, hiszen a szombaton lezajlott elnökválasztás második fordulójában az előzetes eredmények ismeretében Rudolf Schusterre, a kormánykoalíció által támogatott elnökjelöltre csaknem 15 százalékkal több polgár adta szavazatát. Június 15-én tehát őt iktatják be Szlovákia első, demokratikusan, a nép által megválasztott elnökének. Az eredmények tudatában úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szlovákiai polgárok a demokráciát, a stabilitást és az európai közösségek felé vezető utat választották. Mondhatnánk: Szlovákia polgárai a nyugalmat és a kiszámíthatóságot akarják, s elutasítják a politikai banditiz- must. A választási eredmények azonban néhány tanulság megállapítására is lehetőséget nyújtanak. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb, hogy Dél-Szlovákia nagy hányada, mintegy kétharmados többsége választotta Schustert elnöknek. Ezen belül a Dél-Szlovákiában élő magyarok szinte egyöntetűen elutasították a Meciarizmust, hiszen az MKP szavazótáborának mintegy 99 százaléka voksolt a kassai polgármesterre, ami ismét Az ország polgárai a demokráciát, a stabilitást és az európai közösségek felé vezető utat választották. magasabb arány volt, mint amennyit a saját pártjának szavazóitól (93,5%) vagy az SZDK táborától (95,3%) kapott. (Schuster egyébként szombat este fél nyolckor a Magyar Televíziónak magyarul nyilatkozott, kockára téve azt a néhány ezer szavazatot, amelyet az utolsó két és fél órában szerezhetett volna. Mindenesetre a mi fülünknek kedvesebb volt ezt hallani, mint a nacionalista hőbör- gést.) Az sem minden tanulság nélkül való, hogy a magát demokratikusnak nevező baloldal pártjára Meciar és az ellenzékben íevő DSZM továbbra is jelentős arányban támaszkodhat (a DBP táborának kb. 15%-a szavazott Meciarra), ami nem vet jó fényt a kormányban lévő pártra, és arról árulkodik, hogy a DBP a kormánykoalíció legkiszámíthatatlanabb tényezője. Mindent ösz- szevetve: az elnökválasztás eredményét akár hetekkel előre borítékolni lehetett volna, csak Schuster győzelmének aránya és, amitől sokan tartottak, a részvételi arány volt kérdéses. A biztos, ám eléggé szoros győzelem ugyanakkor nem túl jó bizonyítvány a szlovák társadalomról, mert arról árulkodik, hogy a népességnek a kisebbik fele, finoman fogalmazva, politikailag éretlen. Túlontúl ismert evidencia, hogy a szlovákiai társadalom megosztott, hiszen ez jó ideig így is marad. A legbiztatóbb jelenség azonban kétségtelenül az, hogy a Meciar-féle politikai stílusra az ország legműveletlenebb rétegei a vevők. Végülis nyugodtak lehetünk, mert nem váltak be a katasztrófa-jóslatok, hogy Vladimír Meciar esetleg visszalép, és megpróbálja meghiúsítani a választás második körét. Igaz, a belügyminisztérium minden eshetőséggel számolt, és három féle szavazólapot küldött szét az országba, így semmi sem okozhatott meglepetést. Nagyobb incidensre sem került sor szombaton, mindössze Breznón lopták el az egyik szavazóhelyiségből az ország zászlaját. Rudolf Schuster szombati nyilatkozata szerint azonnal lemond pártelnöki funkciójáról, ami további spekulációkra adhat okot. De ez már egy új fejezet nyitánya lesz az e nyári szlovákiai politikában, amely várhatóan forrpontra ér a kisebbségi nyelvhasználati törvény körüli vitával. Ez a törvény lesz (ha valóban lesz) az egyik első, amit az ország új elnöke szentesíthet kézjegyével, s ezt tekinthetjük akár szimbolikusnak is - mind idehaza, mind európai viszonylatban. Vezércikk Most jó magyarnak lenni GörfölZsuzsa Magyarnak lenni itt, ezen a tájon, évtizedek óta gerinc, makacsság, néha önként vállalt megálázás, sőt düh kérdése. Ha elég dühös és makacs vagy, huszadszor is felállsz, kihúzod magad. Mostanában, hál’ istennek, mintha könnyebb lenne. Nem a pofon lett kevesebb, nem is erőtlenebbek: mintha mi lennénk gerincesebbek. Vagy csak dühösebbek? Minden okunk megvan rá. Már nemcsak azok támadnak minket, akiktől megszoktuk, akiktől szinte el is várjuk, s nekibuzdulásaikat kegyes mosolylyal nyugtázzuk, hanem már azok is, akikkel egy konkrét cél érdekében önként szövetségre léptünk. Mert ezt tettük, amikor olyan számban juttattuk be politikai képviselőinket a parlamentbe, hogy kormánytényezővé válhattak. Pedig azt is eleve tudtuk, kik kaphatnak esélyt a kormányzásra. így lett koalíciós partnerünk a személyében legtámogatottabb parlamenti képviselő, Robert Fico is. Megkaptuk pártjával egy csokorban, amelyben akad még néhány tüskés virágszál: Koncos, Fogas, s persze Kanis- ról sem kell megfeledkezni. Való igaz, ők nem ezt akarták, berzenkedtek eleget a magyarokkal való koalíció ellen, de arra azért nem szánták el magukat, hogy elhagyják a pártot. Elvégre jó állásokat kaptak - az egyetlen Fico kivételével. Ő túl fiatalon tört túl magasra, a főügyészi posztra - és az alkotmányba verte a fejét. Mintha azóta sem tért volna magához: az elmúlt hónapokban ahány javaslattal előállt, az rendre ellentétes volt a koalíció, de esetenként még saját pártja elképzeléseivel is. Ez utóbbi tényt azért érdemes külön hangsúlyozni, mert amúgy a DBP-ről sok minden elmondható, de az éppen nem, hogy szilárd oszlopa lenne a koalíciónak. Mára egyértelművé vált: elsősorban ezt a pártot és minisztereit terheli a felelősség azért, hogy a kormány hónapokon keresztül nem tudta elfogadni a szükséges gazdasági intézkedéseket. A DBP ugyanis képtelen volt megszabadulni szociális demagógiájának a kampány során fényesre csiszolt gyöngyszemeitől, még annak árán is, hogy közben az egész ország legatyásodik. Ezért állítom, hogy most jó magyarnak lenni. Bár sok a zsugás ebben az országban, s valamennyi a magyar kártyával hadonászik. Nemcsak a Slota félék vagy a Meciar-hívők, hanem sokan azok közül is, akik csak jelzőként kedvelik a demokráciát. Demokratikus baloldaliak, kereszténydemokraták, szociáldemokraták, demokratikus uniósok - bőséges a kínálat, s úgy tűnik, valóban csak a Demokrata Párt jelent kivételt, önmagában és a demokratikus (!) koalíción belül. A Polgári Egyetértés Pártja esetében is mintha valóban a név kötelez elve érvényesülne: hol ezekkel, hol azokkal ért egyet. Az MKP nem díszíti magát demokratikus jelzővel, viszont - az. Meg magyar. Ez fáj a hamis- kártyásoknak. Amit Fico tett három nappal az elnökválasztás második fordulója előtt, az nemcsak a magyarok ellen irányult, hanem a koalíciós elnökjelölt ellen is. Ha ezek után a DBP meg akarja őrizni kiváltságos pozícióját - a választások után sokkal többet kapott, mint amennyit érdemelt -, akkor lépnie kell. Vagy megszabadul Ficótól és a hozzá hasonló renitensektől, vagy bevallja, hogy osztja a lázadók véleményét, s vállalja annak minden következményét. Mert arra spekulálni, hogy sikerül újra felkorbácsolni a szlovák nacionalista indulatokat, s akkor majd a többi (szlovák) koalíciós partner is a magyarok ellen fordul, veszélyes játék a tűzzel. Ha viszont arra számítanak, hogy a nacionalista össztánc láttán a magyarok meghunyászkodnak, akkor nincs semmi realitásérzékük. Ez itt Közép-Európa, nem a Balkán. S bár a Felvidék éppen olyan patinás történelmi név, mint a Rigómező, s a magyarok is vannak olyan nyakasak, mint az albánok, itt biztosan nem lesz Koszovó. Még akkor sem, ha Fico lesz Slota generalisszimusz szárnysegédje.
