Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-05-26 / 21. szám
2 1999. május 26. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Szűcs Béla Kisebbségi magyarként különös érzékenységgel figyelem a jugoszláviai albán nép katasztrófáját, a szlovák sajtó többségében „eltávozottaknak” (odídenci) emlegetett elűzött százezrek sorsát. Egyre jobban elszomorít, hogy a bombázások sem tudják útját állni a milosevicsi nacionalista őrjöngésnek, s hogy a sok hete tartó háborúban egyre több ártatlan polgári személy veszti életét. A NATO hadijelentéseiben ugyan naponta ismételgeti, hogy nem a szerb lakosság, hanem az ország hadigépezete ellen folyik a támadás, azonban így is tucatszámra halnak meg ártadan emberek. Közben minden nap alakul valamilyen közvetítő csoport, lassan már számát sem tudjuk a béketerveknek. Mindenkiben felvetődik a kérdés: mi lesz Koszo- vóval, ha véget ér ez a szörnyűség? A rendezés számos lehetőséggel számol, de egyik sem meggyőző. Azzal a NATO is egyetért, hogy Koszovót ne szakítsák el Jugoszláviától, hanem széles körű autonómiával próbálják visszatelepíteni a kiűzőiteket. A nagy kérdés csak az, van-e reális lehetősége, hogy azok a szerencsédének, akiknek a családjából meggyilkoltak valakit, békésen együtt tudjanak élni azokkal, akik elűzték, megkínozták őket. Koszovó Jugoszláviában a gyűlölet tartománya lesz. Az átélt megpróbáltatásokat nem lehet egy-két éven belül elfelejteni. Vannak, akik azzal számolnak, hogy Koszovó ENSZ-felügyelet alatt önállósul. így két Albánia lenne, amelyek lakossága előbb-utóbb egyesülni akarna, vagyis a rettegett Nagy-Albá- nia magvát képezné. Ezt az európai közösség sem támogatja. Arról nem is szólva, hogy az elszakadás a kisebbségek számára mindenütt felvetheti a határrevízió kérdését, ami beláthatadan következményekkel járhat. Hogy ez nem mese, elég bizonyíték rá Csurka Istvánnak a Vajdasággal kapcsolatos víziója. Biztató, hogy a NATO pártját fogta az üldözött albán kisebbségnek, de hogy mi lesz a kiút, az ma a találgatások birodalmába tartozik. Mi lesz veled, Koszovó? Olvasóink figyelmébe Kedves Olvasóink! Figyelmükbe ajánljuk, hogy a Vasárnap legújabb, e heti száma már az alábbi üzletekben is kapható: Baka RACZIO élelmiszerüzlet Baka SIDEX élelmiszerüzlet Béke NIKI vegyesbolt Bős Eke László élelmiszerüzlete a szolgáltatóházban Bős ABC - Fekete Pál Budafa Tóth Gábor élelmiszerüzlete Csallóköznádasd Bartal Rudolf élelmiszerüzlete Cséfalva Tóth Gábor élelmiszerüzlete Doborgaz Czvedler Alfréd panziója Doborgaz Zsigmond Mária élelmiszerüzlete Keszölcés Viera Vargová élelmiszerüzlete Kispaka Anna Cipruszová élelmiszerüzlete Nagybodak Fekete Alfréd élelmiszerüzlete Nagypaka Mini-Conzum - Kmetíková Nagyszarva Bugár Viola vegyesüzlete Nagyszarva az MP 1 Kft. élelmiszerüzlete Tejfalu Horváth György vegyesboltja Tejfalu Jednota-élelmiszerüzlet Tejfalu Lukács József vegyesboltja Tejfalu Malcák László vegyesboltja Úszor Supermarket Úszor UNO-MIX élelmiszerüzlet Úszor Fucík József élelmiszerüzlete Vajasvata a Multitech Kft. élelmiszerüzlete Vajka Fekete Alfréd élelmiszerüzlete Vitény Kevesda Irén élelmiszerüzlete Vörösmajor Pőthe Mónika élelmiszerüzlete Vők Szimeth Attila élelmiszerüzlete Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztóség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - PoSta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Kell-e foglalkoznunk a kérdéssel - és hogyan? Önkormányzatiság Szlovákiában Korpás Árpád Az önkormányzatiság milyen válfajával időszerű foglalkozni? A koszovói válság kapcsán a kelet-közép-euró- pai országokban gyakran vetődik fel a valamilyen fokú és szintű önkormányzatiság bevezetésének kérdése. A politikai helyzettől és álláspontoktól függően a területi önkormányzatiságot egyedül üdvözítő, megállapodásos vagy szükségmegoldásként értelmezik kontinensünk ezen fertályán. A térségünkhöz legközelebb került ilyen jellegű probléma talán a Vajdaság kérdése, erről a magyar belpolitika szereplői, például Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke, valamint a magyar kormány felelős politikusai is gyakran nyilatkoznak az utóbbi időben, sőt a Fidesz- MPP kongresszusán is napirendre került az ügy. E heti kérdésünk: időszerű-e - ha igen, miként, ha nem, miért nem - az önkormányzatiság gondolatával foglalkozni a Kárpát-medencében, s azon belül is Szlovákiában? Q Időszerű. O Nem időszerű. Hogy mit jelent az etika? Hát, az egy idegen szó. Úgy is mondhatnám, nagyon idegen... Rajz: Rencín Kvarda József, az MKP képviselője, önkormányzati szakértő: A A A mai Európában két w V egymással párhuzamos folyamatot figyelhetünk meg. Az egyik a globalizáció, a nagyarányú egységesedés kérdése, amely mellett jelen van egy ezzel ellentétes irányú, de vele összehangolható folyamat is, a szubszidiaritásé. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bizonyos szinten felmerülő problémákat az adott szinten kell kezelni. Ugyanakkor úgy vélem, az önkormányzatiság egyes kérdéseit sem lehet megkerülni - amikor egy adott régióhoz bizonyos kulturális vagy nyelvi jellemzők is járulnak. Láthatjuk, hogy ez a mai Nyugat-Európá- ban is gyakran felmerülő kérdés, például a baszkok, walesiek esetében. Ami a Kárpát-medencét és ezen belül is Szlovákiát illeti, a kérdést körültekintően kell kezelni. A készülő szlovák köz- és államigazgatási reformmal kapcsolatban elmondanám: hasznos lenne az ön- kormányzati jogköröknek a szubszidiaritás elve szerinti bővítése. Úgy érzem, azon régiók önkormányzatiságának jellegéről, ahol a területiséghez más, például kulturális vagy nyelvi jellemzők is járulnak, csakis konszenzusos, hangsúlyozom: megegyezéses alapon lehet dönteni. A. Nagy László, az MKP alelnöke, képviselő, parlamenti bizottsági elnök: A Az MKP a kormányba lépé- ^ sekor írásban kötelezte magát, hogy nem fogja felvetni a területi elvű autonómia kérdését a közös kormányzás időszaka alatt. Ebben a pillanatban a kormányprogram teljesítését tekintjük fontosabb feladatnak, a többi között a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések rendezését. Ilyen feladat a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény mielőbbi elfogadása. Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője: A A koalíciós szerződés, ^ amelyben köteleztük makünk és itt kell megoldanunk, a rólunk velünk, nem pedig a rólunk nélkülünk gondolat jegyében. gunkat, hogy ezt a kérdést nem vetjük fel, ismert. Mi ehhez a szerződéshez tartjuk magunkat. Másrészt az önkormányzatiság elvével foglalkozni mindig időszerű, de olyan formában, hogy a szubszidiaritás elve erősödjön, vagyis az, hogy az adott problémákat az adott szinten kell megoldani, nagyobb jogköröket és több pénzt kell biztosítani az önkormányzatoknak. Az államnak ebben a keretek megteremtése a feladata. Az autonómiával összefüggő magyarországi belpolitikai vélekedésekkel kapcsolatban az a véleméBarak László, költő, a Nap kiadó igazgatója: O A kérdés esetleges felvetését több okból is nemcsak időszerűtlennek, hanem butaságnak is tartom. Szerintem aki ezt a kérdést feszegeti Közép-Európában, az nem tudja, mit cselekszik. A kérdés feszegetésének politikai okát sem látom, úgy vélem, ha az önkormányzatok esetében a szubszidiaritás elvét érvényesítjük, akkor nincs miért felvetni ezt az ügyet. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a területi autonómiát eleve kizárja, másrészt teljesen fölöslegessé is teszi. Aki tehát területi autonómiát követel, az a tűzzel játszik. Az ilyen tevékenység csak a Csurka- és Slota-féle politikusok malmára hajtja a vizet. n y e m , hogy a mi gondjainkat neOlvasói levél A „halál doktor bűnhődése” ürügyén ,A fájdalmat enyhíteni isteni dolog” - mondta még évezredek előtt Hippokratész, a nagy humanista. Örök érvényű gondolatait idézve tesznek esküt hivatásuk gyakorlásának kezdetén az egészségügyben dolgozó emberek. 1943 januárjában még nem ismertem e gondolatokjelentőségét, de a mindennapi élet anélkül is szembesített velük. A 24 éves nővéremet háromévi gyógykezelés után a kórház tbc-osztályáról hazaküldték meghalni. Ez alatt a három év alatt a 27 éves férje teljesen megőszült. A legnagyobb megpróbáltatást azonban az utolsó hetek szenvedései jelentették nemcsak a beteg, de a hozzátartozók számára is. Nehéz, hörgő nyögések hallatszottak ki éjjel-nappal az utcára. „Segítsetek rajtam!” - könyörgött elhaló hangon a beteg, de senki sem tudott segíteni. A férje nem bírta tovább elviselni a kínzó helyzetet, és a szomszéd faluban felkereste a körzeti orvosunkat. Derékig érő hóban botorkálva jutott el a hegyeken és a befagyott folyón keresztül a legközelebbi gyógyszertárba. Hazaérve utasítás szerint csöpögtette kanálba az „altatót”, amelytől a nővérem örökre elaludt, megszabadulva minden fájdalomtól. De nem így a férje! „Miért éppen nekem kellett beadnom azt az átkozott gyógyszert, amelytől már soha többé nem ébredt fel?” - sóhajtozott mind gyakrabban. Amikor már nem bírtam hallgatni önmarcangoló kínját, próbáltam megnyugtatni: ,Azért, mert te szeretted őt a legjobban. Valakinek vállalnia kellett, hogy megszabaduljon a kilátástalan szenvedéstől.” Ennyi a történet, amelyet egy idős, beteg orvos 1943-ban paragrafusok nélkül eképpen tudott megoldani. Ez a régi történet dr. Kevorkianra emlékezve jutott eszembe, akinek napjainkban azért kellett hetvenévesen vállalnia a börtönt, mert nem az exkatedra-nyilatkozatok dogmáihoz, de a börtönben is hippokratészi esküjéhez híven élő humanista. Tóth Ferencné Naszvad
