Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-05-26 / 21. szám

Modern élet 1999. május 26. 5 Az ember és a gép eddig mindig külön működtek, ez az első alkalom, amikor egyesítik őket Még nincs vakcina a madárinfluenza ellen Csípem a csípem! Az emberi testbe beültetett mikrocsipek segíthetnének a gerincsérülés miatt megbénult betegek­nek. Egy angol professzor ismét bi­zonyítékát adta annak, hogy a sci-fi filmek legelké- pesztőbb ötletei is valóra válthatók, sőt rendkívül hasz­nosak lehetnek. Kevin Warwick pro­fesszor ugyanis ta­lálmányával, a világ első kyborgjává tet­te önmagát. A neves tudós vállalkozott arra, hogy a bal kar­jába a bőr alá egy különleges kapszu­lát ültessenek, amely egy rádióve­vőt és számos csipet tartalmaz. „Kibernetikaprofesszorként mindig is az ember és a gép kö­zötti interakció tudományával foglalkoztam, s különösen izga­tott, hogy én legyek a világ első kyborgja. Az ember és a gép ed­Azóta nem kell meg­nyomnia a lift hívó- gombját, elég, ha csak gondol rá. dig mindig külön működtek, ez az első alkalom, amikor egyesít­jük őket.” Hogy mi lett az egyesítés végered­ménye? Könnyen megértjük, ha nyo­mon követjük War­wick professzor egy átlagos napját. Amikor reggel be­megy az egyetem­re, a kibernetika tanszék ajtaján be­lépve automatiku­san egy gépi hang köszönti ^Üdvöz­löm, Warwick pro­fesszor!”, és amerre jár, fel- kapcsolódnak a lámpák. S ami­kor kávézás után hozzáfog a munkájához, amerre jár, mű­ködésbejönnek a komputerek, ahányszor csak megvakarja a fejét. Archív felvétel „A legcsodálatosabb az a do­logban, hogy ettől kezdve el­lenőrzésünk alatt tarthatjuk az egész környezetünket a gon­dolataink, a mozgásunk segít­ségével. Ha pedig hibásak a gondolataink, a mozgásunk, akkor a számítógép fel­hívja a figyelmün­ket a problémák­ra.” Egyszóval: nem­csak mi uraljuk a környezetünket, hanem a számító­gép is fogva tart minket, mert - amióta a profesz- szor karjába beül­tették a kis kapszu­lát - Kevin Warwick nem tud eltűnni a munkatársai szeme elől, ugyanis a mikrocsip folya­Nemcsakmi uraljuk a környeze­tünket, ha­nem a szá­mítógép is fogva tart minket. matosan tájékoztatja a számí­tógépet a tartózkodási helyé­ről. Viszont azóta nem kell meg­nyomnia a lift hívógombját, elég, ha csak gondol rá, s mire kiér a folyosóra, már ott várja a lift. Vagy mielőtt hazaindul, távvezérléssel beindíthatja a sütőt, hogy éppen akkor le­gyen kész a vacsora, amikor belép lakása ajtaján. S nem kell a fürdővíz elkészítésével sem bajlódnia, csak kiadja a parancsot, és a számítógép a megfelelő hőmérsékletű vízzel feltölti a kádat. „A karomba ültetett csipeknek számtalan hasznos funkciójuk van még - sorolja a professzor. - Például belépőkártyaként szolgálnak, nyilvántartják a hitelkártyám adatait, a társa­dalombiztosítási számomat, a vércsoportomat, és még millió személyes és orvosi adatot.” Erről persze eszébe juthat a fantasztikus filmeken nevelke­dett olvasónak Keanu Reeves egyik filmje, amelyben a főhősnek a jövő futárjaként fontos információkat kell eljuttatnia valahova, s ezeket az adatokat a fejében lévő csipben tárolják. Csakhogy túl­terhelik a csipet, s ha nem üríti ki elég gyorsan, akkor az ada­tok tömege elpusztítja őt. No persze ilyen veszély nem fe­nyegeti Warwick professzort. Visszatérve a találmány hasz­nosságához: az emberi testbe beültetett mikrocsipek segít­hetnének a gerincsérülés mi­att megbénult betegeknek. A módszer elvileg roppant egy­szerű: a beépített csip érzékel­né az ember gondolatát - pél­dául azt, hogy fel akar állni -, üzenetet küldene egy számító­gépnek, s az ezt olyan jelekké alakí­taná, amelyek meg­felelően ingerelnék a bénult ember iz­mait. Magyarán: a beépített csip és a számítógép végezné az ingerközvetítést az agyba és vissza az izmokba a megsé­rült idegpálya he­lyett. S ne higgyék, hogy ez a fantaszti­kumok világába tar­tozik, mert komo­lyan foglalkoznak vele a Hammersmith Kórház­ban. - OD- Oxford Pusztító kór fenyeget? Az emberiség egy százalékát elpusztító spanyolnátha, AIDS és az ebola után itt az új ellenfél. Neve: H5N1, azaz az influenza A vírusának eddig csak madara­kat veszélyeztető változata. Tavaly májusban először egy hatéves hongkongi gyereket tá­madott meg a különös nevű kórokozó. A kis be­teg legyengült szer­vezetével egy hét után végzett a kór. Az akkori vizsgálat agyhártyagyulla­dást állapított meg. Októberig nem jegyeztek fel újabb esetet, akkor viszont egyszerre hárman betegedtek meg, ugyancsak Hong­kongban. Egyik be­lehalt magas lázába, a másik két beteg egy hét alatt gyó­gyult meg. Ma az egész világon csak ők ketten védettek a vírus­sal szemben. Becslések szerint világszerte jelenleg 9 és 17 kö­zött lehet a fertőzöttek száma. Az új betegség éppolyan, mint a többi influenza, szövődményei azonban jóval súlyosabbak le­hetnek. Az orvosok szerint azonban nem indokolt, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a kór halálos voltával kapcsolatban. Az Egészségügyi Világszerve­zet laboratóriumaiban egyéb­ként jelenleg is vizsgálják, ho­gyan fertőzhette meg az emberi szervezetet az eddig csak szár­nyasokat megbetegítő kóroko­zó. A dolog azért érdekes, mert míg a H5N1 a baromfiak bél­csatornájában található, addig az embereknél a légutakban terjed. A kutatók arra gyana­kodnak, hogy a ma­darak fertőző ürülé­ke a földet túró ser­tések közvetítésével juthat az emberi szervezetbe. A H5N1 ellen ha­zánkban egyelőre nincs oltóanyag, s a szakemberek sze­rint a járvány kiala­kulásáig erre nincs is szükség. A vírus ugyanis rendkívül változékony. így könnyen megeshet, hogy a H5N1 töme­ges támadása esetén tovább súlyosbítaná a tüneteket egy jóval korábban előállított vak­cina. A járvány kitörésének szeren­csére igen csekély a valószínű­sége; nem úgy a hagyományos influenza megjelenésének, melynek kórokozóját eddig három emberből tenyésztették ki. T. Az új beteg­ség olyan, mint az inf­luenza, szö­vődményei azonban sokkal sú­lyosabbak. Az orvosok szerint nem indokolt, hogy messzemenő következteté­seket vonjunk le a kór halálos voltával kapcsolatban. Somogyi Tibor felvétele hogy a Colosseum vízben áll. Figyelmeztetésként számító- gépes szimulációt készítettek az építmény összeomlásáról, hátha ennek sokkoló hatása jobb belátásra bírja a város­atyákat. Félő az is, hogy egy földrengés - volt belőle elég ta­valy Itáliában - még ha gyenge is, az amfiteátrum összeomlá­sával járna. A Banca di Roma 40 milliárd lírát különített el a karbantartásra, de idegenfor­galmi okokból csak 2000-re adtak engedélyt a nagyobb munkálatok elvégzésére. A szabály az szabály Brit földön is érvényes a szabá­lyok szentsége. Sőt, ott érvé­nyes csak igazán... Felfüggesz­tettek állásából egy angol le­vélhordót, mert túl rövid nad­rágban végezte a munkáját. Mike Storey tizennégy hóna­pon át megszokott nadrágjá­ban kézbesítette a leveleket Yorkshire környékén, mielőtt a nadrág rövidsége szemet szúrt volna a postás főnökének - számolt be az esetről a londoni The Times. Ekkor a főnök uta­sította beosztottját, hogy visel­jen hosszabb hivatali nadrá­got, Storey azonban úgy talál­ta, hogy az „túl bő, ráncot vet, és nevetségessé teszi őt”. A 61 éves postás kitart amellett, hogy korrektül öltözik, és jól néz ki a megszokott nadrágjá­ban, amely 16,25 centivel rövi- debb az egyennadrágnál. Ameddig azonban Storey vo­Római expressz (levél) Ha hihetünk Nostradamus jóslatának, még az idén júliusban összedől Róma jelképe, a Colosseum. Eredetileg egy dísztó helyére ren­delték el az építését, s a nyolcadik században kapta mai nevét. Az öt­száz méter átmérőjű, negyvennyolc és fél mé­ter magas építmény messze megelőzte korát, s ma is a római építészet kiemelkedő példája. A közelgő tragédia azonban nem isten csapása; egyértelműen a hatalmas forgalom és a levegő szennyezettsége okozza a Co­losseum végét. Az építményt négy éve részben körbeállvá­nyozták, hogy védjék, és elta­karják a repedéseket. A római professzorok véleménye sze­rint az is nagy gondot jelent, Zoéról - olyan pozitív a lány kisugárzása, olyasvalamit áraszt magából, amivel egész­séges kolléganői nem rendel­keznek. nakodik a megkívánt hosszú­ságú nadrágot viselni, addig nem mehet munkába. „A sza­bály az szabály” - hangsúlyoz­ta a posta szóvivője -, „s ha egy vezető úgy gondolja, hogy a ruházat nem megfelelő, közbelép­het.” Zoe nem cáfol Karl Lagerfeld szerint a topmodellek azért izgatják a közönséget, mert nem beszélnek. Nem Zoe Whitehouse fogja őt megcáfolni: születése óta süketné­ma, csak a jelbeszédet ismeri. Ken Thomas szerint - aki elsőként készített fotókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom